Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-23 / 301. szám
t 2^fePÛJSÀG 1982. december 23. A lakosság szolgálatában írta: dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke Az ország jelenlegi nehezebb gazdasági, pénzügyi helyzete kihat a tanácsok gazdasági, ellátási, településfejlesztési tevékenységére is. A VT. ötéves tervidőszak első két évében az eredetileg tervezettnél több, mint hárommilliárd forinttal kevesebbet fordíthattak .a települések fejlesztésére, különböző beruházásokra, miközben a költségek és az árak tovább növekedtek. Ezért is figyelemre méltó, hogy 1981-ben és az előzetes felmérések szerint 1982- ben is országosan sikerült megvalósítaniuk a kiemelt társadalmigazdasági programokat, nevezetesen a lakás, a tanterem és az egészségügyi fejlesztési célkitűzéseket. Az országban megépült a tervezett számú lakás, és több általános iskolai tanterem létesült, de meghaladta a tervezettet a bölcsődei, óvodai helyek számának növekedése, a víz- és csatornahálózat fejlesztése, a lakóházak javítása, felújítása is. Igaz viszont az is, hogy anyagi eszközök híján más célú fejlesztéseknél az elhatározottnál szerényebb volt az előrelépés. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI A tanácsok VI. ötéves tervének fontos új vonása, hogy elősegíti a településhálózat korábbiaknál arányosabb fejlesztésének lehetőségét. Elsősorban azzal, hogy a községek, nagyközségek részesedési aránya növekedett a fejlesztési eszközökből a korábbi évekhez mérve ilyenformán több községi település fejlődhet az átlagosnál gyorsabban. Erről a későbbiekben se szabad lemondaniuk, annál is inkább, mivel 1983-ban a tanácsok az eredetileg tervezettnél mintegy hatmilliárd forinttal kevesebbet, hozzávetőlegesen 30 milliárd forintot fordíthatnak a települések fejlesztésére. Költség- vetési bevételeik jóval mérsékeltebben emelkednek az eredetileg számítottnál. Nyilvánvaló tehát, hogy a településfejlesztési célokat csak hatékonyabb gazdálkodással, fokozott társadalmi közreműködéssel lehet megvalósítani. Ehhez mindenekelőtt arra van szükség, hogy az új év első napjaiban a helyi tanácsok elé beterjesztendő éves terveket a lakosság, a társadalmi és tömegszervezetek, a népfrontbizottságok véleményének, javaslatainak figyelembevételével készítsék elő. Ez garantálja a legjobban az ésszerű, a helyi igényekhez és lehetőségekhez legjobban igazodó rangsorolást. Napjainkban nemcsak az a kérdés, hogy mire fordítsák pénzüket a tanácsok, hanem egyre jobban előtérbe kerül a felhasználás „hogyanja" is. A kevesebb pénzből is többet lehet kihozni a beruházások, rekonstrukciók célszerű összehangolásával, takarékos, a létesítmények túlméretezését, a szükségesnél igényesebb berendezéseket elkerülő megtervezésével, az építési területek időbeni előkészítésével, a jól szervezett kivitelezéssel és más hasonló, megoldásokkal. Növekvő szerepe lesz a települések fejlesztésében a tanácsi és a nem tanácsi szervek közti ésszerű, közös érdeken alapuló érdek- egyeztetésnek. Az ésszerű gazdálkodás, koordináció, társulás mindenképpen hatékonyságot eredményezhet. Ezért kell keresniük az összefogás különböző lehetőségeit a vállalatokkal, üzemekkel, szövetkezetekkel, intézményekkel olyan fejlesztésekre, „közművek, lakások, gyermekintézmények megépítésére, bővítésére, a meglévők jobb kihasználására”, amelyek egyaránt szolgálják a település, de a gazdasági szervek érdekeit is. Látnivaló az is, hogy az ésszerű takarékosságot, a kölcsönös előnyöket szolgálhatja a közös fenntartás és működtetheti is olyan intézmények esetében, amelyeket jelenleg külön-külön üzemeltetnek. Az újesztendei adottságaink szükségessé teszik, de a lehetőségét is megadják minden embernek, hogy a települési környezete szépítéséhez, az ellátás javításához cselekvőén járuljon hozzá. Ennek számos településen a lakosság javát szolgáló szép hagyományai alakultak