Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-31 / 256. szám

1982. október 31. ^ÉPÜJSÀG 3 A dombóvári párt-vb tárgyalta Jutalom anyagtakarékosságért A tanács kapcsolata a lakossággal *- Milyen a tanácsi szervek és a lakosság kapcsolata, az állampolgárok részvétele a tanácsi munkában, hogyan támo­gatja a tanács munkáját a lakosság, erről számolt be Vidóczy László dombóvári tanácselnök a városi pártvégrehajtó bizott­ság ülésén. MIND a beszámoló, mind a vita azt tükrözte, hogy az utób­bi évékben b városi tanács tö- megk'apcsolatai erősödtek, mind a közvetlen kapcsolatok, mind a nem tanácsi szervékkel való együttműködés terén. A ta­nácsi feladatok Végrehajtásá­ban 'a lakossági kollektív véle­ményt hatékonyan tudják hasz­nosítani mind a hatósági igaz­gatási munkában, mind a vá­rosfejlesztési feladatok megol­dásáén. A lakosság széles körű tájé­koztatását - és a lakosság vé­leményének megismerését — szolgálják a tanácstagi beszá­molók és a városkörzeti tanács­kozások. Ami az előbbit illeti: tavaly a tanácstagi beszámoló­kat az üzemekben tartották meg. Huszonhét helyen szervez­tek ily módon beszámolót, öt­vennyolc tanácstag részvételé­vel. Éltek azzal a korábban már 'jól bevált formával, hogy több körzet tanácstagja együttesen adott számot tevékenységéről. Az oktatási intézményeket is bevonva, az iskolások segítsé­gével értesítették a lakosságot a beszámolók megtartásáról, azok időpontjáról, helyéről, a beszámolón részt vevő tanács­tagiak) nevéről. Több üzemiben a beszámolót megelőzően ösz- szegyűjtötté'k a kérdéseket, ily. módon nagyobb lehetőség adó­dott az alapos, átgondolt vá­laszadásra. A BESZÁMOLÓKON közel kétezren vettek részt. Élénk vi­ta, eszmecsere alakult ki a vá­lasztók és a tanácstagok között. A résztvevők közül 152-en mondtak véleményt, 267 észre­vétel, jovaslat, bejelentés hang­zott el, zömmel kommunális problémákról. -Foglalkoztak a kereskedelmi ellátás gondjai­val, kiskereskedelmi hálózat- fejlesztési javaslatokkal stb. Az észrevételekre, javaslatokra zömmel azonnal választ kaptak ö -résztvevők, különösen ott, aihol tanácsi tisztségviselők’, végrehajtó bizottsági tagok, ta­nácsi bizottsági elnökök vettek részt. De Végső soron egyetlen kérdés lsem -maradt megvála- szotatldm'u‘1. Sikeres fórumai évék óta a közvetlen kapcsolatoknak a vá­roskörzeti tanácskozásók is. Az elmúlt -évben kettőt szerveztek: egyet a kertvárosi városrészben, a másikat a városközpontban. Mindkettő megfelelő aktivitást, érdeklődést váltott ki. A lakosságnak a tanácsi munkába való bevonását meg­felelően közvetítik a nem taná­csi szervek. Huszonegy együtt­működési megállapodást kötött a városi tanács a 'hatodik öt­éves tervidőszakra tömegszer­vezetekkel, intézményekkel, vál­lalatokká I, szö-vetk ezetekkel. A Hazafias Népfronttal kötött együttműködési megállapodás a már hagyományos alkot­mányjogi kérdéseken túl a tele­pülés kulturális, szociális, egész­ségügyi fejlesztésére is megfe­lelő súlyt helyez. _ IGEN HASZNOSAK a körzeti népfrontbizottságok fórumai, amelyeken a tanácsi tisztségvi­selők rendszeresen adnak tá­jékoztatást közérdeklődésre számot tartó témákról. E fóru­mokon beszélték meg a lakos­ság jelentős részével a