Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-05 / 260. szám
A NÉPÚJSÁG 1982. november 5. Tudósítóink írjak Munkavédelmi kiállítás Okulás és megelőzés Balettest Bonyhádon A balesetek hallatán az ember mindig összerezzen: történt személyi sérülés is? Borsózik a hátunk, mikor a mentőautó szirénázik. Tragédia történt? Különösen nagy a döbbenet, ha egy-egy munkahelyen, üzemnél, vállalatnál a figyelmetlenség, emberi felelőtlenség vagy éppen műszaki hiba következtében terjed futótűzként a hír: üzemi baleset... Rokonunk, ismerősünk, barátunk, munkatársunk az áldozat? A balesetek megelőzését, a már megtörtént balesetek felidézésével a jobb odafigyeléssel és csakis így lehet teljes a kép — a korszerű munka- védelmi eszközök 'bemutatását szolgálja egy-egy (munkavédelmi kiállítás. ' Ezen a héten — november elseje és ötödiké között — a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat szekszárdi központjában a munkavédelmi osztály ismét megrendezte immár hagyományos kiállítását. Okulásként, s az újabb balesetek megelőzése érdekében már évek óta, az ősz folyamán várja látogatóit - tablókkal, képekkel, eszközökkel - a bemutató. Körben a tablókon a megtörtént balesetek, illetve a baleseti helyszínek dokumentatív jellegű fotói, mellettük tábláza- tók, diagramok jelzik, bogy mennyi baleset volt, milyen ezeknek a havonkénti, naponkénti megoszlása, milyen a sérülések jellege, mennyi volt az üzemi balesetekből adódó táppénzes napok összege. S nemcsak a tragédiák dokumentálják aç emberi felelőtlenséget, hanem azok 'a fényképek is, melyek a hanyagságot, gondatlanságot jelzik egy-egy munkahelyen, melyekből bekövetkezhetett volna a baleset. A szomorú, megrázó dokumentumokkal éles ellentétben - 'mintegy a színekkel is kifejezve - a terem közepén hófehér hasábokon, üdítő zöld virágokkal övezve láthatók azok a korszerű munkavédelmi eszközök, melyek a dolgozó em. bér védelmét szolgálják. Joggal kaptak helyet a kiállítási tárgyak között a munkavédelmi kiadványok is. Néma szemlélői a tárlatnak a hegesztő- és a gázálarcos mentőruhába öltöztetett bábuk. A kiállítás egész ideje alatt filmvetítés is folyt, megtekinthető volt többek között a Baleseti Múzeumról készült több részes, valamint a Büntetlen bűnösök című film. TÓTH LÁSZLÓ Az árnyalt megvilágítású színpadra öt táncos lép, egyikük viirágkosarat hoz. Az előtérbe helyezi, csengettyűt emel emel ki belőle, háromszor csenget. A hangfalaikból Dvorak F- dúr quartettje hangzik fel, s a táncosok kecses mozdulataival kezdetét veszi a balettest. A bérlettulajdonosok és érdeklődők Bonyhádon a Pécsi Balett vendégjátékát láthatták, melynek második jelenetét Ja- nacek Kreutzer-szonátájára komponált szerelmi táncköltemény alkotta. Az est legsikeresebb darabját a befejező részben előadott három Suppé-műre — A szép Galathea, Pique Dame, Költő és paraszt — írott Beugrás című kép jelentette. A vidám, bohókás zenéhez remekül illett az ötletes, tréfás koreográfia. A tánc, szerelem, komédia hármas egységére épített előadás méltán zárult a közönség tapsával. RITZEL LÁSZLÓ Borjádi Istvánné, a munkavédelmi osztály dolgozója segíti az eligazodást a korszerű közegészségügyi műszerek között Előtérben az audiométer, az érintésvédelmi műszerek, de kipróbálható volt - mint képünkön is látható - a porszintmérő. Beugrás Életét a közutakon élte Csak néhány hónap telt el azóta, hogy Bukovics József, a Volán 11. sz. Vállalat közúti főellenőre nyugdíjba ment. Magam is kíváncsi voltam, hogyan él és telik annak az embernek az élete, aki, gyakran reggeltől késő estig úton volt, aki jóformán betegség nélkül 43 évig dolgozott mindig szolgálatra készen. Zombán jól