Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-07 / 262. szám

1982. november 7. Képújság 5 Újkori energiatörténelem Energiahordozókban viszony­lag szegény ország lévén, ellátá­sunkban igen fontos szerepet játszik az import: energiafo­gyasztásunk csaknem felét a behozatal fedezi. A felhasznált kőolajnak például mintegy négyötöd része, a földgáz csak­nem 40 százaléka, a villamos energia negyedrésze származik külföldről — túlnyomóan a Szov­jetunióból. A biztonságos ener­giaellátásban tehát rendkívül fontos szerepet játszik a KGST-országok együttm űködése. HÚSZÉVES BARÁTSÁG Említsük először a Barátság kőolajvezeték-rendszert, amely az Idén ünnepelte működésé­nek ikét évtizedes jubileumát. Ez idő alatt a Barátság vezetéke­ken összesen 715 millió tonna kőolaj jutott el hazánkon kívül Csehszlovákiába, Lengyelország­ba és az NDK-ba, megalapoz­va ezzel az érdekelt országok kőolajfeldolgozó iparának, vegy­iparának gyors fejlődését. Ma­gyarországra mintegy százmillió tonna olaj 'érkezett e vezetéke­ken — jóval több, mint másfél­szerese annak, amit a magyar kőolajbányászat négy év fél év­tizedes fennállása alatt összesen kitermelt. A vezetékrendszer gondolatát a Szovjetunió vetette fel az öt­venes évek végén a KGST kő­olaj- és gázipari bizottságában. A KGST-országoknak ugyanis egyre több kőolajra volt szük­ségük iparúk gyors fejlődésé­hez, energiaszerkezetük korsze­rűsítéséhez. A Szovjetunió azon­ban a hagyományos módon, vasúti szállításokkal nem vállal­kozhatott a gyorsan növekvő igények kielégítésére: erre csakis az akkor már világszerte elterjedt csővezetékes szállítás révén nyílt mód. A vezetékrendszer megépíté­sére Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió 1959-ben Moszk­vában írta alá az egyezményt. A viszonylag rövid idő alatt megépült távvezeték északi ága Lengyelországnak és az NDK- nak, déli ága pedig Csehszlová­kiának és Magyarországnak szállítja a Volga menti kőolajat. A magyar szakasz építése 1961- ben kezdődött, s ez első csepp szovjet kőolaj 1962. szeptember 19-én 9 óra 22 perckor érkezett meg Kápolnásnyékre. A vezeték akkor évi 2,5 millió tonna olajat szállított hazánkba, ez a meny- nyiség azonban a későbbiekben 4,5 millió tonnára nőtt. De nem kellett hozzá egy évtized, hogy bebizonyosodjon: a Barátság I. nem elegendő a magyar gaz­daság kőolajigényeinek kielégí­téséhez. Ezért 1970-ben újabb olajvezeték építése kezdődött meg. Az 1972-ben befejeződött, évi 9—10 millió tonna olaj szál­lítására is alkalmas távvezeték a Barátság il. nevet kapta. A hetvenes évek elején ezért már a szénhidrogének vehették át a vezető szerepet az ország energiamérlegében. Rohamosan fejlődött a kőolajfeldolgozás, sorra épültek a finomítók. Elő­ször Szőnyben, majd Százhalom­battán, illetve Leniovárosban lé­tesült kőolajfeldolgozó üzemek révén korszerű vegyipari léte­sítmények is létrejöttek: egye­bek között felgyorsult a petrol­kémiai ipar fejlődése. A VÖRÖS VARRAT A kőolaj mellett egyre na­gyobb szerepet játszott a föld­gáz is. 1975-ben üzembe lépett a Testvériség gázvezeték, de ek­kor már a KGST-országak kor­mányai aláírták a megállapo­dást az érintett országok egyik legnagyobb közös vállalkozásá­ról: a Szövetség gázvezeték építéséről. Bulgária, Csehszlo­vákia, Lengyelország, Magyar- ország, az NDK, Románia és a Szovjetunió kormányfői 1974- ben Szófiában állapodtak meg a gázvezeték létesítéséről. Az Orenburgtól a szovjet határig 2750 kilométer hosszúságban húzódó gázvezeték építésében részt vevő 15 ezres nemzetközi építőbrigád munkája révén 1978 őszén elkészülhetett Ling­vo rnál a gázvezeték vörös var­rata; jelképezve, hogy a gáz­vezeték készen áll a földgáz szállítására, s hamarosan meg­indulhatott, majd fokozatosan bővülhetett a magyar földgáz- import az új vezetéken. Jelen­leg csaknem 4 milliárd köbmé­ter földgázt 'importálunk a Szov­jetunióból, amelynek mintegy kétharmad része Orengurgból, a Szövetség vezetéken érkezik. ÜZEMZAVAR ESETÉN A KGST-arszágok közötti energetikai együttműködés ha­sonlóan fontos területe a