Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-24 / 302. szám
s Képújság 1982. december 24. A napenergia hasznosítása Különleges táptalaj, .a balkánin Georgi Boncsev bolgár akadémikus a század elején különleges zeolitszikla-mintát talált Kardzsali megye területén, Go- lobradovo környékén. Akkoriban még csak nem is sejthette, hogy a későbbi évtizedekben mire használják majd fel az itt található ásványt. Mintegy tíz évvel ezelőtt a szófiai Kliment Ochridszki egyetem docense, Bóján Ale- xiev kezdett érdeklődni a zeo- litok iránt. Kutatási eredményeire felfigyeltek külföldön is, hiszen manapság világszerte sokakat foglalkoztat a zeolitok alkalmazásának kérdése. Alexiev kutatásai nyomán sikeresen hasznosították a bolgár szakemberek - a világon elsőként - a különleges ásványt, a melegházi növénytermesztésnél. A Mineralagro Gazdasági Tudományos-Termelési Egyesülés kutatókollektívá|a, Georgi Sztoilov vezetésével, kikísérletezte a zeolit alapanyagú, Balkánin elnevezésű ásványi szubsztrátumot. A számos előnnyel rendelkező Balkánin úgynevezett aktív szubsztrátum, amely jelentős mennyiségű tápanyagot képes leadni és felvenni. A Balkánin tápközeg a növények fejlődéséhez szükséges összes elemet tartalmazza. Ezek egy részét a zeolitok hordozzák, a többit pedig a növénykultúra igényeinek és sajátosságainak megfelelő mértékben mesterségesen adagolják a „talajhoz". Hogy a zeo- litból jó tápközeg alakuljon ki, először megőrlik az ásványt, maid 250—300 C-fokos hőmérsékleten kiszárítják. Az alkalmazott technológia segítségével elérik, hogy a táp- közeq teljesen sterillé válik. A sterilitás és termékenyséq ellentmondása csak látszólagos, uoyanis a sterilitás ebben az esetben csak azt jelenti, hogy a táoközeg kizárólag a kártevőktől és gyomoktól mentes. Az íqy termesztett növények gyökérrendszere jól kifejlett, és szép, egészséges termést hoznak. A szürkésfehér, különleges talajba ültetett növényeket természetesen kapálni sem kell, öntözésükre viszont komoly gondot fordítanak a kertészek. A szófiai, kardzsali és plov- divi kísérleti telepeken már több éve termesztenek Balka- ninban epret, uborkát, paradicsomot, hagymát, sárgadinnyét és különböző virágokat. Az eredmények biztatóak: az eper például kétszer akkora termést hoz, mint a hagyományos módon termesztett, s az uborka vaqy a paradicsom termése is 30-40 százalékkal nagyobb a szokásosnál. A zeolit tápközeg nagy előnye a többi között az is, hogy egy-egy új növényfajta termesztésekor nem kell kicserélni a talajt, csak a felfrissítésre kell figyelmet fordítani. A világszerte egyre nagyobb méreteket öltő energiaválság Jugoszláviát sem kerülte el. Éppen ezért érdemel megkülönböztetett figyelmet minden olyan törekvés, amely a klasszikus energiahordozók napenergiával történő helyettesítésére irányul. A vajdasági napenergia-kutatók az elsők között kezdtek kísérletezni Jugoszláviában a napenergia hasznosításával. A kísérletekről Zivojin Culum professzor, az újvidéki műszaki egyetem tanára nyilatkozik: — A napenergia felhasználására irányuló kísérleteink országszerte ismertek és elismertek. Sikerünk titka, hogy az egyetem a népgazdaság igényeinek megfelelően folytatja a kutatásokat. Megalakítottuk az újvidéki napenergia-kutatók egyesületét és vajdasági szövetségét. A vajdasági kutatók részt vesznek minden jelentősebb tanácskozáson és aktívan kapcsolódnak a munkába. Kutatásaik eredményeként