Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-25 / 277. szám
1982. november 25. Képújság 3 Változó idő, változó társadalom Atom erőmű-építkezés Tájkép - számokban Megyénk lakossága életkörülményeinek változását, társadalmi, gazdasági fejlődését tükrözik azik a számok, amelyeket a KSH Tolna megyei Igazgatósága által kiadott 1981. évi Statisztikai Évkönyv tartalmaz. Olyan tájkép ez, melyet ha tanulmányozunk, megfigyelhetjük mindazokat a jelentős .változásokat, eseményeket, amelyek az elmúlt években bekövetkeztek. Megtudhatjuk például, hogy megyénk lakossága 1981 végén több, mint 268 ezer fő volt. Ez azt jelenti, hogy Tolna megye a lélekszámút tekintve az ország második legkisebb megyéje, de — .mint azt a később közölt adatokból látni fogjuk —, az itt élők szorgalma, tehetsége és munkaszeretete több szempontból is országosan az elsők közé emeli Tolna megyét. A lakosság soraiból a halálozások száma az előző évivel lényegében azonos, az élveszü- letéseké alacsonyabb volt, ezért a megyében némileg mérséklődött a természetes szaporodás 1981-ben. Ennek egyik oka lehet az is, hogy az előző évinél mintegy 100 házassággal kevesebbet kötöttek a- megyében. Ha a lakosság életkori összetételét vizsgáljuk, kitűnik, hogy a 15 és 29 évek közötti fiatalok aránya 21,3 százalék, a legnagyobb létszámú korosztály pedig a 30 és 49 évek közöttiek csoportja, amely a megye lakosságának 26,4 százaléka. A megyében 1981-ben az állami és szövetkezeti szektorban együttesen 94 ezer 485 főt foglalkoztattak. Közülük több, mint 32 ezren az ipariban, 11,5 ezren az építőiparban, több, mint 30 ezren a mezőgazdaságban dolgoztak, a többieket a szállítás és hírközlés, a kereskedelem és a vízgazdálkodás területén foglalkoztatták. Az előző éviihez képest az iparban foglalkoztatottak száma több, mint 300 fővel növekedett, az építőiparban foglalkoztatottaké viszont csaknem 900 fővel, a mezőgazdaságban dolgozóiké pedig 300 fővel csökkent. A megye szocialista szektorában foglalkoztatottak átlagkeresete 1980-ban 3883 forint, 1981-ben pedig 4146 forint volt. Az átlagkeresetek részleteiben az alábbiak szerint alakultak a megyében : Megnevezés 1980. 1981. havi átlagkereset, forint Ipar 3650 3959 Építőipar 4590 4778 Mezőgazdaság és erdőgazdaság 3916 4209 Szállítás, hírközlés 4208 4470 Kereskedelem 3311 3515 Vízgazdálkodás 3884 4166 A szocialista ipar termelése az előző évihez képest 6,6 százalékkal növekedett a megyében, az egy foglalkoztatottra jutó ipari termelés pedig 5,5 százalékkal nőtt. Mindkét arány valamivel magasabb az országos átlagnál. Néhány országosan is kiemelkedő adat a mezőgazdaságból : a múlt évben a búza hektáronkénti termésátlaga a megyében 44,3 mázsa volt, ennél jobb eredményt csak Békés és 'Fejér megyének sikerült elérnie. A kukorica termésátlaga hektáronként 68,8 mázsa volt, aminél csaik Békés és Komárom megye ért el' valamivel 'magasabb átldgot. Az állattenyésztésben is szép eredmények születtek: 100 hektár mezőgazdasági területre számítva 177 sertést tartanak a megyében, ami országosan a harmadik legjobb eredmény. De ugyancsak jónak mondható, hogy 100 hektár mezőgazdasági területre csaknem 32 szarvasmarha jut, ez a szám országosan 29,5. A lakosság használatában lévő fogyasztási cikkeken végzett szerelési, javítási, karbantartási munkák, építőipari javító-karbantartó tevékenység, teherszállítás, kereskedelmi és személyi szolgáltatások (fodrász, fényképész stb) összege a múlt évben a megye egy lakosára számítva 2311 forint volt. A bolti kiskereskedelem átlagosan egy lakosra számítva egy év alatt csaknem 28 ezer forint értékű forgalmat ért el, míg a vendéglátás bevétele 1981- ben szintén egy lakosra számítva csaknem 3700 forint volt. A lakosság hangulatát, a családok közérzetét nagymértékben befolyásolja, hogy míg a szülők a munkahelyükön dolgoznak, gyermekeiket biztonságban tudják a bölcsődékben, óvodákban, vagy ha már nagyobbak, hozzáértő, szakképzett pedagógusok foglalkoznak velük az iskolában. De mindenki számára nagyon fontos kérdés az is, hogy idős szüleik gondozásában, ellátásában tud-e segíteni a társadalom. Ezekre a jóformán minden családot közeliről érintő