Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-19 / 298. szám
V 1982. december 19. Képújság 3 fi könnyűipar es a piac Beszélgetés dr. Szabó Imre ipari miniszterhelyettessel Viszonyítás Több felszólaló kifogásolta az üzemi pártszervezet beszámoló taggyűlésén, hogy ellentmondás van az alapszervezet beszámolója és a városi pártbizottság minősítése között. A titkár ugyanis önkritikusan szólt arról, hogy nem hajtották végre az egy évvel ezelőtt ártott taggyűlés határozatát, nem sikerült javítani a taggyűlések látogatottságát. A 38—40 párttagból átlagosan hét hiányzott a taggyűlésekről, és ez sok. Ugyanakkor a városi pártbizottság úgy értékelte, hogy „a megjelenési fegyelem összességében, jó"., Vélemények hangzottak el pro és kontra, volt, aki azzal indokolta ai közei húszszázalékos hiányzást, hogy a munkahely jellege is olyan, hogy az állományi létszám csdk nem ugyanekkora hányada rendszeresen távol von, tehát nincs különösebb baj a taggyűlések megjelenési fegyelmével. Ügy tűnik, összefoglalójában a titkár ,,fogta meg" a legjobban a kérdést, mondván: o felsőbb pártszerv a hozzá tartozó aiapszervek átlagos helyzetéből indul ki. Lehet, hogy a taggyűlésekről hiányzók közel húszszázalékos aránya ehhez mérten elfogadható. De minekünk saját helyzetünkből kell kiindulnunk. A terület pártszervezetei közt évek óta elismerten a jobbak közé tartozunk, ehhez kell mérnünk a megjelenési arányt is. Hasonló „ellentmondást" kellett „feloldani" a KISZ- alapszervezet munkájának értékelésekor is. „Azért marasztaltuk el a beszámolóban, mert o lehetőségekhez képest — és nem a többi üzemi KISZ-szervezethez képest — gyenge a szervezeti élet” — mondta a titkár. A pá rtéi tikár vá la sza a téesz- elnököit juttatta eszembe, akinél a minap jártam. Sárcsomók a szőnyegen, cigaretta- füst jelezte, hogy éppen véget ért egy értekezlet. Am, még az elnök előtt van a „kisokos" a notesz, tele adatokkal- elmond néhányat nekem is azok közüT amelyekkel „traktálta" a megbeszélés résztvevőit, az ágazatvezetőket, felkészítendő a munkahelyi tanácskozásokra. A számok arról „beszélnek", mekkora volt a termésátlag búzából, kukoricából, cukorrépából, napraforgóból, menynyi volt a höktáronkénti költség, költségnemenként, majd mekkora a tonnánkénti termelési költség. Mindegyik mellett ott az országos adat is* Ezt, mármint az országos számot csak azért mondtam el, hogy tudjuk, hol tartunk — mondja az elnök — és, hogy mindegyikhez képesít a mi mutatóink jobbak, azt jó érzéssel vesszük tudomásul. De más a helyzet, ha a saját lehetőségeinkhez viszonyítunk, lévén adottságaink kedvezőbbek az országos átlagnál. Az átlagok egyenlőtlenségeket is takarnak. Ám, csaik ott jelentenek húzóerőt, ahol el vonnák maradva tőle, másutt megnyugvásra késztethetnek. Ha nem a sa/ját helyzetből, lehetőségekből indulnak ki! J. I. Magyar lunkásik líbiai bútorgyárban A magyar bútoripar szakemberei helyeznek üzembe Líbiában egy használaton kívüli bútorgyárat, amelyben termelni is magyar munkások fognak. Az líbiai kezdeményezésre jött létre. A hetvenes évek végén épült, s időközben állami kezelésbe került üzemet a Ma- 9Yar Bútorpiari Egyesüléshez tartozó öt vállalat legjobb karbantartó szakemberei lépésről lépésre üzemképessé teszik, benne a fa- és kárpitozott bútorok előállítását előreláthatólag a jövő év elején kezdi meg egy mintegy negyvenöt főnyi munkósgárda, A részt vevő gyárak a vállalkozástól a közvetlen üzleti hasznon túlmenően a bútoripari-kereskedelmi kapcsolatok további bővülését is várják. Életszínvonalunk hátterében jelentős szerepet tölt be a könnyűipar. A megpróbáltatásokkal teli új gazdasági helyzetben a kiegyensúlyozott belföldi ellátás, a fogyasztói igények kielégítése mellett azonban exportfeladatait is meg kell valósítania az ágazatnak, a mind jobban beszűkülő értékesítési lehetőségek ellenére. Dr. Szabó Imre ipari miniszter- helyettessel a könnyűipar alkalmazkodókészségéről, a következő évek reális programjáról beszélgetett munkatársunk, Horváth Anita.