Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-09 / 263. szám

A 1RÉPÜJSÀG 1982. november 9. Rádió Moziban Megáll az idő Rövid időkülönbséggel két olyan filmet is láttam, ami ró­lam, korosztályomról szól. Ko­vácsi János Cha-cha-ciha című és Gotlhár Péter: Megáll az idő című filmjét. Tegyük gyorsan hozzá, hogy az utóbbi a jobb film. A harmincas éveiben járó rendező, a fiatal író Bereményi Gézával közösen írta a történe­tet. Tulajdonképpen nem tették mást, mint emlékeztek, hisz ilyen története — saját élete — mindenkinek van, oki beletar­tozik abba a korosztályba, amely 1956-ot nyiladozó értel­mű gyermekként élte meg, ka­masz- és ifjúéveit pedig a hat­vanas években élte. így az öt­venhat után apa nélkül maradt két fiú élete nagyon is hétköz­napi, ismert. Ismertek a filmben felvonuló szereplők, a helyze­tek. így bárki behelyettesíthetné a maga történetét a filmbe. Bi­zonyára sokunknak van­nak tánciskola! élményei, sokan unatkoztak az isko­lai ünnepélyek frárispufogta- tó szónoklatain, valamennyien táncoltunk valamely iskola tor­natermében, vagy majomszigs- tet alakítva figyeltük a lányo­kat, és csak a wécében suty- tyomban mertünk rágyújtani. Gothár Péter filmjében két ellenséges világ áll szemben. Generációk viszonyáról van szó, olyan ellentétről, amelynek egyik oldala sem hajlandó tu­Film Paganiniről Az utóbbi időben a szocialis­ta országaik televíziósai mind nagyobb érdeklődést mutatnak a zeneművészet izgalmas, ka­landokban gazdag életű, ro­mantikus alakjai iránt. A napokban Moszkvában szakmai közönség előtt bemu­tatták a Paganini életéről szóló filmet, amellyel a szovjet és a bolgár televíziósok adóznák a kétszáz évvel ezelőtt született hegedűvirtuóz emlékének. ,,A négyrészes koprodukciós alkotás nem illusztrációs szö­veggyűjtemény - nyilatkozta új­ságíróknak Tyihon Hremnyikov, a szovjet zeneszerzők szövetsé­gének elnöke. — Szeretnénk, hogy a néző elgondolkodjon az alkotás természetrajzáról, a művész és a társadalom viszo­nyáról, arról, hogy az alkotó milyen ellentmondásokba, oly­kor tragikus kimenetelű konflik­tusokba kerülhet a polgári tár­sadalomban fennálló renddel. Nem tekintettük feladatunknak, hogy kronologikus sorrendben adjuk vissza Paganini életének minden apró részletét, hanem arra törekedtünk, hogy feltár­juk a nagy hegedűvirtuóz kettős arculatát. Azt, amilyen az igazi Paganini, a változó, állandóan formálódó ember, a művész le­hetett, és azt a vélt arcot, ami­lyennek a környezete látta, he­lyesebben látni kívánta a nagy művészt." ,,A sorozat alkotói előtt az a nehéz feladat állt, hogy miképp láttassák a képernyőn a terem­tő művész ihletettségét. Két megoldás között választhattunk: vagy a főszereplő színész „imi­tálja" Paganinit, -s mellette fel- kérünk eay hegedűművészt, hogy ő „szolgáltassa" a hangot, - vagy pedig igazi, „hús-vér” ze­nészt kérünk fel a szerep elját­szására. Az előbbi megoldás mellett döntöttünk. Paganinit, az embert Vlagyimir Mszrjan alakítja, a művészt pedig Leo- nyid Kogan személyesíti meg" - mondta Hrennyikov. A filmben nagyon sokan szólnak Paganini életéről: min­denki a maga módján, a maga szemszögéből meséli el, hogyan látta a hallhatatlan művészt. Egy közös vonásuk azonban van: megkísérlik megfejteni a Paga ni n