ki. Ezért fontos, hogy a tanácsok a helyi társadalmi szervekkel összefogva továbbra is szervezzék a település- fejlesztést segítő társadalmi munkát, amelynek évenkénti értéke most már hétmilliárd forint' körüli. A helyi igényekhez és adottságokhoz igazodva lehet szervezni a különböző társulási formákat, a víz, a csatorna, a gáz, a villany, a belterületi utak hálózatának kiépítéséhez, bővítéséhez, igénybe véve a kommunális kötvénykibocsátás lehetőségét is. IRÁNYÍTÁS - HELYI ÖNÁLLÓSÁG Mind ezzel egy időben a tanácsok területén is egyre jobban megvalósul a központi és a helyi állami szervek kapcsolatának, a közöttük levő munkamegosztásnak az MSZMP XII. kongresszusán megerősített alapvető elve, miszerint egyszerre kell erősíteni a helyi szervek központi irányítását, egyben önállóságukat, felelőssé-’ güket. Az elmúlt években is folytatódott a tanácsok feladatainak, hatáskörének növelése, a qazdálkodás önállóságának erősítésében, a lakosságnak szolgáltató vállalatok, intézmények létesítésében és működtetésében. A központi irányítás normatív jelleggel mindenekelőtt jogszabályok, elvi iránymutatások útján érvényesül. Az érdekelt központi szervek rendszeresebben, hatékonyabban ellenőrzik a meqvei tanácsok végrehajtó bizottságainak tevékenységét, évente két végrehajtó bizottságot közvetlenül a Miniszter- tanács számoltat be. Ugyanakkor a kormányzat - a nehezebbé vált gazdasáqi körülmények ellensúlyozására - csökkentette a tanácsok gazdálkodására vonatkozó központi előírásokat, megkötöttségeket, bővítette döntési jogkörüket. Például lehetőséget kaptak arra, hogy az állami lakások építésére szánt pénzből támogassák a magánlakás-építést. Ésszerűen átcsoportosíthatnak az előre le nem kötött saját forrásaikból és esetleges többletbevételeikből, valamint a lakóház felújítási alapból, a magánerős — elsősorban — telepszerű lakásépítés terület-előkészítésére. A költségvetési gazdálkodásban is több a lehetőség az öntevékeny kezdeményezésre. E kormányzati intézkedések azonban csak akkor érik el a céljukat, ha nem rekednek meg a megyénél — amint erre korábban voltak példák —, hanem eljutnak a helyi tanácsokig, intézményekig, így nyílik lehetőség arra, hogy valóban helyben gazdálkodjanak, feltárják tartalékaikat, a legfontosabb célokra összpontosítsák eszközeiket. Ez együtt jár azzal a kötelezettséggel, hogy az éves tervezésnél - szükség szerint azonban év közben is - tekintsék át feladataikat és csökkentsék, vagy egészen szüntessék meg azokat, amelyek nem alapvető fontosságúak ellátására nincs pénzügyi lehetőségük. NAGYOBB FIGYELMET A LAKOSSÁGI ELLÁTÁSRA Megnövekedett a tanácsok felelőssége a lakosság ellátásában, életkörülményeinek javításában is. Jelentős a szerepük és felelősségük annak a központi célkitűzésnek az elérésében, hogy a társadalmi közkiadások növekedési ütemének mérséklése - hacsak rendkívüli ok nem jön közbe — továbbra sem érintheti a lakossáq alapellátásának színvonalát. A most következő évben is meg kell épülnie többek között 75—77 ezer lakásnak, ebből mintegy 17 ezer állami beruházásból, valamint 1200 új tanteremnek. Több gyermeket kell napközis étkeztetésben részesíteni, minteqy ezer új kórházi ágyat kell a gyógyítás szolgálatába állítani. A jövő évi előirányzatokból a tanácsi ellátási feladatok csak takarékos és az eddigieknél ruaalmasabb ggzdálkodással láthatók el, hogy a társadalom legszélesebb rétegeit érintő — általános iskolai oktatási és egészségügyi — alapellátások színvonalát megőrizzük. Az alapellátás színvonalában egyébként jelentősek a különbségek az egyes települések, egy településen belül pedig a különböző intézmények között. Ebből következően az anyagi eszközök odaítélésénél az eddiginél is differenciáltabb elbírálásra van szükség. Nyilvánvalóan oda kell több segítség, ahol az átlaaosnál alacsonyabb szintű az ellátás, ahol tehát azt javítani kell, míg másutt — különösen ahová az előző években több jutott - be kell érni az elért színvonal megtartásával. A központi költségvetés csak a hatósági intézkedésekkel elrendelt ár- és költségemelkedéssel iáró többletkiadásokat fedezi, de még ezeket sem teljes mértékben. Ez esetben az alapellátás szintentartása megkövetelheti, hogy a tanácsi tervben, költségvetésben szereplő más feladatokat elhagyják, illetve átütemezzék a tartalékokat ilyen célokra. A szűkén vett alaoellátás mellett helyileg más olyan feladatok is jelentkezhetnek, amelyekre ugyancsak elő kell teremteni a pénzt. Gondolok itt — csak néhány példát említve — a rászorulók szociális segélyezésére, az eqészségre ártalmas vizű településeken az egészséges ivóvízről való gondoskodásra, a nanv értéket képviselő közintézmények, az állami lakásállomány felújítására, rekonstrukciójára. KÖVETELMÉNYEKHEZ IGAZODÓ ÉPÍTÉST Sok és igen fontos teendő vád tehát a tanácsokra a most következő esztendőben, örvendetes, hogy ezzel egy időben tapasztaljuk a hatósáai ügyintézés továbbiavításának, a méa kétségtelenül meglévő bürokratizmus megszüntetésének erősbödő igényét. Ezt teljesen jogosnak tartom. Annál is inkább, mert a megvalósítás többnyire pénzbe sem kerül. Elérhető a munka jobb megszervezésével. a felesleges munkamozzanatok kiiktatásával, a szakmai felkészültség emelésével, következetesebb ellenőrzéssel, kulturált, udvarias ügyintézéssel. így példul a hatósági igazgatás korszerűsítése már évekkel ezelőtt megkezdődött. A hatósáqi jogkörök decentralizálása folytán az állampolgárok — néhány kivételtől eltekintve — ott intézhetik ügyeiket, ahol laknak vagy dolgoznak. A korábbiakhoz képest alig envharmadára csökkent a tanácsoknál kiadott iaazolások száma. Rendeztük az ügyfélfoaadási időt, a szerdai napon az orszáaban valamennyi tanácsháza egész nap nyitva áll mindenki számára. A városokban és jó néhány naav- közséaben a tanácsok üqvfélszolaálati irodáit a hét minden munkanapián fel lehet keresni, a hét egyik napián pedig munkaidejükön túl is fogadják az üayfeleket. A legtöbb tanácsnál meghatározták azokat oz ügyfajtákat, amelyekben a törvényben előírt 30 napnál hamarabb, vaay azonnal intézkednek. Jelenleg az üavek alig három százalékában lénik túl a tanácsoknál az ügyintézési időt, de hozzáteszem, hogy még ezt is soknak tartjuk. A hatósági üqyintézés javításáról továbbra sem mondanak le a tanácsok. Ehhez helyenként szervezeti változtatások is szük- séaesek, de még lényegesebbnek ítélem a munkastílus, az ügyintézési módszerek fejlesztését. Ez akkor lesz igazán eredményes, ha a tanácsok még nyitottabb város- és községpolitikát követnek, ha a terveiket és a lehetőségeket megismertetik a lakossággal. Kikérik véleményüket, igénylik cselekvő támogatásukat a végrehajtásban és az ellenőrzésben. Arra kell törekedni minden tanácsnál, hogy az ott dolgozók munkája, fáradozása — törvényeink betartásával és a lehetőségek keretei között — a lakosság szolgálata legyen. Az egymillió kert országa Moldáviai Szocialista Szovjet Köztársaság A 3 millió' 880 ezer lakosú Moldávia hatalmas gyümölcsösökkel ékesített „kertország". Fővárosa Kisinyov. Minden, amit ezen a. dombos, termékeny földön nem vetettek be gabonával vagy ipari növénnyel, szp- lőskertek, aiima, körte, szilva foglal el. A köztársaság 33 ezer 700 négyzetkilométernyi területén — a helybeliek szerint —- több mint egymillió kertt található. A gyümölcsösök néha kilométereken keresztül húzódnak. A régi hagyományt követve a családapa minden gyermek születésekor ültet néhány gyümölcsfát. Mire felnőnek a gyerekek, megnőnek a1 fák is. Azt tartja a mondás hogy örömet, egészséget és szerencsét hoznak a házhoz. A korszerű mezőgazdasági termelés az utóbbi években a nagy méretek irányában fejlődik. Érdekes kísérletek folynak a gazdasági egyesülések megszervezésével. A köztársaság kolhozai és szovhozai részvényes