Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-02 / 283. szám

1982. december 2. Képújság 5 A közoktatás kérdései Több ápolónő és asszisztens kell ! Ián nem ismert, s nem is köny- nyű munkára vállalkoztak, s ott­hagyják az iskolát. Mások ma­gát az iskolát végigjárják, s csak az utolsó csengetés után vesznek új irányt, összességé­ben azonban a szak középiskolát és a szakiskolát évente elvég­zettek 85-95 százaléka tényle­gesen is elfoglalja maga vá­lasztotta helyét a gyógyintéze­tekben, a rendelőkben, s ez bi­zonyítja, hogy az iskolákban jó a hivatásra nevelés. Értékéből valamelyest bizonyára rontana, ha lenne adat arra, hogy há­nyán fordítanak hátat egy-két év után az egészségügynek. Nem kevesen lehetnek. Az egészségüigyi szakoktatás mi­nisztériumi vezetői azonban úgy ítélik meg : — anélkül, hogy az iskola felelősségét csökkenteni akarnák — javítani kell a munka­helyek megtartó erejét, a mun­kahelyi légkört, jobban meg kell becsülni a szakdolgozókat. Hogy a jövőben lesz-e elég ápolónő? Ez nemcsak a szakképzésen mú­lik. -á­A Tolna megyei Tanács V. B. egyik, egészségügyi ellátásun­kat tárgyaló ülésén hangzott el valamikor az év elején, hogy nem lenne gond az ápolónői állások betöltésével, ha az egészségügyi szakközépiskolá­inkban és egészségügyi szakis­kolákban végzetteknek leg­alább a fele megmaradna a be­tegágyak mellett. A szigorú sza­vak máig sem veszítettek sú­lyukból. Ezért érdemes áttekin­teni, hogy mi van megyehatá­rainkon kívül. A színvonalasabb egészségügyi ellátáshoz szüksé­ges szakdolgozói ellátottság országosan milyen? Gyógyintézeteinkből,, rendelő­inkből csaknem 3 és fél ezer egészségügyi szakdolgozó, töb­bek között ápolónő, asszisztens hiányzik országos viszonylatban. Hivatalosabban fogalmazva: a legutolsó rendelkezésre álló adatok szerint az egészségügyi szakdolgozói állások 3,1 száza­léka betöltetlen. Nagy azonban a területi szóródás. Míg Buda­pesten 6,4, Békés és Pest me­gyében 3,2, Győr-Sapron és Za­la megyében 0,9 százalékos a hiány. Egy másfajta statisztika arról tudósít, hogy az egészség- ügyi szakdolgozóik 86 százaléka szakképzett, s az átlag magába foglalja a 81,6 százalékos Csongrád, a 89,8 százalékos Veszprém megyét, és a 82 szá­zalékos Bud'apestet. Hogy végül is, milyen a imái helyzet? Meg­ítélése nézőpont kérdése. Egy bizonyos: az utóbbi években mindkét vonatkozásban folyama­tos javulás tapasztalható, s ez összefügg a szakemberképzés­sel. Az egészségügyi szakközép- és szakiskolák évről évre több fiatalt vesznek fel, s így többet is bocsátanak ki. HIVATÁSUKRA FELKÉSZÜLTEN Hazánk 49 egészségügyi szak- középiskolájában az 1981/82-es tanévben 2 ezer 950 fiatal vég­zett, három év múlva pedig már csaknem 4 ezer 100-an kapnak érettségi bizonyítványt, amely egyben általános ápolói, és ál­többjében felismerték: — és a tettekig is eljutottak - színvona­las egészségügyi ellátás nem létezik kellő számú ápolónő, asz- szisztens nélkül. S ha több szak­dolgozót igényelnek a kórházak, a rendelők, .lehetőleg többet kell képezni! Példák bizonyít­ják, hogy ha a megyei egész­ségügyi és művelődésügyi szer­vek többnyire megtalálják az egymáshoz vezető utat, megér­tik egymás gondját, fellelik azok enyhítésének a módját is. így sikerült többek között tavaly Csongrád és fejér megyében, az idén Pest megyében és a fő­városban új szakközépiskolai, Budapesten, Pest és Zala me­gyében új szakiskolai osztályo­kat indítani. A pályázó diákok és szüleik megelégedésére, örö­mére is. ÉRDEKLŐDŐ FIATALOK Növekvőben van ugyanis a fiatalok érdeklődése az egész­ségügyi pályák iránt, amit az utóbbi évek egyik kedvező je­lenségének könyvelhetünk el. Az