i - rejtélyt, meg próba I já k megérteni azt a titkot, ahogyan a virtuóz hegedűművész hallga­tóságára hatott. A film alkotói nem tettek úgy, mintha ismernék a nagy talányt, ők maguk is ku­tatják azt, és megpróbálják be­vonni a nézőt a nagy kalandba. domásul venni a másik érde­keit. Az idősebbek kizárólagos birtoklói a hatalomnak. így az ellenállás megreked velük szem­ben alkalmi és helyi konfliktu­sokban: tekintélysorvasztó fele- selésekben, törés-zúzásban, egy iskolai ünnepély elleni demonst­rációban. A fiatalok tálborának egyetlen léhetősége a kivárás, erejének, ambícióinak, képessé­geinek védelme. Várni arra, amíg megmozdul a megállt idő. A Vatikán és hazánk mai po­zitív kapcsolatai, a magyar ka­tolikus egyház és az állam ren­dezett viszonya megérlelték a lehetőségiét annak, hogy elfo­gulatlan, és a széles olvasókö­zönség számára is hozzáférhe­tő, összegző, és ugyanakkor elemző könyv jelenjék meg a pápaság történetéről. A mar­xista értékelésű könyv mindvé­gig érdekes tötrénefmi áttekin­tés. Függelékben közli a pápák névsorát és a pápaság szerve­zeti felépítését. Számos fekete- fehér, illetve színes kép kíséri a szöveget. A korai pápákról a legna­gyobb festők készítettek portrét, Kiváló amatőr együttesek Hétfőn délelőtt a fővárosi művelődési házban bensőséges ünnepség keretében hirdették ki az amatőr művészeti csoportok ez évi „Kiváló együttes" orszá­gos pályázatának eredményeit. Ebben az évben — több eszten­dős kiemelkedő munkája jutal­mául — 11 amatőr csoport nyerte él véglegesen a megtisz­telő címet. Húsz együttes kapta meg a cím első fokozatát ma­radandó élményt nyújtó produk­cióiért. A „Kiváló együttes" címet 1962-ben ítélték oda először színvonallas teljesítményt nyújtó amatőr színjátszó együttesek­nek. Az évek múltával a többi művészeti ágban tevékenykedő csoportok is feliratkoztak a di- csőséglistára. A húsz év során eddig mintegy 170 együttes nyerte el a kiváló címet. Ez a nem túl magas szám egyben az elismerés rangját is jelzi. Az idei nyerteseknek — többek között a siófoki dalkörnek, a szegedi Bartók Béla kórusnak, a debre­ceni Alföld ifjúsági színpadnak, a szekszárdi Musica bábegyüt­tesnek — Ben kő Éva adta át a Művelődési Minisztérium és a Népművelési Intézet okleveleit és díjait. Azok az amatőr cso­portok, melyek az idén a cím első fokozatát nyerték el1, két- hórom esztendő nívós teljesít­ménye alapján pályázhatnak a „Kiváló együttes” cím végleges megszerzésére. És az idő előbb utóbb meg­mozdul, hisz felnőtt íett azóta az a generáció, jelentős beosz­tásokban dolgozik és elkészít­heti — mint Gothár Péter, Ková­csi ‘ János - azt a filmet, ami nemzedékéről, annak életérzé­séről szól. Egyszerű meséjével, lassan csordogáló történetével mégis emlékezetes, jó film a Megáll az idő. Jó film, mert igaz film. TAMÁSI JANOS a későbbiekről már fényképek között lehetett válogatni. A nagy terjedelmű, tudományos igényű, ismeretterjesztő munka sokak érdeklődésére tarthat számot. Eddig ugyanis magyar nyelven a pápaság kétezeréves történe­téről csak nehezen lehetett va­lami kis irodalmat összeszedni a könyvtárak mélyéről. Maga ü pápa elnevezés, a görög atya szóból származik. Az első évszázadokban ezt az el­nevezést használta valamennyi püspök, sőt kezdetben még