villa- mosenergia-rendszerek össze­kapcsolódása. A KGST-országo- kat behálózó villamos távveze­tékeknek kettős jelentőségük van. Az egyik a vil'lamosenergia- impart: Magyarországra pél­dául mintegy 8 milliárd kilowatt­óra áram érkezik a Szovjetunió­ból, ami a teljes 'hazai fogyasz­tásnak mintegy negyedrésze. De az egyes országok villamosener- gia-rendszereinek összekapcso­lódása még egy igen fontos előnnyel jár: ha egy-egy or­szágban váratlan üzemzavar akadályozná az ellátást, a ki­esést egy másik ország éppen szobád erőművi blokkjának tel­jesítménye pótolja. Ez a kölcsö­nös segítség pedig igen nagy jelentőségű, 'hiszen enélkül egy vá ration fogyasztásnövekedés vagy üzemzavar súlyos áramhi­ányt okozhatnának. A KGST-országok villamos- energetikai együttműködése csaknem 'három évtizedre nyú­lik vissza. Az első lépést Ma­gyarország és Csehszlovákia tet­te meg, amikor 1953-ban Kis- igmánd és Érsekújvár között megépítették az első 110 kilö- voltos távvezetéket. Ezt követő­en megépülnek a lengyel és a csehszlovák, majd az iNDK-beli energiarendszert összekapcsoló távvezetékek, s az ily módon már együttműködő rendszerek­hez hazánk is csatlakozott. Köz­ben megalakult a CDU, a KGST-országok közös villamos teherelosztó központja Prágá­ban. Itt irányítják és hangolják össze a KGST-országok együtt­működő vililamosenergia-irend- szerének tevékenységét. Ez a rendszer állandóan fej­lődött, sorra épültek a távve­zetékek és az erőművek. Az 1979-es esztendő predig minő­ségi változást hozott: hat or­szág összefogásával ekkor épült fel a 842 kilométer hosszú, Vinnyica—Zapadnou'krainszkaja- Al'bertirsa 'között húzódó 750 kilovoltos villamos távvezeték. A vezeték önmagában is jelen­tős létesítmény, hiszen ilyen nagyfeszültségű vezetéket eddig Európában mindössze egyet, a világon pedig hármat építettek. A kiemelkedő műszaki létesít­mény azonban önmagában csak eszköz: ennek révén kapcsolód­hatott össze a KGST-országok, valamint a Szovjetunió energia- rendszere, s így a világ legna­gyobb együttműködő vilJamos- energia-rendszere jött létre. Teljesítőképessége eléri a 300 ezer megawattot — ez a magyar erőművek teljesítményének hat­vanszorosa. Ezzel jelentősen megnövekedhetett a KGST-or- szágök villamosenergia-importja, s emellett az érdekelt országok­ban mintegy 1500 megawattnyi erőművi kapacitás kiépítését is meg lehetett takarítani. A KGST-országok közötti energetikai együttműködés — amelynek ezúttal csak a legna­gyobb jelentőségű lépéseit emeltük iki — nagy szerepet ját­szik az érdekelt országok bizton­ságos energiaellátásában, az energiaigények kielégítésében, s alapul szolgál a további fej­lődéshez is. Rockwell Kent, a híres ameri­kai festő Kijevben járva csodá­lattal jelentette ki : „Sokszor lát­tam már parkokat a városokban, de most látok először várost egy parkban’’. — Ukrajna fővá­rosának szépségét, gazdagságát az is 'ismeri, oki még soha nem járt ott, az 1500 éves Kijev zöl- deliő virágos utcáinak, csodás műemlékeinek 'híre eljutott a világ minden tájára. írók, költők, művészek, filmrendezők alkotá­sai, müvei örökítették meg a Dnyeper-parti ősi város múltját, jelenét. Az iskolákban tanítják: Moszk­va és Leningrad után a legné­pesebb városa a Szovjetunió­nak, 2,2 millió lakosú. A magyar turisták fényképeken, diofilme- ken mutatják meg itthon a gyö­nyörű várost: a freskóiról, mo­zaikképeiről híres Szófia székes- egyházat, a XI—XII. századi Arany-kaput, a Barlang-kolos­tort, az ékszerkupolás András- templomot és sok más történel­mi értékű múzeumot. Kijevben minden utca, minden tér a történelem dicső vagy tra­gikus emlékét őrzi. „Ebben a házban írta halhatatlan műveit Tarasz Sevcsenko ... Ezen a járdán kopogtak Alekszaodr Puskin léptei ... Itt az Uljanov utca 12-es számú házában la­kott két évig Lenin édesanyja, Marija Alekszandrovna és nővé­rei: Anna lljinicsna, Marija llji- nicsna. A Puskin utca 32-ben pedig Lenin bátyja, Dimitrij II- jics élt feleségével. Vlagyimir lljics családja segítségével tar­totta a kapcsolatot az oroszor­szági és a kijevi