VI. öt­éves tervre vonatkozó telepü­lésfejlesztési elképzeléseket. E célból a népfront közreműkö­désével szocialista brigádokkal, üzemi kollektívákkal találkoztak a tanács vezetői. Véleményük, javaslataik figyelembevételével formálódott, módosult az ere­deti terv. Az együttműködés je­gyében szervez a népfrontbi- zöttság a lakosság közéleti te­vékenységének továbbfejleszté­sét szolgáló előadássorozato­kat a város üzemeiben. Ilyenek voltak: Az állampolgárok jogai és kötelességei, családjogi is­meretek, a tulajdonjog egyes kérdései, a tanácsók helye és szerepe stb. Az előadásokat a tanács jogász szakemberei tar­tották. Újszerű kezdeményezés az a fórufm, amit a közelmúlt­ban a tanács, a népfront és a városi N'EB szervezett a Kertvá­rosban, a különböző lakásépí­tési formák lehetőségeiről, a la­kásépítő és -fenntartó szövet­kezetről. A népfronttal közösen hirdették meg - első ízben 1980-ban — a „Tiszta, rendes lépcsőház" mozgalmat. A ta­nács és a Idkö'bizöttságok kö­zösen mozgalmat hirdettek a környezet javításáért, azzal a céllal, hogy játszótereket, játszó­szobákat, lakótelepi sportpá­lyákat llétesítsenek társadalmi, munkában. Jó az együttműkö­dés a tanács és a népfront kö­zött a kulturális munkában, fő­leg kiállítások szervezésével. (Eredményes az együttműkö­dés a szakmaközi bizottsággal, az együttműködés keretében se­gítette a szakmaközi bizottság az idős, egyedül élő emberek felkutatását, akik részére most a tanács napi egyszeri meleg ételt biztosít. Együttműködési megállapodása van a tanács­nak a KlSZ-bizottsággal is. Az 1980-ban megválasztott tanács tagjainak 20 százaléka fiatal. Igen fontosak és jelentős szere­pet töltenek be különösen a vá­rosfejlesztésben a gazdasági egységekkel kötött megállapo­dások. FEJLŐDÖTT az utóbbi idők­ben a tanácsi 'bizottságok tevé­kenysége. 1980-ban 24, 1981- (ben 22 vizsgálatot végeztek. 'Módszerbeli változás, hogy több alkalommal egy-egy vizsgálatot más társadalmi szervekkel kö­zösen végezték. Például a ter­melési ellátási bizottság a vá­rosi NEB-bel közösen vizsgálta a kesztyűgyárnál a dolgozók ér­dekében hozott egészségügyi, szociális és munkavédelmi jog­szabályók betartását. Az ügy­rendi és az igazgatási bizottság a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységihez a népfront pe- d a g ógia i m un'kabi z o ttsá gá va I végzett közös ellenőrzést. A művelődési, az egészségügyi és a szociálpolitikai bizottság a népfront aktívahálózatával együttműködve hatékony segít­séget nyújt a veszélyeztetett gyermekek felkutatásában. Szin­te kizárólag társadalmi aktívák munkájára támaszkodva tevé­kenykedik a tanácsnál a csa­ládpolitikai fórum. E fórum ér­deme, hogy megoldódott a ve­szélyeztetett gyermekek nyaral- tatása, logopédus beállítása, a gyógypedagögai intézetben ta­nulók pályaválasztásának és el­helyezkedésének elősegítése. Nemcsak a különböző fóru­mokon tájékoztatja munkájáról, a várospolitikai problémákról a tanács a lakosságot, hanem évente kétszer adja ki 500 pél­dányban megjelenő híradóját. A LAKOSSÁGGAL való szoros kapcsolatnak elősegítője 'is és következménye is az, hogy a ta­nácsüléseken a tagság aktív. 