ismerik. Érdeklődésünk után hamar megtaláltuk a kis házat, ahova mindennapi fárasztó munka után szívesen tért, a család szeretete hazavárta. Éppen a kertben dolgozott. A kutyák ugatására elénk jön és betessékel a néhány történelmi korszakot átélt házba, ahol a példás rend a ház asszonyának munkáját dicséri. Kávéval, üdítővel kínál, közben előkerül az egyik fiók mélyéről egy kötegnyi megsárgult, régi papírlap, ami segít felidézni oz elmúlt idők emlékeit. — Cselédként dolgoztam már 11 évesen, majd kűműves szakmát tanultam — kezdi Józsi bácsi a beszélgetést. - Gyermekéveimre inkább a több munka, mint a játék volt jellemző. A második világháború nekem is keserű éveket jelentett, az igazi megújulást én is a felszabadulásnak köszönhettem. 1945-ben 23 évesen kerültem a KRM-hez, útőrként dolgoztam. 1951-ben a miskolci Volánnál végeztem különböző megbízatásokat, voltam kirendeltségvezető, de az ellenőri feladatokkal is itt ismerkedtem meg. — A Volán 11. számú Vállalattal hogyan került kapcsolatba? — A feleségem révén kerültem Zombára. A szekszárdi Volánhoz áthelyezéssel jöttem először mint kalauz, majd oszlopvezetőként láttam el 10—15, gyakran ennél is több gépkocsi munkájának irányítását. Áz ellenőri, majd főelienőri megbízatást 1962 óta végzem. — Milyen az elJenőr munkája? — Ha őszinte akarok lenni, annak idején nem szívesen vállaltam ezt a beosztást. Megpróbáltam igazságosnak és erélyesnek lenni. Nem a „lebuktatás” volt a célom, hanem az emberek becsületes, lelkiismeretes munkára késztetése. — Milyen a jó ellenőr? — Elsősorban jó emberismerőnek kell lennie. Jómagam már félszemmel is megállapítottam, ha a csalás gyanúja fennállt - valahogy a „levegőben éreztem” -, gyakran az ellenőrzött személy arcának mozdulásából észrevettem, hogy szabálytalanságot követett el, hamis jegy kiadásával vagy a menetokmányon történt manipulálással akarta megkárosítani a vállalatot. Az ellenőrnek persze a műszaki és szállítmányozással kapcsolatos ismereteket is alaposan tudnia kell. — Milyen érzéssel gondol vissza a 30 évre, amit a Volán- vállalatoknál töltött? — Soha nem rettentem meg, ha új feladatot bíztak rám, hisz ebből éreztem, hogy számítanak rám. Ezt bizonyítja azoknak az elismerő okleveleknek és kitüntetéseknek a sokasága, ami az üveges vitrinből előkerül az előttünk lévő asztalra. Az autóközlekedést a legelejétől végigkísérni, amikor még ponyvás teherautó volt az „autóbusz", csengőt ráztak, ha elindult vagy megállt, már történelem. Az árutovábbítást lovas kocsikkal bonyolították le. Mindezt a ma technikájához, a gyors árufuvarozáshoz, a kulturált személyszállításhoz hasonlítani álomszerűnek hat már harminc év távlatából. — A 43 év melyik időszakát elevenítené fel szívesen? — Életem nagy állomásai közé többek között Sárospatak, Gyula, a Bodrog és a Hármas- Körösök vidéke, valamint Báta tartozik. A sorrend talán nem is érdekes, ezeken a helyeken a megáradt folyók, felelősség- teljes, emberfeletti munkát adtak a Volán gépkocsijainak, vezetőinek. Napokon át fáradtságot, éhséget és álmosságot nem ismerve építettük a gátat, mentettük az embereket, az anyagi javakat. — Társadalmi megbízatásokat is végzett. — Már 1945-től részt vállaltam a mozgalmi életben, az építőmunkában örömmel vettem részt. 