Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-29 / 304. szám
1982. december 29. Rehabilitáció A foglalkozási rehabilitáció továbbfejlesztéséről döntött a Minisztertanács legutóbbi ülésén. Az erre vonatkozó 1980. évi határozatának végrehajtását elemezve szükségesnek ítélte, hogy az illetékes szervek — a rehabilitáció nemzetközi tapasztalatait, és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által elfogadott egyezményeket is figyelembe véve — a következő két évben komplex rehabilitációs rendszert dolgozzanak ki, amelyet a VII. ötéves terv időszakától alkalmazhatnak majd. Az egyik fontos tennivaló: korszerűsítsék a rokkantság elbírálásának rendszerét, és ennek megfelelően módosítsák a társadalombiztosítási jogszabályokat, a keresetkiegészítés, valamint a vállalati pénzügyi kedvezmények formáit. Indokolt lenne, hogy a rehabilitációs bizottságok szakvéleményt mondjanak az egészségkárosodást szenvedett dolgozó munkaképességének várható alakulásáról, foglalkoztathatósága feltételeiről már az orvosi rehabilitáció időszakában. Ez elősegítené azt, hogy azok a megváltozott munkaképességű dolgozók, akik rehabilitálhatók, amint lehetséges, egészségi állapotuknak megfelelő munkát vállalhassanak, ne kényszerüljenek igénybe venni a rokkantsági nyugdijat. Szükséges lenne megváltoztatni a társadalombiztosítási jogszabályokat is olyan értelemben, hogyha a dolgozó a megbetegedés előtti munkakörében még nem, de más munkakörben már foglalkoztatható, ott — megfelelő feltételek esetén — állítsák munkába. Segítse ezt elő az átmeneti keresetkiegészítés is. Célszerű lenne az is, hogy a rokkantságot elbíráló orvosi bizottságokban vegyenek részt a területileg illetékes tanács szakigazgatási szerveinek képviselői. Az Egészségügyi Minisztérium a munkaképesség-csökkenést elbíráló orvosszakértői bizottságok részére már kidolgozta a leggyakoribb betegségekből adódó munkaképesség-változás elbírálására vonatkozó orvosi szempontokat, és a rehabilitációs eljárás korszerűsített formájának fő elemeit. A Minisztertanács határozata előírja azt is, hogy korszerűsítsék a csökkent munkaképességűek helyzetének rendezésére vonatkozó, 1967-ben kiadott rendeletét, és annak hatályát 1983. július 1-től terjesszék ki a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjaira is. Vagyis: a jövedelemkiegészítés, az átmeneti segély, a rendszeres' szociális járadék szabályai rájuk is vonatkozzanak, akárcsak a vállalatok dolgozóira. A korszerű rehabilitáció megvalósításához a jelenleginél pontosabb, részletesebb információs rendszer is szükséges, ezért elkészítették a rehabilitációs folyamat összes fokozatait végig követő és eredményeit regisztráló statisztikai információsrendszer tervezetét, amelyet 1984. ianuár 1-től alkalmazhatnak. Számos más intézkedés is szolgálta a rehabilitáció fejlesztésére vonatkozó 1980. évi minisztertanácsi határozat végrehajtását az utóbbi két évben. A többi közt kialakították az orvosi és a foglalkozási rehabilitáció egységes folyamatát irányító, szervező, szabályozó központi szervezetet. Az Eaészséaügyi Minisztérium hangolja össze a foglalkozási rehabilitációval kapcsolatos tevékenységet, amelyet a következő év január elsejétől a szociális intézetek központjában e célra létesített módszertani részleg is segít. Az új szervezet szorosan együttműködik maid az országos orvosi rehabilitációs intézettel. A területi szervek is jelentős szerepet töltenek be a foglalkozási rehabilitációban. A tanácsok mellett rrvűködő rehabilitációs bizottságok új — s igen fontos - feladata a rokkantak elhelyezkedési lehetőségeinek feltárása. Az eddigi intézkedések azonban elsősorban főleg a munkáltatók ez irányú tevékenységét segítették elő. Márpedig fontos — mind az érdekeltek, mind a társadalom számára —, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozók hasznos, értelmes munkát végezhessenek ott, ahol erre egészségük veszélyeztetése nélkül lehetőség van. Nyilvánvaló: mindennek feltétele, hogy bevezessék a foglalkoztatást elősegítő, a