Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-30 / 281. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 281. szám. ÁRA: 1,40 Ft 1982. november 30., kedd. Mai számunkból TANAKODÁS A TŐZSDÉN (2. old.) EGY TSZ TfZ PARTNERE (3. old.) BIOMASSZA (3. old.) A PÉCSI FILHARMONIKUS ZENEKAR KONCERTJE (4. old.) DÖNTETLEN A LISTAVEZETŐ VOLÁN ELLEN (5. old.) A közgondolkodás szabályozórendszere A doktornőt kissé furcsának tartják, némelyekben még egy kis gyanakvás is él vele szemben. Mert köztudott róla, hogy soha, senkitől sem fogad el hálapénzt. Ugyanakkor: még gépkocsija sincs; kerékpáron járja, a körzetét Rokonszenves ez a magatartás, mégsem szeretném a doktornőt különleges példaképül állítani. Ismerek ugyanis sok olyan jó orvost, erkölcsileg feddhetetlen, tisztességes embert, akik elfogadják a hálapénzt és autón járnak a betegeikhez. Ügy gondolom, az orvosok esetében is az a legcélravezetőbb, ha elsősorban fő tevékenységük, tehát gyógyító munkájuk alapján ítéljük meg őket Az említett doktornő gyógyító munkájáról még senkitől sem hallottam rossz véleményt. Mégis, miért tartják furcsának? Miért nem bíznak benne ugyanúgy, mint a hálapénzt természetesnek tartó és autón járó kollégáiban? Mondhatja valaki: lám, idejutottunk! Olyan anyagias lett a világ, hogy már az a gyanús, ha valaki nem fut a pénz után..' Valóban így lenne? Mondhotni más, ugyancsak különösnek tűnő példát. A nagyüzem egyik jónevű, többszörösen kitüntetett szocialista brigádjából néhányon kiváltak, vállalkozókként társuláist alapítottak: a gyár egyik termelő berendezésén egy fontos exportcikkből még egyszer annyit termelnek, mint azelőtt brigádtagakként, „rendesen”. Természetesen a jövedelműik is megduplázódott. Mindenekelőtt: a dolog gazdasági haszna, célszerűsége vitathatatlan, és minden tekintetben szabályos. Különböző jelentésekben, értékelésekben jó példaként emlegetik, így tartja az üzem párttitikára is, mégis feltette a kérdést: „Szeressük" ezeket az embereket, vagy sem? Kísérletképpen nekiszegeztem a párttitkár kérdését ismerőseimnek, gazdasági vezetőknek, pártmunkásoknak, újságíróknak. A IegáItalánosíthatóbb válasz az volt, hogy „bonyolult dolog ez...” Volt, aki így fejtette iki ezt a bonyolultságot: „Attól függ, honnan nézzük. Ha a termelés oldaláról, akkor föltétlenül szeretni kell óikét, hiszen szaktudásokkal, felkészültségükkéli szorgalmúkkal fontos Cikk termelését növelték. De ha emberi oldalát nézzük, bizony nem szép, hogy jövedelmező „maszek” vállalkozásért feladták a szocialista brigádtagságot”.' Ez a megítélés — első hollósra bármennyire élfogadható- nak tűnik is — jobban meggondolva hasonlít a bölcs kádi ítéletére, aki mindenkit egyformán ki akar elégíteni döntésével. A valóságban ugyanis nem kezelhető külön szempontként annak vizsgálata', hogyan felelnek meg az emberek a szocialista etikai normáiknak, s megint más szempontként az, hogyan termélinek, dolgoznak, s részesülnek a munkájúk után a termelt javakból. A doktornő körüli vélemények, vagy a szocialista brigád- tagból kisvállalkozóvá lett munkások megítélése előtt jusson eszünkbe a marxizmus egynémely megállapítása, köztük az ismert alaptétel: az emberek nem a társadalomtól elszigetelten, valamilyen isteni sugallatra — vagy marxista morál prédikációkra — hallgatva haladnak a „lelki öntöké- letesedés” útján. Az egyén akkor és attól válik emberré, ahogyan és amilyen mértékben elfogadja-befogadja a társadalomban kialakult általános értékeket és cselekvésmintákat A társadalmi viszonyok, amélyekbe béleszülettünk, s amelyök folytonos változásban, átalakulóban vannak körülöttünk, e viszonyok sokfélesége határozza meg az ember személyes életjegyeit Konkréten és ma, nemcsak a doktornő és a vállalkozó brigádtagok különleges eseteit vizsgálva: az anyagi javak termelésének szabályozása, az olyan nagy horderejű gazdasági intézkedéssorozat, amelynek most tanúi, részesei vagyunk, szükségszerűen hatással van az élet minden szférájára. Mindarra, amelyek elengedhetetlen eszközei annak, hogy az egyének társadalmi lénnyé váljanak. Tehát a gazdaságon kívüli intézményrendszerekre ugyanúgy, mint a társadalmi szabályokra', viselkedési normákra, értékítéletekre — majd