- Az új világgazdasági helyzet külföldön és itthon is arra készteti a könnyűipart, hogy szembenézzen a piaci kihivásokkal. Az 1983. évi prognózis stagnálást, egészen mérsékelt keresletet jelez... Hogyan tud helytállni az ágazat az export- és a belkereskedelmi értékesítésben? — A világgazdasági helyzet a könnyűipar számára is kedvezőtlenül változott. Exportunk olyan országokba irányul, ahol csökken a kereslet, erősödik az eladók versenye. A feltételek nehezebbé váltak. Ez a tendencia már két éve tart, és 1983. évre sem számíthatunk számottevő javulásra. A piaci kihívásokkal szemben nem „visszavonuló” stratégiát választunk, hanem az új piaci helyzetnek megfelelő módszerekkel élünk. Növelni kívánjuk termékeink exportját, amit elsősorban termékeink színvonalának, versenyképességének javításával és sokkal jobb piaci munkával kell elérnünk. Gyártmányfejlesztésünkben, terméktervezésünkben az egyes külpiacok, vevők igényeihez az eddiginél jobban és főleg gyorsabban, rugalmasabban kell alkalmazkodnunk. Közelebb kívánunk kerülni a vevőkhöz, ebben vállalataink kereskedelmi munkájuk javítására már eddig is számos intézkeA napokban elhangzott három vélemény a takarékcsekkről :- Egyes „kiváltságos" réteg nagyzolásának egyik lehetséges módja.- Nyilván elegánsabb csekkel fizetni, mint készpénzzel, de a lényeg, a fizetés ténye ugyanaz. Márpedig akkor minek a csekk?- Akik bevezették, nyilván tudták, miért teszik. Más országokban már régen elterjedt ez a módszer, mi viszont nem is ismerjük eléggé. * Szigetvári Ernő, az OTP megyei igazgatóhelyettese mondta: dést tettek. Több vállalat önálló külkereskedelmi jogot kért és kapott, mások a külkereskedelmi vállalatokkal szorosabb, közös érdekeltségen alapuló együttműködési formákat alakítottak ki. Vállalataink sokat tehetnek és tesznek versenyképességük növeléséért a költségek csökkentésével is. Folyamatban van a vállalatok belső irányítási és érdekeltségi rendszerének továbbfejlesztése, amely növelni fogja rugalmasságukat, alkalmazkodóképességüket. Hasonló piaci „kihívással” találkozunk belföldön is. A magyar könnyűipar adja a hazai ellátás mintegy 85 százalékát, ami azt is jelenti, hogy a lakosság nejn, kor, jövedelem összetételét, divatérzékenységét figyelembe vevő választékot és méretrendszert kell biztosítani. Ez nem könnyű feladat. Törekvésünk, hogy itt is közelebb kerüljünk a fogyasztóhoz: a közvetlen kiskereskedelmi értékesítés részaránya jelenleg 27 százalék, amelyet még növelhetőnek tartok. Vállalataink bővítik saját üzlet- hálózatukat. A ruházati iparban a méretrendszer korszerűsítésével szeretnénk elérni, hogy minél többen tudják a gyárak, vállalatok termékeit vásárolni. Bútoriparunk az elemes és kisbútorok választékának bővítését tervezi.- Milyen intézkedéseket tesznek, hogy a ruházati, a bőr, a cipő és a bútor importcikkek esetleges csökkenésével is divatos, jó minőségű, korszerű hazai termékek kerüljenek az üzletekbe, s ne szűküljön a választék? — Már az idén több, főleg textil- és kötőipari vállalatunk vállalkozott arra, hogy importpótló, divatos, ió minőségű hazai terméket kínáljon a belkereskedelemnek. Ezt a munkát még szélesíteni kell. Több kezdeményezést várok e téren a — Az első vélemény merőben téves, ugyanis a jelenleg takarékcsekkel rendelkezők a legkülönbözőbb foglalkozásúak. Sőt nyugdíjasok is választották ezt az úgynevezett pénzkímélő forgalmat. A második nézet azért nem fogadható el, mert egyáltalán nem az „elegáns” forma a mérvadó, hanem a praktikusság és a csekk számos más előnye. A harmadik véleménnyel teljes mértékben egyetértek. — Kiknek lehet takarékcsekkje? — Az átutalási betétszámlatulajdonosoknak. Ha munkabér- átutalás történik e számlára, akkor elegendő 10 ezer forint termelő vállalatoktól: növeljék ajánlataikat a kereskedelmi vállalatoknál, mert a mainál sokkal erőteljesebb piacszervező tevékenységre van szükség.