Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-02 / 257. szám
1982. november 2. ÜËPÜJSÀG 3 Atomerőmű-építkezés Megkezdődött a indítás fizikai A szovjet szakértők a daruzási manővert figyelik. Az átrakógép irányitófülkéjében Finta István csoportvezető. Pakson, 1982. október 31-én 18 órakor megkezdték az atomerőmű üzemanyagának berakását, miután dr. Kapolyi László ipari minisztériumi államtitkár aláírásával megérkezett az indító bizottság engedélye. Tegnapig, hétfő reggelig 30 darab üzemanyag-kazettát már a helyére raktak a Paksi Atomerőmű Vállalat szakemberei. Ezzel megkezdődött az atomerőmű fizikai indításának több hetes manővere. A fizikai indítás három fázisból áll. Először az üzemanyag berakása szerepel a programban. összesen 312 darab normál üzemi kazettát és 37 darab szabályzórúd-elnyelő kazettát kell elhelyezni a reaktorban. Az első ütember a kazetták mintegy felét rakják be, majd ezt követően fokozatosan feltöltik literenként 12 gramm bárt tartalmazó vízzel a kazettatartó kosarat, s ezután már boros vízen keresztül folytatják az üzemanyag berakását. Nagyon fontos, hogy mindez báros vízben történjék, mivel a bár elnyeli a neutronokat, ezzel megakadályozza a láncreakció beindulását. Amikor a közel négyszáz kazetta berakásával végeztek, akkor az úgynevezett köztes fázis következik. Lezárják a reaktor- tartályt, majd feltöltik a rendszereket és újabb nyomáspróba után a védelmi rendszerek próbáját is elvégzik. A harmadik fő mozzanat a reaktor fizikai tesztelése. Ekkor megvizsgálják a védelmi és szabályozó rendszereket. Megállapítják a reaktor fizikai jellemzőit. Itt az a cél, hogy feltétlenül biztonságos és üzembiztos körülményeket alakítsanak ki. A fizikai indítás ezekkel a műveletekkel végződik. A következő lépcsőben az erőmű energetikai indítása lesz napirenden. Ekkor már elvégzik az egész erőmű — a primer és a szekunder kör - tesztelését. Tegnap délelőtt Maróthy Lászlótól, a PAV nukleáris főosztályának vezetőjétől kértünk információt a fizikai indítás első napjáról. — Eddig beraktunk harminc kazettát. A munka folyamatos, s várhatóan egy héten belül kész leszünk ezzel a művelettel. — Hányán végzik ezt a munkát? — Kevesen. A reaktor környékén mindössze négyen dolgoznak. Vasárnap az üzemanyagtárolóban előkészítettük az első konténert, majd behelyeztük az egyes aknába. Ezután- már a magyar gyártmányú átrakógép végzi a munkát. Aprólékos és nagy figyelmet követelő feladat ez. Dolgozik két kezelő, egy magyar és egy szovjet fizikus. Minden mozdulatot ellenőriznek. — Úgy tudom, hogy már működnek biztonsági berendezések. — Egymástól függetlenül két mérőrendszer él. Az egyik az, amelyik üzem közben is ellenőriz, a másik pedig kimondottan a berakás miatt van. Any- nyit még hozzá kell fűzni, hogy mindkét rendszer három párhuzamos ágból áll. Ez azt is jelenti, hogy hatszoros ellenőrzés történik. Külön biztonsági intézkedéseket hoztunk ezenfelül. A primer körben bór nélküli víz nincs. Leürítettük azokat a berendezéseket,-sőt még le is lakatosuk, amelyek rendes körülmények között tiszta vizet szállítanak. A tartályokat is leeresztettük, ezenfelül a szivattyú- motorokat ellátó kábeleket elektromosan megszakítottuk. Tehát még nagy tévedésből sem juthat víz az üzemanyag közelébe, mivel a tiszta víz elősegíti a láncreakció beindulását. Jelentős állomáshoz érkezett az atomerőmű-építkezés. Az üzemanyag berakásának megkezdésével az üzembe helyezési folyamat rendkívüli figyelmet igénylő szakasza kezdődött Pakson, vasárnap este hat órakor. HAZAFI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly. \l f4 Faragó Zoltán indításvezető fizikus tájékoztatja Maróthy László főosztályvezetőt A magyar gyártmányú átrakógép Hatarjaras A múlt hét végén leszedték az utolsó fürtöket a szőlőtermesztő üzemekben: véget ért ezt az iszonyúan nagy munka is. Igaz, sokan segítettek a szőlészetben dolgozóknak, hisz azok úgy sem bírtak a hatalmas terméssel. Jöttek hát, segítettek a családtagok, a nyugdíjasok, az állattenyésztők, gépészek és irodisták, meg a testvérvá I lalatok is. Egyelőre így is megy a szüret, de ha termőre fordul az idén, tavaly, meg tavaly előtt telepített szőlő, mindenképpen szükség lenne jól konstruált, kevés veszteséggel dolgozó . szüiretelőkom- bájnra. Remélhető, hogy addigra a fejlesztőmérnökök megszerkesztik azt a gépet, amely a hazai viszonyok között a legeredményesebb munkát végzi. A határban mindig lehet találkozni a legújabb típusú gépekkel. Most vetés idején például Decsen van az a szórva- vető gép, amely a Kecskeméti Mezőgép terméke. A gép nagy teljesítménnyel dolgozik az eddig megszokott sorba vető gépekkel szemben, s ennek főleg a Sárközben van jelentősége, ahol egy-egy kisebb eső után mór nem lehet a talajra ilien- ni. Idén nem vetettek még nagyobb területen vele, most csak próbálgatják a szakemberek, nézik, mire képes Várdombon, Decsen és Őcsényben. A szór- vaivető gép egyébként a re- pítőtárcsás műtrágyaszóróhoz hasonló elven működik. Ilyen gép dolgozik a mözsi tsz zöld babtábláján. A Tornádó műtrágyaszóró vezetője Balogh Imre, aki amikor nem a műtrágyát szórja, akkor kaszál az E-301 -essél. — Mióta szórja a műtrágyát?— Három hete egyfolytában, majdnem az egész határban én szórtam ki. Most a nitrogén van soron, a káliumot, meg a foszfort már kijuttattuk a talajra. Elég gyorsan lőhet menni: 16 méter szélesen vetik szét a műtrágyát a tárcsák, s hektáronként 4 mázsa nitrogént számolunk. — Meddig dolgozik még? — Körülbelül három hétre Való munkánk van még vissza. Sáriban, esőben nem tudok menni, remélem jó lesz még egy darabig az idő, s dolgozhatok addig, míg leesik a hó. — Honnan hozza a műtrágyát? — A mözsii Agrokémia-telepről. Sajnos borzasztóan darabos a nitrogén, s ezért rengeteg a munlka vele. A vezetőfülkében tartom a vésőt és a kalapácsot, azzal verem szét az összeállt tömböket. A markoló a 4-5 mázsás hantokat is földobja, úgyhogy nem unatkozom, van mit csinálni. Ilyen nagy műtrágyatömböt nem dobhat el az ember, kénytelen nekiállni, és szétverni. Csak az a baj, hogy elmegy véle a drága idő — ezalatt ha szemcsés lenne a műtrágya, 'nyugodtan szórhatnám is. Továbbindulunk. A már learatott kukoricatáblákon meglehetősen gyakran látni személygépkocsikat. Böngésznek. Pedig a Oldás, a John Deer gépek után alig-alig marad néhány cső a táblákon. Megnéztük mi is: körülbelül 3 négyzetméternyi területen találtunk egy apró, 28 szemes csövet. Annál több viszont az elszórt kukoricaszem az utak szóién, néhol akár söpörni is lehetne. Az oka: a komfoájnosok, vontatóvezetők teljesítménybérben dolgoznak, igyekeznék hát minél többet kiüríteni a tartó ly- Ibóll, s telepakolni a pótkocsit. Még csak .nem is kéll döccenős földúton menniük, hogy az elvetett, vegyszerrel kezelt, learatott, energiát és életet hordozó szem az út szélére kerüljön... (Meglehet, nemcsak az ég madarai, hanem