okok sorában kétségtelenül he­lye van annak, hogy az egész­ségügyi mindinkább a társada­lom figyelmének a középpont­jába került: hagy eredménye­sebb a pályaválasztási propa­ganda; hogy néhány éve ren­dezték a szakdolgozók fizeté­sét . . . De semmiképpen sem utolsó az dkök között, hogy a ..helyére került" a szakképzés. E téren 1975 jelentett forduló­pontot. Korábban a szakdolgozókat speciális, konkrét szakmákra készítették fel ; a szakközépis­kolákból, vagy a maii középfokú szakiskolák elődjének számító tanfolyamokról például ápoló­nők, gyermekápolónők, szülész­nők, laboratóriumi, röntgen-, vagy más asszisztensek kerültek ki. Egy pályán indultak tehát el, s ha családi, vagy más okból arról le kellett térniük, csaknem a nullpontról kezdhették újra az életüket. Hátrányos volt ez a képzési mód azok számára is, akik következő lépésként egye­temre, vagy főiskoláira szerettek volna menni. A korai speciali­zálódás háttérbe szorította az általános képzést. A középfokú egészségügyi szakoktatás 1975-ös korszerűsí­tése - ma így ítélik meg az Egészségügyi Minisztériumban — sikeres volt, nem szükséges vál­toztatni a közeli jövőben sem a mai képzési rendszeren. Álta­lánosan művelt és az orvostudo­mány alapjait kellőképpen isme­rő fiatal szakemberek - általá­nos ápolók és általános asz- szisztensek — hagyják el ma az eg észség ügyi szakközépi skolá t, és a speciális szakismereteket 10 hónapos, munka melletti tan­folyamon sajátíthatják el. Az sem elhanyagolható szempont, hogy összesen 23 szakterület kö­zül választhatnak. Hasonló le­hetőségeket kínál diákjainak a szakiskola ; közülük a törekvőb­bek az érettségit a dolgozók középiskoláiban tehetik le. So­kan vállalkoznak erre ... Kérdés azonban, hogy hányán érnek célba? Kétségtelen, hogy nem mindannyian. Sokan menet közben jönnek rá arra, hogy pá­lyát tévesztettek, erejüket meg­haladó feladatra, vagy egyálta­talános asszisztensi szakképzett­séget is ad. Hasonló tendencia érzékelhető a hároméves képzési idejű egészségügyi szakiskolák­ban. A 23 intézményt az idén több mint 1 ezer 500-an hagy­ták el hivatásukra felkészülten; két év múlva ez a szám ponto­san 450-nel lesz magasabb. S biztatóak a későbbi évek is. Most, az 1982/83-as tanévben minden korábbinál több első­éves lépte át az iskolák küszö­bét. Az Egészségügyi Minisztérium következetesen figyelemmel kí­séri a gyógyító-megelőző intéz­mények szakember-ellátottságát, s az igényekhez igyekszik igazí­tani a képzést. Az iskolákba fel­vehető diákok számának nincs felső határa, ezt a szakmai igé­nyek és a tárgyi feltételek — tantermek mennyisége, iskolák befogadóképessége — szabják meg. Ez utóbbiakban pedig a megyei tanácsok tudnak változ­tatni, javítani. Nos, tapasztal­ható, hogy az utóbbi években a fővárosban és a megyék leg­A nővérjelölt — elméleti órán - az alkar felépitéséröl számol be Gyakorlati foglalkozás kórteremben. A „tétel” előkészület infú­zióra. Jogi tanácsok A haszonélvezeti jog korlátozása, megváltása Az özvegyi haszonélvezeti jog olykor nagy terhet ró az örökösökre. Azok hiába kapják meg az örökhagyó házát, ko. csiját, takarékbetétkönyvét, egyéb vagyontárgyait, ai túlélő házastárs életében — akinek mindezekre özvegyi haszonélve­zeti joga van — alig tudnak vele kezdeni valamit. így egye­sek rendkívül nehéz helyzetbe kerülnének. Méltánytalan len­ne, ha az örökhagyó esetleg már családos gyermekei példá­ul albérletben szorongnának, miközben édesapjuk túlélő há- zaistársa — aki gyakran nem a másik édes szülő, és aki a va­gyonszerzéshez nem, vagy csak csekély mértékben járult hozzá — egy hatalmas házat lakna egyedül. Ilyen esetben például helyénvaló a