- A korlátozott import- lehetőségek idején a devizaigényes alapanyagok helyett a könnyűipar milyen változtatásokat tervez? Az anyagfelhasználásban, a termékszerkezet-módosításban? — A könnyűipar az import- igényes szakmákhoz tartozik, ezért kiemelt jelentőségűnek tartjuk azokat az intézkedéseket, amelyek az import-nyersanyag felhasználását csökkent- hetik. Ezek több irányúak. Célunk az itthon előállított nyersanyagok — a len, a kender, a gyapjú, a nyersbőr, a vegyiszálak — nagyobb mértékű fel- használása, e feltételek megteremtése. Az anyagqazdálko- dási akcióprogram keretében konkrét feladatsorozatot dolgoztunk ki az érintett vállalatokkal együtt a fajlagos anyagfelhasználás csökkentésére, az anyagkihozatal javítására, a másodlagos nyersanyag és a hulladék hasznosítására. A pamutipar - a szükséges fejlesztések megvalósítása után - jelentős eredménvt ért el az alacsony minőségű pamutok és a keletkező sa iát hulladék fonodái felhasználásában. A kötőiparban a korszerűbb szabászod eljárások bevezetése jelentősen csökkenteni fogja a hulladékot. A vállalatok közötti szorosabb együttműködéssel kívánjuk hasznosítani a maradékfonalat. Pamut- és qyaoiú- fonalakból a hazai kapacitások jobb kihasználásával, a termelés növelésével tudunk importot kiváltani. Felülvizsaál- juk a ielenleq érvénvben lévő szabványainkat, abból a szempontból, hoav összhanaban vannak-e a készáru minőségi követelményeivel, nem tartalmaznak-e indokolatlan, túlzott előírásokat, amelyek pazarló anyagfelhasználást okoznak. A fedezettel rendelkezni, ha nem így van, akkor pedig 20 ezerrel. Az átutalási betétesek száma jelenleg több mint 10 ezer a megyében, s 85 munkáltató 1300 dolgozója költött munkabérátutalási szerződést. Takarékcsekkel 194-en rendelkeznek. * Ezek egyikével, Baka Istvánnal, Szekszárdon, az állami építőipari vállalatnál találkoztunk.- Mióta van takarékcsekkje, s miért?- A nyár óta, s többek között azért, mert elég sokat utazom, s egyszerűbb és biztonságosabb csekkfüzetet vinnem magammal, mint esetleg nagyobb összegű készpénzt. Ha nem kapok valamit a szekszárdi boltokban, s máshol rábukkanok, csak kiállítom, aláírom a csekket, nem kell hazautaznom pénzért, ha pedig vidéken készpénzre van szükségem, bármelyik OTP-fióknál, postahivatalban vagy takarék- szövetkezetnél kapok csekk ellenében. Készpénzem nem utazik...- Tehát praktikusnak tartja e módszert?- Igen, bár lehetne „finomítani rajta. Mert vásároltam például televíziót, rádiót is... De például ha valaki 30 ezer forint értékű árut vesz, akkor 6 csekket kell kiállítania, mivel egynek az értéke maximum 5 ezer forint lehet. Ezenkívül: bővíteni kellene azon' helyek számát, ahol nemcsak készpénzzel lehet fizetni. * Az IBUSZ megyei vezetője, Csorba László:- Egyelőre kevesen rendelkeznek takarékcsekkel — mondta. papír- és nyomdaipar összehangolt együttes munkája, a papír súlyának csökkentése kedvezően hatott az importköltségek alakulására. Itt még további megtakarítási lehetőségek rejlenek. A felsoroltak csak példaszerűen illusztrálják azt a sokirányú intézkedéssorozatot, amelyet részletes anyagtakarékossági akcióprogramunk tartalmaz. Végrehajtását szervezzük és folyamatosan ellenőrizzük. — Évről évre csökken az ágazat munkaerőállománya. Bár az utóbbi időben javult a szervezettség, a jobb szervezéssel pótolni tudják-e a hiányzó munkáskezet? — Az ágazat létszáma évenként 2,5—3 százalékkal, mintegy 10 ezer dolgozóval csökken. A létszámfogyás nem egyformán érinti a szakágazatokat, vállalatokat, munkaköröket. Évről évre kevesebb a közvetlen termelő, gépeket kiszolgáló munkáskéz, s ezt csak szervezéssel tudjuk ellensúlyozni. E felismerés volt az indítéka a több éve megkezdett üzem- és munkaszervezésnek, a korszerű szervezési módszerek bevezetésének. A fonodákban, a szövödékben — a szervezés eredményeként — 13—60 százalékkal növekedett a gépek mellett dolgozók munkatermelékenysége, javult a minőség, jobb, gazdaságosabb lett az anyagfelhasználás, az anyagkihozatal. A textiláruipar húsz vállalatából tizennégy vállalat harminchárom gyárában megvalósult, illetve folyamatban van a nagyobb jelentőségű üzem- és munkaszervezés. Kiemelkedő eredményt értek el a pamutipari vállalatok, néhány gyapjúipari vállalat (a Richards, a Magyar Posztógyár, a Finomposztó Vállalat), továbbá a Lenfonó és Szövőipari Vállalat. A textilruházati ipar évek óta élen jár a szervezési munkában, felügyeleti vállalatok szinte mindegyike sikeres üzem- Nem jelent pluszmunkát ez a fizetési forma az IBUSZ-iro- dában?