1951 óta vagyok tagja a pártnak, a szakszervezetnek 1949-től. Munkakörömhöz kapcsolódóan 1965-től önkéntes rendőrként is segitettem elsősorban a közlekedésrendészet munkáját. A szemem közben az oklevelek és a kitüntetések sokasága között keresgél. — Melyikre a legbüszkébb? Háromszög alakú, kopottas, eredetileg bordó színű zászlót emel fel az asztaliról. — Ezt a vándorzászlót az elsők között kaptam a legjobb forgalmi vezetőként, még a miskolci Volánnál. Senki nem tudta tőle elnyerni, örökre nála maradt. De látható itt a szakszervezeti munkáért kitüntetés arany fokozata, amit az árvizeknél való helytállásáért kapott. A Volán 11. sz. Vállalatnak is háromszoros kiváló dolgozója volt. — Mit tervez a nyugdíjas éveire? — Ha egészségem engedi, unatkozni nem fogok. Három állami gondozott gyereket nevelünk, még általános iskolások. Nagyon szeretem őket, most több időm lesz velük foglalkozni. A kertbe invitál, a ház előtt két sorban a magas rózsábok- rok a hosszú ősz ajándékaként még mindig pompáznak szebbnél szebb színeikben. Az ólakban nyúlok, a háztetőn galambok, az udvaron pici törpetyúkok és kakasok szaladgálnak, hogy kitöltsék a nyugdíjas éveket. BOGNÁR CECIL Iskolai diáknapok a Garay Gimnáziumban Itt már az értékelés folyik A Garay Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola KISZ- szervezete a szekszárdi városi KlSZ-bizottság felkérésére diáknapokat szervezett a város diákiifjúsága számára. A rendezvény célja a szabadidő hasznos eltöltése, a különböző iskolák diákjainak egymással való ismerkedése volt. A megnyitó, Illetve a programismertetés után a várost elárasztották a városismereti verseny résztvevői. Minden zugban találhattunk stencil lapokat •lobogtató vagy izgatottan jegyzetelő diákokat, de azért maradtak a gimnáziumban is fiatalok, hogy a csehszlovákiai és bulgáriai jutalomtúráról tartott élménytbeszámoIót meghallgas- sák. Nagy sikere volt a diákdiszkónak, melyet a városi KISZ- bfzottság szervezett, tahol 600 diák és nem diák szórakozhatott. A természetjáró akadály- versenyre — sajnos - kevesen szánták rá magukat, pedig a sötétvölgyi túrára érdékes feladatokat átlőttek ki a rendező negyedikesek. Volt ott madárfelismeréstől kezdve a Tarzan- lengésig sok minden. Ekkor zajlottak a kispályás födi meccsek is b városi sporttelepen 10 fiú- és 3 leánycsapat részvételével. (Ez volt az egyetlen versenyszám, ahol nem a garaysok •nyertek, innen a „rózsás" fiúk vitték el az első díjat.) A játékos sportvetélkedőn pedig már kevesebben jelenték meg, (pedig igazán érdékes versenyek voltak. S hogy ne csak a fizikai, hanem b szellemi „erőnlétről” is tanúbizonyságot tehessenek a fiatalok, politikai vetélkedőre lis sor került. Erre a város 8 középiskolájából 5 csapat nevezett. Az izgalmas és tanulságos versenyen az első hely sorsa holtverseny után a Garay és az 505-ös között dőlt el a Garay javára. összesített versenyben a „pálmát" és a legjobbnak járó hidegtálat a Garay Gimnázium vitte el. legközelebb november 19—20-án találkoznak a versenyző kedvű fiatalok az 505. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet által rendezett diáklapokon, amire már talán g Bezerédj Szakiközépiskola fiataljai is eljönnek. Ugyanis ők egyedül nem vettek részi a hangulatos néhány nap rendezvényein. ARATÓ ZSUZSANNA, MOLNÁR ANIKÓ Fotó: Pesti Gyula Finn és NSZK-beli fiatalok a Szekszárdi Hisipari Vállalatnál Finnországból és az NSZK- ból érkezett egyetemisták látogattak az elmúlt napokban Szekszárdié. A városismertető programok keretében hétfőn ellátogattok a Szekszárdi Húsipari Vállalathoz is. A vendégeket a gazdasági és társadalmi szervek képviselői fogadták, majd Maflok János termeléstechnológiai csoportvezető tartott tájékoztatót a vállalatról. Ezt követően a fiatalok üzemlátogatáson vettek részt. Elsősorban a marhavágós'or munkája, illetve az állatok egészségügyi vizsgálata érdekelte őket. A látogatás után kérdéseket tehettek és tettek fel a vállalat munkájával kapcsolatban. TAMASI ANNA ...és .itt a győztesek járó hidegtál a tulajdonosoknál Bukovics József