haszonélvezeti jog korlátozását kérni. A felek per­sze maguk között is megegyez­hetnek. Ha ez így nem megy, a bíróság dönt. A haszonélve­zeti jog korlátozására bármikor sor kerülhet. A kérelem beadá­sa nincs határidőhöz kötve. Ez azt jelenti, hogy a hagyaték át­adása után jóval, az általános polgári jogi elévülési időt kö­vetően is kérhető a korlátozás — ha szükség van rá. A ha­szonélvezet korlátozása persze csak addig terjedhet, hogy ne hozza méltánytalanul nehéz helyzetbe az özvegyet. Figye­lembe kell venni az általa örö­költ (állagörökségként megka. pott) egyéb vagyontárgyakat, saját vagyonát (például a há­zastársi vagyonközösségből őt illető fél részt), munkájának eredményét, vain-e nyugdíja, egyéb jövedelme stb. Fontos, hogy méltányos igé­nye biztosítva legyen. Legyen lakása megfelelő berendezési tárgyakkal. Ha a házhoz, üdü­lőhöz kert van, és ő eddig eb­ből fedezte megélhetését, szük­séges mértékben ezután is te­hesse ezt. Jó tudni, hogy a haszonélve­zet korlátozását csak a gyere­kek, illetve más leszármazók (unokák, dédunokák) kérhetik. Miért szükséges ezt kiemelni? Mert előfordul, hogy nem a le- száirmazók lesznek az örökösök. Elképzelhető,. hogy az örökha­gyó végakaratával a testvérére vagy egy számára kedves ide­genre hagyja vagyonát. (Más kérdés, hogy a gyermeket és az elhunyt gyermek helyébe lépő unokát ilyenkor is megilleti a köteles rész.) Vagy eleve a test­vér örököl, mert a hagyaték­ban ági vagyontárgyak vonnak. Mit jelent az ági vagyon? Ezt az elhunyt valamely felmenőjé­től (szülő, nagyszülő) örökölte vagy kapta ajándékba, vagy pedig a saját testvére (annak gyereke, unokája) ajándékozta neki, vagy örökölte tőlük. Ha gyerek, unoka nélkül halt el az örökhagyó, az ági vagyontár­gyak visszaszállnak. Az özvegy ilyenkor örökös lenne a saját vagyonra, de az ági vagyontár­gyak tulajdonjogát nem sze­rezheti meg, az most már a testvérekre száll vissza. Az öz­vegyi haszonélvezeti jog azon­ban ezeken is megilleti. Ennek az ági vagyonnak a korlátozá­sát nem lehet kérni. Ezzel szemben a haszonélve­zet megváltását bármelyik ál­lagörökös kérheti. A haszonél­vezeti jog megváltása azt je­lenti, hogy a túlélő házastárs az őt megillető haszonélvezet helyett az örökség egy részét állagörökösként megkapja. Az igaz, hogy a többi örököstárs része csökken, viszont azzal legalább tudnak valamit kez­deni, mert többé nem terheli haszonélvezeti jog. A megvál­tás során a túlélő házastárs — gyerekkel (leszármazókkal) együttes öröklése esetért — egy gyermek részének megfelelő va­gyoni részt kap. Ha ági va­gyon haszonélvezeti jogának a megváltására kerül sor, az öz­vegy mindig hormadot kap, függetlenül attól, hogy hányán örökölnek. A haszonélvezet megváltását csak oz örökhagyó halálától számított egy éven belül lehet kérni. Amikor a hagyatéki eljá­rás folyik a közjegyző eiőtt, ér. demes bejelenteni az erre irá­nyuló igényt. Ha a felek nem tudnak megegyezni a bíróság dönt. A haszonélvezeti jog megvál­tásakor ugyanúgy méltányosan kell eljárni, mint amikor annak korlátozására kerül sor. A jog­szabály eleve kizárja a meg­váltásból o házastárs által la­kott lakást, az általa használt szükséges berendezési és fel- szerelési tárgyakat. A luxuscik­kekre (drága festmény, sző­nyeg), ékszerekre, gépkocsira, takarékbetétkönyvre ez a kímé­let nem vonatkozik. Sokan gépkocsinyereménybe helyezik megtakarított pénzü­ket, tehát érdemes arról szólni, hogyan osztják meg ennek ösz- szegét az örökösök, és azt mi­ként lehet megváltani a ha­szonélvezőtől. Amikor a megvál­tásra sor kerül, a közjegyző jel­zi a megváltást az OTP-nek, és ott azt jegyzik. Ha nyer a be­tétkönyv, és mondjuk