Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-09 / 237. szám

1982. október 9. NÉPÚJSÁG 13 Fogarasi Vera: Bubuka imád betett lenni TANDORI DEZSŐ: Mackók napja, verebek napja Nálunk minden nap: Mackónap. És minden nap: Verébnap. És sose úgy, hogy „Majd holnap ... !” És sose úgy, hogy fél nap. Nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem! Mi együtt vagyunk mindenben»1 Medvékkel és verebekkel ébredünk, amikor a nap kel. S ehhez mindig, mindig, mindig egy egész Maokónap kell, egy egész Verébnap kell — már mindjárt kora reggel! Aztán eljön az este, és szomorúan látjuk: nem volt Egész Nap ez se!-----------Holnap is m egpróbáljuk! PÄTKAI TIVADAR: Nevess rám! nem tehetem Töhötöm elveszett az örömöm ha megleled : köszönöm ! nevetek rád Töhötöm ! A Bubuka valóban szeret be­teg lenni, ha hiszitek, ha nem. Én meg is értem őt. Néha még én is szeretnék ÚGY beteg len­ni, mint 5. Képzeljétek el: A Bubu gye­rek az ágyban fekszik. Némi láza is van. Meg egy doktor nénije. A betegség nem vala­mi nagy. Mondjuk 37 egész fok vagy teszem azt 37,3 fok. Az ugye nem is olyan veszé­lyes, de azért feltétlenül otthon keiH vele maradni. Azzal már még véletlenül sem lehet isko­lába menni. Az első fél nap az ugyan kicsit nyűgös, külö­nösen a tea és a kalmopyrín miatt. Aztán, hipp-hopp, le­megy a láz, és szabad a vásár. Lehet például játszani pucko- sat. Hogy az milyen játék? Na- gvon egyszerű. Minden gyer­mekjátékot be kell hurcolni a mama vagy a papa szobájába. Fontos az, hogy sarokba he­lyezzük a játékokat. A sarkot feltétlenül el kell tonltaszolni néhány székkel. Az eltorlaszolt részre a legszebb párnákat kell teríteni. A legjobb a karádi hímzettet, a baranyai szövöt­tet, az indiai batikoltat és ha más nincs, akkor megteszi a vásárhelyi rozsdabarna is. A pucokra füqgöny is feltétlenül szükséges. Erre legalkalmasabb a mama kalocsai vaqy sokác blúza, frissen vasalva termé­szetesen. Aztán a pucokba kell hordani mindenféle eleséget a babáknak, hoqy éhen ne maradjanak. A babaeledel né­mi mézből, lisztből, ecetből mosóporból, petrezselyemből és málnalekvárból áll. Sajnos többnyire a babák nem éhe­sek és az istennek sem akar­nak enni. fgy kerül az étel iá része véletlenül a díszpárná'k- ra. Az etetést addig kell foly­tatni, amíq a mama sírva nem fakad. Akkor abba kell haqy- ni és őt is szabad vigasztalni. A babaetetés és pucokkészi- tés után azért nem árt más já­tékra áttérni. Jó például a pa­pakínzás és a mamakínzás is, de ezt nem érdemes leírni, mert ezt mindenki saját tehet­sége szerint csinálja. Jó továbbá a telefonszámla­nem -t u dóm -m i tői -ol yan sia gy is, amelyet úgy költ játszani, hogyha az a majdnem-meg- gyógyult, de még-nincs-igazán- jól gyerek egyedül marad. Mondjuk, leszalad vásárolni a mamája vagy a papája. Ekkor kell telefonálgatni ide-oda. Rendszerint mindenhova és ad­dig, amíg egy ijedt nagyszülő el nem jön. Amíg meg nem ér­kezik, folyamatosan szükséges máshová is telefonálgatni. így fut össze a mama mamája, a papa mamája, és valamelyik nagypapa. Néha beesik egy- egy nagynéni is. Mire minden­ki összejön, rendszerint beesik a papa is, meg a mama is. Ilyenkor csuda érdékes dolgok jönnek össze. A mama mamája hoz har­minc deka