Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-24 / 302. szám
1A ^fepÛJSÀG 1982. december 24.- Nem panaszkodhatunk, az idén is tele a karácsonyfa ajándékkal.- Megérdemlik sportolóink az egész évi lárasztó és helyenként eredményes munka, versenyzés után.- Most még a szurkolókról sem feledkeztek meg, hisz ott a ,,B" közép tábla a csúcson, a la tetején.- A szurkolókra szükség van több okból is. Nem közömbös, hogy mennyi az egyesület bevétele és a játékosnak sem mindegy, hogy mondjuk ötszáz, vagy netán ötezer néző előtt játszik és kapja a buzdítást.- Vagy éppen a szidást.- Az is előfordul. De maradjunk a témánál: gondolja el, ha netán egyszer a labdarúgó-szakosztályok teljes önállóságot kapnak, akkor lesz még csak nagy szükség a szurkolók forintjaira.- Ezt úgy kell érteni, hogy netán megszűnne részükre az állami támogatás? Mert ha Így gondolja, akkor szerintem a pályák 80 százalékát felszánthatják, nagyon kevés szakosztály tudná fenntartani magát.- Mielőtt az elhangzottakból rémhir lenne, gyorsan hozzáteszem, ez csak az én fantáziám szüleménye.- Ne mentegesse magát, ilyesmiről már többször is hallottam az elmúlt hetekben.- Visszatérve a témára, szerintem túl sok változás Tiem lesz, mert mindig voltak, vannak és lesznek mecénások, akik nem sajnálják a pénzt, ha a labdarúgásról van szó.- Minden bizonnyal, bár egyes naiv emberek úgy képzelik el az önállóságot, hogy a labdarúgók netán valami munka- közösséget alakítanak, melynek jövedelméből vásárolnák a felszerelést, fizetnék az alkalmazottakat, a létesítmény fenntartását és elsején ők is abból a közös kasszából vennék fel a dohányt.- Ez még álomnak is túlzás, ilyen soha nem lesz.- Akkor honnan vesznek pénzt?- Az egyesületi vezetők még többet kopogtatnak a különböző vállalatok, intézmények vezetőinek ajtaján és ismét kérnek és kérnek.- Akkor viszont majdnem teljesen mindegy, hogy melyik zsebből költik a pénzt.- Na, nem egészen, mert ha egy vállalattól kapnak támogatást, az a pénz tulajdonképpen az ott dolgozók esetleges évi nyereségét csökkenti, mig az állami támogatás a nagy, közös kasszából megy.- Látok még egy feltűnő táblát: Edzőt keresünk.- Van ilyen, méghozzá több helyen is. Tudja az az érzésem, hogy az edzőknek direkt jól jön, ha menesztik őket.- Nem értem, fogalmazzon talán világosabban.- Megpróbálok. Az edzők szerződést kötnek általában két- három évre. Vegyük példának az utóbbit. Nagy hévvel, lendülettel munkához lát az új edző, közben természetesen elfoglalja a „tisztségével" járó szolgálati lakást is, melyből két szobát azonnal kiad, mondván, a 10-12 ezres edzői fizetés mellé kell egy kis mellékes. Csodálatos edzéseket tart, mindenki hanyattvágódik tőle, csak épp a pontszerzés nem megy a csapatnak. Pár hónap után aztán elkezdik suttogni, majd később egyre hangosabban mondogatni : az edzőt le kell váltani.- Még mindig nem értem. Mi ebben az edző részéről az üzlet? *- Várjon nyugodtan, majd megmagyarázom. Olyan hangulat alakul ki, hogy a vezetőség kénytelen a nagy nyomásnak engedni és alkudozni kezd a „mesterrel".- Nevetségesnek tartom az alkut. Ha egyszer nem felel meg, kezébe kell nyomni a munkakönyvét éppúgy, mintha mondjuk egy munkásnak, ha nem tudja ellátni feladatát.- Csakhogy itt nem egészen ez a helyzet, mivel három évre szól a szerződés. Szóval megkezdődik a kötélhúzás, az edző hajlandó távozni, helyét átadni másnak, de természetesen a kikötött ideig kéri a munkabért.- Amiért nem dolgozik?- Igen. Aztán végűt létrejön az egyezség, egy összegben kap százezer forint feletti összeget, vagy abban állapodnak meg, hogy havonta viszi a postás a korábbi megállapodás szerinti fizetés ötven-hatvan százalékát, azt a kis öt-hatezer forintot.- Hát ez szép. Még szerencsénk, hogy Tolna megyében ilyen nem fordult elő.- Kapaszkodjon meg: volt már ilyen. Ha a részletekre kiváncsi, kérdezze meg a paksiakat.- Beszélik, hogy NB l-es és jó nevű NB ll-es labdarúgók alacsonyabb osztályba orientálódnak a pénz miatt.