- Nálunk a különféle csekkek eleve gyakoriak, tehát nem. Ellenben növelni lehetne egy-egy takarékcsekk felső értékhatárát. Egyébként bármilyen szolgáltatásunk igénybevételekor lehetőség van az ilyen módon történő fizetésre. * Ismét Szigetvári Ernőtől kérdeztünk, ezúttal az értékhatárról és azon helyek számának növeléséről, ahol elfogadják a takarékcsekket is.- A „pénzkímélő forgalom” a formáját január 1-től vehetik igénybe ügyfeleink - mondta —, s némileg kísérleti jellegű volt az első éve e szolgáltató" sunknak, amely szorosan ösz- szefügg a takarékossággal is, hiszen köztudottan 4 százalékot kamatozik az átutalási betétszámlán lévő összeg. Nos, szívesen vesszük az észrevételeket, de ezzel kapcsolatban hozzáteszem: az átutalási betét üzletágunk is évek elteltével érte és munkaszervezést hajtott végre, s ezzel főleg a varrodai tartalékok feltárásában, hasznosításában hozott eredményt. Jövőre is a gyártáselőkészítő és -befejező tevékenység szervezését tartjuk feladatunknak, amely a termelékenység növelése mellett anyag-megtakarítást is eredményez. Fontosnak tartom a már bevált szervezési módszerek szervezett átvételét, addptációját, az e munkában nagy gyakorlatot szerzett szakemberek, mérnökök tapasztalatainak igény- bevételével. Atütőbb eredményt akarunk elérni több szakágazatunkban is.- Milyen beruházási lehetőségei vannak az ágazatnak 1985-ig? — Az ágazatban a IV. és V. ötéves tervidőszakban — minden korábbi fejlesztést jelentősen meghaladó - rekonstrukció valósult meg. A jelenlegi helyzetben szerintem elsősorban nem a további fejlesztésben, beruházásban kell keresnünk a megoldást, hanem abban, hoay a meglévő, korszerűsítésből fakadó kapacitásaink jobban hasznosuljanak termelési és qyártmánystruktú- rónk alakításában. Beruházási lehetőségeink némileq csökkennek, de még mindig jelentős az a pénzösszeg, amit egy- egy évben beruházásra költhe- tünk. A következő évekre nem a nagy fejlesztések, hanem az export versenyképességet javító, anyag- és energiamegtakarító, a másodlagos és a hulladékhasznosítást elősegítő kisebb fejlesztésekre nyílik lehetőség. Csak jól megalapozott, a népgazdasági célokat szolgáló és eredményt ígérő fejlesztéssel lehet a versenyben részt venni. Ez lehetővé teszi a nemzetközi piacokon kedvezően értékesíthető termékek gazdaságos előállítását. Úqy vélem, az elmondottak érzékeltetik a könnyűipar teendőit az elkövetkező években. el jelenlegi népszerűségét, s nem várhatunk mást a takarékcsekktől sem. Biztos vagyok benne, hogy bizonyos finomításokkal és az idő múlásával egyre gyakoribbá válik a takarékcsekk, s mind többen ismerik fel hasznosságát, célszerűségét. Valószínűleg növelni lehet az értékhatárt is, és bővíteni a fel- használás lehetőségi körét. Eddig 13 megyei és 12 országos vállalattal kötöttünk szerződést, hogy ezek számos üzletében ugyanúgy elfogadják fizetési eszköznek a csekket, mint a készpénzt.- Néhány kereskedelmi egységben gondot okoz a sok osztály, árucikk, pénztár miatt is a csekk kezelése, illetve az adminisztrációnak a csekk miatti növekedése...- Meg lehet találni a megoldást. Korábban hasonló problémát okozott pár üzletben az áruvásárlási kölcsön helyszíni intézésének bevezetése, s azóta az is jól bevált gyakorlat lett. V. Z-Ci. S. „Pénzkímélő forgalom” Nézetek» vélemények a takarékcsekkről Ha készpénzre van szükség, akkor is felhasználható a takarékcsekk Tii csekk kitöltésre vár, összehajtható boritóban
