Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-02 / 283. szám
1982. december 2. Képújság 5 A közoktatás kérdései Több ápolónő és asszisztens kell ! Ián nem ismert, s nem is köny- nyű munkára vállalkoztak, s otthagyják az iskolát. Mások magát az iskolát végigjárják, s csak az utolsó csengetés után vesznek új irányt, összességében azonban a szak középiskolát és a szakiskolát évente elvégzettek 85-95 százaléka ténylegesen is elfoglalja maga választotta helyét a gyógyintézetekben, a rendelőkben, s ez bizonyítja, hogy az iskolákban jó a hivatásra nevelés. Értékéből valamelyest bizonyára rontana, ha lenne adat arra, hogy hányán fordítanak hátat egy-két év után az egészségügynek. Nem kevesen lehetnek. Az egészségüigyi szakoktatás minisztériumi vezetői azonban úgy ítélik meg : — anélkül, hogy az iskola felelősségét csökkenteni akarnák — javítani kell a munkahelyek megtartó erejét, a munkahelyi légkört, jobban meg kell becsülni a szakdolgozókat. Hogy a jövőben lesz-e elég ápolónő? Ez nemcsak a szakképzésen múlik. -áA Tolna megyei Tanács V. B. egyik, egészségügyi ellátásunkat tárgyaló ülésén hangzott el valamikor az év elején, hogy nem lenne gond az ápolónői állások betöltésével, ha az egészségügyi szakközépiskoláinkban és egészségügyi szakiskolákban végzetteknek legalább a fele megmaradna a betegágyak mellett. A szigorú szavak máig sem veszítettek súlyukból. Ezért érdemes áttekinteni, hogy mi van megyehatárainkon kívül. A színvonalasabb egészségügyi ellátáshoz szükséges szakdolgozói ellátottság országosan milyen? Gyógyintézeteinkből,, rendelőinkből csaknem 3 és fél ezer egészségügyi szakdolgozó, többek között ápolónő, asszisztens hiányzik országos viszonylatban. Hivatalosabban fogalmazva: a legutolsó rendelkezésre álló adatok szerint az egészségügyi szakdolgozói állások 3,1 százaléka betöltetlen. Nagy azonban a területi szóródás. Míg Budapesten 6,4, Békés és Pest megyében 3,2, Győr-Sapron és Zala megyében 0,9 százalékos a hiány. Egy másfajta statisztika arról tudósít, hogy az egészség- ügyi szakdolgozóik 86 százaléka szakképzett, s az átlag magába foglalja a 81,6 százalékos Csongrád, a 89,8 százalékos Veszprém megyét, és a 82 százalékos Bud'apestet. Hogy végül is, milyen a imái helyzet? Megítélése nézőpont kérdése. Egy bizonyos: az utóbbi években mindkét vonatkozásban folyamatos javulás tapasztalható, s ez összefügg a szakemberképzéssel. Az egészségügyi szakközép- és szakiskolák évről évre több fiatalt vesznek fel, s így többet is bocsátanak ki. HIVATÁSUKRA FELKÉSZÜLTEN Hazánk 49 egészségügyi szak- középiskolájában az 1981/82-es tanévben 2 ezer 950 fiatal végzett, három év múlva pedig már csaknem 4 ezer 100-an kapnak érettségi bizonyítványt, amely egyben általános ápolói, és áltöbbjében felismerték: — és a tettekig is eljutottak - színvonalas egészségügyi ellátás nem létezik kellő számú ápolónő, asz- szisztens nélkül. S ha több szakdolgozót igényelnek a kórházak, a rendelők, .lehetőleg többet kell képezni! Példák bizonyítják, hogy ha a megyei egészségügyi és művelődésügyi szervek többnyire megtalálják az egymáshoz vezető utat, megértik egymás gondját, fellelik azok enyhítésének a módját is. így sikerült többek között tavaly Csongrád és fejér megyében, az idén Pest megyében és a fővárosban új szakközépiskolai, Budapesten, Pest és Zala megyében új szakiskolai osztályokat indítani. A pályázó diákok és szüleik megelégedésére, örömére is. ÉRDEKLŐDŐ FIATALOK Növekvőben van ugyanis a fiatalok érdeklődése az egészségügyi pályák iránt, amit az utóbbi évek egyik kedvező jelenségének könyvelhetünk el. Az okok sorában kétségtelenül helye van annak, hogy az egészségügyi mindinkább a társadalom figyelmének a középpontjába került: hagy eredményesebb a pályaválasztási propaganda; hogy néhány éve rendezték a szakdolgozók fizetését . . . De semmiképpen sem utolsó az dkök között, hogy a ..helyére került" a szakképzés. E téren 1975 jelentett fordulópontot. Korábban a szakdolgozókat speciális, konkrét szakmákra készítették fel ; a szakközépiskolákból, vagy a maii középfokú szakiskolák elődjének számító tanfolyamokról például ápolónők, gyermekápolónők, szülésznők, laboratóriumi, röntgen-, vagy más asszisztensek kerültek ki. Egy pályán indultak tehát el, s ha családi, vagy más okból arról le kellett térniük, csaknem a nullpontról kezdhették újra az életüket. Hátrányos volt ez a képzési mód azok számára is, akik következő lépésként egyetemre, vagy főiskoláira szerettek volna menni. A korai specializálódás háttérbe szorította az általános képzést. A középfokú egészségügyi szakoktatás 1975-ös korszerűsítése - ma így ítélik meg az Egészségügyi Minisztériumban — sikeres volt, nem szükséges változtatni a közeli jövőben sem a mai képzési rendszeren. Általánosan művelt és az orvostudomány alapjait kellőképpen ismerő fiatal szakemberek - általános ápolók és általános asz- szisztensek — hagyják el ma az eg észség ügyi szakközépi skolá t, és a speciális szakismereteket 10 hónapos, munka melletti tanfolyamon sajátíthatják el. Az sem elhanyagolható szempont, hogy összesen 23 szakterület közül választhatnak. Hasonló lehetőségeket kínál diákjainak a szakiskola ; közülük a törekvőbbek az érettségit a dolgozók középiskoláiban tehetik le. Sokan vállalkoznak erre ... Kérdés azonban, hogy hányán érnek célba? Kétségtelen, hogy nem mindannyian. Sokan menet közben jönnek rá arra, hogy pályát tévesztettek, erejüket meghaladó feladatra, vagy egyáltatalános asszisztensi szakképzettséget is ad. Hasonló tendencia érzékelhető a hároméves képzési idejű egészségügyi szakiskolákban. A 23 intézményt az idén több mint 1 ezer 500-an hagyták el hivatásukra felkészülten; két év múlva ez a szám pontosan 450-nel lesz magasabb. S biztatóak a későbbi évek is. Most, az 1982/83-as tanévben minden korábbinál több elsőéves lépte át az iskolák küszöbét. Az Egészségügyi Minisztérium következetesen figyelemmel kíséri a gyógyító-megelőző intézmények szakember-ellátottságát, s az igényekhez igyekszik igazítani a képzést. Az iskolákba felvehető diákok számának nincs felső határa, ezt a szakmai igények és a tárgyi feltételek — tantermek mennyisége, iskolák befogadóképessége — szabják meg. Ez utóbbiakban pedig a megyei tanácsok tudnak változtatni, javítani. Nos, tapasztalható, hogy az utóbbi években a fővárosban és a megyék legA nővérjelölt — elméleti órán - az alkar felépitéséröl számol be Gyakorlati foglalkozás kórteremben. A „tétel” előkészület infúzióra. Jogi tanácsok A haszonélvezeti jog korlátozása, megváltása Az özvegyi haszonélvezeti jog olykor nagy terhet ró az örökösökre. Azok hiába kapják meg az örökhagyó házát, ko. csiját, takarékbetétkönyvét, egyéb vagyontárgyait, ai túlélő házastárs életében — akinek mindezekre özvegyi haszonélvezeti joga van — alig tudnak vele kezdeni valamit. így egyesek rendkívül nehéz helyzetbe kerülnének. Méltánytalan lenne, ha az örökhagyó esetleg már családos gyermekei például albérletben szorongnának, miközben édesapjuk túlélő há- zaistársa — aki gyakran nem a másik édes szülő, és aki a vagyonszerzéshez nem, vagy csak csekély mértékben járult hozzá — egy hatalmas házat lakna egyedül. Ilyen esetben például helyénvaló a haszonélvezeti jog korlátozását kérni. A felek persze maguk között is megegyezhetnek. Ha ez így nem megy, a bíróság dönt. A haszonélvezeti jog korlátozására bármikor sor kerülhet. A kérelem beadása nincs határidőhöz kötve. Ez azt jelenti, hogy a hagyaték átadása után jóval, az általános polgári jogi elévülési időt követően is kérhető a korlátozás — ha szükség van rá. A haszonélvezet korlátozása persze csak addig terjedhet, hogy ne hozza méltánytalanul nehéz helyzetbe az özvegyet. Figyelembe kell venni az általa örökölt (állagörökségként megka. pott) egyéb vagyontárgyakat, saját vagyonát (például a házastársi vagyonközösségből őt illető fél részt), munkájának eredményét, vain-e nyugdíja, egyéb jövedelme stb. Fontos, hogy méltányos igénye biztosítva legyen. Legyen lakása megfelelő berendezési tárgyakkal. Ha a házhoz, üdülőhöz kert van, és ő eddig ebből fedezte megélhetését, szükséges mértékben ezután is tehesse ezt. Jó tudni, hogy a haszonélvezet korlátozását csak a gyerekek, illetve más leszármazók (unokák, dédunokák) kérhetik. Miért szükséges ezt kiemelni? Mert előfordul, hogy nem a le- száirmazók lesznek az örökösök. Elképzelhető,. hogy az örökhagyó végakaratával a testvérére vagy egy számára kedves idegenre hagyja vagyonát. (Más kérdés, hogy a gyermeket és az elhunyt gyermek helyébe lépő unokát ilyenkor is megilleti a köteles rész.) Vagy eleve a testvér örököl, mert a hagyatékban ági vagyontárgyak vonnak. Mit jelent az ági vagyon? Ezt az elhunyt valamely felmenőjétől (szülő, nagyszülő) örökölte vagy kapta ajándékba, vagy pedig a saját testvére (annak gyereke, unokája) ajándékozta neki, vagy örökölte tőlük. Ha gyerek, unoka nélkül halt el az örökhagyó, az ági vagyontárgyak visszaszállnak. Az özvegy ilyenkor örökös lenne a saját vagyonra, de az ági vagyontárgyak tulajdonjogát nem szerezheti meg, az most már a testvérekre száll vissza. Az özvegyi haszonélvezeti jog azonban ezeken is megilleti. Ennek az ági vagyonnak a korlátozását nem lehet kérni. Ezzel szemben a haszonélvezet megváltását bármelyik állagörökös kérheti. A haszonélvezeti jog megváltása azt jelenti, hogy a túlélő házastárs az őt megillető haszonélvezet helyett az örökség egy részét állagörökösként megkapja. Az igaz, hogy a többi örököstárs része csökken, viszont azzal legalább tudnak valamit kezdeni, mert többé nem terheli haszonélvezeti jog. A megváltás során a túlélő házastárs — gyerekkel (leszármazókkal) együttes öröklése esetért — egy gyermek részének megfelelő vagyoni részt kap. Ha ági vagyon haszonélvezeti jogának a megváltására kerül sor, az özvegy mindig hormadot kap, függetlenül attól, hogy hányán örökölnek. A haszonélvezet megváltását csak oz örökhagyó halálától számított egy éven belül lehet kérni. Amikor a hagyatéki eljárás folyik a közjegyző eiőtt, ér. demes bejelenteni az erre irányuló igényt. Ha a felek nem tudnak megegyezni a bíróság dönt. A haszonélvezeti jog megváltásakor ugyanúgy méltányosan kell eljárni, mint amikor annak korlátozására kerül sor. A jogszabály eleve kizárja a megváltásból o házastárs által lakott lakást, az általa használt szükséges berendezési és fel- szerelési tárgyakat. A luxuscikkekre (drága festmény, szőnyeg), ékszerekre, gépkocsira, takarékbetétkönyvre ez a kímélet nem vonatkozik. Sokan gépkocsinyereménybe helyezik megtakarított pénzüket, tehát érdemes arról szólni, hogyan osztják meg ennek ösz- szegét az örökösök, és azt miként lehet megváltani a haszonélvezőtől. Amikor a megváltásra sor kerül, a közjegyző jelzi a megváltást az OTP-nek, és ott azt jegyzik. Ha nyer a betétkönyv, és mondjuk három gyerek örököl, a túlélő házastárs is kap egy negyedrészt az autó árából. Az már mindegy, hogy közösen adják el vagy valamelyik örökös azt magához váltja, lényeg az, hogy mindenki kap valamit, és így jól jár. DR. KERTÉSZ ÉVA Aligha mondunk újat, amikor emlékeztetünk arra, hogy a mának, a „gyorsuló időnek” egyik legjellegzetesebb ,tünete oz információk szinte gátfalan és folyton növekvő áradata. A szakirodaiam gazdag háttere biztosíthatja csupán az ismeretek eredményes elsajátítását, a korszerű tudást. Itt kezdődik a könyvtárak Szerepe. Az iskolai könyvtárak helyzetéről adott tájékoztatót minap Lovas Henrik, a megyei könyvtár igazgatója a járási, városi művelődésügyi osztályvezetők értekezletén. Az irányelvekből, rendel etekből fakadó feladatok eddigi végrehajtásáról szólt, amelyek a 18 éven aluli ifjúság könyvtári ellátásának javítását célozták. Az igazgató leszögezte, hogy megyénk- . ben az iskolai könyvtárak nem fejlődtek az irányelveknek megfelelően. Ennek tárgyi és személyi feltételek 'hiányában megnyilvánuló okai is voltak. Például nem volt könyvtárhelyiség, a pedagógusök nem szívesen vállalták a könyvtári feladótokat, részint szakértelem hiányaiban, részinf azért, ment a 'kollégák nem ismerik el ezt a munkát. Másik oknak tekinthető, hogy nem terveztek az iskolai könyvtárak fejlesztésére elegendő pénzt. lAz iskolái könyvtári hálózat tehát nem épült ki. Hogy milyenek legyenek a háfózátbain működő könyvtárak, erre néhány megoldási javaslat Is elhangzott. Ahol nagy iskolák vannak, 500-^1000 tanulóval, ott maradjanak önállóak a könyvtárák. Ahol viszont a feltételek összevonással tehetők jobbá, Ott a közművelődési és Iskolai könyvtáraik összevonását kell megoldani. Ez esetben azonban az iskolai tantestületet, az igazgatóságot nem szabad felmenteni a könyvtórfenntartói, könyvtánműköd- tetési felelőssége alól. Báfaszéken például nincs az iskolának ilyen felelőssége. Pincehelyen az iskoláé a könyvtár, de a működés minimális feltételei is hiányoznak. HőgyéSzen az iskolaival együtt lehetne megoldani a köz- művelődési könyvtár feladatait :is. Dombóvár új iskoláját a közelség miatt a közművelődési könyvtár láthatná el. Nagydorogon integrált ugyaln a működés, de a két könyvtár külön- küíön üzemel. Az iskolai könyvtárak helyzetéről ki'alökítan- dó képet a megyei könyvtár egy működési adatlap felhasználó savai próbálja kialakítani. Olyan kérdéseikre kapnak választ az adatlap segítségével, hogy az iskolái könyvtári szolgálat egy-egy helyen tanteremben vagy önálló helyiségiben esetleg egyéb helyen biztosított-e, hogy a könyvek elhelyezése szabadpolcai vagy zárt szekrényben történik-e. Az óilomáhy nagyságáira1, a beszerzési keretre, de a könyvtáros Személyre, alkalmazásának minőségére vonatkozó kérdésekre is választ ad a felmérő lap. A megyei könyvtár az utóbbi években feltűnően sók szolgáltatással állt az érdeklődők rendelkezésére. Az irányelvékre való reagálás - jóllehet objektív okok miatt — azonban lassúnak tűnik. Igaz, az irányelvek mindig hosz- szabb táVra jelölnek feladatókat, de olyan feladatokat tartalmaznak, amelyek végrehajtása nem tűr halasztást. Információs forrásaink közül az egyik legfontosabb a könyv. Fontosságát meghatározó tulajdonságai közül említsük csupán azt, hogy 'bármikor, bárhol kézbe vehető és benne éppen azt olvashatjuk, ami érdekel bennünket. Egy iskolái könyvtár akkor szolgálja jól az ifjúság igényelt, fia a könyv ezen tulajdonságainak eléget téve bármiikor a fiatalok rendelkezésére áll, érdeklődési körüknek megfelelően, széles skálán.-dkjIskolai könyvtárak