szociáldemok­rata szervezetekkel...” — ma­gyarázzák az idegenvezetők a várossétákon a csoportoknak. pár perc alatt évtizedeket lépve a történelemben. Maradjunk le a gyorsan tova­haladó turistáiktól, s őszi sétán­kon időzzünk még a századfor­duló városában, amikor Kijev az ország forradalmi-demokrata mozgalmának egyik középpont­ja. 1897-ben alakult meg a m u nkásosztá I y fel szabad ítá sá ra a „Harci szövetség”, illegális orgánuma a Munkásújság, amely a lenini eszmék megvaló­sítását hirdette, a forradalmi marxista párt létrehozására mozgósított. A helyi pártszerve­zetek összefogásában, a marxis­ta irodaiam terjesztésében nagy jelentősége volt annak, hogy 1903-ban Kijevben tartózkodott az Uljanov család, s állandó összeköttetést tartott Leninnel. 1905—1907.: Az első orosz for­radalom napjaiban Kijev utcá­in is bolsevikok vezették a fel­fegyverzett munkásokat és ka­tonákat, harcolva a cári ön­kényuralom megdöntéséért. Ha felkeressük a város Pecserszkij kerületét, itt találjuk az Arzenál- gyárat, Kijev forradalmi köz­pontját. 1917-18-ban a gyár munkásai alkották a proletariá­tus élcsapatát. A gyár falain ma is látni o golyók és repeszek ütötte sérüléseket. Egy magas kőalapzaton emlékeztetőként áll a korabeli ágyú. A Központi Lenin Múzeum kijevi 'részlegé­ben számos dokumentumból is­merhetjük meg az ukrajnai for­radalmi mozgalmat. Kijev az Ukrán Szovjet Szo­cialista Köztársaság fővárosa lett 1922-ben, s hamarosan ipa­ri központtá fejlődött. Az emlékezés útja az Októ­beri Forradalom terétől az örök Dicsőség Parkjába visz. 1941 — 45: A kijeviek nem felejtenek. A sebek begyógyulnak, de he­lyük örökké megmarad. Napon­ta tízezrek keresik fel a Dnye­per magas partján az ismeret­len Katona sírját, mely fölött felkiáltójelként nyúlik az égbe a karcsú obeliszlk. öröktűz, friss koszorúk... Az innen elvezető hosszú széles fasor két oldalán hősi halált halt 'harcosok sírjai. Rajtuk mindig van virág. Kijev a Nagy Honvédő Hábo­rú hőseinek emlékére monumen­tális emlékműcsoportot állított: a negyven hektáros parkban öt éven át épült a múzeum, mely körül a hatalmas szoborcsopor­tok, domborművek a város so­kat szenvedett lakóinak — anyák­nak, gyermekeknek, harcoló ka­tonáknak, partizánoknak, meg­kínzott komszomolistáknak — kő­be zárt élőképei. A novemberi napfény fémes csillogással von­ja be a Hazaanya lenyűgöző nagyságú, 102 méter magas szobrát. Lépjünk be a Nagy Honvédő Háború történetének Ukrán Ál­lami Múzeumába: 18 teremben nyolcezer tárgy — ritka doku­mentumok, katonák személyes tárgyai, csaták ereklyéi, csapat­zászlók, fegyverek, fényképek — a hősi tetteket idézik. A három­szintű épületet végigjárva szin­te átéljük Kijev csaknem há­romhónapos kemény harcát. A hitlerista seregek 779 napig tartották megszállva a várost, 200 ezer békés lakost űztek a halálba és több mint százezret hurcoltak el németországi kény­szermunkára. A kijeviek mégsem törtek meg. Megszervezték az illegális és partizánmozgalmat, s kapcso­latba léptek az I. Ukrán Front­tal. Segítségükkel 1943. novem­ber 6-án N. F. Vatutyin had- seregfábarnok egységei győzel­met arattak. Kijev felszabadult! Aki ma a város központjában a Krescsatikon végigsétál, ne­hezen tudja elképzelni, hogy itt 1943-ban minden romokban he­vert. Itt van a város főtere, gyö­nyörű, világos épületek, külön­leges fájú, virágú parkok díszí­tik. Két évvel ezelőtt itt fogad­ták a Görögországból hozott olimpiai lángot, s vitték tovább Moszkvába. Kijev az építészet, a tudo­mány, a kultúra városa, nem le­het betelni vele, minden évszak­ban más arcát mutatja. Ősi és mégis örökké fiatal, lakóinak köszönheti halhatatlanságát... Ma Kijev szebb, mint valaha! A hazát jelképező szobor A meggyilkolt kijevi polgári lakosság és a hadifogságban meg­halt áldozatok emlékére A Kijev felszabadításáról készült monumentális alkotás A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom emlékműve Kijevi városkép - Bogdan Hmelnyickij államférfi szobra HORVÁTH ANITA- KADAR MÁRTA KOZMA JUDIT Novemberi memento

Next

/
Thumbnails
Contents