- Igen, nagyot változott a világ. Korábban a hajtóerő, a cél a magasabb osztály elérése volt, most viszont lorditva van. Hiába, egy jó téesznél a háztáji szépen jövedelmez ...- Figyeli időnként a tévében a reklámot?- Igen, és akkor mindjárt a Magyar Kézilabda Szövetség jut eszembe.- Mikor?- Amikor a csinos hölgyek elegáns bundában mutogatják magukat, közben felhangzik: Ez mind pécsi bunda, ez mind pécsi bunda.- Hát ami azt illeti, elég furcsa — mondhatnám egyedülálló - döntés, hogy a 11. helyezett bentmaradt az NB ll-ben, mig a 10. helyen végzett Mözsnek kemény osztályozót kellett játszania, hogy továbbra is ott maradhasson, nem beszélve a mintegy 15 ezer forint kiadásról.- Ilyen az élet, tartogat meglepetéseket.- Köztük kellemeseket is, mint például a dunaföldvári kézilabdacsapat helytállása.- A szurkolóikról se feledkezzünk meg.- Lehet, hogy náluk is úgy lesz mint 10-12 éve Simontor- nyán volt: a kézilabda-mérkőzésen hat-nyolcszáz, a focin 150- 200 néző volt.- Könnyen lehet, hogy Földváron ez történik. Különösen akkor, ha a tavasszal már elkészül a gimnázium udvarán az új bitumenes pálya.- Ha ők mondták, akkor az készen is lesz. Szervezésből, lelkesedésből, összefogásból lehetne tanulni a földváriaktól.- Látok egy szép oklevelet. Azt kinek adjuk?- Talán ne oklevelet, hanem annál többet, nivódijat adjunk annak a labdarúgóedzőnek, aki hétfő reggelenként mindig megkérdezi: Mi volt az eredmény a megyebajnokságban? De azonnal hozzáteszi : — De csak az élmezőnyhöz tartozókét kérem.- Olyan jó csapata van?- Ahogy vesszük. Amennyit viszont rájuk költenek, lehetne jobb is.- Persze az okos edző nem foglalkozik utánpótlás-neveléssel, hanem amikor klubot cserél, visz magával mindig néhány kész, kiforrott játékost.- Mindenesetre ez könnyebb és gyorsabb módszer, mint a nevelés, de ahogy én ismerem az ilyen labdarúgókat, mindig egy kis pluszt kérnek a fizetés mellé.- Ez nem jelent gondot. Sokféle megoldás van erre. Például mint atlétikai pályakarbantartó vagy segédszertáros kap havonta egy összeget.- Es dolgozik ezért a pénzért? ,- Havonta egyszer aláírja a nevét. Ez nem elég?- A tolnai focistáknál nincs ilyen probléma. Ha belegondolok, valaha a megye élvonalába tartoztak és ma hol állnak!- Apropó, Tolna! Nem tudná véletlenül megmondani, mi volt a Statisztika elleni pingpongeredmény?- Miért, nem olvasta róla a tudósítást?- Nem, de azt hiszem más sem, mivel ez az eredmény nem jelent meg, tudniillik 21:4-re nyert a Statisztika.- Azért ne bántsuk őket, hisz annyi szép sikert könyvelhetnek el maguknak az idén is. Talán éppen ez az izgalmas a sportban, hogy váratlan eredmények is születnek.- Nem úgy, mint a természetjáróknál. Ott reggel szépen bepakolnak a hátizsákba, felhúzzák az időjáráshoz megfelelő öltözetet és irány a természet. Ott a maximális meglepetés esetleg, hogy kifolyik a kulacsból az üdítő.- Bár többen űznék e szép sportot, amely olcsó is és mindennél egészségesebb.- A karácsonyfa alatt lévő csomagokból juttassunk az atlétáknak, a vitorlázórepülőknek, a sakkozóknak, az úszóknak, a tekézőknek, a tájfutóknak és természetesen a kerékpáros versenyzőknek is, hisz megérdemlik.- Még véletlenül se feledkezzünk meg a motocross-verseny- zőkről sem.- Bizony Wolf Laci országos bajnoksága egymaga is szép teljesítmény, de a többiek is sok örömet szereztek a sportág kedvelőinek.- Vajon hol láthatjuk majd, melyik város vagy község főterét díszíti e szobor?- Ez csak terv, nem biztos, hogy elkészül. Van ugyan, aki örülne, ha szobrát annak a községnek a főterén lepleznék le, ahol Fenyvesi Máté nevelkedett, rúgta a labdát, de a sportegyesület vezetői ilyenről hallani sem akarnak.- Ne feledkezzünk meg az ökölvivókról. Elsősorban a dombóváriakról és a paksiakról.- Hamar befejezte a felsorolást, mivel tulajdonképpen a megyében •másutt már mindenütt megszűntek ezek a szakosztályok. Pedig egykor Tolna megye volt e sportág bázisa, sok-sok tehetség, válogatott került ki innen.