a zrenjanini Sinvozban máir megkezdődött a napkollektorok és más szükséges berendezések sorozatgyártása. Az eddigiek során több kísérleti kollektort állítottak fel a Vajdaságban, például Veter- niken és Újvidéken, Ezekkel elsősorban családi házak fűtését és melegvízszükségletét biztosítják, de helyenként napenergiával szárítják a kukoricát is. A napenergia felhasználásának kutatása szervezetten és szigorú tervek szerint folyik. A műszaki egyetemen több hallgató az energiatakarékosságra és a napenergia hasznosítására szakosodik, és az erről a témáról készült tanulmányaival szerzi meg okilevelét. A napenergia hasznosításának előnyeit a lakosság körében is népszerűsítjük. — A napenergia a jövő energiája. Kimeríthetetlen, olcsó és nem szennyezi a környezetet. Az emberiség közös tulajdona — a béke energiája. Denoj háza E szilij Denoj zenetanár, moldáviai népművész háza szinte néprajzi múzeum. Ez a náj, a moldáviai népi hangszer. (Fotók: TASZSZ—APN—KS) A moldáviai Kausona falu zenetanára, Vaszilij Denoj fiatalon kezdte a fafaragást, amikor még a helyi kolhoz építőbrigád- jábam dolgozott. Már akkor foglalkoztatta a moldáviai történelem és kultúrtörténet, és járta a falvakat, gyűjtötte a paraszti élet jellegzetes tárgyait. Ma a legnagyobb ilyen témájú gyűjteménnyel rendelkezik a köztársaságban. A mester háza szinte néprajzi múzeum, ahol minden „ Denoj kezemunkájáit dicséri. A bútorok és az edények egyaránt hagyó má'nyos népi nyersanyagból, tölgyfából készültek, csodálatos faragásokkal díszítve. — A fafaragáshoz a tölgyfa a legjobb — mondja a mester. — Valamennyi fa közül ez a legszebb és legtartósabb. VaszJJIj Denoj hegedűtanár, s ezért természetes, hogy népi hangszereket is készít. Az első saját készítésű náj a helyi iskola zenekarának hangszere lett, de azóta már a hivatásos moldáviai népművészek is az ő hangszerén játszanak ... Az „ezer ördög” múzeuma A népmesék kedves ördögfigurája, Borute lett az egyik legérdekesebb gyűjtemény ezredik darabja. A Kaunaszban található múzeum összegyűjtötte ezeket a szellemfigurákat a világ minden tájáról. A gyűjtemény alapjait az ismert lett művész, A. Zsmujdzinavicsjusz fektette le. Egész életében gyűjtötte az emberi fantázia által teremtett ördögök és erdei manók fából, fémből, bőrből és agyagból készült figuráit, bábuk, maszkok, pipák és más tárgyak formájában. Ma már találhatunk itt hongkongi vámpírt, mongol szellemet, japán porcelántárgyakat, afrikai rituális álarcokat és csodálatos fa- ragású csontból készült amuletteket. Az „ezer ördög" múzeuma a közelmúltban költzött új épületbe. APN-KS Sóska a sarkvidéken Sikerrel végződtek az össz- szövetségi növénytermesztési intézet kutatóinak a kola-fél- szigeti sarkkutató kísérleti állomáson folytatott kísérletei. Céljuk a szabad ég alatti sóskatermelés meghonosítása volt. A rövid nyár ellenére július és augusztus hónapban a 0,25 hektárnyi területről 12 tonna termést takarítottak be. Jakutföldi táj Jakutföld a Szovjetunió északkeleti részén az északi félteke leghidegebb éghajlati övezetében fekvő autonóm köztársaság. Hárommillió négyzetkilométernyi területét örök fagy borítja. Az utóbbi évtizedekben Nyikogyim Jefimov, a kozmo- fizikai aerológiai kutatóintézet laboratóriumának vezetője, aki a tudományos-technikai munkásságáért Lenin- díjat kapott. gyors ütemben folyik e körzet ipari meghódítása, mivel a föld mélye itt gazdag ásványkincskészleteket rejt. A jakut tudósok számos olyan probléma megoldásán dolgoznak, amelyek az egész Északra jellemzők. Napjainkra a kilencszázezres lélekszámú autonóm köztársaságban hatalmas tudományos bázis - mintegy 21 intézmény — alakult. A Szovjet Tudományos Akadémia jakutföldi tagozatának hat intézete van. Ilyen az örök fagy tanulmányozásával foglalkozó intézet, vagy a Jakutföldi Állami Egyetem kutatóintézete és mások. Ezekben mintegy kétezer tudományos munkatárs dolgozik, köztük két akadémikus, több mint ötven tudományok doktora és több mint hatszáz kandidátus. Sok kiváló jakut, even, tun- guz, jukagir tudós tevékenykedik a humán- és a természet- tudományok területén is, beleértve a csillagászatot és a kozmofizikát is. Azoknak a tudósoknak a csoportjában, akik a „föld felett igen nagy magasságban található energia elsődleges kozmikus kisugárzásának kutatása" terén végzett munkájukért megkapták az 1982. évi Lenin-rendet. Vannak jakut szakemberek is: Nyikogyim Jefimov és Dmitrij Kraszilnyikov, akik a jakut kozmofizikai és aeronómiai kutatóintézet laboratóriumainak vezetői. A világ legnagyobb speciális berendezésével tanulmányozzák a nagy magasságban kialakult energia kozmikus sugarait. Számos olyan eredményt értek el, amelyeknek alapvető jelentőségük van a kozmikus sugarak és az elemi részecskék fizikájának a fejlődésében. Jakut tudósok műszereket készítettek a Föld körüli térség kozmikus sugárzásának regisztrálására, és ezek minden fennakadás nélkül dolgoznak, mind a Földön, mind pedig a szput- nyikokon. Az intézetben folytatott kutatások eredményeit a gyakorlatban is alkalmazzák. Segítségükkel tarthatók fenn a rádiókapcsolatok az északi fény idején, amikoris — mint ismeretes — az összes összeköttetés megszakad. Az intézetben komoly figyelmet fordítanak a kozmikus tényezők bioszférára és az ember egészségére gyakorolt hatására és a felső atmoszféra szennyeződésére, amely súlyos következményekkel veszélyezteti a természetet és az embert. Már bevezették az iparban azt a technológiát, amely lehetővé teszi az acél hegesztését a mínusz 50-55 Celsius-fokig terjedő hőmérsékleti körülmények között. Most széles körű kutatások folynak olyan új anyagok előállítására, amelyek jól tűrik a rendkívüli hidegeket. Az ilyen anyagok nélkülözhetetlenek a berendezések előállításához az örök fagy övezetében. Jakutföld biológusai kísérleteket folytatnak, hogy a növények és állatok minél jobban alkalmazkodjanak Észak körülményeihez. A rénszarvaslegelők racionális hasznosítására vonatkozó javaslatuk most honosodik meg az egész szovjet Északon. Világszenzációt keltett, hogy a szibériai tudósok felfedezték az úgynevezett „szilárd gázt". Számításaik szerint a Földön a szilárd gázkészletek jó néhányszor meghaladják az összesített kőszén, kőolaj- és földgáztartalékokat. A felhalmozódott hidrátokból a gáz eltávolításának kérdéseivel kapcsolatos kutatások az észa- ■ki ásványbányászati intézetekben folynak. A szilárd gáz lelőhelyeinek elterjedése a kontinenseken gyakorlatilag megegyezik az örök fagy övezetének kiterjedésével és az körülbelül negyvenmillió négyzet- kilométer. Jelentős készletek összpontosulnak a Csendesóceán mélyedéseiben is. A tengeri és más gázhidrát- lelőhelyek birtokbavétele azonban egyelőre drágább, mint a földgázé. De hogy ne így legyen - ez a tudomány feladata. APN-KS Tudósak az örök fagy földjén Jakut folyami kikötő