'Nem jellemző, hogy akár a Végrehajtó 'bizottság, akár a ta­nácsi bizottságok által előzete­sen tárgyalt anyagókat, tanács­rendelet-tervezetéket vita nél­kül fogadná el a tanács. J. J. Kerti kisgép - kooperációban A Csepel Művek Jármű- és Konfekcióipari Gépgyára a csepeli Duna Mgtsz vasipari ágazatá­val kooperálva a közeljövőben megkezdi « hazai motorral ellátott kerti kisgépek gyártását. A CSK-125-ös típusú géphez a P 20-as motorkerékpár motorjának alkatrészeit használják fel. Az alapgép - amelyet az idei őszi 3NV-n már bemutattak — különböző adapterekhez csatlakoztatható. A kisgépből a jövő évben már több mint hatezer darabot gyártanak. Nem dobják „szemétre” a technológiai hulladékot (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Láng Gépgyár dombóvári üzemének „November 7." szo­cialista brigádja Budapesten, a takarékossági világnap nyitó­ünnepségén tízezer forint jutal­mat kapott az anyagtakarékos­ságban elért kimagasló ered­ményéért. A pénzjutalmat az Országos Takarékpénztár és a Láng Gépgyár adományozta, melyet Nagy Katalin brigódtag vett át Kasoj József vezérigaz­gatótól. Az előzményekről, s eredmé­nyekről Kállai József raktáro­zási csoportvezető az alábbiakat mondta : — A 15 tagú szocialista bri­gád 8 éve alakult. Tagjai vala­mennyien a raktározás területén dolgoznak: anyaggazdálkodók, raktárosok, raktári kiadók, daru­kötözők és anyagmozgatók. Fel­adatunk a gyártás folyamán fel­Nagy Katalin használandó nagy értékű alap­anyagok (például lemezek) rak­tározása, kiadása. Az anyag- előkészitő műhelyben dolgozó „Sógvári Endre” szocialista bri­gád tagjaival elhatároztuk, hogy a gyártási hulladéknak számitó fémlemezéket nem „minősítjük" selejtnek, s nem adjuk le hul­ladékként a MÉH-nek, hanem egy erre feli jelölt helyen raktá­rozzuk s amikor kisebb méretű anyagra van szükség, okkor visszaadjuk az anyagelőkészi- tőknek, s Így ismét értékes alap­anyagként használhatják fel. A takarékosságra vállalkozók igen komoly eredményt értek el. Az első években körülbelül 200 ezer forint volt az évi meg­takarításuk. Tavaly már 800 ezer forint. Az idén is szeretnék ezt az eredményt elérni, és erre minden reményük megvan. Magyarszéki Endre Egy tsz kilép „önmagából” Búzavetés, Hrabovszki-módszerrel Ahol szórva vetik a búzát (Kezdjük falón o tényekkel. Az endrődi Béke Tsz elnöke : nádiunk már 1931-'ben is az a néhány száz hektár (adtla a leg- tötb'b búzát, amelyen szórva ve­tettük a magot A kötegyáni tsz -elnök: a szö­vetkezet formálásának évtizedéi alaitt egyetlenegyszer se tudtuk egy Ihánaipnáí hamarabb befe­jezni a vetést, az elmúlt őszön kiét hét alltaitt másfél ezer hek­tárra szórtuk Iki a Ibúzát. lEgy ellendruikter : humbug az egész. Nincs ebben semmi új- sóig. ‘Nagyapóink is így vetet­tek, m'i ebben, most az új. I^giy levél a prügyi tsz-ein ok­tól : „Kedves 'Hrabovsrki élV- tórs! Mi 1976 óta kísérletezünk a szór va vetéssel. Igen szlép eredményeket hozott, de el kell titkolnunk a szakma előtt, mert csúfolnak bennünket érte, szak­mai barbároknak neveznék ben­nünket.” Egy ingadozó: Csak szükség- megoldásként tudom elképzelni ott, ahoi ‘kifutnak, taz időiből, s a talajt se tudták megfelelően előkészíteni. KISÜZEMI MÓDRA A NAGYÜZEMBEN * A Ibékésszentamd'rási tsz-ben sorra vizsgálták a