Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-01 / 282. szám
1982. december 1. IsÉPÜJSÀG 5 1 Ifánnnflác Mióta ember az ember, azóta izgatja: kik jön- w l.dnpUlla5« nek utánunk, kik állnak a helyünkbe, hcregyszer mi már nem leszünk. Természetesen a következő nemzedék tagjai, akik lényegesen többet tudnak, mint amennyit mi tudtunk egykoron, akkor, mikor az éveink száma és a tapasztalásunk még nem haladta meg az övékét. Hogy mi múlik rajtuk, az egyáltalán nem mindegy, különösen akkor, mikor a földről, az élelmünkről van szó. Az átlag: egy téeszben tíz mérnök Szakmunkásképző és szakközépiskola A Tolna megyei mezőgazdaságii szövetkezetekben az idén szeptemberben végzett felmérés szerint a tagok száma 36 098, melylből 20 316 a dolgozó ta- goik és 1001 fő az alkalmazottak száma. Ez 1974-ihez képest 2557-tel csőikként. Kedvező tendencia a 30 éven aluíidlk számának 1244-gyel történő emelkedése, mely a fiátalodási folyamat fejlődését jelzi. Jelentősen emelkedett az egyetemi, főiskolai végzettségűek száma és felére csökkent a betanított munkások aránya. A mérnökök, állatorvosok képzése elsősorban a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Min'isz- térium ágüztati irányítása alá tartozó és egyéb felsőoktatási intézményekben és szakoktatással foglalkozó iskolákban történik. A társadalmi, politikai és szövetkezetpolitikai'- jellegű továbbképzésiben tevékenyen részt vesz a TESZÖV. Ezt a munkát 1983-tól-a TOT Továbbképzési és üdültetési Központja is elősegíti, ahol 1983 első felében a megyéből 17 döntőibizottsági és 17 ellenőrző bizottsági elnök képzésére lesz lehetőség. Az elmúlt 7 év során kétszeresére emelkedett az egyetemi, főiskolai végzettségű szakemberek száma. Ehhez hozzájárult a szövetkezetek gazdasági megerősödése, társadalmi tevékenységének fejlődése. Megyei szinten átlagosan több mint 10 egyetemi és főiskolai szakember ljut egy-egy szövetkezetre. A látszatra kedvező kép mögött azonban még jelentős a differenciáltság, amely kiihat mind a termelőmunka hatéA dombóvár-szőlőhegyi Bank Mihály most másodéves a szarvasmarha-tenyésztő szakon, Lengyelben. — Mivel foglalkoznak a szüleid? — Az édesapáim vasutas, édesanyám pedig otthon Van, a ház, az állatok körül dolgozik. Négy tehenet tartunk és van egy lovunk, akad munka velük bőven. — Milyen tanuló voltál általánosban? — Három egész körül volt az átlagom. Minthogy középiskoláról szó sem lehetett, szakmát kellett választanom. A szarvasmarha-tenyésztő szakma mellett döntöttem, mert nagyon szeretem az állatokat. Otthon sokat segítek édesanyámnak, akitől megtanultam kézzel fejni. Az ágazaton belül leginkább a tehenészet érdekel, s ott is konyságára, mind pedig a szakemberek szociális és egzisztenciális helyzetére. Adódik ez abból, Hogy a felsőfokú végzettségűek a jó és központi helyen lévő szövetkezetekben, intézményekben, a termelési rendszeréknél helyezkednek el, ugyanakkor több, ebből a szempontból perifériális szövetkezetbe alig kerül szakember. A differenciáltságot csak további összehangolt munkával tehet csökkenteni. A felsőfokú intézményeikből kikerülők vezetési ismerete, a határozott kiáI- láb, a magas szintű elméleti ismeretek gyakorlati Végrehajtását illetően vannak hiányosságok. Ezért velük a szövetkezetek részéről elsősorban a tervezés, kivitelezés és ellenőrzés szervezésének, vezetésének problémáit, a munkavégrehaj- tást keli gyakoroltatni. A problémáik megoldásából az egyetemeknek és főiskoláiknak is fokozottabban részt kell vállalóiak, úgy, hoqy csökkenjen a korszerű elméleti felkészültségű és a gyakorlati ismeretek hiányából adódó ellentmondás. A szövetkezeteik — élve a tanulmányi szerződési rendszer lehetőségeivel — elsősorban