Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-10 / 238. szám

u Képújság 1982. október 10. • • ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 A portások szabadsága PeHermann Ferenc 'Paksról küldte a levelet : „A munkarendem úgy van meghatározva, hogy egy hónap­ban nyolcszor nappal és nyolc­szor éjjel teljesítek szolgálatot őrportásként, 12 órás műszak­kal. Most arra köteleznek, l\pgy éjszaka vegyem ki a szabadsá­gom, amire a pótlékot akkor nem fizetik ki. Indokuk, hogy havonta 15 napot úgy is otthon töltök, és semmi szükségem nincs a szabadságra. Itt öten dolgozunk, közülünk egy em­bernek van megengedve, hogy csak nappal vegye ki a szabad­ságát. Ha tényleg ezt Írja elő a rendelet, akkor én inkább le­mondok a szabadságomról." Olvasónk level ót a Szakszer­vezetek Tolna ímeigyei Tanácsá­hoz küldtük, ahonnan iEgyed Dezső polStiWai Ifőmunkaitárs vá- IIaszalt : „A panaszos sérelmét mun­kahelyién megvizsgál tűik. Meg­állapodásunknak megfelelően a fizetett szabadság Idejére át­lagkeresettel faglják a portások szabadságát elszámolni a kol­lektív szerződésben rögzített szabályozásnak 'megfelelően. Tájékoztatásul közülijük, hogy a Szabadságot a munkaviszony tartalma alatt pénzben 'megvál­tani nem lehet.” Telefonszámunk: 12-284 Három kérdés Júliamajorból Fúliioimaljori olvasóink kérdez­ték : „Júlia- és Vadászmajornak 25 éven keresztül volt orvosi ren­delője, ám egy évvel ezelőtt megszüntették, s azóta jjincs. A tengelici tanácshoz tartózunk és Júliamajorban van egy üres iskola, ahol esetleg egy orvosi rendelőt kialakíthatnának. Le­hetséges ez? ígérték nekünk, hogy egy buszmegállót is épí­tenek. Mikorra lesz kész? A har­madik kérdésünk azzal kapcsola­tos, hogy van a majorban két kút, ám mind a kettő rossz. Az egyikből spárgával húzzák a vizet, de feltehetően csak ad­dig, amíg valami szerencsétlen­ség nem történik ott. Ebben az ügyben is elkelne a segítség.” A levélne Btofi József, a ten- geTnd Községi Tanács elnöke válaszolt : ,A ptantaszosoik álmai felvetett problémák előttünk Is Ismere­tesek. Elintézésük o település tárnáastOggaiinük felvetései alap­ján falyaimtaitlba'n vám, de elő­fordul Oz is, hogy a megoldást a lakosság egy csoportjának indokolatlan ellenállása hátrál­tatja. Első felvetésük az orvosi ren­delés kérdése. Egy éviig magán­lakásban, havonta egy alka­lommá! fogadták a betegeket orvosaink. A lakóstulüijdános ha­lála után a bérletet felmondták. A tanácstagok felvetésére azon­nal kerestünk megoldást: a ren­delőt egy állami tulajdonban levő épületben, a volt kultúr- házbam Vúvántók elhelyezni. A berendezéseket beszereztük, a rendelési lidőt havi két alka­lomban határoztuk meg. A ké­résünk az volt, hogy a júliiama- joniak meszeljék ki a helyisé­geket, s akkor a beköltözés utón azonnal Imegkezdődik a rendelés. Sajnos, nem meszel­ték fai, közölték, hogy a rende­lőt a volt liskofoépületben levő pedagógus szolgálati lakásban akarják elhelyezni, ami nem le­hetséges. Ha a helyiségek me­szelését továbbra sem vállal­ják, úgy azt házibrigádunkkal meszeltetjülk ki, s imegkezdjük a rendelést. Az olvasók második felvetése, a buSzváró építése jogos, azon­ban a közbejött sürgősebb fel­adatok miatt várhatóan elma­rad. iHanmadlik kérésük a közkúttal kapcsolatos. Az, hogy még min­dig nincs kijavítva, nem raj­tunk 'múlik. A javítást iparenge­déllyel rendelkező szakember nem vállalt» el a múltban, a tanács 'kontárokkal pedig nem dolgoztathat. Szeptember ele­jén a vízmű itteni kezelőjével a helyszínen megvizsgáltuk, hogy milyen javítási lehetőség van. Ö, mint iparengedéllyel rendel­kező szakember október 31-lg vállalta a munkáik elvégzését.’' A jövő héten lesz világítás — ‘Halló, DÉDÁSZ szekszárdi üzemig» zgOftásá ga ? — Igen, 'Falusi László igazga­tóhelyettes vagyok. — A szekszárdi Béri Balogh Ádárn lutdo 91—93. számú ház lakói jelezték, hogy a lakóépü­letet mór egy évvel ezelőtt át­adták, s fél éve, hogy a közvi­lágítást is felszerelték, ám mind a imái napig nem égnek a lám­pák. Mi az oka? — Lehet, hogy a házakat át­adták, óim O 'közvilágítást még nem. Kérem, tartsa a vonalat, megkérdezem... 