Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-10 / 238. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XXXII. évfolyom, 238. szám. ARA: 1,40 Fi 1982. október 10., vasárnap

Mai számunkból

EZT HOZTA A HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN (2. old.)

EGY RENDELET (FÉLRE)ÉRTELMEZÉSE (4. old.)

BÍRALHATJA-E SZÜLEIT A GYERMEK?

(5. old.)

SÍPSZÓ ELŐTT (6. old.)

EGY VETÉLKEDŐ ÜRÜGYÉN (3. old.)

Vállalatok nehéz helyzetben

1979 óta nem volt ilyen magas a pénzügyi zavarokkal küszködő gazdálkodó egységek szóma, mint az idei esztendő első hat hónapjában! Július végéig mintegy félszáz olyan vállalatot tartottak nyilván, amelyek esedékes fizetéseiket rendszeresen csak késve teljesítették. A Magyar Nemzeti Banknak az első félévben 800 millió forint értékben kellett úgynevezett eseti áthidalási hitelt nyújtani.

Mindez több tényező együttes hatásával magyarázható. Ugyanis nem arról van szó, hogy ilyen mértékben romlott volna a vállalati gazdálkodás. A jövedelmi viszonyokat tekintve ugyanis az év elején még egészen más volt a helyzet. A gazdálkodók 1981. évi mérlegükben az előző évit meghaladó eredményt mutattak ki. Átlagot meghaladóan alakultak a jövedelmek, a szállítás, a hírközlés, a mező- gazdaság és az ipar területén működő gazdálkodó egységek többségénél! Figyelemre méltó azonban, hogy az átlagosan javuló nyereségpozíciók nem fokozták a vállalatok, szövetkezefek dífferendiálódását.

A kedvező jövedelmi helyzet nem elsősorban a vállalati gazdálkodás hatékonyságának javulásából származott, hanem többek között az árak emeléséből, vagy például a költségvetési támogatásók növekedéséből. Érthető, hogy a hazai gazdálkodási körülmények szigorodásával összhangban a bank is körültekintőbben bírálta el a rövid lejáratú hitelek kihelyezését, s azoknak a vállalatoknak, amelyeknél szervezetlenséget, indokolatlan készletezést, rendelés nélküli termelést tapasztalt, nem folyósított rövid lejáratú hitelt. Ezzel nőtt a pénzügyi zavarral küzdő vállalatok szánra.

lAz idei esztendőben a külpiaci helyzet a várakozásokkal ellentétben tovább romlott. Ez tovább néhezítette, hogy a hazai vállalatok bővíthessék exportjukat. Az értékesítési gondok miatt egyes helyéken megnövekedett az eladatlan készletek állománya, ami csökkentette a termelésbe fektetett pénz forgási sebességét, újobb pénzügyi gondokat okozva. A jelen gazdasági követelményékkel nem tudtak léprést tartam ezék a vállalatók: ilyen rövid idő alatt képtelenek voltak elszenvedett veszteségeiket pótolni. A pénzügyi gondok különbözőképpen jelentkeznek, s a közvetlen okók is eltérőek. Néhol eseti, átmeneti jellegűek a financiális nehézségek, másutt lassan tartóssá válnak. Ez utóbbi akkor is bekövetkezhet, ha a vállalat egyébként nem veszteséges, de valamilyen téren nagyobb kötelezettséget vállalt, mint amit teljesíteni tud. Ez év elején például - annak ellenére, hogy 1981-ben a vártnál kedvezőbben alakultak a gazdálkodó egységek jövedelmei — mintegy 20 vállalat, illetve szövetkezet jelentette be: várhatóan fejlesztési alapítványa lesz.

Különösen nagy az alaphiányos vállalatok száma a gépiparban, ahol az utóbbi években nagy összegű hiteleket vettek fel, s a törlesztési kötelezettségeket még a korábbi közgazdasági környezetben vállalták. A vállalkozások a megváltozott viszonyok közepette már nem bizonyultak olyan jövedelmezőnek, hogy időben törleszteni tudják hiteleiket.

Rosszabb a helyzet, ha a termelési ráfordítások növekedése nemcsak az időbeni hitelvisszafizetést hiúsítja meg, hanem meghaladja a vállalat bevételeit is. Vagyis veszteségessé válik a gazdálkodó egység. A múlt esztendei mérlegadatok alapján a mezőgazdaságon kívüli népgazdasági ágakban mintegy 20 gazdálkodó egység zárta a múlt esztendőt veszteségesen. A közvetlen ökok között a piaciak a dórit ők. Többek között csökkent egyes termékek, adott esetben a tevékenység iránt a kereslet, ezzel összefüggésben az árak is alacsonyabbak lettek. A világpiaci dekonjunktúra miatt nagymértékben esett például a Vas- kohászati termékek világpiaci ára, az előállítási költségeket a magas anyag- és energiaárak miatt viszont nem sikerült visszafogni.

■Mindebből azonban korántsem vonható le az a következtetés, hogy megszűnt a hazai vállalatok túlzott biztonsága. Inkább csak szűnőben van. Manapság azonban ez a folyamot sem lebecsülendő. Már csak azért sem, mert ahol pénzügyi zavarok keletkeznek, ott — ha hivatkoznak is a világpiaci dekonjunktúrára, a kiszámíthatatlan népgazdasági szabályozásra — rákényszerülnek saját tartalékaik hasznosítására is. Az önvizsgálat általában eredményes szokott lenni. A legtöbb helyen bőven akad teendő a költségek csökkentése, a folyamatok korszerűsítése, a nem kifizetődő tevékenységek leépítése, a szervezettség javítása terén. És végül, ha korlátozott mértékben is, de létrejön bizonyos szelekció.

Igaz, jelenleg még ritkaságnak számít, hogy e szelekciók végkövetkezményéként megszűnjön egy-egy vállalat. (A 20 veszteséges gazdálkodó egység közül csupán 4 kisebbet számoltak fel. A többinél vállalati vagy egyéb forrásból „rendezték" a veszteséget.) De arra egyre kevesebb a lehetőség, hogy a veszteség pótlására központi eszközöket használjanak. Hogy mi történjen a veszteségesen gazdálkodókkal, ha a körülmények további romlásával számuk elszaporodna? Ez ma még kérdéses. A megoldást előreláthatólag az jelentheti, ha a jövőben ilyenkor mindinkább a banki módszerek kerülnek előtérbe és egyre kevésbé kel! igénybe venni a költségvetési eszközöket.

PICHLER FERENC

/Megkezdődött a Magyar Vöröskereszt VI.kongresszusa

A parlament kongreszusi termében szombaton megkezdődött a Magyar Vöröskereszt VI. kongresszusa. A 'szervezet egymillió-kétszázezer tagját képviselő hatszáz küldöttet és meghívott vendégeket, köztük a párt- és állami szervek, társadalmi szervezetek, valamint a külföldi testvérszervezetek képviselőit Gegesi Kiss Pál akadémikus, a Magyar Vöröskereszt elnöke köszöntötte.

A kongresszus elnökségében helyet foglalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője, Schultheisz Emil egészségügyi miniszter,

Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, valamint politikai, társadalmi, tudományos életünk számos képviselője. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet dr. Ahmad Abu- Goura, a Nemzetközi Vöröskereszt állandó bizottságának elnöke és Hans Hoegh, a Vörös- kereszt Társaságok Ligájának főtitkára. Az első sorokban a kongresszus külföldi vendégei, a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, az NDK- beli, az osztrák, a román és a szovjet testvér- szervezetek képviselői ültek.

Az elnöki megnyitó után megválasztották a kongresszus munkabizottságait, majd Hantos János, a Magyar Vöröskereszt főtitkára előterjesztette az országos vezetőség beszámolóját és határozati javaslatát. Beszédében a többi közt elmondta : a kongresszust megelőző

vezetőségválasztó taggyűlések, a küldöttértekezletek értékelése szerint megállapítható: végrehajtották a legutóbbi kongresz- szus határozatait. Azóta — öt esztendő alatt — a Vöröskereszt a lop szervezetéinek száma több miint másfél ezerrel, az aktív tagok száma több mint száztízezerrel gyarapodott. Hangsúlyozta: szervezeteik munkájára

jellemző, hogy tervszerűen és tudatosan vesznek részt szocialista társadalmunk humanista feladatainak teljesítésében.

Az utóbbi öt év kiemelkedő eseménye volt — mondotta a főtitkár — a szervezet megalapításának 100. évfordulója. A centenárium alkalmából Budapesten megrendezett III. európai regionális konferencián elfogadott hét ajánlás bizonyította az európai szintű együttműködés továbbfejlesztésének valóságos lehetőségeit

A főtitkár a továbbiakban hangsúlyozta : azok az eszmék

és alapelvek, amelyeket a Vöröskereszt képvisel és tevékenységével gyakorlattá igyekszik tenni, megkívánják a mozgalom egyértelmű közvéieményformáffó szerepének növelését. Ezt főleg a Vöröskereszt, a béke jelentős tényezőjének hatékonyabb érvényre juttatása indokolja. Meggyőződésünk: hogy a Vöröskereszt tagsága mozgósításával és nevelésével -demonstrálhatja, hogy a békés alkotómunka pártján áll az emberi életeket pusztító háborúkkal szemben. A nyílt és határozott állásfoglalás nem kerülhető el, ha csúfosan megsértik az emberiség alapvető erkölcsi törvényeit és a nemzetközi jogként elfogadott genfi egyezményeket. Hallgatással, vagy homályos fogalmazásokkal nem adhatunk felmentést a népirtást elkövetők bűntetteire.

Ezután Elekes István, az országos számvizsgáló bizottság elnöke élőterjesztette a bizottság jelentését, majd megkezdődött a vita.

Elsőként Sarlóst István, az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében köszöntötte a kongresszust. Beszédében elmondta, hagy hazánknak és népünknek nagy szüksége van a Vöröskereszt humánus tevékenységére. Az önkéntesen végzett, áldozatos munka kapcsolatot teremthet a különböző társadalmi rétegekhez tartozó emberek közötti ez pedig a kölcsönös megértést és a közös cselekvést teszi lehetővé, s nemcsak az egyén egészségének védelmét, hanem az egész társadalom erősödését és szocialista szellemiségünk fejlődését is szolgálja'.

Világunk ellentmondásairól szólva elmondta : olyan korban élünk, amikor veszély fenyegeti az egész emberiséget, az önmegsemmisítés veszélye. De ez az a kor, amelyben a jóakarata emberek összefogása és akarata egyszer és mindenkorra elejét veheti a hideg és a forró háború keletkezésének. Hazánk népe viharos évszázadok, számtalanul sok megpróbáltatás és kemény küzdelem útján futott el a fejlődés mai fokára: a

százéves múlttal rendelkező Magyar Vöröskereszt joggal vall- hatjd, hogy tevékenysége szerves része mindannak, amit a magyar társadalom az országépítő munkában célul! tűzött ki.

— Ezért társadalmunk egésze, a párt, az állami és a társadalmi szervek nevében mind- annyioknak köszönetét mondok — hangoztatta a többi közt Sarlós István.

A Magyar Vöröskereszt VI. kongresszusa vasárnap folytatja munkáját.

A közoktatás jót szolgálta megyénk általános fejlődését

Kommunista aktívaértekezlet Szekszárdi

Szombaton közoktatáspolitikai kommunista aktivaértekezletet tartottak* Szekszárdon, a megyei művelődési központban. A megye minden részéből érkezett mintegy 500 pedagógust, állami, társadalmi és tömegszervezeti vezetőt Szabó Géza, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának osztályvezetője köszöntötte.

Ezt követően dr. Király Ernő, az MSZMP Tolna megyéi Bizottságának titkára emelkedett szólásra.

Dr. Király Ernő beszéde

A megyei pártbizottság titkára beszédében elöljáróban leszögezte :

— Célunk az, hogy a legfontosabb Oktatáspolitikai kérdésekben egységesebb értelmezés legyen a kommunista pedagógusok, illetve megyénk pedagógustársadalma körében. A mini denodpo'kon - a sokirányú fejlesztő és megújulást hozó folyamat feladafvégréha'jtásán dolgozva - időnként érdemes visszapillantanunk, eredményeinket számba vennünk, és hibáinkon okulva feladatainkat újrafogalmaznunk.

A végbement változások számbavételekor áttekintést adott az előadó az MSZMP KB 1972. évi oktatáspolitikai határozata és 1982. évi állásfoglalása közötti időszakról, az elmúlt évtized megyei közoktatás- ügyi fejlődési vonaláról, s mindezt úgy tette, hogy elemezte azt a gazdasági-társadalmi közeget, amelyben a közoktatás létezik.

Mint ismeretes, a megye gazdasági életében, fejlődésében az utóbbi évtizedben jelentős változások történtek, nőtt az ipariban keresők száma, a városlakók aránya, bővült a művelődési intézményhálózat és növekedtek a művelődéspolitika feladatai is. A megyében tapasztalt társadalmi mozgások indokolták azókot a legfőbb folyoimatokdt, amelyek a művelődésben is jellemzőek voltak.

— Az iparban hirtelen megnőtt munkaerőigény, a női munkaerő mobilizálása megkövetelte az óvodai és napközis ellátás dinamikus fejlesztését — mutatott rá beszédében dr. Király Ernő, majd így folytatta. - A megyén belüli népességmozgás Oktatási és közművelődési

intézményfejlesztést követelt meg az időközben várossá lett, úgynevezett második vonalban, az iparilag fejlődő nagyközségekben és a körzeti központokban. A lakosság átáramlása a nagyobb településekre dinamikus körzetesítést mozgatott, hatására koncentrálódott a szétszórt alsó fokú intézményhálózat. A körzetesítéssel koncentrálódó iskolák és a fenntartói jogok decentralizálása jó feltételeket teremtett az 1971-től ki- Ibontakozó intézményi ntegrátíió- hoz. Az oktatási alapellátás hirtelen megnőtt igénye pedig kiváltotta a lakossági, a társadalmi erővállalás készségét és a saját és társadalmi erős fejlesztés, korszerűsítés gyakorlatát, egyre emelkedő nagyságrendben. A foglalkoztatottság belső arányváltozása nem hagyta érintetlenül a középfokú intézménystruktúrát, s a mező- gazdasági munkaerő áramlása az Ipari területre, a felnőttoktatás ugrásszerű fejlesztésének igényével lépett fel.

— A megye társadalmi, gazdasági életében bekövetkezett változások hatottak lakosságunk szemléletére, az egész közoktatásra — hangsúlyozta az előadó. — Nőtt a műveltség tekintélye, a lakosság műveltségi színvonala, s az ifjúság nevelésében a társadalmi felelősség,

Dr. Király Ernő ezután a párt központi bizottságának 1972. évi határozatában megfogalmazott elvék megvalósításáról beszélt:

— Az eredményekben benne vonnák a pedagógusok erőfeszítései, az állami szervek, köztük a tanácsok munkája, a párt- és társadalmi szervezetek

(Folytatás a 3. oldalon.)

Az aktivaértekezlet résztvevői