végeredményként a közgondolkodásra. És itt már fordíthatunk is a kérdésen, amely tárgyunk vizsgálati anyaga. Már nem is annak a boncolgatása a legfontosabb, ki mit tort a doktornőről, vagy a „kiugrott" szocialista brigádtagokról. Fontosabb enpél annak vizsgálata, kellően ismerjük-e a szóban forgó gazdasági intézkedéssorozat ilyen hatásait. Mert hiszen a marxizmus leszűkített, dogmatikus felfogása lenne, politikai tévedésekhez, a történelmileg kialakult egyensúlyok megbomlásához vezetne, ha akár a legkisebb részterületen is — figyelmen kívül hagynánk azokat a hatásokat, amelyek az anyagi javák újratermelésének szabályozása közben keletkeznek. Ezért van ma olyan nagy hangsúly a politizáláson, a szellemi élet, a nevelő, a felvilágosító munka fontosságán. A demokratikus közélet fejlesztésén. ^ Most ugyanis olyan, eddig a szocializmus eszméjéhez adekváit módon kötődő szimbólumrendszer újraértékeléséről is szó van, amelynek alkotó elemei: az anyagi javakhoz való viszony, a szocialista verseny, a magántulajdon „tűrhető" mértéke, a munkáihoz való jog társadalmi garantálása, vállalkozó s-kockázat-érdekvédelem összefüggésrendszere. A történelmi átmenetek soha nem fejezhetők ki egyetlen dátummal. Inkább jellemzi e folyamatokat az az állapot, amikor sok dolog már nem egészen azonos korábbi önmagával, de még nem is egészen más. Az egyén társadalmi lényként megítéléséhez szükséges értékek és cselekvésminták is mozgásban vanmok. Mit, mikor és mihez mérjünk? Megkönnyíti a dolgunkat, ha a társadalmi mozgásoknak a szabályozórendszerét is jól ismerjük. Ez a feltétéle, hogy ne szoruljunk a bölcs kódi ól igazságaira, tudatformálás helyett a ráolvasásra, s ne kelljen hagyatkoznunk a ,Jelki önitíökéletesedés” spontaneitására sem. T. VARGA JÓZSEF Kitüntetések a műszaki egyetem jubileuma alkalmából IA Budapesti Műszaki Egyetem fennállásának 200. évfordulója alkalmából hétfőn az Ipari MiniSztériurriban ünnepséget tartottak, amelyen az egyetem 15 tanárát a Kiváló Munkáért kitüntetésben részesítették. A kitüntetéseket Méhes Laljos, ipari miniszter adta át. Köszöntőjében .hangsúlyozta : Az ipariban dolgozó műszaki értelmiség derékhadát d Budapesti Műszáki Egyetemen képzett mérnökök adják. Az iparvállalatoknál, intézeteknél dolgozó 30 ezer okleveles mérnök kétharmada a jubiláló intézményben Szerzett oklevelet. A műszaki egyetem - nagyon helyesen — a jövő feladataira készíti fel a fiatal mérnököket, akik később ö munkahelyükön ‘gyakran korszerűtlen technikával, technológiával találkoznak. Az Az Olász Kommunista Párt nyilvánosságra hozta a központi bizottság és az ellenőrző bizottság legutóbbi ülésén elfogadott dokumentumot, amely az 1983. március 2—6. között tartandó XVI. pártkongresszus vitáinak alapját 'képezi. , ellentmondás feloldására, a képzés és a foglalkoztatás közötti összhá ng Imegteremtésére az iparnak és az oktatásnak közösen kell a megoldást megtalálnia. Kötelességünk és feladatunk az is — mondotta a- miniszter -, hogy a meglévő anyágl-szellemi bázist a lehető legerediményesébben hasznosítsuk, de ez ma még nem .mindenütt történik így. Törekvésünket igazolja, hogy kapcsolataink nemcsak az oktatás területére korlátozódnák. Az Ipari Miniszteri um műszaki fejlesztési alapjából több mint 50 millió forintot biztosít a Budapesti Műszaki Egyetem különböző tanszékein folyó — az ipar számára fontos — kutatások elvégzésére. E feladatokból több mint 40 százalék az energiaA dokumentum alapvető jelentőségűnek ítéli a demokratikus alternatíva megvalósulását, olyán kormány megalakítását, amely a baloldal és a demokratikus tömegek egyetértése alapján jönne létre. Megtermelés, valamint a mikroprocesszor-rendszer kutatátoát- fejlesztését szolgálja. Azt kérjük az egyetem óktatői karától, hogy személyiségükkel, szakmai felkészültségükkel a továbbiakban is segítsék elő az ipar előtt álló feladatok megoldását. Különösen fontosnak tartjuk a központi fejlesztési programok, a petrolkémia, a számítástechnika, a gyógyszer, növényvédő szer és intermed iergyártós, az elektronikai alkatrészek és részegységek gyártó sfej lesztésé- nek megvalósításához szükséges mérnökök képzését. Olyan szakemberéket várunk, akik alkotóképességükkel, az