Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-24 / 276. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 276. szám. ÁRA: 1,40 Ft 1982. november 24., szerda. Mai számunkból KOZEL-KELETI MÉRLEG (2. old.) KI MEGY MA VASUTASNAK? (3. old.) OPERÁLTASSON, NYERHET (4. old.) DÉLELŐTT AZ USZODÁBAN (6. old.) A LAKOSSÁGGAL EGYÜTT - A LAKOSSÁGÉRT (5. old.) Tiszta porta A nagyközségi tanácselnök büszkén meséli, mennyi tár­sadalmi mimikát végeztek és végeznek a falu és a társult falvak lakói. A büszkeség jo­gos, hiszen az éiv végii értéke­lésekkor mindig „dobogós” helyezést ér él a község im­máron évtizedek óta. Bevallom, volt idő, amikor többünkkel együtt, magam is hajlottam valamiféle kozmeti- ikázás feltételezésére az emlí­tett nagyközség eredményei alapján. Aztán kiderült, hogy kozmetikázásról szó sincs, csalásról pláne nincs, hanem a lakosság lelkesedése, egészséges lokálpatriotizmusa és a vezetés jó szervező mun­kája az eredmények srülőbny- ja. Most valami igen érdekes dolgai mondott a tanácsel­nök, amely megszívlelendő le­het mások számára is. Azt mondja: mindig olyan mun­kára kell szervezni az embere­ket, amely számukra kézzel­fogható. Amely közvetlen kör­nyezetüket gyarapítja, ami­nek eredményét maguk hasz­nálhatják, élvezhetik a jövő­ben. A távolabbi, nem azonnal' látható-érzékelhető feladatok megoldására mozgósítani ne­héz, azokat oldja meg pén­zéből a tanács — persze, ha van neki —, a lakosság által megoldható dolgok munkáira ne költsön pénzt. Hajlamosak vagyunk meg­mosolyogni az olyan híreket a mi lopmhkban is, hogy X, vagy Y községiben ennyi meg ennyi méter járdát építettek, ennyi meg ennyi utat köveztek le, hogy társadalmi munkában kitisztították az árkokat és így tovább. Igen, a városlakó ember hajlamos azt mondani: no bumm, ez is valami? Mi hoz­zászoktunk a flaszterhoz, ter­mészetes számunkra, hogy tiszta cipőben érünk munka­helyünkre, mr^jd onnan ház®, akkor is, ha hetes eső mos­sa a várost. De az az ember, akinek a háza előtt még nincs betonjárda, egészen más szemmel nézi ezt a kérdést és egyáltalán a világot. Tornatermet építeni, iskolát, óvodát, bölcsődét tatarozni nehezen vállalkozik az, aki semmiképpen sem érintett ab­ban, hogy van-e egyáltalán ilyen intézmény a községben, vagy nincs. Elleniben szívesen megy akinek gyerekei, unokái élvezik a szülők, nagyszülők munkájának gyümölcsét. Aztán említett mégi egy ér­dekes dolgot a tanácselnök. Valamikor — magam is em­lékszem rá abból az időből, amikor Szekszárd peremén laktam, falusias környezetben — nemcsak természetes volt, hanem egyfajta társadalmi kényszer diktálta, hogy por­tája előtt mindenki tartsa rendben nemcsak a járdát, de még az úttestet is. Rendelet, persze, most is van a ház előtti porta tisztán tartósát előírni, de más a rendelet betűje és megint más a valóság. A közgon­dolkodást teli olyanná alakí­tani, hogy rendelettel vagy anélkül kötelezővé tegye kör­nyezetünk tisztán tartását. L. Gy. Lázár György törökországi útja A Legfelsőbb Tanács őszi ülésszaka Napirenden a gazdasági eredmények, tervek Moszkvában kedden reggel megkezdte munkáját a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának őszi ülésszaka. Az ülésszak