rokkantsági nyugdíjjal legalább azonos jövedelmet garantáló keresetkiegészítő rendszert. Az orvosszakértői bizottságok véleménye szerint egyébként évente húszezer embert érint e kérdés: ennyien vannak, akik a megfelelő rehabilitációs rendszer#feltételei mellett rendszeresen foglalkoztathatók. M. E. Nemzetközi számítástechnikai konferencia Interkomputo '82 néven nemzetközi számítástudományi konferencia kezdődött kedden a Számítástechnika' Alkalmazási Vállalat székházában. A nemzetközi tanácskozáson 16 ország 200 szakembere vesz részt. A háromnapos konferencián összesen 103 előadás hangzik el tíz szekcióban, közülük több mint ötvenet magyar szakemberek tartanak. A tanácskozás hivatalos nyelvéül az eszperantót választották. Ez a nemzetközi nyelv a tudományos információcserében már régi hagyománnyal rendelkezik. A háromnapos konferencián a szakemberek a számítástudomány elméleti alapjaival, és a gyakorlati alkalmazás lehetőségeivel foglalkoznak. Szó lesz továbbá a különféle programozásokról, és az országok közötti számítógépes adatátvitelről. Különösen érdekesnek ígérkezik az indonéz műholdas adatátviteli rendszer bemutatása; ezt több ország számítástechnikai szakembereinek bevonásával fejlesztették ki. A konferencia teljes anyaga tematikus kötetekben is megjelenik, a szerkesztés munkálataiba a Videoton számítógépét is „bevonják”. A nemzetközi tanácskozáson képviselteti magát a nemzetközi távközlési unió is. Phylaxia-sikerek külföldön Egyre keresettebbek külföldön' a magyar állatgyógyászati készítmények; a Phylaxia Oltóanyagtermelő Vállalat 1982- ben mintegy 180 millió forint értékű terméket — oltóanyagokat, kórjelző készítményeket stb. - állított elő exportra. A termékek Európa több országába eljutottak. A vállalat nemzetközi kapcsolatai tovább bővültek. Nagy hírű külföldi gyárakkal és intézményekkel alakítottak ki gyümölcsöző együttműködést. Az angol Wellcome cég a Phylaxia sertéspestis elleni oltóanyagára jelentette be igényét. A svájci Ciba-Geigy vállalattal közös program alapján már számos új készítményt állítanak elő, s ezek jórészét a magyar gazdaságok is felhasználják. A Phylaxia részt vesz a vietnami oltóanyag-termelő intézet rekonstrukciós munkáiban. A Német Demokratikus Köztársaságban kísérleti állattelep építésénél segédkeznek. Jugoszláviában speciális vérfeldolgozó üzem beruházási programjában vállaltak szerepet. Szoros szakmai együttműködést alakítottak ki a Szovjetunió mikrobiológiai főigazgatóságával, ennek keretében agrobiológiai készítmények gyártástechnológiájának átvételére nyílik lehetőség. A Phylaxia fővállalkozói tevékenységet is folytat, a komplett beruházások iránt nagy az érdeklődés például Mexikóból, Argentínából és Kuvaitból. Áramot termo! a Paksi Atomerőmű első blokkja (Folytatás az 1. oldalról) Háromnegyed tizenkettőkor vendégek érkeznek a blokkvezénylőbe: Méhes Lajos,, -az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter, K. Papp József, a megyei párbizottság első titkára, dr. Gyugyi János, a megyei pántbizottság titkára, Császár József, a megyei tanács elnöke, Kapalyi László, államtitkár, az állami indító bizottság elnöke, valamint a pakSi atomerőművet építő vállalatok vezetői, s természetesen Szabó Benjámin kormánybiztos és Pó- nya József, a PAV vezérigazgatója. Bajsz József ügyeletes mérnök éjfélkor jelenti Méhes Lajosnak, hogy felkészültek az első magyar atomerőmű párhuzamos kapcsolására. A jelen-# tés után tájékoztatta a vendéget az energetikai indítás eddig végzett manővereiről, majd éjfél után tíz perccel engedélyt kért a párhuzamos kapcsolás végrehajtására. — Engedélyezem! — volt a válasz. Ekkor Bajsz József kiadta az utasítást a reaktort irányító operátornak, Kardos Imrének és a Gálos Tibor által vezetett villamos-szakembereknek a párhuzamos kapcsolás végrehajtó sára. — Generátor relétér, figyelem! — adta ki az utasítást Gálos Tibor a generátornál dolgozó szakembereknek — az oszcillográf indul! Két másodperc múlva: 1982. december 28-áry nulla óra 13 perckor elhangzik a