alapon a szakosított leányvállalatok egész hálózatát hozták létre, így néhány termelési ágira szakosodó, kitűnően jövedelmező gazdaságokká váltak. Sok moldáviai kolhoz és szovhoz egyidejűleg 7—8, olykor 10—12 gazdaiságközi vállalatinak, szervezetnek és egyesülésnek a részvényese. Az egyik legutóbbi újdonság az úgynevezett területi agráripari komplexum, amelyhez több mezőgazdasági, ipari, szállítási, kereskedelmi és építési vállalat tartozik. A moldáviai kísérlet sikeresnek bizonyult, és a Szovjetunió más vidékein is megkezdték a bevezetését. A köztársaságban az élelmiszeripar elsőbbséget élvez a többi iparággal szemben, de ma már egyre népszerűbbek első osztályú ruházati cikkei, műanyagai, műszerei és gépei. Az utóbbi 40 év alatt a köztársaság ipari termelése negyvenszeresére nőtt. Moldáviában kidolgozták a f ö I d tártál ék ok kih a sznáiásának és megőrzésének 2000-ig szóló általános tervét. E szerint a mai szűzföldeket is termővé teszik, nagy részüket felszántják, vagy gyümölcsösöket, szőlőültetvényeket telepítenek rajtuk. Hogy a városok és falvak területigényes terjeszkedését megakadályozzák, előnyben < részesítik a maga.sépítkezést, ezzel eay időben felszámolják a kis településeket: lakóik nagyközségekben kapnak otthont. így 40 ezer hektár föld szabadul fel. Kidolgozták az agro- és hidrotechnikai, az erdei talaj javítási munkálatok terveit is. APN—KS A Moldáviai SZSZK címere Befejeződött Moszkvában a jubileumi ülésszak (Folytatás az 1. oldalról) korlátozásáról folytatott szovjet -amerikai tárgyalások, és mielőbb megállapodás szülessék a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentéséről Közép-Euró- pában. Javasoljuk egy olyan szerződés haladéktalan megkötését, amely teljesen és 'általánosan betiltana mindenfajta nukleáris fegyverkísérletet, hogy többé ne hozhassák létre az ilyen fegyverek újabb fajtáit és típusait. Síkraszállunk a vegyi fegyverek megtiltásáért és megsemmisítéséért. Felhívunk arra, hogy haladéktalanul folytassák a fegyverzetek korlátozásának és csökkentésének más kérdéseivel foglalkozó, megszakadt tárgyalásokat. Arra hívjuk fel a világ valamennyi államának törvényhozó szerveit és kormányait, hogy aktívan járuljanak hozzá a konfliktusveszélyt rejtő helyzetek és a feszültséggócok problémáinak kizárólag politikai eszközökkel történő megoldásához. Síkraszállunk azért, hogy erősödjék az Egyesült Nemzetek Szervezete és növekedjék szerepe a nemzetközi béke és biztonság megerősítésében. E célok elérése érdekében a Szovjetunió kész együttműködni a világ valamennyi államával, függetlenül azok politikai és társadalmi rendszerétől. A szovjet emberek meggyőződése, hogy az államok és népek, erőiket egyesítve le tudják győzni a háborús veszélyt, meq tud iá k őrizni és meg tudják szilárdítani a világ békéjét, biztosítani tudják az emberek jogát az élethez, liven egyesült erőfeszítésekre hívjuk fel a világ parlamentjeit, kormányait, politikai pártjait és népeit." A felhívást az ünnepi ülés résztvevői egyhangúlag fagdták el. A maqyar párt- és állami küldöttség, amelv élén Kádár Jánossal, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárával részt vesz a Szovjetunió fennállásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken, szerdán megtekintette azt a kiállítást, amelyet a külföldi küldöttségek ajándékaiból rendeztek a Kreml kongresszusi palotájának előcsarnokában. Az MSZMP KB, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Minisztertanács a Szovjetunió fennállásának 60. évfordulója alkalmából R. Kiss Lenke „Október 1917” című rézplasztikáját ajándékozta az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a minisztertanácsnak. * Az ünnepi ülés után az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió és az OSZSZK Legfelsőbb Tanácsa fogadást adott a tanácskozás résztvevői és a külföldi vendégek tiszteletére, amelyen Jurij Andropov mondott rövid póhárköszöntőt. A lérejötte óta'eltelt hatvan esztendő alatt a Szovjetuniót az egész világon a béke és a népek közötti barátság iránt őszintén elkötelezett államnak, a béke következetes védelmezőjének tartották és tartják, olyan államnak, amely tiszteletben tartja valamennyi n.