előzetesen meg­határozott napiendjén az 1983. éYi terv és költségvetés szere­pel. A két tervezetet előzetesen megtárgyalták a szovjet parla­ment illetékes bizottságai. Hét­főn a tervjavaslatot megvitatta és élőterjesztésre javasolta a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága is. Ugyancsak az ülésszak napi­rendjén szerepel a Szovjetunió államhatárairól szóló törvény- javallat. A tanács ülésszakát erede­tileg egy héttel korábbra hív­ták össze, de Leonyid Brezs- nyev halála miatt elhalasztot­ták. A keddi megnyitó ülésen ott voltak az SZKP KB és a szov­jet állam vezetői; élükön Jurij Andropovval, az SZKP KB fő­titkárával. A Legfelsőbb Tanács két há­zának kedd délelőtti együttes ülésén a küldöttek egyperces néma felállással adóztak Leo­nyid Brezsnyev, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elhunyt el­nöke emléknek. Azt követően elfogadták az ülésszak napirendjét, majd megválasztották az elnökség új tagjait. Az ülésen Nyiikolaj Bajbakov miniszterelnök-helyettes, a Szov­jetunió Állami Tenvbizottságá- ■nak elnöke számolt be az 1982. évi népgazdasági terv teljesí­téséről és ismertette a küldöt­tekkel az 1983. évi tervet. 1982-lben a Szovjetunió nem­zeti jövedelme 460 milliárd ru­bel lesz, 2 százalékkal több, mint az előző évben. Ennek az összegnek mintegy 80 százaléka a fogyasztási alapban kerül fel- hbsználásHa. Az idén azok az ágazatok nőttek gyorsabb ütemben, ame­Nyikolaj Bajbakov miniszter­elnök-helyettes beszél. (Telefontó — TASZSZ - MTI - KS) A Legfelsőbb Tanács elnöksé­gének tagja lett iurij Andropov, az SZKP KB főtitkára. Ugyan­csak az elnökség tagjává vá­lasztották Sztyepan Saíajevet, a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának elnökét és Nyikalaj Bászov akadémikust. Felmentették az elnökségi tag­sága alól Alekszej Sibajevet. lyeknek fejlődésétől nagymér­tékben függ a műszaki előre­haladás és a gazdaság egésze teljesítőképességének növekedé­se. Ilyen ágazat a gépgyártás, a vegyipar, az alajvegyipar, a gázipar. Az ipaifi termelés nö­vekedésének csaknem háromne­gyede a termelékenység emel­kedésiének javára írható. A szovjet mezőgazdaság 1982-lben a szóm ítá sok szerint 124 milliárd rubel értékű ter­méket állít elő — 3 százalékkal többet, mint az előző évben. Az SZKP XXVI. kongresszusá­nak határozataival összhang- ibon ebben az évben is jelentős, a lakosság életkörülményeit ja­vító intézkedéseket hajtottak végre a Szovjetunióban. Növe­kedett a szénibányászatban és a bányaépítő iparban dolgozó munkások és alkalmazottak alapfizetése és munkaköri pót­léka. Több népgazdasági ága­zatban bevezették a dolgozók korpótlékát. A könnyű- és a halászati ipar dolgozói számára új jövedelemkiegészítő pótlékot állapítottak meg. Ezeknék az intézkedéseknek az eredményeként 1982-lben a munkásak és alkalmazottak munkabére 2,6 százalékkal, a kolhoztagok keresete pedig 4,0 százalékkal emelkedik. 1982- lben mintegy 10 millió szovjet ember jut új lakáshoz, illetve javíthatja lakáskörülményeit. Az 1983. évi népgazdasági terv - mint Nyikolaj Bajbakov megállapította - nagyobb nö­vekedési ütemet irányoz elő, mint a jelenlegi ötéves terv el­ső két évének tervei. A Szovjet­unió nemzeti jövedelme 1983- iban 3,3 százalékkal, azaz 15 milliárd rubellel nő, szemben az idén vá ríható 9 milliárd rube­les növekedéssel. A nemzeti jö­vedelem csaknem teljes gyara­podását a fogyasztási alapok­ban használják fel a jövő év­ben. A szovjet ipar termelése 3,2 százalékkal emelkedik. Három százalékkal kívánják növelni az egy lakosra jutó reáljövedelmet. 1981-82-ben az egy lakásra ju­tó reáljövedelem évi átlagos növekedési üteme 1,8 százalék volt. Az ötéves tervben erre az évre élőirányzottnál nagyobb összterületű, összesen 106,6 mil­lió négyzetméternyi lakást épí­tenék fel. A Szovjetunió a jövő évben is tovább bővíti külgazdasági kapcsolatait. A szocialista or­szágokkal folytatott kereskedel­mének értéke 7,7 százalékkal növekszik, s a szocialista orszá­gok részaránya a Szovjetunió teljes külkereskedelmi forgal­mában csaknem 58 százalék lesz. (Folytatás a 2. oldalon.) Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, aki hétfő dél óta tartózkodik hivatalos látogatá­son Törökországban, kedden folytatta tárgyalásait vendéglá­tóival. A hétfő délutáni kormányfői megbeszéléseken a két fél egyetértett abban, hogy mind­két ország érdekelt a kapcsola­tok további fejlesztésében, ki­váltképpen gazdasági téren. Amint hétfő esti pohárköszöntö- jében Lázár Gyöngy is utalt rá : a tárgyalásokon áttekintették kapcsolataik helyzetét és sike­rült biztosabban meghatározni fejlesztésük fő irányait. A magyar ipar számára ked­vező szerkezetű török piac (erő­művi berendezéseink, autóbu­szaink, szerszámgépeink jelen­tős vásárlója) várhatóan újabb lehetőségeket kínál. A török gazdaságban átmeneti stagná­lás után konjunktúra bontakozik ki, s ezzel megélénkül a Ma­gyarországtól is vásárolható beruházási1 javak és más termé­kek kereslete. Magyarország - amint ez a tárgyalások során is elhangzott — kész a törökorszá­A neutronfegyverrel szemben foglalt állást hétfői határozatá­ban az ENSZ közgyűlésének 1. számú, politikai és biztonsági kérdésekkel foglalkozó bizott­sága. A szocialista és az el nem kötelezett országok cso­portja által kezdeményezett ha­tározat hangsúlyozza, hogy a genfi leszerelési bizottságnak ha la dékta lan u I tá rgyafásakat kell kezdenie olyan nemzetközi szerződés megkötése céljából, amely megtiltaná a neutron- fegyver kifejlesztését, gyártását, felhalmozását és felhasználását. A bizottság felszólította az ENSZ közgyűlését, hogy követ­kező ülésszakának napirendjé­re előzetesen vegye fel a neut­ronfegyver betiltásának kérdé­siét. A bizottság 59 szavazattal 14 ellenében fogadta el a hatóro­gi beruházásokban való rész­vételre. Ezt megkönnyíti az is, hogy bekapcsolódhatunk azok­ba a fejlesztésekbe, amelyekhez a világbank nyújt kölcsönt Tö­rökországnak. A kedd reggeli programiban szerepelt a magyar—török ide­genforgalmi egyezmény aláírá­sa is, a bűnügyi jogsegélyről és a kiadatásról tavaly Budapesten aláírt egyezmény ratifikációs ok­mányainak kicserélése. A meg­állapodás előmozdítja a két or­szág között az utóbbi években kibontakozott turisztikai kap­csolatok bővítését, újabb köl­csönösen előnyös formáik 'kiala­kítását. Délelőtt Kenan Evren tábor­nok, a Török Köztársaság elnö­ke fogadta Lázár Györgyöt. Délután a magyar miniszter­ei