újra, a korszerű ismeretekre való érzékenységükkel, kreativitásukkal elősegítik e programjaink teljesítését — mondotta befejezésül Méhes Lajos. erősíti, hogy 1975 óta Olaszország számos nagyvárosálban, tartományában már megvalósult d baloldal és a többi demokratikus erő egysége, így életképes lenne egy egységkormány is. Elutazott a nicaraguai külügyminiszter Hétfőn elutazott hazánkból Miguel d’Escoto Brockmdn, a Nicaraguái Köztársaság külügyminisztere, aki Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hivatalos, baráti látogatáson tartózkodott Magyarországon. A nicaraguai diplomácia vezetőjét és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes búcsúztatta. Jelen völf Éva Conrado Flores, Nicaragua budapesti nagykövete is. Irak-lrán Összecsapások Szakadatlan harcok jegyében telt el a hét vége az lira'ki- Sráni határvonal 'mentén. A leg- hevesébb Összecsapásokat mindkét fél a délnyugati frontról jelentette, ahol november elején az iráni csapótok kisebb iraki területet vontak ellenőrzésük alá. Egy vasárnapi bagdadi hadijelentés szerint iraki erők :Mi- szon tartományban aznap hajnalban gyalogsági és helikop- tertámadást Intézték az iráni állások ellen. Az OKP kongresszusi dokumentuma Tamási, Széchenyi Tsz Tehenek kötőfék, vakaró és vasvilla nélkül Jó néhányon kétkedve fogadták a vezetőség intézkedését a múlt év elején, amikor a téesz kőművesei szétverték Medgytes- pusztán az egykori uradalmi istálló jászlait, a négyszög alakú istállórendszer „udvari" oldalán megtoldottak a tetőt; vajon milyen lesz és egyáltalán jó lesz-e az új? A kétkedők közé tartozott Petráik Ferenc fakormányos is, aki kereken harminc éve lépett be a téeszibe és azóta egyfolytában szan/aismorhatéle- pen dolgozik. — Méghagy nem lesznek megkötve a tehenek? összevissza bóklászhatnak? Mi sül ki ebből? — morgolódtunk egymás közt — mondja. — De ma már meggyőződhettünk orról, hogy így a jobb. Kevesébb a fizikai munka, sőt, a nehéz munka teljesen megszűnt, és több a tej. Kovács Tivadarral, a tamási Széchenyi Tsz elnökével járjuk a telepet. — Egy Veszprém megyei téesz- nél láttuk ezt a módszert, onnét hoztuk. Az elletőbokszókat a Komáromi Állami Gazdaságtól „másoltuk le”. Több mint egy év tapasztalata mutatja, hogy kezdeményezésünk bevált. Ami új: a píhenőhelyiségben, a tulajdonképpeni istállóban almoznak oz állatok alá, hetenként kétszer, egy NDK-ból importált trágyaszóróból kialakított géppel terítik az almot. A meglévő, „telített” rétegre. Az alom hétről hétre vastagszik, félévenként géppel takarítják ki. Az etetőtérben bines alom, itt betonpadló van. Előtte „végigfut" az etetőváilyú, amit pillanatok olatt tölt meg a TAK—7. kiosz- tókocsi takarmánnyal. Az etetőteret naponta tolóletpos traktorral tisztítják meg a trágyától. Ami föltűnő: 'nem érezni istállószagot. A tehenek tiszták, mintha valamennyi frissen volna vakarva. iPedig itt Ismeretlen a vdkaró. A „titok nyitja” az, amlit az elnök mond: Szabadon mozog az óllat, így még véletlenül sem fékszilk ' a trágyába. Megkeresi és megtalálja a száraz almot, itt sem az istállóban, sem az etetóbokszfoan nincs megkötve a tehén. Az állomány négy csoportra van osztva. Külön „bandában” a húszl teresek, a tizenöt- és a tíz! teresek, majd az apasztottak. „Teljesítményüknek1' megfelelően kapják a takarmányt. Feihajtóút vezet az elletőhöz, egy másik a fejő házhoz, a tehenek másfelé -nem is tudnák menni, mint amerre a korláttal kerített út vezet. Négyszáaas létszámmá van kialakítva a lelep, jelenleg háromszáz tehenet tartónak itt és van száz-százhúsz borjú. Az állomány feltöltése folyamatban van. Megvalósították a teljes gépesítést, így a ikötőféken és a vakarán kívül a vasviflára sincs szükség. Legalábbis folyamatosan nincs, hiszen a takarmányt gép osztja 'ki, a trágyát gép távolítja el. Es ami a leglényegesebb: nemcsak a nehéz fizikai munka szűnt meg, hanem emelkedett a hozam is, és nőtt az élőmunka hatékonysága. Hagyományos tartásmódnál ez a telep — az éjjeliőrtől a telepvezetőig — harminckét főnyi létszámot igényéit, most tizenkilencen vonnak. A pihenő, ahol hetenként kétszer terítenek friss almot A takarmánykiosztó kocsi pillanat alatt megtölti a jászlat ■mn Petrik Ferenc