ép jogát a függetlenségre, a szabadságra és a haladásra. Minden nép, minden állam, amelyik ezen az alapon hajlandó együttműködni velünk, jószándékunkíkal, és együttműködési készségünkkel találkozik — mondotta Jurij Andropov a fogadáson. A külföldi vendégekhez szólva Jurij Andropov megállapította: részvételük az évforduló ünnepségein fényes bizonyítéka a Szovjetunió és a világ legtöbb országa közötti kiterjedt, sokoldalú és gyümölcsöző kapcsolatnak. Meleg szavakkal köszönte meg Andropov a szocialista országoknak, hogy mindenütt őszinte melegséggel, széles néptömegek részvételével ünnepelték meg a Szovjetunió évfordulóját. A Szovjetunió szent kötelességének tekinti a szocialista országok közötti őszinte barátság további elmélyítését — hangoztatta. Nagy megelégedésünkre szolgál, hogy ünnepségünkön részt vesznek azoknak az országoknak a küldöttségei, amelyek a gyarmati iga alól felszabadult, a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás útjára lépett államokat képviselik. A Szovjetunió nagyra értékeli baráti kapcsolatait, egyenjogú együttműködését ezekkel az államokkal — hangoztatta az SZKP főtitkára. Külön szólt Jurij Andropov Mauno Koivistónak, a Finn Köztársaság elnökének részvételéről. Ez — mutatott ró az SZKP főtitkára — újabb bizonyítéka a két ország közötti: szilárd, jó kapcsolatoknak, a kölcsönösen előnyös, gyümölcsöző együttműködésnek. A szovjet—finn kapcsolatok bizonyítják a különböző társadalmi berendezkedésű államok békés egymás mellett élése elvének érvényességét. Nyugtalan századunkban ez az elv az egyetlen lehetséges utat mutatja az emberiségnek a békés jövő irányába — mondotta Jurij Andropov. Az SZKP KB főtitkárának beszédére Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára válaszolt a külföldi küldöttségek nevében. * Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével szerdán hazautazott Moszkvából a magyar párt- és állami küldöttség, amely a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és a szovjet kormány meghívására részt vett a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulása 60. évfordulójának ünnepségein. A küldöttség tagja Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Vór- konyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A vendégeket a szovjet főváros Kijevi pályaudvarán Viktor Grisin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a moszkvai városi pártbizottság első titkára, Leonyid Szmirnov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének helyettese és több más hivatalos személyiség búcsúztatta. Jelen volt Rajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, hazánk moszkvai nagykövete, aki a delegáció tagjaként szintén részt vett az ünnepségeken. A párt- és állami küldöttséggel együtt utazott haza Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke, aki szintén részt vett a hatvanadik évforduló ünnepségein. Összehívták a Varsói Szerződés tagállamainak Az előzetes megállapodásnak megfelelően 1983. január első felében Prágában tartják tanácskozását a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének soron következő ülését. Nincs magyar alumíniumdömping A Közös Piac Bizottsága 1982. december 1-i hatállyal a 82/808. sz. határozatával megszüntette a magyar alumíniumfólia szállításával kapcsolatban indított döm ping vizsgálatát. Az eddigi vizsgálat során nem merült fel olyan bizonyíték, hogy az exportárak alacsonyak lennének és nyomást gyakoroltak volna a Közös Piac belső áraira. Ugyanakkor a magyar exportmennyiség piaci részesedése nem olyan mennyiségű, amely a közös piaci termelőknek kárt okozna.