az haszonállatok is megtalálják. Mondjuk a legelőre hajtott tehenek. Győri János, a kajdacsi Aranykalász Tsz tehenésze és gulyása. A dús fűre 50 állatot hajtott ki legelni. — Meddig lesz kinn az állatokkal ? — Amíg az időjárás megengedi, amíg a hó le nem esik. Utána behajtom őket az istállóba. Velük vagyok én januártól januárig. Huszonöt a társaimé, Németh Istváné, 25 az enyém. Reggel, este abrakot kapnak, koncentrátot, darát, mindenük megvan ezeknek az állatoknak. — Milyen istállóban tartják őket? — Nádasban. Jó helyük van az állatoknak, az ilyen régimódi istálló többet ér akármilyen újfajta építménynél. A levegő tisztább, mert állandóan Cserélődik, nincs büdös, mert jól széli őzük, nyáron hűs, télen meleg ez az épület. — Géppel fejnek? — Alfával. A legjobb tehén, a Tangó 28 litert is ad naponta. Jó tejelők ezek mind. Igaz, kinn vagyok velük május 3-a óta, s remélem nem kerget be bennünket egyhamar a hó. A nagydofogi tsz szárítóüzeme előtt vagonszám áll a kukorica. Még egy kiadósabb eső sem árthat, legfeljebb a fölső egy centiméteres réteg ázik ót. A szárítógép kapacitása lényegesen kisebb, mint a A szövetkezetben a múlt hét végén befejezték a vetést: 801 hektáron került földbe a búza vetőmagja, 82 hektáron vetettek árpát, és 23 hektáron őszi takarmánykeveréket. A búzavetést október 5-én kezdték, s nyújtott műszakban y4 vetőgép dolgozott. Idén ősszel 2 Rába Steigerre'l és egy John Deer erőgéppel húzták a tárcsát, illetve a kambinátort. A kisgépek, az MTZ—50-esek kiszolgáló munkát végeztek, kivitték a tábla szélére a magot, gyűrűs- Ihengerékkel lezárták a vetést - tájékoztat Liktor Bálint, a tsz főagronámusa. — A vetéssel egy időben a kukoricát is törték. Hány ember dolgozott csúcsidőben a tsz-ben ? — A vetési, betakarítási munkacsúcs idején 50—52 személy dolgozott állandóan. Nagyon sókat dolgoztak, és dolgoznak még most is. összesem 942 hektárról kell leszedni a kukoricát. Kedd reggelre körülbelül 260—280 hektár marad. Sajnos, a hét végén nem tudtak menni a nagy teljesítményű gépeink, mert sok kukorica áll még a szárító előtt. — Mikorra fejezik be a betakarítást? — Nem valószínű, hogy szombatra készen leszünk. Pedig a' 3 John Deer kombájnnal naponta 35 vagon kukoricát le tudunk vágni. A szárító viszont ha éjjél-nappal üzemel is, csupán 30 vagonnyit tud megszárítani, holott amit most szedünk, nem is vizes. A jövő héten már nedvesebb lesz-r mert a kukoricának vékony lett a szára, nem tudott megerősödni, a nagy termés meg lefektette a szárat a földre. — Hova kerül a kukorica? — A leszárított termés nagyrészét eladjuk a Gabonaíor- gallmi és Malomipari Vállalatnak. Az állatoknak szükséges mennyiséget a magtárba visz- szük, a takarmányozási alapba Ikerül. Jelentős az a mennyiség, amelyet a háztájiba visznek, de sokan vásárolnak készpénzért ÍS. Amennyiben a termés meny- nyiisége meghaladja a szerződött, illetőleg a szövetkezetben szükséges’ mennyiséget, annak adjuk el, aki több pénzt ad érte. Erre számítani lehet, hisz a tényleges mennyiség jóval meghaladja a tervezettet. — Milyen munka van még Vissza ? — Az őszi mélyszántás: az 1700 hektárból eddig 500 hektáron végeztük el. A tábla szélére állnak a szártépők, szórjuk a szerves és a műtrágyát. Aztán elcsendesül a határ, s kezdhetjük fölmérni: mit végeztünk az 1982-es esztendőben.' D. (VARGA MÁRTA A szárítókapacitás szabja meg a betakarítás ütemét Lassan behajtják az állatokat a legelőkről