három gyerek örököl, a túlélő házas­társ is kap egy negyedrészt az autó árából. Az már mindegy, hogy közösen adják el vagy va­lamelyik örökös azt magához váltja, lényeg az, hogy minden­ki kap valamit, és így jól jár. DR. KERTÉSZ ÉVA Aligha mondunk újat, amikor emlékeztetünk arra, hogy a mának, a „gyorsuló időnek” egyik legjellegzetesebb ,tünete oz információk szin­te gátfalan és folyton növekvő áradata. A szakirodaiam gazdag háttere biztosíthatja csu­pán az ismeretek eredményes elsajátítását, a korszerű tudást. Itt kezdődik a könyvtárak Sze­repe. Az iskolai könyvtárak helyzetéről adott tá­jékoztatót minap Lovas Henrik, a megyei könyvtár igazgatója a járási, városi művelődés­ügyi osztályvezetők értekezletén. Az irányelvek­ből, rendel etekből fakadó feladatok eddigi végrehajtásáról szólt, amelyek a 18 éven aluli ifjúság könyvtári ellátásának javítását céloz­ták. Az igazgató leszögezte, hogy megyénk- . ben az iskolai könyvtárak nem fejlődtek az irányelveknek megfelelően. Ennek tárgyi és személyi feltételek 'hiányában megnyilvánuló okai is voltak. Például nem volt könyvtárhelyi­ség, a pedagógusök nem szívesen vállalták a könyvtári feladótokat, részint szakértelem hiá­nyaiban, részinf azért, ment a 'kollégák nem ismerik el ezt a munkát. Másik oknak tekint­hető, hogy nem terveztek az iskolai könyv­tárak fejlesztésére elegendő pénzt. lAz iskolái könyvtári hálózat tehát nem épült ki. Hogy milyenek legyenek a háfózátbain mű­ködő könyvtárak, erre néhány megoldási ja­vaslat Is elhangzott. Ahol nagy iskolák van­nak, 500-^1000 tanulóval, ott maradjanak ön­állóak a könyvtárák. Ahol viszont a feltételek összevonással tehetők jobbá, Ott a közműve­lődési és Iskolai könyvtáraik összevonását kell megoldani. Ez esetben azonban az iskolai tan­testületet, az igazgatóságot nem szabad fel­menteni a könyvtórfenntartói, könyvtánműköd- tetési felelőssége alól. Báfaszéken például nincs az iskolának ilyen felelőssége. Pince­helyen az iskoláé a könyvtár, de a működés minimális feltételei is hiányoznak. HőgyéSzen az iskolaival együtt lehetne megoldani a köz- művelődési könyvtár feladatait :is. Dombóvár új iskoláját a közelség miatt a közművelődési könyvtár láthatná el. Nagydorogon integrált ugyaln a működés, de a két könyvtár külön- küíön üzemel. Az iskolai könyvtárak helyzetéről ki'alökítan- dó képet a megyei könyvtár egy működési adatlap felhasználó savai próbálja kialakítani. Olyan kérdéseikre kapnak választ az adatlap segítségével, hogy az iskolái könyvtári szol­gálat egy-egy helyen tanteremben vagy ön­álló helyiségiben esetleg egyéb helyen biztosí­tott-e, hogy a könyvek elhelyezése szabad­polcai vagy zárt szekrényben történik-e. Az óilomáhy nagyságáira1, a beszerzési keretre, de a könyvtáros Személyre, alkalmazásának minő­ségére vonatkozó kérdésekre is választ ad a felmérő lap. A megyei könyvtár az utóbbi években fel­tűnően sók szolgáltatással állt az érdeklődők rendelkezésére. Az irányelvékre való reagálás - jóllehet objektív okok miatt — azonban las­súnak tűnik. Igaz, az irányelvek mindig hosz- szabb táVra jelölnek feladatókat, de olyan fel­adatokat tartalmaznak, amelyek végrehajtása nem tűr halasztást. Információs forrásaink közül az egyik leg­fontosabb a könyv. Fontosságát meghatározó tulajdonságai közül említsük csupán azt, hogy 'bármikor, bárhol kézbe vehető és benne ép­pen azt olvashatjuk, ami érdekel bennünket. Egy iskolái könyvtár akkor szolgálja jól az ifjúság igényelt, fia a könyv ezen tulajdonsá­gainak eléget téve bármiikor a fiatalok ren­delkezésére áll, érdeklődési körüknek megfe­lelően, széles skálán.-dkj­Iskolai könyvtárak

Next

/
Thumbnails
Contents