az egyszerű áldozópapok is. Az atya megnevezés hazánk­ban ma is használatos a kato­likus papok megszólítására. A Az érdeklődők a közelmúlt­ban ismét két értékes kiadvány­hoz juthattak, történelmi isme­reteiket gyarapítandó. Mindket­tő a kézikönyvek kategóriájába tartozik. A Kossuth Könyvkiadó által közrebocsátott Világtör­ténelmi Enciklopédia két testes, összesen több, mint 101 ív ter­jedelmű kötete betűrendben tartalmazza a föld 172 államá­nak és 9 letűnt, nagy birodal­mának összefoglaló történel­mét. Az egészet pedig az ős­közösségről szóló terjedelmes és igen alapos tanulmány vezeti be. A nagyon jól használható, és minden részletre kiterjedő munka eredetije a Német De­mokratikus Köztársaságban je­lent meg. A magyar kiadásban ennek megfelelően valamelyest tömörítették az első szocialista német államról szóló részt, viszont bővítették a hazánk­kal foglalkozót. Valamennyi ország történelmét a terület, lélekszám, államforma és gaz­dasági helyzet ismertetése ve­zeti be. A második kötetet pe­dig gazdag, színes ténkébanyag zárja. A segédanyagként, forrásmun. kaként egyaránt használható két kötet hiányt pótol, emellett folyamatos olvasmányként is le­köti a történelem iránt érdek­lődők figyelmét. Az érdeklődés a meglehetősen magas, 365 forintos ár ellenére is igen nagy a német alaposság e könyvé­szeti dokumentuma iránt, nem Útközben hazafelé Több hónapja már, hogy va­sárnaponként a Petőfi rádió műsorán jelentkezik az Útköz­ben különkiadása, az Útközben hazafelé című műsor. Készítői a közel kétórás műsorral azt hi­szem elsősorban szórakoztatni akarnak, de emellett telik még információkra, érdekességeket bemutató miniriportokra, ak­tuális tudnivalókra is. Közlekedés, zene sport, - hirdeti a műsor alcíme és e há­rom kategóriából kétség kívül a zenei szerkesztőre, Divéky Ist­vánra jut a legtöbb munka. Mert a műsor döntő részét a zene teszi ki. Megtudhatjuk a labdarúgó-eredményeket épp­úgy, mint a budapesti útelzárá­sokat, az M 7-es út forgalmi dugóit, vagy bármi más - az autóval közlekedők számára - fontos dolgokat. Ennek ellené­re az Útközben hazafelé nem­csak az autósok, az éppen uta­zók műsora. Aki valamilyen munkavégzéshez háttérzenét szeretne hallgatni, vagy csak agyonütni az időt, jól teszi, ha vasárnap délután négy órakor bekapcsolja a rádiót. Kellemes, szórakoztató műsort hallgathat. Tj- ­pápa név még a VI. században is megillette a püspököket, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a ravennai püspök 570-ben állított síremlékén ma is olvas­ható. A VII. századtól kezdődő­en ezt a címet már csak a min­denkori római püspök viselhet­te, s a névhasználatban történt változás is kiejezésre juttatta a pápai primátus kialakulásának folyamatát. A könyv kétségkívül nem ol­csó, de a családon belül nem­zedékek forgathatják haszonnal. Olyan kézikönyv jelent meg ez­zel a munkával, ami mindenki­nek bővíti történelmi vallástör­téneti. sőt még művészettörté­neti ismereteit is. csekély a valószínűsége annak — hallottuk a könyvkereskedők­től —, hogy rövidesen hiány­cikké vál!k,\ A másik új kiadvány a Gon­dolat Könyvkiadónak köszönhe­tő. Ez a „Világtörténet évszá­mokban" című munka, mely három .kötetben, időrendben, mintegy kalendáriumszerűen közli a múlt jelentősebb