- Változnak az idők, korábban innen mentek el, most ide jönnek az ökölvívók. No persze nemcsak azért, mert az atomvárosból szép rálátás nyílik a Dunára, a Duna-Tisza közére.- A kosárlabdasportban sem ártana egy kis frissítés, erősítés. Mi tagadás, az NB l-es csapatnak is voltak sikeresebb napjai.- Annyi baj legyen, csak továbbra is maradjanak az NB I- ben és ha a dombóvári fiúknak is sikerül a leijutás, annál jobb.- Azért dicsérjük a bonyhádiakat is, évek óta ott vannak az NB ll-ben és az utánpótlásnevelésük egyértelműen dicséretes.- És a nehéz emberekről megfeledkezik?- Erről szó sincs. Balogh László és „csapata" az idén is kivívta magának, a szakemberek elismerését, szereplésükkel, helytállásukkal sok örömet szereztek azoknak, akik szeretik nézni a súlyemelést.- Nem esett szó a játékvezetőkről, no meg az ellenőrökről.- Sajnos, egyre kevesebben vannak, csak azok maradnak meg, akik a sportág szerelmesei - legyen az labdarúgás vagy kézilabda —, mert különben aki azt számolja, hogy vasárnapi „szórakozása" mennyit hoz a konyhára, azonnal abbahagyja a bíráskodást.- És mi a véleménye az ellenőrökről?- Ők is társadalmi munkások, számuk egyre kevesebb. Ennek következménye, hogy nem jut közülük mindenhova, mert ha Így lenne, nem lennének olyan pályák, létesítmények mint egyik-másik helyen.- összességében elégedett az évvel?- Mielőtt kérdésére válasznék, tegyünk említést a lovasokról és a fogathajtókról is.- Megérdemlik, eredményeik jók voltak, csak hát mintha visszaesés is lenne.- Tény, hogy hiányzik a simontornyai Kapoli, aki az idén már a Kiskunhalasi Határőr Dózsa színeiben versenyzett. Biztató viszont, hogy Simontornyán, Regölyben, Dombóváron, de nem utolsósorban Dalmandon is feltűnt néhány fiatal.- Tehát Kecskeméti mellé felnőttek a fiatalok.- Legalábbis azon az úton vannak.- A logathajtásban meg egyértelműen Berka, aki sok dicsőséget szerzett a bogyiszlói téesznek és a megyének. Gondoljunk csak bele, ő nyerte a kettes fogatok országos derbyjét.- És a lovasszövetség főnöke, dr. Váradi úgy nyilatkozott róla, hogy Berka született tehetség, akiről még sok szépet és jót hallunk.- A dombóvári versenyekről is tegyünk említést, jó szórakozást nyújtanak, elsősorban a fogathajtóversenyek kedvelőinek.- Tehát kialakult megyénkben két „centrum", Tamásiban az augusztus húszadikai versenysorozat, mig Dombóváron évente egy vagy két alkalommal az országos fogathajtó-bajnokság vagy éppen a díjlovaglás.- Tehát ismét kérdezem elégedett az évvel?- Igen, több okból. Legelőször annak örülök, hogy megyénk NB ll-es labdarúgócsapatg ilyen jól szerepelt az őszi idényben, pedig nem „nagy nevű", idegenből hozott edzőjük van, hanem bennszülött szekszárdi.- Igen, ezzel megdőlt a régi mondás: Senki sem lehet próféta saját hazájában.- Szerencsére Teszler edző az lett, viszont olimpiai ezüstérmes ökölvívónk, Orbán Laci csődöt mondott Szekszárdon.- Legalábbis a köztudatban ez van, pedig — mint kiderült — nem úgy folytak az események, mint ahogy azt hiresztelték. Mert tudja, ez úgy van, hogy az emberek hamarabb, szívesebben elhiszik bárkiről a rosszat, mint a jót. Hogy mennyire nem rajta múlott szekszárdi sikertelensége, bizonyítja az, hogy Székesfehérváron kitűnő versenyzőgárdája van és tanítványai közül országos versenyeken is jól szerepeltek: négy év alatt négy felnőtt országos bajnokság, kettő junior országos bajnokság, tavaly egy felnőtt versenyzője az EB-n 'Volt, mig az idén két junior versenyzője lépett szoritóba az EB-n.- Igen, ezek a számok Orbán Lacit igazolják.- Megismétlem: elégedett vagyok az atlétáktól kezdve b vitorlázórepülőkig - az NB ll-es paksi csapatot leszámítva -, a sakkozókig bezárólag megtettek mindent, hogy a sportágat méltóan, eredményesen képviseljék.- Ezek után elbúcsúzom, kellemes ünnepeket kívánok minden sportvezetőnek, sportolónak és kedves olvasóinknak.-NY -