kérdésekre is találunk választ nyújtó adatokat a Tolna megyéről készült 1981. évi Statisztikai Évkönyvben. Kezdjük a leg fiatal abbakka I, és mindjárt egy jó hírrel: a megyében általában nincs gond a kicsik bölcsődei elhelyezésével. A megye területén 36 bölcsőde működik, melyekben 366 gondozónő végzi a legkisebbek felügyeletét, szakszerű étkeztetését és gondozását. A megyében 100 bölcsődei helyre átlagosan 91 gyermeket írattak be, ami örvendetesen jó arány, mert országosan a múlt évben 100 bölcsődei férőhelyre még 103 gyermeket kellett felvenni, és még ezzel sem tudtak minden igényt kielégíteni. Sajnos, mór nem ilyen jó a helyzet a 3—6 éves korú gyermekek óvodai elhelyezésével. A megyében összesen 167 területi és üzemi óvoda működik, és ezek befogadóképessége kevesebb a szükségesnél. A zsúfoltságra jellemző, hogy a 100 férőhelyre felvett óvodások száma átlagosan 111, ami ugyan az országos átlagnál kedvezőbb, de még így is so'k jogos kérelmet kellett elutasítani helyhiány miatt a megyében. Az általános iskolai osztály- termek száma a megyében évről évre növekszik. Ez égetően szükséges is, mert egy osztályban a megyében átlag 28 gyermek tanul, ami ugyan jobb, mint az országos átlag, de Dombóvá- rott például 36, Szekszárdon 35 tanuló járt egy osztályba az 1981—82 tanévben. Ez a magas osztálylétszám már nagyon megnehezíti az eredményes pedagógiai munkát. Kedvező viszont, hagy míg az előző tanévben 71 képesítés nélküli-pedagógust kellett alkalmazni a megye általános iskoláiba, ez a szám 1981 őszén 64-re csökkent. Ezzel párhuzamosan növekedett a szakosított képesítéssel rendelkező pedagógusok száma. A szakmunkástanulók száma a megyében az 1981-82 tanévben 3851 volt, évek óta kismértékben emelkedik. A fiúk közül legtöbben a gépjármű- technikai szatkmákat, a gépszerelő és szerszámkészítő szakmát tanulják, a lányok íközött pedig a kereskedelmi és a ruhaipari szakmuPkásképző iskolák a legnépszerűbbek. A megye középiskoláiba közel 4700 nappali tagozatos tanuló járt, fele-fele arányban gimnazisták és szakközépiskolások. A megyébe kihelyezett felsőoktatási intézmény nappali tagozatán 241 hallgató folytatott felsőfokú tanulmányokat. A megyében 11 szociális otthon működik, 1080 férőhellyel. E mellett 35 öregek napközi otthonát létesítettek, melyek egy- részében a napközbeni étkeztetést is meg tudják oldani. Terjed a megyében a házi szociális gondozás is, 743, részben hivatásos, részben társadalmi gondozónő keresi fel otthonában azt az 1120 egyedül élő, idős embert, akik a társadalom támogatására szorulnak. A kisközösségek, a jó hírnév és a iéliesítés Az úpságírónak Is lehet szerencséje. Nagy ritkán van is. Ilyen szerencse ért a hét elején, amikor megismerkedtem Ruszthi Leventével, a 22-es Állami Építőipari Vállalat 31-es építésvezetőségének vezetőjével. A szocialista brigádokról nem akartam írni, „csak" a 3-as és a 4- es blokk építésének jelenlegi állásáról. Az építésvezető azonban gondoskodott arról, hogy hamar témát váltsunk, lévén ennél fontosabb a kisközösségek élete, munkája. Egy pillanatra azért még maradjunk az eredeti elképzelésnél : Ilyenkor a napsütés külön szerencse, minden építési területen a létesítés a fő téma. így van ezzel a 31-es építésvezetőség is. Olyan körülményeket kell teremteniük december 15- re, hogy a rossz idő beálltával is tudjanak dolgozni. A feladat A hármas számú reaktorcsarnokot még a tél előtt bezárják, elkészülnek az oldalfalai nagysága alig érzékelhető. A hármas blokk, azaz a reaktorcsarnok létesítése a feladat. A méretekről is nehéz beszélni. Egy 84 méter (hosszú, 39 méter széles és közel ötven méter magas területen kell elérni azt, hogy a munkások kezéhez ne fagyjon oda a szerszám. A reaktorcsamak déli oldalát a BUDOSTAL lengyel vállalat dolgozói kezdték építeni. A fal acélszerkezetét jó minőségben elkészítették. A panelezéssel a 22-esek már 75 százalékban készek. A csarnok keleti oldalán lévő fal szintén előregyártott elemékből készül. A 32-es keret- állásig készek véle, összesen még háromszor 12 méteres szakasz van vissza ezen az oldalon. A nyugati lezárófalnál már megkezdték a falpanelek elhelyezését. Az északi fal alumínium 'vázszerkezettel készül, ez az egyetlen ideiglenes szerkezet. A feladatot lehetne még sorolni. tovább, de inkább hallgassuk meg az építésvezetőt: — December 15-re teljesíteni tudjuk ezt a feladatot. Nagy feladat előtt áll a fizikai állomány és a műszaki apparátus. Ezt normál munkaidőben nem tudnánk teljesíteni, szükség van önkéntesen vállalt túlmunkára. Ez azt jelenti, hogy éjszaka, valamint a dekád végi pihenőidőből csípünk le egy-két napot. Olyan brigádok dolgoznak az építésvezetőségen, amelyek vállalják és el is végzik ezt a munkát. Pordáin József lakatosbrigádja, Czétli Imre vezetőszerelő irányításával dőlgoziik. Ők döntően az előregyártott falpaneleket helyezik él. Begyakorlott csapat, a kettes blokknál is ők végezték el "ezt a munkát. A Nagy László brigád Kovács Géza művezető irányításával a te- töpanelezést, a tetőlejtbetont és a tűzgáitláfalakat készíti el, hogy az Országos Szakipari Vállalatnak időben ált tudjuk adni a munkaterületet a szigetelési feladatok elvégzésére. Nagy feladat előtt állnak az ácsok. Híres Mihály és Bende József briA 3. számú reaktor szerelése már téliesített körülmények között készül A hármas szellőzőgépház gádja az állványozási munkákat végzi, valamiint a monoiitfallak zsaluzását. 'Elsőként kellett volna említeni a vasbetonszerelőket, hiszen ők végzik az első műveleteket... A Koch és a Snyehola brigádoknak még a négyes blokk hatméteres szintjének födémjeit kell készre szerelni, hogy a betonozást elvégezhessük. A lakatos- és hegesztőkol- lektívák szinte minden területen dolgoznak. Nélkülük mozdulni se tudnánk. Az írás elején az újságíró szerencséjéről tettem említést. A szerencse abban „jelentkezik", hogy kevés gazdasági vezetővel beszélgettem idáig, aki legelőször a brigádok munkájáról számolt be... — Fontosnak tartja a szocialista brigádokat? — A kiisközösség'eket tartom fontosnak. Ezek a kis csoportok a szocialista brigádok. Az ő munkájukra kell építeni, scsak így áll össze az egész. Számomra ez volt az első felismerés itt Pakson. Tervezőintézetben dolgoztam 1979-ig, akkor kerültem az építkezésre. Rájöttem arra, hogy ezeknek a csoportoknak nemcsak az anyagiak jelentenek sokat. Ha számítunk tájuk, ha hosszú távú feladatot adunk nekik, akkor azt mindig megcsinálják. Emlékszem, 1979-ben, szintén decemberben, olyan feladat előtt álltunk, amelynek teljesítéséről1 már lemondtunk. Esett az eső, jeges eső. Nem ment a munka. S akkor fordultam először a brigádokhoz. Csaik ennyit mondtam: Fiúik! Ti ennél komolyabb problémát is megoldottatok! S igazam volt. — Mit jelent az építésvezetőnek a brigádmozgalom? — Először is formalitást. Ez ellen harcolok. Másodsorban emberformáló erő. Azért említettem Ruszthi Levente a formalitást először, mert főként azt várják el a brigádoktól. Legyen szép és díszes gyöngybetűkkel írott brigádnapló... Pedig nem erről von szó. Láttam én szálkás betűkkel írt és helyesírási hibákkal tarka naplót, de, az volt az igaz. Szívem szerint csak az ilyen brigádokat értékelném. Mert azt ők csinálták, s abban nincs megalapozatlan szépítgetés.- A briigádmozglalommal kapcsolatban mi a legfontosabb, amit az építésvezető az első helyre tesz?- Az, hogy mit produkálnak. Manapság' nagyon érzékenyek vagyunk az árbevételre, a nyereségre, így az a döntő, hogy mit tesz a vállalatért egy kollektíva. Másodsorban arra jöttem rá, hogy a jó brigádok szélesebb körben is formálnak. — Ezt jó lenne bővebben kifejteni. — Mindig jó brigádról beszéA reaktorcsarnokboksz oldalfalai előregyártott elemekből készülnek lek. Tehát egy ilyen kollektíva a napi munkában együtt van. S erre érzékenyek. A kis közösségük jó hírnevéért mindent megtesznek, tehát formálják egymást. Ebből adódik, hogy én mint építésvezető kétszer is meggondolom, hogy milyen utasítást adok ki számukra, vagy milyen új munkahelyes embert teszek közéjük. Meit ők visszaszólnak, s keményen visz- szaszólmalk. Ebből következik, hogy például még engem is formálnak. fit 31 -es építésvezetőségien 300 fizikai dolgozó van, 11 közvetlen termelésirányító, hét létesítményfelelős. Éves termelésük értéke megközelíti a négy- százmillió forintot. Gy. Z. H. J.-G. K.