esemé- -nyéit. így földrajzi összefüggé­sekre nem lehet tekintettel, vi­szont az események sorrendjé­nek áttekintéséhez jó segítséget nyújt. A kezdetektől 1789-ig ter­jedő időt felölelő I. kötet össze­állítója Engel Pál, a II. és Hl. köteté (1789—1945. és 1945— 1975.) Ormos Mária. Mintául minden bizonnyal az Akadémiai Kiadó által ugyancsak az idén megjelentetett négykötetes Ma­gyarország történeti kronológiá­ja szolgálhatott. Anélkül termé­szetesen, hogy annak hónapok­ra és napokra terjedő részle­tességét követni sikerült, helye­sebben lehetett volna. A „Világ- történet évszámokban” rendsze­re szerint sem tekinthető olvas­mánynak.. A céljául rendeltek­nek azonban tökéletesen meg­felel, a világtörténelemben való időrendi, lexikonszerű tájékozó­dás hasznos eszköze. Ara is hozzáférhetőbb az előbbinél, a majdnem 40 ívre rúgó három kötet együttes ára csak 122 forint. O. I. A szovjet filmek fesztiválja alkalmából mutatják be a megye mozijai a Megbocsájtás című, új szovjet filmet. Kossuth könyvek Gergely Jenő: A pápaság története Világtörténelmek Tévénapló A cárnő Sok rendezői ötlettel (Sík Ferenc), előkelő környezetben (Fehér Miklós és Hruby Mária) újította fel a veszprémi Pe­tőfi Színház Biró Lajos és Lengyel Menyhért vígjátékát, A cár nőt. Megérte a nagy erőfeszítés? Aligha. Biró Lajos kitűnő novellákkal kezdte pályáját, de korán átpártolt a nagyobb sikert jelentő színpadhoz, s A sárga lilom vagy a Hotel Imperial meg is alapozta későbbi Holly­wood-!' szerepét. Lengyel Menyhért pályáját eleve a siker vágya határozta meg, s a sejtelmesen egzotikus Tájfun után a nemzetközi hírnév reményében szövetkezett Biró Lajossal 1912-ben. Közös munkájuk eredménye A cárnő, amely hiány­talanul példázza Várkonyi Nándor sommás ítéletét, ami mindkettőjüket jellemzi: „Alkalmazkodik a siker kizárólag aktuális föltételhez." De ebből az is következik, hogy ami 1912-ben a siker „aktuális föltételét" jelentette, 1982-re inkább ízléstörténeti emlék, mint irodalom, s ami akkor megdobogtatta a nagy­polgári sziveket, ma már nehézkes, helyenként egyenesen unalmas. A cárnö ugyanis rossz darab, egy közepes operett szín­vonalán mondja el Katalin cárnő szerelmeinek történetét, il­letve azt, ami ebből három hatásosnak szánt felvonásba sű­ríthető. A cárnőnek ugyanis nincs levegője, vígjátéknak is sovány, szereplői bizonytalanul mozognak ebben a mester­séges környezetben, s ezen a rendezői ötlet éppúgy nem tud segíteni, mint a hatásos díszlet vagy a kosztümök pazarló felvonultatása. A színészek szemmel láthatóan alig tudnak mit kezdeni saját magukkal, amit feltehetően szereposztási félreértés is tetéz. Egyedül Csomós Mari tudja áttörni érdektelenségünket, ö valóban királyi jelenség, szerelmi szeszélyeivel együtt vagy azok ellenére is. Az ismeretterjesztés iskolája László Gyula professzor ismételten hangsúlyozta a Fiata­lok órája című műsorban, hogy beszélgetésről van szó, nem pedig tudós előadásról, s akik körülülték őt és két tanár­társát, Füzes Frech Miklóst és Matolcsi Jánost, valószínűleg többet tanultak, mint megannyi ünnepélyes előadásból. Pe­dig a téma elég távoli volt: a magyar őstörténet részletei­ről esett szó, arról, hogy miként éltek, mivel táplálkoztak eleink valahol a Volga és a Kóma