pralinét, négy ai- másrétesel, két kólát és egy néger babát, mert ugye a gye­rek beteg. Aztán megérkezik a papa mamája a sebtiben sütött al­máspitével és két üveg húsle­vessel, amelyből az egyik ösz- szetörött és ráfolyt a személyi igazolványra. Különösen érde­kesek a maceszgombócok az erszényében és a csontok a keféjén. Néha megérkezik a nagybá­csi is, néhány visszahozott könyvvel és egy üveg málna­szörppel. Aztán megérkezik a nagypapa, hogy hazavigye a mama mamáját, de az nem akar még menni, mert, ugye, beteg a gyerek. Közben távo­labbi rokonok telefonálnak, hogy súlyos-e a gyerek beteg­sége, mert ha igen, akkor ők fölugranak. Az ajtón alighogy beesett papa is hozott öt kiló almát és ugyanannyi körtét, hogy legyen otthon vitamin. Aztán újra leszalad, mert nincs mit adni a vendégeknek. Hoz is fél oldal füstölt húst és négy kiló kenyeret, nem számít­va a húsz üveg kőbányait. Át­jön a szomszéd Kati is, mert hallotta, hogy beteg a Bubu. Ö két almásrétest csomagol ki, mert a gyerek azt imádja, és egy meséskönyvet, amit hátha most meg fog szeretni a gye­rek és elolvassa. Ez a könyv persze ugyanaz a könyv, amit tegnap este már a mama is megvett. Ilyen nagy felfordu­lásban már olvasni sem és ját­szani sem lehet. így a papa feltesz egy lemezt. A mama or­dít, hoay saját szavát sem hallja, és különben is a gye­reknek nyugalom és csend szükségeltetik, mert, ugye, be­teg. A mama mamája nem megy haza, így a mama papája le­húzza a cipőjét és a gyerek mellé fekszik és elalszik. A papa mamáját többször egymás után felhívja a papa papája, hogy taxit küld érte, mert nagyon várja. Végül ösz- szevesznek. A mama közben mindent ki­rak az asztalra, amit hoztak. Megtérít. Mindenki megvacso­rázik, kivéve a gyereket, mert annak fáj a haïra a sütemény­től és a pralinétól. Vacsora után a mama meg­méri Bubu lázát, de nincs ne­ki. így elhatározza, hogy más­nap iskolába küldi. Bubuka beletörődik a megváltoztatha- tatlanba. Igaz, a családot is unja már. A telefonálgatást is. A pucok sem az igazi. Sokkail iob'b az iskolában. Ott van Melinda, meg Ákos, és Gábor­ral is iákat lehet a szünetben játszani. Sajnos, csak egv a baj, a szünetek között órák is vannak. Hogyan lopta el a gyík a tüzet a jaguártól? (Dél-amerikai indián mese) Régies-régen élt egy folyó pántján egy jaguár, és ennek a jaguárnak a sátrában égett egy kis tűz. Akkoriban a világon még senkinek nem volt tüze, még az embernek sem. Min­denki nyens búst evett, csak a jaguár 'sütött, főzött a tüzért. lAz ember is szerette volnia; ha tüze lenne, és kérte a ja­guárt, hogy legalább egy kis darab izzó szenet adjon neki. De a jaguár zsugori volt, el­dugta 'sátráhan a tüzet, és nem adott belőle az embernek. Meg­mérgesedett az emiber, és el­küldte a 'gyilkol, hogy lopja el a tüzet a jaguártól. lÉjpp esetit az eső, 'és a jaguár azon ő.rlk&dötlt, nehogy befoly­jon sátrába a víz, a tüzet ki ne oltsa. És miivel már néhány nap­ja egyfolytában esett, a jaguár álmos és rosszkedvű voit. És akkor jött a gyík és azt mond­ta : — Aludj 'egyet, jaguár, vigyá­zok én addig a tűzre. Megörült ennek a jaguár, le­feküdt, és azon mód1 mély álom­ba merült. Amikor látta a gyík, hogy már mélyen alszlilk, kika­pott egy égő ágat a tűzből, az­tán kinyitotta a sátor ajtaját, hogy az eső eloltsa a jaguár tüzet. Az ágat pedig elvitte az embernek. Miire felébredt a ja­guár, már nem volt többé tüze. IBttöl 'kezdve van tüze az em­bernek, és mines a jaguárnak. Az ember sült búst eszük, a ja­guár nyerset. (Mezey Katalin fordítása.) R o d o s t ó Írjátok be az alább felsorolt nyolc nevet az ábra vízszintes soraiba úgy, hogy a kezdő­betűk függőlegesen olvasva Rodostó mai nevét adják megfejtésül. ANTAL, DÉNES, EMESE, GÁBOR, ILLÉS, KOLOS, RÓKUS, TAMÁS. Sorozatunk második fel­adata így hangzik: Egy csiga tizenöt méter mély kútba esett. Nappal öt métert mászik felfelé, de éj­jel négy métert csúszik vissza. Mikor szabadul ki a kútból? * A megfejtéseket a Tolna megyei Népújság szerkesztő­sége címére küldd: Szek­szárd, Beloiannisz 1—3. 7100. Beküldési határidő: október 15. A borítékra, levelezőlap­ra Írjad rá: Matematikai fej­törő. Felhívjuk a figyelmedet, hogy a megfejtés beküldése­kor a neved és cimed mellett írjad meg azt is, hogy mi­lyen iskolában, hányadik osz­tályos vagy, hiszen év végén, amikor több hónapi rendsze­res munkádat értékeljük, csak igy tudjuk helyes meg­fejtéseidet figyelembe venni. Az első feladat megoldá­sát s nyertesét jövő Heti szá­munkban közöljük. Mezőgazdasági kistermelők! Sertéstenyésztők ! A vállalat a szerződéses kapcsolatban álló kistermelőknek - a lejárattól függetlenül - 1982. október hónapban át­adott hízott sertések után a vétel- és feláron felül 1,- Ft/kg időszakos felárat fizet. Az értékesítéssel kapcsolatban bővebb felvilágosítást meg­bízotti partnergazdaságunk ügyintézői, körzeti felvásárlóink és kirendeltségeink adnak. SZEKSZÁRDI HÚSIPARI VÁLLALAT (267) A TOLNA MEGYEI VÍZ- ÉS CSATORNAMŰ VÁLLALAT, S2EKSZÁRD- vizsgával rendelkező TARGONCAVEZETŐT,- SZIVATTYÚKEZELŐT,- MŰSZERÉSZT,- VÍZVEZETÉK- SZERELŐKET,- SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jelentkezés a vállalat Bogyiszlói úti központi telepén. (266) felvesz A SZEKSZÁRDI MEZŐGÉP VÄLLALAT felvételre keres egy érettségizett GÉPÍRÓT, titkárnői beosztásba, továbbá EGY SZEMÉLYGÉPKOCSI­VEZETŐT. Jelentkezés a vállalat személyzeti és oktatási osztályán, Sze'kszárd, Keselyűsi út 20. Tel.: 11-611/38. (222) A KPM KÖZÚTI IGAZGATÓSÁG, SZEKSZÁRÜ felvételt hirdet az alábbi munkakörök betöltésére: KAZÁNFŰTŐ, LAKATOS, ASZTALOS, BETANÍTOTT MUNKÁS. Jelentkezni lehet a Tartsay úti géptelep vezetőjénél. (268) A TOLNA MEGYEI SÜTŐIPARI VÁLLALAT felvesz közgazdasági szakérettségivel EGY ÁLLÓESZKÖZ- ÉS FOGYÓESZKÖZ- NYILVÁNTARTÓT ÉS EGY ÉRTÉKKÖNYVELŐT. Jelentkezni lehet a személyzeti vezetőnél, Szekszárd, Mátyás király u. 71. (269) A MÁV ÉPÜLET- ÉS HÍDFENNTARTÓ FŐNÖKSÉG II. ÉPÍTÉSVEZETŐSÉGE szolgáltató tevékenység ellátására Sárbogárd és környéke, Dunaújváros és környéke munkaterületre felvételt hirdet az alábbi szakmákban: KŐMŰVES, SZOBAFESTŐ ÉS MÁZOLÓ, TETŐFEDŐ, VÍZVEZETÉK-SZERELŐ, LAKATOS, ÁCS, BURKOLÓ, VILLANYSZERELŐ ÉS SEGÉDMUNKÁS MUNKAKÖRBEN. Jó kereseti lehetőség, vasúti szabadjegy a dolgozóknak és családtagjaiknak, kedvezményes utazás az ország területére. Felvételre és közelebbi felvilágosításért jelentkezni lehet: MÁV ÉH F II. építésvezetőség, Sárbogárd, MAV-telep. (260)

Next

/
Thumbnails
Contents