'Halló! A ve­zérlőberendezés átadása után, már a jövő héten világosság lesz ezen a környéken. Ennyibe kerül Több .vásárló jelezte, hogy egyes telephelyéken drágábban árusítják a gázt. A Dél-dunán­túli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat 'megküldte a oserepa- lackok' helyes órát: vala­mennyi gázcseretelepen, illetve gázcserehelyen a 11,5 kg-os palackiban kiszolgáltatott gáz ára jelenleg palackonként 50 forint 60 fillér, a 23 kilósé 101 forint 20 fillér. Ml VÁLASZOLUNK „Gáz” van a gázosoknál Egy rendelet (félre)értelmezé A rendeletet — gondolja a naiv — csak egyféleképpen le­het értelmezni. Mit mond a gyakorlatias? Lehet azt többfé­leképpen is .... Nem is pénz négyezer-ki- lencszáz forint. Hogy Kovács Nándorné bonyhádi olvasónk majdnem „'kidobta" az abla­kon, annak kis híja volt. Vásá­rolt ugyanis a fenti összegért eqy gázkonvektort, hiszen kö­zeledik a tél, s ő ezzel szerette volna lakásában biztosítani a mélteget. Annak rendje, módja szerint eljött a Dél-dunántúli Gázszolgáltató Vállalat szek­szárdi kirendeltségéhez, hogy a bekötésről intézkedjen. Itt azonban becsukódtak előtte az akták és az ajtók, mondván, hogy egy rendelét megtiltja a pb-gázzal működő konvektorok használatát. Ha nem, akkor nem - gondolta olvasónk, s ment is vissza a boltba: kéri a konvektor árát. Azt viszont nem adják (miért is tennék?), hi­szen a berendezés üzemké­pes ... Mit csináljon? Tegye kirakatba, nézegesse? A kör majdnem bezárul, mindenki hajthatatlan ... De még mi­előtt ezt gondolatbán elköny­velné maqában, felkeresi szer­kesztőségünket. Utánanézünk: bizony, létezik eqy 12/1982. (Vili. 18.) számú ipari miniszteri rendelet, mely megváltoztatta a különféle energiahordozók felhasználásá­nak mértékét. Miért volt erre szükség? Ábel Ferenc, a Gel- ka-központ mű szaki-gazdasági tanácsadója így tájékoztat: — A Magyarországon a pb- qáz alapvetően lakossáqi fő­zési célt szolgál, másodlagosan segíti elő a melegvíz-termelést. Igen nagy érdeklődés volt a ab-gáz fűtési aélra történő fel­használása iránt, ami nem is csoda, hiszen a fűtés gazda­ságos, olcsó. Ipari, mezőgazda- sági üzemek, különféle létesít­mények előszeretettel használ­ták, s több száz tonna gázfel­használási „produkáltak". Ezt hivatott visszaszorítani az a bi­zonyos rendelet, ami előírja, hogy egy tonna évi felhaszná­lás felett az Állami Energetikai és Energlabiztonsági Felügyelet engedélye szükséges. — Lakossági fogyasztás ese­tén sok vagy kevés az egy ton­na? — Természetesen sok, hiszen a nyári hónapokban egyáltalán nem fűtik a lakásokat. De ha meg is tennék, akkor sem tud­nának eqy konvektorral ennyit felhasználni. S mit mond erre a gázszol­gáltató Tolna meqyei kiren­deltségének vezetője, Lőrincz János? — Ez a szakvélemény nem mérvadó. Mi feltételezzük, hogy nemcsak gáztűzhelyet használ­nak, ha már megvan a konvek­tor, ha eddig nem is tették, aktkor most biztos, hogy a boj­lert is ezzel fogják „táplálni". Számításba kell vennünk, hogy nemcsak 1—2 szoba, hanem több is létezhet egy lakásban, s ekkor már meghaladhatja az évi egy tonnát o felhasználás. — ön feltételezésekre ala­pozza a rendelet végrehajtá­sát? — A vásárló mindezt megte­heti, amit elmondtam. Nem tu­dok mást javasolni, mint raj­tunk keresztül az energiafel­ügyelettől kérjen engedélyt a konvektor használatára. — Nem érzi mégis furcsának ezt az engedélyezést? — Kérem, én a rendelet ér­telmében járok el ... ! — Mi történne, ha tényleg beadná a vásárló ezt az enge­délyt? — Mi természetesen aláír­nánk — válaszolja Posta Mik­lós, az energiafelügyelet ener­giagazdálkodási osztályának vezetője —, hiszen egy konvek­torral úgysem tudják megha­ladni az évi egy tonnát. Ezzel a rendelettel nem Kovács Nán­dorné foqyasztón akarunk ta­karékoskodni, hanem a drasz­tikus szénhid roqén -felha szn áfás­nak vetünk gátat. Javaslom, ha a gázosok ragaszkodnak a kérvényhez, csak nyugodtan küldjék el... Igen ám, de minek? — vető­dik fel a kérdés. így ez nem más, mint felesleges „kérvény- irogatás, a „semmi szükség rá, de azért legyen" — elmélet mintapéldánya, melybe egyik vállalat belekényszeríti a má­sikat. — Nem lehetne ezt a lépcsőt kihágyní, amikor így is forma­litás az egész? — kerestük fel kérdésünkkel a Dél-dunántúli Gázszolqáltató Vállalat pécsi központjának műszaki iqazga- tóhefllyettesét, Gaól Ottót. — A kérvény beadása tény­leg felesleges, mivel a pb-qóz fűtési célra történő felhaszná­lását ez a rendelet megtiltja. — Én nem találkoztam ezzel a rendeletben, de ha így van, mi legyen a megvásárolt kon­vektorral? — Nézze, nekem sem mond­ja senki, hogy olvassam a Ma­gyar Közlönyt, mégis megte­szem, s ott benne van a ren­delet. Miért nem olvassák- a kereskedők is? — Az energiafelügyeletnél azt mondták, hogy megadják az engedélyt... — Ha megadják, akkor mi­ért hozták a rendeletet? — kérdez vissza. Ezzel tehát bezárult egy újabb ördögi kör. Vagy még­sem? Vajon a gázszolgáltató felügyeleti szervénél, az Orszá­gos Kőolaj- és Gázipari Tröszt­nél is így gondolják? A vonal­ban Kusztos Ferenc főosztály- vezető : — Von egy, a rendelet értel­mében kiadott belső utasítá­sunk, mely azt tartalmazza, hogy egy tonna alatti felhasz­nálásnál sem ajánlatos a be­kötés akkor, ha nincsenek meg a megfelelő műszaki körülmé­nyek, a biztonsági feltételek. Ezt a rendeletet értelmezték rosszul kollégáink. Kérem, ér­tesítse Kovács Nándomét, hogy nyugodtan menjen vissza O szekszárdi kíren-deltséqhez, ahol minden további nélkül in­tézkednek majd a beszerelés­ről. — Nem kell energiofelügye­leti engedély sem? * — Nem. S ezt mindiárt tisz­tázom is a gázszolqáltatóval. Köszönöm, hogy felhívta a fi­gyelmünket a félreértésre, 5 az olvasótól pedig elnézést ké­rünk. Felkapom a fejem: ez az el­ső igazán emberi hang a gá­zosoktól ebben az ügyben. Ta­lán, ha egy kicsit több időt fordítanának a rendéletek ér­telmezésére, akkor észrevehe­tő lenne mögötte az egyes em­ber, akiért, s nem aki ellen hoz­ták art. Az értékelemzési szak­képzésről szól a pénz­ügyminiszter és a mű­velődési miniszter 46/1982. (IX. 20.) PM-MM számú együt­tes rendelete, amely szerint az értékelemzési szakképzés alap­fokú (gyakorló), önálló (irányi­tó), valamit oktató értékelemzői tanfolyamon történik. A rende­let részletesen meghatározza az egyes tanfolyamok célját, a kü­lönböző fokozatú szakképesíté­sek megszerzésének feltételeit, és kimondja, hogy azok a gya­korlattal rendelkező értékelemző szakemberek, akik az érték­elemzési szakismereteket e ren­delet hatályba lépését (1982. szeptember 20.) megelőzően szerezték, tanfolyam nélküli szakvizsgára bocsátásukat a Pénzügyminisztériumtól 1983. december 31-ig kérhetik. Kérel­mükhöz csatolni kell a tudomá­nyos és gyakorlati tevékenység­re vonatkozó iratokat. A jogszabály a Magyar Köz­löny 1982. évi 58. számában je­lent meg. A Kereskedelmi Értesítő f. évi 24. számában olvasható az Ipari Minisztérium és a Belke­reskedelmi Minisztérium együt­tes állásfoglalása a bútoripari termékek garanciális javításá­ról. Az együttes állásfoglalás utal arra, hogy a bútoripari ter­mékekkel kapcsolatos jótállási igények teljesítéséről szóló 10/1975. (Vili. 13.) BkM-KipM számú rendelet szerint a búto­rokat gyártó és forgalmazó vál­lalatok és szövetkezetek szerző­désben kötelesek megállapodni a Bútoripari Garanciális Köz­ponttal a vásárlót megillető jótállási igények kielégítésének módjáról. Ilyen szerződés hiá­nyában jótállási kötelezettség alá eső bútorok forgalomba nem hozhatók. Rámutat az ál­lásfoglalás arra is, hogy az ér­tékesítő és gyártó vállalatoknak nagyobb jelentőséget kell tulaj­donítaniuk a bútorok minőségé­nek, törekedniük kell a rekla­mációk számának és garanciá­lis javítások átfutási idejének csökkentésére. Kihangsúlyozza az állásfoglalás, hogy a búto­rok garanciális javítása színvo­nalának növelése a bútorkeres­kedelem és az ipar együttes feladata. Ugyanebben az Értesítőben közlemény jelent meg a vásárlói panaszok vállalati in­tézése tárgyában, s a közle­ményben írtak szerint a panasz- ügyintézés színvonala - bizo­nyos mértékű javulás ellenére — továbbra sem felel meg a követelményeknek, és elsősor­ban a szövetkezeteknél és a magánszektorban hiányzik az egységes szemlélet és átfogó irányítás. Hiányolja a közle­mény, hogy a jelzett és feltárt szabálytalanságok esetén jel­lemzően elmarrd a szigorú fe­lelősségre vonás, jellemző pa­naszok esetén pedig átfogó in­tézkedésre csak elvétve kerül sor, felhívja a figyelmet, hogy a vállalat központja köteles- függetlenül az üzemeltetési formától - indokolt esetben el­járást kezdeményezni. A rendkívüli eseményekkel kapcsolatban felmerült őrzés­védelmi hiányosságok, mulasz­tások megszüntetése - tárgyá­ban a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Értesítő f. évi 23. számában megjelent közle­mény felhívja a mezőgazda­sági nagyüzemek vezetőinek fi­gyelmét arra. hogy állattartó telepeiken szigorítsák meg az állatgondozók, a vagyonőrök (éjjeliőrök) tevékenységét, ja­vítsák az őrzésvédelem szemé­lyi és technikai színvonalát, fo­kozott gondossággal kezeljék és tárolják a mérgező hatású anyagokat. A felhívást az ide­vonatkozó negatív tapasztalatok tették szükségessé. A devizamentes csereutakról szól a Magyar Nemzeti Bank­nak a Művelődési Közlöny idei 18. számában megjelent kör­levele, amely szerint deviza- mentes csereútra abban az eset­ben ad a Magyar Nemzeti Bank devizahatósági engedélyt, ha a csereutat a főhatóság is indokoltnak tartja, a főhatóság ítéli meg, hogy a csereút az érdekelt szerv feladatkörébe tartozik-e, illetve, hogy az adott szakmai jellegű csereutazás a ráfordításokkal arányos ered­ménnyel járfaat-e. Kihangsúlyo­zandó, hogy szakmai együtt­működés körében konkrét fel- odat nélküli, eseti jellegű ta­pasztalatcserére. tanulmányútra megállapodás nem köthető. DR. DEÁK KONRÁD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke Szobrok fából Somogyi pásztor faragó ősök mintájára vette először kezébe a faragókést Nagy Ferenc faszobrász, a népművészet mestere. A Tabon élő művészt sok külföldi és hazai érdeklődő keresi fel, hogy megcsodálják a lakásában elhelyezett gyűjteményét, amely hamarosan önálló kiállitóhelyiséget kap a községben. HABERSCHUSZ ERZSÉBET

Next

/
Thumbnails
Contents