következő: — Megvan ! Ebben a,pillanatban felhangzik a taps. A paksi atomerőmű egyes blokkjának kettes generátora áramot termel ! Az arcokat figyelem. Megkönnyebbülést, felszabadultsá- got és fáradtságot mutatnak. Méhes Lajos, K. Papp József és minden vendég gratulál a manőverben részt vevőknek. Boldog ölelkezések a szovjet szakértőkkel, erre a pillanatra nagyon sókan vártak. S valóra vált. A párhuzamos kapcsolás után néhány perccel Méhes Lajostól kérdeztük, hogy mit jelent számára és a Magyar Népköztársaságnak az első magyar atomerőmű léte. Az ügyeletes mérnök „győzött” — Nagy öröm számomra, hogy részese lehettem hazánk ipart, és energiapolitikai eseményének. Büszkeség számunkra, hogy új, a nukleáris energiából termelt árammal bővült energiaellátásunk. Együtt örülhettem itt, Pakson sok ezer magyar és más országbeli dolgozóval a párhuzamos kapcsolás pillanatában. Köszönettel tartozunk a szovjet mérnökök, tudósok alkotó erejének, az egész szovjet népnek, a Szovjetunió Kommunista Pártjának, azért a nagy segítségért,, amit óz első magyar atomerőmű építésében adtak. Köszönet a szocialista országok sok ezer szakemberének, akik alkotó módon részt vettek és segítettek bennünket az erőmű felépítésében. Külön kell köszönteni a magyar mérnököket, építő- és szerelőmunkásokat, akik részesei voltaik ennek az ipartörténeti eseménynek.. Ezekben a percekben természetesen van még bennünk feszültség, izgatottság. A mű élindult, de valamennyien szurkolói vagyunk annak, hogy az erőmű teljesítménygörbéje felfelé haladva, a1 maximumig menjen. Most már óriási szerep hárul az üzemeltetőkre, ők is megtanulták a szakmát menetközben, ma már gyakorlati szakemberek, összefoglalva az,t lehetne a továbbiakra mondani: jól dolgozzon az egyes blokk, gyorsabban, «jobban és gazdaságosabban építsük fel a további blokkokat, hogy azt mondhassuk majd az évtized végén: kész a paksi atomerőmű kompletten, dolgozik a négy reaktorblokk, hiszen ekkor más.- 1987-ben hazánk vil- lüimosenergia-terme lésének 22 százalékát Paks adja. K. Papp Józseftől:, a megyei pá rtbizottsá g első titkárától pedig azt kérdeztük, hogy mit gondolt abban a pillanatban, amikor a párhuzamos kapcsolás megtörtént: — Minden gondomat elfelejtettem, a boldog arcokait néztem abban a pillanatban. Ennél nagyobb öröm, azt hiszem, nem létezik, amikor részesei lehetünk egy olyan nagy eseménynek, mint ez a párhuzamos kapcsolás. Nagyon hosszú folyamatnak éntünk a végére. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az atomerőmű helykijelölésének pillanatától a mai napig részese lehettem a félelmetes atom békés felhasználásának — Magyarországon. — Mit jelent Tolna megyének ez az esemény? ' — Megyénk fejlődésében egy felgyorsult folyamatot eredményezett. Az atomerőmű a VI. ötéves tervidőszak alatt megduplázza a megye ipari1 teljesítményét. Ez az eddiginél az egész megye történetében a legtöbbet jelenti. Paks várossá fejlődését ennek köszönhetjük, de a megye további fejlődésében ma még szinte felmérhetetlen, az, amit hozhat az atomerőmű. Azt is jelenti, hogy a könnyű- és a gépipar után a valódi nagyipar, villamosipar iis bevonult a megye életébe. Beszélni kell még arról a, szellemi potenciálról, amit az lütt dolgozó emberek képvisélnek — szinte felmérhetetlen jelentőségű. Természetesen az öröm mellett tudatában vagyunk annak is, hogy milyen óriási felelősséget jelent az, hogy Tolna megyében van hazánk villamosener- gia-iparánaik legjelentősebb bázisa. Tisztelet és dicsőség illeti meg azokat az embereket, akik részt vettek ebben a nagy munkában. Számomra — még egyszer mondom — óriási öröm volt látni a boldog arcokat ebben az éjszakai órában — a blokkvezénylőben. A paksi atomerőmű 1982, december 28-án nulla óra 13 perctől élektromos áramot termel az ország számára . . . HAZAFI JÓZSEF Fotó: GOTTVALD KAROLY Méhes Lajos gratulál Szabó Benjáminnak Bajsz József ügyeletes mérnök jelenti Méhes Lajosnak, hogy felkészültek a párhuzamos kapcsolásra ^ A párhuzamos kapcsolás pillanata Felcsattan a taps