nők és kísérete külön repülő­géppel Isztambulba utazott. Az Ankaránál több mint kétszer nagyöbb lakosságú város az or­szág gazdasági központja. Lá­zár György a tervek szerint Isz­tambulban találkozik a török üzleti élet vezető képviselőivel. zatot, 52 ország képviselői tar­tózkodtak a szavazástél. Az ENSZ-közgyűlés 1. számú, politikai és biztonsági kérdé­sékikéi foglalkozó bizottsága hétfőn a sugáitfegyvenék kifej - lesztésének, gyártásának, fel­halmozásának és használatának eltiltásával foglalkozó határo­zatot is elfogadott. A szavazás nélkül elfogadott határozat, amelynek tervezetét az NSZK, Japán, Svédország, Costa Rica és Magyarország közösen ter­jesztette elő, a többi között tár­gyalások folytatására kéri fel a genfi leszerelési bizottságot an­nak érdekében, hogy a vonat­kozó szerződés a közgyűlés jö­vő évi ülésszaka elé kerülhes­sen. Jelentés a szovjet gazdaság helyzetéről és a jövő évi terv előirányzatai New York, ENSZ Előterjesztés a neutronfegyver és a sugárfegyver betiltásáról Brikettgyár a tél küszöbén A Mecseki Szénbányák nagy- mányaki farké,ttgyárának bejára­tánál már az elmúlt hetekben is szekerek és teherautók sora vá­rakozott a gyár jó minőségű ter­mékére. Az atimáisfüzitői ipari bitumen, nel elegyítik o szászvári, orosz­lányi és lengyelországi import szenet. Négy rendszeresen üze­melő prés órámként 57 tonna brikettet állít elő. A gyár az elmúlt évi 230 ezer tonnás ter­vét idén szilveszterig 254 ezer tonnára emelve teljesíti. A jövő évre tervezett 280 ezer tanna el­éréséhez a gyár vezetői most új munkarendet dolgoznak ki. Ez A brikettpréselés viszont 50 fős létszám bővítéssel jár. Jelenleg a munkaerő tobor­zása folyik. A gyártási folyamat során a levegőbe nagy mennyiségű füst­gáz jut. A portartálom csökken­tésére — környezetvédelmi szempontok miatt — egy úgy­nevezett nedves porleválasztó berendezést helyeztek üzembe, másfél millió forintot meghaladó költséggel.; A szombathelyi, siklósi, alföldi TÜZÉP-ek folyamatosan szállít­ják a nagymányoki brikettet, amit a helyszínen is bárki meg­vásárolhat Kocsik a rakodó alatt Mitterrand a Közel-Keletről Független palesztin állam lét­rehozását szorgalmazta Fran­cois Mitterrand francia elnök Kairóban kedden nyilvánosság­ra hozott interjújában - ameny- nyiben a Palesztinái Felszaba- d ítá si Szervezet elfogadja azt az elvet, hogy Izrael és a PFSZ köl­csönösen elismeri egymást. Mit­terrand, aki szerdán háromna­pos hivatalos látogatásra érke­zik az egyiptomi fővárosba, az AI Ahram és az AI Aklhbar című karirói lapok főszerkesztőjének nyilatkozott útja előtt. Az arabok és Izrael kölcsönös elismerését sürgette a francia elnök, és — egyiptomi vendéglá­tóival összhangban — azt han­goztatta, hogy a Közel-Keletre vonatkozó Reagan-terv számára biztosítani kell a „kifutás” le­hetőségét. A fezi arab csúcs ha­tározatát „jó kiindulópontként” értékelte, hozzátéve, hogy „nem minden pontjával ért egyet”. Francois Mitterrand elismerte, hogy országa Izraelre csak „a jóindulat és a buzdítás" eszkö­zével tud nyomást gyakorolni. A libanoni kérdést érintve han­goztatta, hogy a közel-keleti or­szágból minden külföldi erőnek ki kell vonulnia.

Next

/
Thumbnails
Contents