a nehezen beiskolázható területekre - állattenyésztés, növényvédelem, számvitel — kötnek szerződést. Jelenleg 73 az ösztöndíjas'Hallgatóik száma, A faluban máig érvényesülő közgondolkodás, a nagyarányú fejlődés ellenére előbb tekintik értelmiséginek az orvost, a pedagógust, mint a paraszti szár- mdzású agrárértelmiségit. Fizefogok elhelyezkedni, ha végzek. A hízó marhával egyszerűbb a munka, a tehénnel meg bonyolultabb. Ismerni kell az állat testrészeit, a szokásait, mert csaik így adnak „több" tejet. Tudnom kell, hogy az egyes betegségeknek milyenek a tünetei, hisz nekem keli kihívni az állatorvost. Tavaly 4,4 volt az átlagom, s most is négyes körül vagyok. — Tovább tanulsz majd? — Szeretnék jelentkezni Palánkra, az egészségőr szakra. Persze, sokat kell majd tanulnom, de szívesen vállalom. Ka- pospulán dolgozom majd, s remélem, hogy a téesz támogatja az elképzelésemet. Ha minden sikerül, akkor jó lenne letenni a te chnrkusm Lnősítő vizsgát is. — Milyen az élet a kollégi- u mbain ? tésüik általában kedvezően alakul és meghaladja például a pedagógusokét. Ennék „ára" azonban a sokszor erőn felüli és az életmódot is befolyásoló túlmunka', mely rendszerint fizikai tevékenységhez kötődik. Fontos megnyerni az üzemek számára a felsőfokú intézményekben tanuló fiatalokat, ezért a TESZÖV-nék a Tolna megyei Tanács V. B.-vel közös együttműködési megállapodása anyagilag is segíti a Pénzügyi és Számviteli Főiskola zalbegersze- gi intézete Tolna megyei hallgatóinak ifjúsági diákkörét. Hasonlóan történik a kaposvári 'mezőgazdasági főiskolán, a gödöllői és keszthelyi egyetemeken tanuló Tolna megyei diákok agrárklubjának segítése. Az első számú vezetők számára rendszeresen sor kerül 'bemutatók, tapasztalatcserék, tanfolyamok szervezésére a TESZÖV és a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály szervezéséiben. Ismeretfelújító tanfolyamon vesznék részt ötévenként a MiÉIM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézet szervezésében. A választott tisztségviselők rend- széres képzéséről pedig a megyei tsz-szövetség és a TÖT gondoskodik. Az V. ötéves terv időszakában a termelőszövetkezetekben vezetői munkaköriben dolgozók közül 1557-en vettek részt különböző vezetői és szakmai továbbképzésen, 28-án szereztek munka mellett felsőfokú Oklevelet, 97-en középfokú végzettséget, doktori címet megyénkben egy tsz-vezető szerzeté Bank Mihály: Szeretnék továbbtanulni — Megértjük egymást a fiúkkal. Á szabad időnkben könyvtárba járunk, hallgatjuk a magnót, főleg a hazai együtteseket szeretjük. Mindenünk megvan Itt, ami kell. „Szeretem az állatokat” Iskola a város síélén Hatvan éve annak, hogy Szekszánd mellett, Palánkon, a mezőgazdasági szakközépiskolában megkezdődött az oktatás. Már az 192p-as években alapfokú szakoktatás folyt itt, a máig is meglévő épületet 1929-ben építették. Mindössze három pedagógus képezte a szakembereiket : aranykalászos gazdotanfolyamnak adott helyet Paláink. Az állattenyésztési középfokú szakoktatás a felszabadulás után kezdődött. A mezőgazda- sági gimnáziumból előbb három-, majd négyéves technikum lett. Felsőfokú technikum 1963- ban indult, amely 1970-ben megszűnt. Azóta mezőgazdasági szakközépiskolaként működik a polánki intézmény. Az elmúlt időtől húsipari, valamint sütőipari szakmunkásokat is képeznek itt. A palánki szakközépiskolának a szakmunkás- képzés melllett feladata a mezőgazdasági üzemek részére középszintű vezetők képzése. Ebben a tanévben öt osztályban állategészségőri, négyben pedig állattartó telepi gépészképzés folyik — összesen 302- en járnak a szakközépiskolába. A levelező szakon négy osztályban állategészségőri, kettőben pedig állattenyésztői szakképesítést szereznek a tanulók. Minthogy a középfokú végzettségűek alkotják a középszintű vezetőknek majdnem a félét a mezőgazdasági szövetkezetekben és állami gazdaságokban, a szakközépiskolára igen nagy feladat hárul, hisz nemcsak a fiatalokat tanítják meg nappali tagozaton a szakmára, de esti tagozaton az idősebbeket is. Az itt érettségizett fiatalok alkalmasok — természetesen a megfelelő szakmai gyakorlat megszerzése után — a középszintű vezetői munkakörök önálló ellátására. Az iskolában meglehetősen alacsony az ösztöndíjasok száma: mindössze negyvenhaton vannak. Valószínűleg sokan azért nem kötnek tanulmányi szerződést, mert nem akarják egy üzemhez kötni magukat Palánkon nemcsak Tolna megyei fiatalok tanulnak, de érkeztek ide Fejér, Baranya, Bács-Kiskun és Pest megyéből is. A diákok szülei jórészt mezőgazdásági szövetkezetekben és állami gazdaságokban dolgoznak. A szakmunkásképző iskolába zömében Tolna megyei fiatalok jelentkeznek. Ami a továbbtanulást Hiteti, a tanulók leginkább az agráregyetemek- re és főiskolákra jelentkeznek. Ebben a tanévben 14-en nyújtották be a felvételi kérelmüket, és 10 diákot fel is vettek felsőfokú tanintézetbe. Az iskola befejezése után az állattenyésztő-szakosok brigádvezetők, fejők lesznek, és sokuk qyakornoki idejét tölti. Az aT- lategészséqőr szakosok természetesen á'll'ategész,sógorok lesznek, állattenyésztési brigádvezetők, inszeminátorok vagy laboratóriumban vállalnak állást. Azok, akik az állattartó telepi gépész szakképesítést nyerték el, a szarvasmarha- és sertéstelepen működő gépek értő karbantartói lesznek. A hely szellemét gyakran emlegetjük, mint olyan el nem hanyagolható tényezőt, amely meghatározza viselkedésünket, 'cselekedeteinket, életünket, s mindenképpen kihat például arra, hogy jól tamukinlk-e vagy sem. A lengyeli szakmunkásképző intézetnek és szakközépiskolának keresve sem találhattak volna jdbfo helyet, mint az Apo- nyiak egykori szép, ősparkkal körülvett 'kastélya. A szakmunkásképző 194ó-ban létesült, a cél abban az időben a parasztgyerekek képzése voit. A mezőgazdasági gimnázium megalakulását az akkori földművelésügyi miniszter, Veres Péter kezdeményezte. Az első osztályba 52-en jelentkeztek, az itt tanító tanárokat ugyancsak a minisztérium nevezte ki. A diákotthon igazgatóié az a Pecznik János volt, aki jelenleg tanszékvezető egyetemi tanár a Gödöllői Agrártudományi 'Egyetemen. Lengyelben működött a földművesszövetkezet 170 hektáron, s itt alakult meg az iskola tangazdasága. A gimnázium rövid ideig, mindössze 1952-ig működött. Később tedhnikum lett, majd a termelés mindenkori' igényeihez igazodva, kétéves mezőgazdasági szakiskolává alakult. A szakmunkásképzés 1963-ban kezdődött, hároméves, s ez a forma jelenleg is. A mezőgazdasági üzemekben igen sok, jól képzett szakmunkásra van sZükség, s mindhárom ágazat — a növénytermesztés, állattenyésztés és kertészet — részére képeznek szakmunkásokat. A szakmunkások számszerű növekedése lehetővé tette, hogy ismét beinduljon a négyéves szakközépiskolai képzés. Az elmúlt tanévben kezdődött a növénytermesztő gépészek beiskolázása. A szakközépiskolában jól felkészült, általánosan is művelt fiatalokat képeznék, akik az érettségi mellé szakmunkás-bizonyítványt is kapnak. Akik jó képességűek, és az akaraterő sem hiányzik belőlük, azok továbbtanulhatnak a főiskolákon, egyetemeken. Éppen nemrég érkezett Gödöllőről az a körlevél, amely ismerteti a továbbtanulás lehetőségeit, szakirányait. A lengyeli iskola gyakran fogad látogatókat is: az általános iskolák szívesen hozzák az intézetbe diákjaikat. Mindig akad a látogatók között, aki épp akkor határozza el, hogy a mezőgazdasági munkát választja. A képzés a következő szakokon folyik: növénytermesztő gépész, szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztő, szarvasma rhatenyésztő, juhtenyésztő, baromfitenyésztő, sertéstenyésztő. Az intézetben 381 diák tanul, a szakközépiskolások száma egyelőre 64. Az 52 tagú tantestületbe elméleti tanárok, szakoktatók és kollégiumi' nevelők tartoznak. Az iskola minden diákja kollégiumi elhelyezést kap. A g épész szakmában nemcsak a szakközépiskolában, de a szakmunkásképzőben is 110 százalékos a jelentkezés. Aki nem jut be erre a szakra, annak van lehetősége, hogy más szakot válbsSzon. Kevesen jelentkeznek állattenyésztőnek, különösen kevesen sertéstenyésztőnek, pedig aki ebben a szakmában helyezkedik el, igen jó keresetre számíthat. Idén jelentkező hiányéiban ezt a szakot nem indították, ugyanis legkevesebb 8—10 jelentkezőnek -kell lennie ahhoz, hogy csoportot alakítsanak. Igen jó lenne, ha a tsz-ek, állalmi gazdaságok már kisdiák- korbán megismertetnék, s megszerettetnék az állattenyésztői szakmát azokkal a gyerekekkel, akik az üzemek vonzáskörzetében élnek. Szarva sima rhatenyésztői szak minden évben indul, itt ha nincsenek annyian, hogy csoportot szervezzenek, más szakókkal összevontan történik az oktatás. Míg a sertés-, szarvasmarha-tenyésztői szakra főként fiúk, addiflg a baromfitenyésztői siókra lányok jelentkeznek. A képzés rendje híven tükrözi a magyar mezőgazdaság átváltozását: gépes szakot például 19ó3-ban indítottak. A nöyénytermesztő gépészek gép- üzemeltetésre jogosítványt is kapnak. A gépészek 58 százaléka a szakmáiban helyezkedik el: több rrvi'lilió forint értékű gépet bíznak rájuk. Szerelőként, műhelyben az itt végzettek 12— 14 százaléka dolgozik, a többiek megszerzik a második száfcmát, vagy a lengyeli szakiskolában, vagy otthon az üzem- 'ben. Egy gépész három szakmát is szerezhet: az alapszakma a növénytermesztő gépész, tanfolyámos képzés keretében a gépszerelő, -javító és -karbantartó, s végül növényvédő gépész is lebtet. Az ilyen jól képzett szakember nyáron a termelési ciklusban gépen ül, télen javítja a gépét, illetve a növényvédelmi feládato'kat is ellátja. A lengyeli szakmunkásképző és szakközépiskola bázisgazdasága az 1976-ban megszűnt tangazdaság helyett a Hőgyészi Állami Gazdaság. A gazdaságban folyik a szakoktatás, a gyakorlati képzés. Az iskolá'ban technológiái tanműhely is van, itt gyakorolják a tanulók a különböző típusú gépen a fejest, tanulmányozzák az erő- és munkagépek felépítését. Megismerkednek a hőgyészi gazdaság állattenyésztési és takarmányozási rendszerével1. Ebben a tanévben 106 szak- mun'kás kap bizonyítványt Lengyelben. A kérdőíves fölmérés alapján már tudják, hogy 60-an maradnak a szakarában, és sokan rokonszakmában helyezkednek el. örvendetes, hogy nő a továbbtanulók száma. Az itt végzettek 13—15 százaléka továbbtanul, zömében szakközép- iskolában érettségit szerez. A 20-30 éves találkozókra gyakran érkeznék telyaa szakemberek, akik mérnökök, állatorvosok Itettek. Nyaranként cseregyakorlaton vesznek részt a diákok, eljutnak Csehszlovákiaiba és az NIDK-ba is. A kötelező üzemi gyakorlat hat hét. ebből két- bárom hetet külföldön töltenek. A tanulók több mint 80 százaléka társadalmi ösztöndíjas, ami azt jelenti, hogy sók szál- llall kötődnek a lakóhely ükhöz, bázisú zemükihöz. lengyelen, ahol a megalakulás óta mindig a mezőgazdasági üzemeik részére képeztek szakembereiket, a nappali és levelező tagozaton összesen 18 500- an szereztek szakmunkás-bizonyítványt, értettségiztek, és 'tették technikusok. DVM Gyakorlati foglalkozáson rendbe teszik a gépet Óra után a parkban a kertészek Hogyan kell az erőgépre rákapcsolni a pótkocsit? Ezt gyakorolják a másodéves gépészek.
