Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-07 / 262. szám
1982. november 7. Képújság 5 Újkori energiatörténelem Energiahordozókban viszonylag szegény ország lévén, ellátásunkban igen fontos szerepet játszik az import: energiafogyasztásunk csaknem felét a behozatal fedezi. A felhasznált kőolajnak például mintegy négyötöd része, a földgáz csaknem 40 százaléka, a villamos energia negyedrésze származik külföldről — túlnyomóan a Szovjetunióból. A biztonságos energiaellátásban tehát rendkívül fontos szerepet játszik a KGST-országok együttm űködése. HÚSZÉVES BARÁTSÁG Említsük először a Barátság kőolajvezeték-rendszert, amely az Idén ünnepelte működésének ikét évtizedes jubileumát. Ez idő alatt a Barátság vezetékeken összesen 715 millió tonna kőolaj jutott el hazánkon kívül Csehszlovákiába, Lengyelországba és az NDK-ba, megalapozva ezzel az érdekelt országok kőolajfeldolgozó iparának, vegyiparának gyors fejlődését. Magyarországra mintegy százmillió tonna olaj 'érkezett e vezetékeken — jóval több, mint másfélszerese annak, amit a magyar kőolajbányászat négy év fél évtizedes fennállása alatt összesen kitermelt. A vezetékrendszer gondolatát a Szovjetunió vetette fel az ötvenes évek végén a KGST kőolaj- és gázipari bizottságában. A KGST-országoknak ugyanis egyre több kőolajra volt szükségük iparúk gyors fejlődéséhez, energiaszerkezetük korszerűsítéséhez. A Szovjetunió azonban a hagyományos módon, vasúti szállításokkal nem vállalkozhatott a gyorsan növekvő igények kielégítésére: erre csakis az akkor már világszerte elterjedt csővezetékes szállítás révén nyílt mód. A vezetékrendszer megépítésére Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió 1959-ben Moszkvában írta alá az egyezményt. A viszonylag rövid idő alatt megépült távvezeték északi ága Lengyelországnak és az NDK- nak, déli ága pedig Csehszlovákiának és Magyarországnak szállítja a Volga menti kőolajat. A magyar szakasz építése 1961- ben kezdődött, s ez első csepp szovjet kőolaj 1962. szeptember 19-én 9 óra 22 perckor érkezett meg Kápolnásnyékre. A vezeték akkor évi 2,5 millió tonna olajat szállított hazánkba, ez a meny- nyiség azonban a későbbiekben 4,5 millió tonnára nőtt. De nem kellett hozzá egy évtized, hogy bebizonyosodjon: a Barátság I. nem elegendő a magyar gazdaság kőolajigényeinek kielégítéséhez. Ezért 1970-ben újabb olajvezeték építése kezdődött meg. Az 1972-ben befejeződött, évi 9—10 millió tonna olaj szállítására is alkalmas távvezeték a Barátság il. nevet kapta. A hetvenes évek elején ezért már a szénhidrogének vehették át a vezető szerepet az ország energiamérlegében. Rohamosan fejlődött a kőolajfeldolgozás, sorra épültek a finomítók. Először Szőnyben, majd Százhalombattán, illetve Leniovárosban létesült kőolajfeldolgozó üzemek révén korszerű vegyipari létesítmények is létrejöttek: egyebek között felgyorsult a petrolkémiai ipar fejlődése. A VÖRÖS VARRAT A kőolaj mellett egyre nagyobb szerepet játszott a földgáz is. 1975-ben üzembe lépett a Testvériség gázvezeték, de ekkor már a KGST-országak kormányai aláírták a megállapodást az érintett országok egyik legnagyobb közös vállalkozásáról: a Szövetség gázvezeték építéséről. Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyar- ország, az NDK, Románia és a Szovjetunió kormányfői 1974- ben Szófiában állapodtak meg a gázvezeték létesítéséről. Az Orenburgtól a szovjet határig 2750 kilométer hosszúságban húzódó gázvezeték építésében részt vevő 15 ezres nemzetközi építőbrigád munkája révén 1978 őszén elkészülhetett Lingvo rnál a gázvezeték vörös varrata; jelképezve, hogy a gázvezeték készen áll a földgáz szállítására, s hamarosan megindulhatott, majd fokozatosan bővülhetett a magyar földgáz- import az új vezetéken. Jelenleg csaknem 4 milliárd köbméter földgázt 'importálunk a Szovjetunióból, amelynek mintegy kétharmad része Orengurgból, a Szövetség vezetéken érkezik. ÜZEMZAVAR ESETÉN A KGST-arszágok közötti energetikai együttműködés hasonlóan fontos