búzalhaza- mok alakulását befolyásoló té­nyezőket. Az elemzések, megfi­gyelések egybeestek a szakiro­dalom. és a. meaelőző nemzedé­kek tanításaival, 'miszerint leg­többet az opltiimáfc időben el­vetett Ibúzla terem. Átlagosnak tekintve minden más feltételt és körülményt — a tolajimíinöségtől és a tálalj - munlkátál' 'kezdve, a vetőmagon, időjáráson ólt egészen a táp­anyag-adagolásig, a veszteség­mentes betakarításig - azok o táblák adnak átlagon felül, amelyekre a magot október két középső hetében jutatták ki. A ma ismert vetö.gépe kikel azonban ezt nem lehet megol­dani. így született ar az ötlet: meg kell próbálni a. régi kis­üzemi 'módszert — a szánva, ve­tést -, s ha beválílki nagy­üzemivé kell tenni. Niinos szük­ség másra, mint megfelelő magszóró és ibemunkáló gép­re. A HSZV—12-est, azbz a Hra- bavszki-féle szónvavetögépet már gyártják 'Kecskeméten, a kiszárt magot ibedoligozó spe­ciális tárcsának mindössze egy éve készült el a kísérleti da­rabja. A Bajai KiukoricOtenmesz- tési Rendszer pedig kísérleti megfigyeléseinek eredményéitől függően felveszi és terjeszteni kezdi a rendszerben a búza szórva vetésének teljes tedhno- lógiiá'jót, amelynek kidöligozá sói­ra a Zalka Tsz vállalkozott. SZAB ADALM AZT AT ÁSRA ÉRETT Más -‘kérdés, hogy - látva a véleményék, megítélések sok­féleségét — lesz-e, hol megho­nosítani a BKR-inek az új tech­nológiát? Vonnük-e pártoló ta­gok az endirődiéken és a kiölte - gyómiblkön kívül Ils? (BékésszeritandirásOo két évvel ezelőtt: kezdték 'meg a nagy­üzemi Ikísérleteket, nyolc üzem­ben összesen 400 hektárom rendre 1—1J2 tonnával több bú­zát talkairütoittak 'be a szórva ve­tett táblákról. A kővetkező lé­pésben már öt megye — Szol­nok, Csongrád, Heves, Baranya és Békés - 24 mezőgazdasági üzemében összesen 15 ezer hek­táron szórták, a magot. Ebből 10 ezer hektár a Békés megyei. A „Ibejelentkezések” alapján várható, hogy 1982-iben 45 ezer hektáron alkalmazzák a Hra- bovszki-mádszert, amelyet mára Találmányi Hivatal véd, (írhatnánk még sok mindent a módszer, az újdonság népsze- rűsiiltáS'ére, legyen elég annyi1, hogy tavaly a. búza vetéskor azok hívták segítségül a szetijamdrósl szánvavefőket, a.kiiik koraibban a legjobban prüszköltek, rájuk. Id őköz be n 'bebizo nyosodott a z is, hogy a szónva.vetés szükség- megoldásként is alkalmazható, mert a sorbavetésnél jobb ered­ményeket nyújt a rosszul meg­művelt földön. Ebből követke­zik, hogy o jól megműveltem is állja a versenyt, sőt: hektáron­ként 200 forint az eszik öz-, mun­ka- és energ idmeg takarítás, többlettermeléssel1 pedig — csu­pán azáltal, hogy a legideáli­sabb 'Időben kerül földibe á mag - 800 forint a hektáron­kénti többletjövedelem. Békés megye 'összes búzaföld­jén ez legkevesebb 100 imiillio forintot jelentene. De ne men­jünk ilyen messze! A békés- szentondlrási Zalka Tsz-iben a szántó egyharma'dám termesz­tett 'búza, a növénytermesztés teljes nyereségének csaknem kétharmadát, az üzemi összes­nek pedig jó egyhormadátt ad­ja. 'Az ügy több tanulsággal szol­gálhat, s akii a 'helyes következ­tetést vonja le belőle, az csak nyerhet. KÖVARY E. PÉTER Pécsi József darukötöző munka közben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents