Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-08 / 236. szám
1982. október 8. / TOt-NA \ _ NÉPÚJSÁG 3 Az országgyűlés őszi ülésszaka elé Ma délelőtt összeül az országgyűlés. A Minisztertanács javaslatának megfelelően törvényhozó testületünk őszi ülésszakán várhatóan megtárgyalják a belügyminiszter beszámolóját a közrend és a közbiztonság helyzetéről, valamint az Országos Vizügyi Hivatal elnökének számolóját a vízgazdálkodás időszerű kérdéseiről. Az országgyűlésnek, mint a legfelsőbb népképviseleti testületnek az Alkotmányban rögzített joga és kötelessége, hogy időnként áttekintse a kormányzati szervek munkáját. E lolyamat részeként vette górcső alá az országgyűlés a közelmúltban például a jogalkotás, a közművelődés, a belkereskedelem helyzetét. Az a megállapítás, mely ezen elemzések mindegyikéből egységesen leszűrhető, igaz közrendünk és közbiztonságunk mai állapotára is. Nevezetesen: az időnkénti gondok ellenére is kiegyensúlyozottnak, szocialista céljaink megvalósitását segítőnek értékelték a belügyi tevékenységet, a témával foglalkozó megyei képviselőcsoport-üléseken, s a parlament illetékes állandó bizottságának tanácskozásán, ahol tíz képviselő fejtette ki véleményét. A szilárd közbiztonság a szilárd társadalmi rendünk függvénye, következménye. A közrend e stabilitásának megőrzése nem könnyű feladat. A bűncselekmények száma némileg nőtt az elmúlt években, és ez akkor is gond, ha tudjuk: túlnyomó többségük kisebb vétség, szabálysértés. A súlyosabb Bűntettekben bizonyos arányeltolódás tapasztalható : megszaporodtak a lakosság hangulatát érzékenyen befolyásoló, erőszakos cselekmények, például a közterületi rablások, a betörések. Sajnálatosan emelkedett a fiatalkorú bűnözők és a visszaesők, a büntetett előéletűek száma. A bűnüldöző szervek megfelelő személyi és technikai feltételekkel rendelkeznek a bűncselekmények felderítésére, megelőzésére, ám nem nélkülözhetik az egész társadalom, az intézmények és az állampolgárok segítségét sem. Igen, az egyénen, a ,,civileken” sok múlik. Miközben mind több, nagy érték található otthonainkban, hajlamosak vagyunk e lakások ajtaját nyitva hagyni; gépkocsijainkban takarék- betétkönyveket feledünk: a vállalati páncélszekrény kulcsát az Íróasztalban „őrizzük" éjszakára. Az emberi felelősség, az ,,érdekeltségi szemlélet" kialakításában, fejlesztésében a családnak, az iskolának társadalmi és tömegszervezeteknek egyaránt van feladatuk. Ha állampolgáraink minél nagyobb szerepet vállalnak közrendünk és közbiztonságunk megóvásából, hatékonyan segíthetik a társadalom teljes megbecsülését, bizalmát élvező, áldozatkész rendőri szervek munkáját. Ezt a társadalmi összefogást nem' nélkülözheti a vízügy sem, lévén ez is — közügy. Vízgazdálkodásunk egész rendszere folyamatosan igényli az ország lakóinak segítségét — állapította meg az ülésszakot előkészítő mezőgazdasági bizottsági tanácskozáson az Országos Vizügyi Hivatal elnöke. Az államtitkár - sok egyéb teendő mellett - két gond megoldásához kért általános, közösségi támogatást: a víztakarékossághoz és vizeink minőségének védelméhez. Tartalékaink ugyanis - melyeknek többségét a jövőben mindinkább a felszín alatti viztorrások adják — csak akkor elégségesek, ha a víztakarékosságban, -készletben, -elosztásban új, a megváltozott követelményeknek megfelelő módszereket alkalmazunk. A fejlődés örvendetes — a jelen tervidőszak végére például lakosságunk 81-83 százaléka részesülhet közműves vízellátásban : évente 40 ezer lakást kapcsolnak a csatorna- hálózatba -, de vizeink szennyeződése már szinte kritikusnak minősithető. Jobbítása csak összehangolt erőfeszítésekkel lehetséges. E folyamat megindult: az ipar a közelmúltban több mint 20 milliárd forintot fordított szennyviztisztitó beruházásokra. Ezek jótékony hatása máris érzékelhető. Bár az ismert nehézségeink miatt mindezen feladatok megoldásánál a jövőben visszafogottabban kell gazdálkodnunk pénzeinkkel, de adottságaink, jelenlegi lehetőségeink jobb kihasználása sokat segíthet. Lehetne például a bányákban található, ivóvíz tisztaságú vizeket megfelelőbben hasznosítani, vagy hévizeinkkel — közvetlenül — fűteni. A. Gy. Új uszályrakodó a Tiszán 'Üjj luSzálykilkötőt és -rakodót alakítottak k!i Szentesen a Tiszta - parton. lA csongrád—szentesi közúti •Tüsző-Mid megépítése után visszamaradt 'szilárd burkolatú (felvonulási területet eredetileg fel akarták bontani. A szentesi TSZKiER '('Termelőszövetkezeti Értékesítő és Beszerző Közős Vállalkozás) azonban megvásárolta a kiépített terepet Uszálynakodón'ak. A ikiilk'ötőí egyelőre főként azok a Csong-rád' megyei termelőszövetkezetek 'használják, amelyek salját feldolgoz ású luce rn a gran ulá tornát k ész íitenek és szállítóinalk külföldre, ia későbbiekben tervezik 'műtrágya és építőanyag vízi szállítását is. A folyami Szállítás sokkal olcsóbb a vasúti fuvarozásnál. Konferencia falvainkról A Magyar Tudományos Akadémia településtudományi bizottsága október 14-én és 15-én a 'magyarországi falusi településekkel foglalkozó tudományos konferenciát rendez Budapesten - 'jelentették be a szervezők csütöntölki salj t ót á'jék o zt a t ój u kon. A konferenciáin a témában érdekelt tudományágaik képviselői - építészek, közgazdászok, szó diai ógoso k, köm yeze tvé d e I - mi szakemberek — egyebek mellett azt vitatják meg, tartós-e a népességnek az agrártérsé- geklből iparvidékekre, faluból várasba, Illetve városiközeli községekbe való koncentrálódási fólyamata, folytatódik-e ennek a mintegy tíz év óta tartó lelassulása. Lehet-e és kívánatos -e befolyásolni a folyamat ütemét és ha igen, ezt Imilyen e'sziközökikel llehet megtenni. A tájékoztatón Kőszegfalvi György, a településtudományi bizottság titkára elmondta, hogy az utóbbi négy-öt éviben a figyelem mindinkább a falvak felé fordul, hiszen ott tartalékok rejlenek : kilhiasznáiliatHam gazdasági épületek, lakások, telkek vannak, s több helyütt hatékonyabban 'lehetne foglalkoztatni a városokba ingázó munkásokat lis. A tanácskozáson a településekkel foglalkozó kutatók áttekintik, milyen feltételek mellett lehet helyiben tartani a falusiakat, megőrizni a falvaik népességeltartó és -megtartó képességét. Javaslatokat 'dolgoznak ki arra, hogyan válhatnak gazdaságii, kulturális településekké. Külön figyelmet szentelnek az utóbbi időben egyre népszerűbb falusi üdülési-turisztikai igények növekedésének, s annak is miilyen lehet az üdülés szerepe a falvak életében, hogyan alakítható ki az üdülési és egyéb funkciók összhangja. Kereskedelmi kultúra - kulturált kereskedelem A cím láttán, bizonyosan lesz, aki föltételezi, hogy alább mindent kiborítok a kereskedelemre, ami kiborítani való csak akad. Távol áll tőlem ez a 'szándék, inkább arról írnék, kiváló szakemberek „közbejöttével", milyennek is kell lennie a kereskedelemnek, hogy azt mondhassuk rá: igen, ez kulturált 'kereskedelem. Külön-külön beszélgettem Molnár Lajossal, a KPVDSZ megyei titkárával, Greif Antallal, a Tolna megyei Népbolt Vállalat igazgatójával és Csapó Jenővel, a MÉSZÖV elnök- helyettesével, csak most, az írásban szervezem össze őket, amolyan elképzelt „kerékasztal-beszélgetésre”. képes, megjelenése, mozgása kulturált. (Hadd adjunk nagyobb nyomatékot ennek a megállapításnak. Aki mondta, társszerzője a „Kereskedelmi illemtan" című tankönyv egy fejezetének, szavára már csak ezért is oda kell figyelni, nemcsak azért, mert egy nagy vállalat igazgatója.) Csapó Jenő: — Hogy milyen a vevő és eladó kapcsolata, az függ a bolt jellegétől. Egy ön- kiszolgáló áruház személytelenebb, mint egy kis bolt. Ez természetes, de a rend, a tisztaság mindenütt követelmény. Aztán az is feltétel, hogy ki lehessen próbálói a vásárolt vagy vásárolni szándékozott árut. Molnár Lajos: — A kereskedő van a vevőért. Segítenie 'kell a vevőnek, 'a kereskedő, ha úgy tetszik, politikai munkát is végez. Hiánycikkekben, sajnos, manapság sincs hiány. Ha a vevő nem kapja meg, néha, amit keres, ne azzal bocsássa útjára az eladó, hogy „nincs, ne is keresse, mert az ipar megint nem gyártotta”, hanem kínáljon helyette más, helyettesítő cikket, vagy mondja azt: „kérem, szíveskedjék benézni esetleg egy hét múlva". Az ilyen hang megnyugtatja a vevőt, míg az előbbi ingerli. Greif Antal: — A kereskedelmi dolgozó is ‘érezze jól maqát a boltban, mert ahol az ő közérzete jó, ott valószínűleq a vásárlóé sem lesz rossz. A kereskedő, ha akar, tud hangulatos boltot csinálni, és ha eléri, hogy adott vevő kötődik adott boltihoz, az már kereskedelmi kultúra. Aztán, többféle vevőtípus van. Vegyük a két szélsőséges réteget. Az egyik a határozott vásárló. Ö szinte kikéri magának, ha befolyó soilni akarják. Rá kell hagyni. A másik a határozatlan, aki téblábol a boltban, és azt se találja meg, ami éppen előtte van. Neki segíteni kell. Segíteni, de úgy, hogy a segítség ne tűnjék gyámkodásnak. Csapó Jenő: — Az eladó mindig legyen tiszta, nett, de sohasem kirívó. Persze, más a követelmény egy drogériában és megint más egy vasboltban. A kereskedő megjelenését mindig a bolttípus határozza meg. Molnár Lajos: — Hogy azért elrettentő példát is említsek, találkoztam mór olyan bolti eladóval, aki majd hogy nem hasraesett a bolt közepén lévő dobozban, de eszébe sem jutott, hogy odébbtegye. Csapó Jenő: - 'Lehet, hogy furcsa, amit most mondok ... A túl n'agy rend és tisztaság is gyanús leihet. Ha a csúcsforgalom végién minden polc 'tele van és katonás glédában áll az áru, ott valami nincs rendben. Magyarán, nem volt forgalom. A folyamatos árukészletet biztosítani kell, de a bo'lt eredeti hivatását nem szabad alárendelni a mindenáron való csillogásnak. Greif Antal: — A vevőt akkor kell megnyerni, amikor belép a boltba. A 'rendetlenség bizalmatlanságot szül, de- kényelmetlen lehet a imár-már embertelenül túl szép is. Ha az árukészlet áttekinthető, jó a világítás, ha 'hangulata van a boltnak és látszik, hogy az eladó vendégnek és nem gyűgnek tekinti a vevőt, akikor már félig nyert ügye van a kereskedőnek. Szándékosan a végére hagytam egy gondolatot, amelyet a szakszervezeti vezető vetett föl. Egyébként erről egy ízben már beszélt Klein István, a tamási áfész Igazgatósági elnöke is, ő elsősorban a kisközségi kisboltok társadalmi szerepének megnövekedésével kapesolatDe mielőtt megkezdődnék a beszélgetés, hadd idézzem Cs. Pista bátyámat — a vásárlót —, akivel egy szekszárdi bolt előtti nézelődésem során találkoztam. — Te, ez igen. Ebben a boltban nem eladók vannak, hanem kereskedők. Először adjuk meg a szót a szakszervezeti vezetőnek ... Molnár Lajos: — A megyében 1041 kereskedelmi egység van, ebből 478 élelmiszer-, 228 iparcikkbolt, a többi vendéglátóegység és egyéb. Közel hatezer kereskedelmi dolgozónk van. Fluktuáció? Ha a dolgozó jól érzi magát, ha összeszokott, jó a kollektíva, ha otthonos a munkahely és ha a szociális ellátottság is megfelelő, akkor ragaszkodnak kereskedőink a munkahelyhez. Greif Antal: — Az adott boltnak legyen hangulata. És ez nemcsak a technikai színvonalon, felszereltségen múlik. Nem feltétlenül az a jó bolt, amely csilfog-viUog. A csillogás mellett is lehet olyan rideg, hogy riasztja a vevőt. Csapó Jenő: — A tisztaság természetes követelmény. De ugyanakkor biztosítani kell a kényelmes vásárlási feltételeket. Ne tapossák egymás sarkát a vevők és kényelmesen el lehessen férrti a pultok között. No és ami nagyon fontos. Mindazok a szolgáltatások biztosítva legyenek, amelyek ott elvárhatók és amelyeket el is várnak a vásárlók. Menjünk egy lépéssel tovább. Eddig voltaképp csak az objektív feltételekről esett szó. Ezután közelítsünk abból az aspektusból, amit Cs. Pista bátyám, a vevő, így fogalmazott meg: „nem eladók, hanem kereskedők”. Greif Antal: — A kereskedő legyen udvarias, de nem megalázkodó, mert ez utóbbi is taszít. Rendelkezzék átfogó áruismerettel és legyen tárgyalóNemrég nyílt meg Bonyhádon a minden igényt kielégítő ABC a Fáy-lakótelepen. Senkit se tévesszen meg, hogy most kevés a vásárló, a délelőtti órákban dolgoznak az emberek. A bolttal mindenki elégedett. Ne maradjanak ki a sorból a magánkereskedők se. A dombóvári Marika bolt portálja. Ízléses, az áru kínálja önmagát. ban. A megye egyik legkisebb boltja ez a nagymányoki, amelyet a Népbolt üzemeltet. Kicsi, zsúfoltnak is tűnik, pedig kényelmes. A kiszolgálás udvarias. Hogyan csinálják? Úgy, hogy - kereskedők. 'Molnár Lajos: - Közismert, hogy megnőtt a kistelepülési kisboltok szerepe. Egyrészt a társadalmi szerepe azáltal, hogy ezeken a településeken nincs tanács, -nincs tsz-központ és nincs 'Isikola. A központ a bolt. De kereskedelmi szempontból ils más a helyzet ima, mint volt ezelőtt. Hia csak arra gondolunk, hogy az utazási 'költségek emelkedésével nem éri meg beutazni valamelyik központi inagy üzletbe, máris figyelmeztet: lift 'helyiben lőhessen minden, biz alapellátás körébe tairtoró áruoiklket megvásárolni, vagy megrendelni, amit aztán a központi bolt majd helyibe számít. * 'Befejezésül, még egyszer — és nem magyarázkodásképpen : elhiszem, hogy Ima még nem olyan szép a menyasszony, mint amilyennek 'lennie kellene, vagy lehetne. Mindenesetre sok j'el mutat arra, hogy kereskedelmünk igyekszik lépést tartani az igényeikkel. És -nem is eredménytelenül. LETENYEI GYÖRGY Fotó: Czakó Sándor.