környékén, 2—3 ezer év­vel ezelőtt. László Gyula jókedvűen kalandozott diákjaival térben és időben, pompás rajzokkal érzékeltette - melles­leg kitűnő grafikus is —, milyen épületekben laktak eleink, s egy kicsit a kutatás műhelytitkaiba is bevezetett, annyira mindenképp, hogy a fiatalok kedvet kaphattak ehhez a szép és fontos tudományhoz. Mi pedig, akik nem vehettünk részt a beszélgetésben, arra gondoltunk, íme az okos és hasznos ismeretterjesztés, ami­lyenből minél több kellene. Legföljebb azon lehet csodál­kozni, hogy a fiatalok óráját miért tették késő estére. Cs. L. A világ nagy városai Minden jel arra vall, hogy a francia televíziósoknak ihle­tett képességük van sikeres sorozatok rendezésére. A világ nagy vasútvonalai, A második világháború nagy csatái, A hajózás története — mely utóbbinak most épp az ismétlé­sét élvezhetjük - csak kapásból idézett adalékok az előbb említettek igazolására. „A világ nagy városai" folytatja ezt a sort, méghozzá rendkívül ötletesen, szerencsés kézzel. Az emberek jelentős része utazott, más része szeretne utazni. Előbbiek, ha történetesen jártak a képernyőre került váro­sok valamelyikében, összevethetik személyes tapasztalatai­kat az itt látottakkal. Utóbbiaknak kedvgerjesztőül szolgál­hat. Ezek mellett még joggal lehet számolni egy harmadik réteggel, azokkal, akik egész egyszerűen csak kedvelik az ismeretterjesztő dokumentumműsorokat. Az eddigi tapasztalatok szerint a sorozat egyes darab­jainak nincs kötelezően előírt receptje. Az érdekelt orszá­gok televíziósai lehetőséget kapnak arra, hogy a maguk kedve, Ízlése és igénye szerint szóljanak bele városaik be­mutatásába. Legutóbb Leningrádot láthattuk, amit a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulója előestéjén tűztek műsorra. A rendező — Georges Barsky — és a szov­jet tévések érezhetően elsődleges feladatuknak tartották a város múltjának megismertetését. Ennek érdekében felhasz­náltak régi metszeteket, fényképeket, híradórészleteket és jeleneteket a legkülönbözőbb játékfilmekből. Kissé elvetet­ték a sulykot, hiszen 1917. eseményei annyira közismertek, a 900 napig tartó hősi védelem szintúgy, hogy a néző szí­vesen vett volna Nagy Péter városáról - tehát az épületek­ről, az utcák szerkezetéről, a folyók és csatornák velencei hangulatot árasztó szövevényéről — több képet és kevesebb szóbeli közlést. Ezt azonban csak feltételes módban lehet állítani és az előbbieket jobb csupán magunkra vonatkoz­tatni. Korántsem biztos, hogy a nálunk természetesnek tűnő ismeretek a világ más pontjain is azok. Aki járt nyugaton, az tapasztalhatta, hogy milyen elképesztő tévhitek szövevé­nye él — a cseppet sem ügyetlen propaganda „jóvoltából" — a világnak arról a feléről, melyhez mi is tartozunk. Egy brazil vagy újzélandi néző számára hathat a reveláció erejé­vel mindaz, ami a magyar nézőnek (főleg, ha már járt Le- ningrádban) kissé unalmas volt. A sorozat következő darabjaként ezen a héten a saját fővárosunkat láthatjuk majd francia szemmel és időnként leitett magyar szemüveggel. A világ nagy városai rendszeres nézőjében nem csekély kíváncsiság él azzal kapcsolatban, hogy vajh ez a szemüveg hány dioptriás lesz.. . ORDAS IVÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents