Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-03 / 284. szám
1982. december 3. /toina\ Képújság 3 A gyár minden üzemrésze összefogott Alkatrészgyártók pácban _ B olgár pártmunkások látogatása a húskombinátban ** 1 * A Bolgár Kommunista Pártnak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága vendégekén t hazánkban tartózkodó küldöttsége tegnap délelőtt a Szekszárdi Húskombinátba látogatott. A vendégeket Kiss Sándor igazgató fogadta és bemutatta nekik az ott folyó munkát. A küldöttséget a látogatásra elkísérte Mátyás István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Szek- szárd városi Bizottságának első titkára. Magánlakásépítés, telekkialakítás Amit lehetett, gyorsprésen gyártottak le Ütést tartott Szekszárd város Tanácsa Csütörtökön délután tartotta soron következő ülését Szekszárd város Tanácsa, amely ezúttal a végrehajtó bizottság 1981—82. évi tevékenységének megvitatását tűzte napirendre Kovács János tanácselnök beszámolója alapján, majd - miután jóváhagyta a beszámolót — Rápolti Árpád tanácselnök-helyettes előterjesztéséről tárgyalt. Ez az előterjesztés részletesen elemezte a megye- székhelyen történő magánlakásépítést és telekkialakítást, valamint a tanácsi szervek és az OTP megyei igazgatósága együttműködését az ezzel ösz- szefüggő feladatok megoldásában. Szekszárdon a magánlakásépítés a korábbi tervidőszakokban is jelentős szerepet játszott a lakásgondok enyhítésében, hiszen a IV. ötéves tervben összesen felépült 2500 lakásból 50, az V. ötéves tervben elkészült 2430-ból 60,3 százalékkal részesedett. A jelenlegi tervidőszakban tovább fokozódott a magánlakás-építés jelentősége, s az előirányzott 201Ö lakásból 73,7 százalék készül ebben a formában. A felszólalók elemezték az ezzel összefüggő tennivalókat, s a tanácsülés határozatot hozott többek között arról, hogy a családi és sorházas beépítésre alkalmas telkek gyorsított ütemű kialakításával biztosítani kell az igények maradéktalan kielégítését, s be kell vezetni a telekigénylések évenként kötelező megújítását. Határozatban foglaltak állást a telkek időben történő közművesítéséről és arról, hogy a magánerős építések fokozott koordinálásával, az OTP megyei igazgatóságával, valamint az Alisca Lakásépítő és -Fenntartó Szövetkezettel való együttműködés továbbfejlesztésével lehetővé kell tenni: a mostani tervidőszakban az eredetileg előirányzottnál több, összesen 1780-1930 magánlakás épüljön a megye- székhelyen. A tanácsülés résztvevői ezután jóváhagyták a városi tanács és a Vb jövő évi munkatervét, s elfogadták a város- környéki községi tanácsokkal kialakított kapcsolatról szóló tájékoztatót, majd bejelentésekről tárgyaltak. Az ülés interpellációkkal ért véget. Munkás-orvos találkozó Harmadik alkalommal került sor munkások és orvosok találkozójára a megyei kórházban, amelyre a megyeszékhely különböző munkahelyeinek dolgozói kaptak meghívót. A találkozó célja egymás kölcsönös tájékoztatása volt, valamint az, hogy az egészség- ügyiek visszajelzést kapjanak a kórházi ellátás megítéléséről. Ezt kívánja segíteni az a néhány éve bevezetett kérdőíves módszer is, amelynek lényege, hogy az egyes osztályokra beutalt betegek felvételkor tájékoztatót kapnak a kórház működéséről, ugyanakkor lehetőségük van arra is, hogy távozáskor az ellátás során tapasztaltakat közöljék. A kérdőíveket a kórházban folyamatosan értékelik és a jogos észrevételekre a szükséges intézkedéseket megteszik. A munkás-orvos találkozó résztvevőit először a járóbetegellátásról tájékoztatták, ismertetve a járóbeteg-ellátás felépítését, helyzetét, jelenlegi problémáit. Szó volt a táppénzhelyzetről, valamint az orvos- beteg kapcsolat javításának lehetőségeiről. A következő téma az üzem- egészségügy volt. Folyamatosan nő az üzemegészségügy jelentősége. Ez abból is kiderül, hogy amíg korábban az üzemegészségügyben részfoglalkozásként tevékenykedtek az orvosok, ma már jelentős számban főfoglalkozásúak. Szó esett még az üzemorvosi hálózat bővítéséről, valamint arról a korrekt kapcsolatról, amelv napjainkban az üzemi orvosaik és az egyes vállalatok gazdasági és társadalmi vezetői között kialakultak. Az egészségügyi ellátás gazdasági, műszaki területének elemzése során szó került e munkaerő- és bérgazdálkod"- helyzetéről, a szakember-ellátottság problémáiról, ami különösen a nővérek és asszisztensek, valamint a segéd- munkaerők esetében jelentkezik. Viszont a kórház beruházási lehetőségei jelentősek. i MAYER ZSUZSANNA Ponaszkodással nem megyünk semmire! Amikor az év elején megtudták Szekszárdon a BHG 4. számú gyárában, hogy a villámvédő borda gyártására kell „szakosodni", egy percre sem rettentek meg a feladattól. Már csak azért sem, mert ez a kollektíva az utóbbi időben „nagyobb békát is fényéit”. De, amikor meglátták a prés- szerszámokat, kicsit ingatták a fejüket. Ez sem jelentette azt, hogy „összedőlt a világ”. Dolgozni kelt... Az nem baij, ha ehhez jó körülményt teremtenek, de ha nem, akkor „csdk- azértis" alapon meg kell oldani a problémát: ne mondhassa senki, hogy a szekszárdiak megfutamodnak. A viflámyédő borda nem fődarab a telefonközpontokban. Fontos berendezés, de van nála kacifántosabb is, meg igényesebb is. A gyártás előkészítése gyorsan ment. Mint már említettük; gyakorlatuk van a „letelepítésben”. Az első darabok már az év közepén elhagyták a szerelői- szalagot. Csak... Pontos számítások szerint kiderült, hogy az alkatrészgyártók kapcsológépprés- kapacitása sem végtelen. Á negyedik negyedévben 14 945 óra terhelés állt szemben 12 800 óra kapacitással. Ebből kiderülhetne, hogy lehetetlenre vállalkoztak, de nem derül ki, mivel találtak megoldást. Először is összefogott a gyár minden üzemrésze. A tmk-sok. a szerszámkészítők soron kívül segítettek, a műszakiak pedig gyorsan készítették a dokumentációkat. Mindez azonban még nem elég az „üdvösséghez". Szabó Ferenc üzemvezető A vilámvédő bordát a BHG eddig valutáért vásárolta. Azért kell hazaikig előállítom, hagy forintért „olcsóbb” legyen. Valamikor régen már gyártották a budapesti központban. A valamikor azt is jelenti, hogy az akkori technika és technológia szerint. Ebből következik, hogy Szek- szárdra megérkezett mindenféle szerszám, csak azzal termelni igencsak körülményes. A villámvédő borda pedig eléggé alkatrészigényes. Csak ip résszé rszám- ból 95-öt használnak. Szabó Ferenc üzemvezető: — A Szekszárdra érkezett szerszámok értéke jóindulattal húsz százalék körüli lehet. Noé előtti technológia. Azt számítottuk ki. hogy a présműhely kapacitásának 42 százalékát viszi el a víl- lámvédő borda. De ez nem egészen igaz. A terhelésszámítás bizonyítja azt. De ... A rossz szerszám többször szorul javításra, így többször is kell vele foglalkozni. Tehát ha nem tudunk folyamatosan termelni, akkor az kihatással van az egész alkat- résZüzem termelésére. — Milyen megoldást találtok? — A gyárban mindenhol tudnak gondjainkról. A szerszám- szerkesztők folyamatosan készítik a kombinált szerszámok terveit. A szerszá-mműhely pedig — más munkájuk mellett — folyamatosan készíti el a most már korszerűbb szerszámokat. De időben ez hosszadalmas, hiszen 95 szerszámról van szó. Itt az alkatrészgyártó üzemben tudtunk gyorsan lépni, bevezettük a bárom műszakot és szombaton, vasárnap is dolgozunk. Am ez nem is olyan egyszerű, mivel a kollektív szedződésben csak két műszak kötelező. Tehát csak olyan embereket oszthattunk be, akik vállalták a három műszakot. Ugyanakkor kaptunk segítséget más üzemrészből is, hat dolgozó jött át hozzánk kölcsönbe. — Milyen ösztönzést tudtak ehhez nyújtani ? — Aki folyamatosan vállalja négy hétig az éjszakás műszakot, az természetesen megkapja a 40 százalék éjszakai pótlékot és ezenkívül 1000 forint jutalmat. Grósz József művezető: — Éves szinten 8500 villám- védő bordát kellene gyártani. Sok alkatrész van, s gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy naponta -négyezer darabot kellene legyártani egy alkatrészből. De a sok szerszám javítás miatt ez is gond. Gond azért is, mert a présmunká-sök nem tudnak folyamatosan -dolgozni. S aki teljesítménybérben van, annak nagyon fontos, hogy a nyolcórás műszakot egy gépen dolgozza végig. -Ez is sok gondot okoz. „Sakkozni” kell. Munkánk van bőven, szerencsére gépi kapacitásunk is, tehát napközben át tudjuk irányítani az embereket, de ennek senki sem örül. Bencze Ferenc gépbeáliító: — Sok apró újítást készítettünk. Először is azzal kezdtük, hogy a tedhnológia szerinti táblalemez helyett sávlemezből préseljük az alkatrészeket, gyors- présen. Megoldották, hogy a kész alkatrészeket sűrített levegővel távolítjuk el a géptől. Sok időt tudunk megtakarítani azzal, hogy mi is javítunk szerszámokat, nem kell azonnal az amúgy is leterhelt szerszámkészítőkhöz rohanni.-Nem beszéltünk eddig még arról, hogy voltok alapanyag- el-látási gondok, meg arról Grósz József művezető ■ Bencze István gépbeállító sem, hogy a gyors munkának néha olyan ára is van, hogy megnövekszik -a selejt. Ezek és az egész villámvédőborda-üigy megannyi gondot okozott, de végül is elmondhatják a gyárban, hogy teljesítették a feladatot. Ehhez pedig bármennyire pácban voltak -és vonnák is az al- katrészgyártők, az szükségeltetett, hogy a szekszárdi gyár egész -kollektívája összefogjon: Ne egymásra mutogassanak, hanem mindenki azzal foglalkozzon, amiben albban a pillanatban segíteni tud. A BHG telefon-központjainak nagy része exportra kerül. A villám védő -borda egyetlen egy alkatrész, de nélküle jelentős bevételtől eshet el a vállalat és a népgazdaság, H. J.-G. K. A gépbeállitókra várt a rengeteg szerszámcsere