területe a villa- mosenergia-rendszerek összekapcsolódása. A KGST-országo- kat behálózó villamos távvezetékeknek kettős jelentőségük van. Az egyik a vil'lamosenergia- impart: Magyarországra például mintegy 8 milliárd kilowattóra áram érkezik a Szovjetunióból, ami a teljes 'hazai fogyasztásnak mintegy negyedrésze. De az egyes országok villamosener- gia-rendszereinek összekapcsolódása még egy igen fontos előnnyel jár: ha egy-egy országban váratlan üzemzavar akadályozná az ellátást, a kiesést egy másik ország éppen szobád erőművi blokkjának teljesítménye pótolja. Ez a kölcsönös segítség pedig igen nagy jelentőségű, 'hiszen enélkül egy vá ration fogyasztásnövekedés vagy üzemzavar súlyos áramhiányt okozhatnának. A KGST-országok villamos- energetikai együttműködése csaknem 'három évtizedre nyúlik vissza. Az első lépést Magyarország és Csehszlovákia tette meg, amikor 1953-ban Kis- igmánd és Érsekújvár között megépítették az első 110 kilö- voltos távvezetéket. Ezt követően megépülnek a lengyel és a csehszlovák, majd az iNDK-beli energiarendszert összekapcsoló távvezetékek, s az ily módon már együttműködő rendszerekhez hazánk is csatlakozott. Közben megalakult a CDU, a KGST-országok közös villamos teherelosztó központja Prágában. Itt irányítják és hangolják össze a KGST-országok együttműködő vililamosenergia-irend- szerének tevékenységét. Ez a rendszer állandóan fejlődött, sorra épültek a távvezetékek és az erőművek. Az 1979-es esztendő predig minőségi változást hozott: hat ország összefogásával ekkor épült fel a 842 kilométer hosszú, Vinnyica—Zapadnou'krainszkaja- Al'bertirsa 'között húzódó 750 kilovoltos villamos távvezeték. A vezeték önmagában is jelentős létesítmény, hiszen ilyen nagyfeszültségű vezetéket eddig Európában mindössze egyet, a világon pedig hármat építettek. A kiemelkedő műszaki létesítmény azonban önmagában csak eszköz: ennek révén kapcsolódhatott össze a KGST-országok, valamint a Szovjetunió energia- rendszere, s így a világ legnagyobb együttműködő vilJamos- energia-rendszere jött létre. Teljesítőképessége eléri a 300 ezer megawattot — ez a magyar erőművek teljesítményének hatvanszorosa. Ezzel jelentősen megnövekedhetett a KGST-or- szágök villamosenergia-importja, s emellett az érdekelt országokban mintegy 1500 megawattnyi erőművi kapacitás kiépítését is meg lehetett takarítani. A KGST-országok közötti energetikai együttműködés — amelynek ezúttal csak a legnagyobb jelentőségű lépéseit emeltük iki — nagy szerepet játszik az érdekelt országok biztonságos energiaellátásában, az energiaigények kielégítésében, s alapul szolgál a további fejlődéshez is. Rockwell Kent, a híres amerikai festő Kijevben járva csodálattal jelentette ki : „Sokszor láttam már parkokat a városokban, de most látok először várost egy parkban’’. — Ukrajna fővárosának szépségét, gazdagságát az is 'ismeri, oki még soha nem járt ott, az 1500 éves Kijev zöl- deliő virágos utcáinak, csodás műemlékeinek 'híre eljutott a világ minden tájára. írók, költők, művészek, filmrendezők alkotásai, müvei örökítették meg a Dnyeper-parti ősi város múltját, jelenét. Az iskolákban tanítják: Moszkva és Leningrad után a legnépesebb városa a Szovjetuniónak, 2,2 millió lakosú. A magyar turisták fényképeken, diofilme- ken mutatják meg itthon a gyönyörű várost: a freskóiról, mozaikképeiről híres Szófia székes- egyházat, a XI—XII. századi Arany-kaput, a Barlang-kolostort, az ékszerkupolás András- templomot és sok más történelmi értékű múzeumot. Kijevben minden utca, minden tér a történelem dicső vagy tragikus emlékét őrzi. „Ebben a házban írta halhatatlan műveit Tarasz Sevcsenko ... Ezen a járdán kopogtak Alekszaodr Puskin léptei ... Itt az Uljanov utca 12-es számú házában lakott két évig Lenin édesanyja, Marija Alekszandrovna és nővérei: Anna lljinicsna, Marija llji- nicsna. A Puskin utca 32-ben pedig Lenin bátyja, Dimitrij II- jics élt feleségével. Vlagyimir lljics családja segítségével tartotta a kapcsolatot az oroszországi és a kijevi szociáldemokrata szervezetekkel...” — magyarázzák az idegenvezetők a várossétákon a csoportoknak. pár perc alatt évtizedeket lépve a történelemben. Maradjunk le a gyorsan tovahaladó turistáiktól, s őszi sétánkon időzzünk még a századforduló városában, amikor Kijev az ország forradalmi-demokrata mozgalmának egyik középpontja. 1897-ben alakult meg a m u nkásosztá I y fel szabad ítá sá ra a „Harci szövetség”, illegális orgánuma a Munkásújság, amely a lenini eszmék megvalósítását hirdette, a forradalmi marxista párt létrehozására mozgósított. A helyi pártszervezetek összefogásában, a marxista irodaiam terjesztésében nagy jelentősége volt annak, hogy 1903-ban Kijevben tartózkodott az Uljanov család, s állandó összeköttetést tartott Leninnel. 1905—1907.: Az első orosz forradalom napjaiban Kijev utcáin is bolsevikok vezették a felfegyverzett munkásokat és katonákat, harcolva a cári önkényuralom megdöntéséért. Ha felkeressük a város Pecserszkij kerületét, itt találjuk az Arzenál- gyárat, Kijev forradalmi központját. 1917-18-ban a gyár munkásai alkották a proletariátus élcsapatát. A gyár falain ma is látni o golyók és repeszek ütötte sérüléseket. Egy magas kőalapzaton emlékeztetőként áll a korabeli ágyú. A Központi Lenin Múzeum kijevi 'részlegében számos dokumentumból ismerhetjük meg az ukrajnai forradalmi mozgalmat. Kijev az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosa lett 1922-ben, s hamarosan ipari központtá fejlődött. Az emlékezés útja az Októberi Forradalom terétől az örök Dicsőség Parkjába visz. 1941 — 45: A kijeviek nem felejtenek. A sebek begyógyulnak, de helyük örökké megmarad. Naponta tízezrek keresik fel a Dnyeper magas partján az ismeretlen Katona sírját, mely fölött felkiáltójelként nyúlik az égbe a karcsú obeliszlk. öröktűz, friss koszorúk... Az innen elvezető hosszú széles fasor két oldalán hősi halált halt 'harcosok sírjai. Rajtuk mindig van virág. Kijev a Nagy Honvédő Háború hőseinek emlékére monumentális emlékműcsoportot állított: a negyven hektáros parkban öt éven át épült a múzeum, mely körül a hatalmas szoborcsoportok, domborművek a város sokat szenvedett lakóinak — anyáknak, gyermekeknek, harcoló katonáknak, partizánoknak, megkínzott komszomolistáknak — kőbe zárt élőképei. A novemberi napfény fémes csillogással vonja be a Hazaanya lenyűgöző nagyságú, 102 méter magas szobrát. Lépjünk be a Nagy Honvédő Háború történetének Ukrán Állami Múzeumába: 18 teremben nyolcezer tárgy — ritka dokumentumok, katonák személyes tárgyai, csaták ereklyéi, csapatzászlók, fegyverek, fényképek — a hősi tetteket idézik. A háromszintű épületet végigjárva szinte átéljük Kijev csaknem háromhónapos kemény harcát. A hitlerista seregek 779 napig tartották megszállva a várost, 200 ezer békés lakost űztek a halálba és több mint százezret hurcoltak el németországi kényszermunkára. A kijeviek mégsem törtek meg. Megszervezték az illegális és partizánmozgalmat, s kapcsolatba léptek az I. Ukrán Fronttal. Segítségükkel 1943. november 6-án N. F. Vatutyin had- seregfábarnok egységei győzelmet arattak. Kijev felszabadult! Aki ma a város központjában a Krescsatikon végigsétál, nehezen tudja elképzelni, hogy itt 1943-ban minden romokban hevert. Itt van a város főtere, gyönyörű, világos épületek, különleges fájú, virágú parkok díszítik. Két évvel ezelőtt itt fogadták a Görögországból hozott olimpiai lángot, s vitték tovább Moszkvába. Kijev az építészet, a tudomány, a kultúra városa, nem lehet betelni vele, minden évszakban más arcát mutatja. Ősi és mégis örökké fiatal, lakóinak köszönheti halhatatlanságát... Ma Kijev szebb, mint valaha! A hazát jelképező szobor A meggyilkolt kijevi polgári lakosság és a hadifogságban meghalt áldozatok emlékére A Kijev felszabadításáról készült monumentális alkotás A Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlékműve Kijevi városkép - Bogdan Hmelnyickij államférfi szobra HORVÁTH ANITA- KADAR MÁRTA KOZMA JUDIT Novemberi memento
