Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-27 / 252. szám

1982. október 27. KÉPÚJSÁG 5 4 Kisállat, nagy gond Egy év alatt 28 százalékos forgalomnövekedés A szekszárdi takarmánybolt forgalma havonta eléri a kétszáz­ezer forintot. A vásárlók szinte egymásnak adják a kilincset. A kisáHattenyésztők szekszár­di szövetkezete mintegy negy­ven kilométeres körzetben in­tegrálja a kisgazdaságok ter­melését, árujának értékesítését. Varga Jénő, a szövetkezet elnö­ke imponáló számokkal kezdi tájékoztatóját : — Az elmúlt évben 57 millió forintot ért el az áruforgalmunk, idén pedig meghaladjuk a 73 milliót, s ezt a nagy forgalmat szerény nyereséggel realizál­juk, hiszen ez álig tesz -ki 1,3 millió forintot. Az üzletpoliti­kánkból következik ez a sze­rény haszon, mert sok szakág­ban inkább engedünk az árrés­ből, hogy tagjaink, ügyfeleink termelői kedve ne csökkenjen, az'az -hosszabb távon is jól -funkcionáljunk, Közel 900 állandó partnerrel folytatnak üzleti tevékenységet. Az állandóságon van a hang­súly, mert a kistermelők legna­gyobb része sok év óta szerző­déses viszonyban áll a szövet­kezettel, és egyre bővül a kap­csolót, mert újabb és újabb szakcsoportokat is alakítanak. SERTÉSHIZLALÁS iRövid életű -még ez a szakág, de -máris igazolja, hogy van ér­telme vele foglalkozni : a szö­vetkezet vásárolja a süldőt, ki­adja hizlalásra és értékesítésre visszaveszi. Van egyfajta nor­matíva, amely szerint megkapja a gazda a takarmányt, s ha ezen bélül hizlal, tehát a 'ház­tájiban fellelhető hulladékot is feleteti, olcsóbban 'termeli a húst. Már több mint ezer sül­dőt kihelyeztek a kisgazdasá­gokba, április óta — ekkor kezdték az akciót - szép ered­ményéket értek el: a hízók már hízók, s a húsiparnak is tetszik az üzlet, előleget is adnak a gazdáknak — így Székszárd, Decs és Tolna térségében külö­nösen jó elfoglaltság a kihelye­zett süldők hizlalása. Van olyan ík-i-sgazdaság, ahol hatvan sül­dőt is tartanak. A gazda nyil­ván jól fél-mérte, hogy érde­mes-e a szövetkezet kebelében ilyen nagy vállalkozásba fog­ni . .. CSÖKKEN A NYÚLHÚSTERMELÉS Már u-nos-untalan hangozta­tott tétel, hogy a nyúlhústerme- léssel mennyi a gond. Ahány éég, annyi ár és vita. így a szekszárdi szövetkezetét sem -kerü-lte el ez a probléma. Az országos adatok szerint az idén -mintegy 18 százalékkal keve­sebb lesz a felvásárolt nyúl. A nyúl feldólgozása hazánk­ban már nagyüzemi módon történik, de élő nyulat is ex­portálnak. A piaca jó a nyúl- Wúsnak, -s akkor lenne csak nyugodt a kisgazda helyzete, ha a tápok minősége is állan­dó lenne. A szövetkezet vezetői­hez, felvásárlóihoz rengeteg -panasz étkezik. A tápok minő­sége nem egyforma. Ahány ke­verőtői kapják, annyiféle ízű. Rövid a tápok eltarthatósági -ideje, ugyanakkor a folyamatos, jó minőségű takarmányéi látás volna a kívánatos. Ennek érde­kében azt tervezik, hogy tran­zitraktárt rendeznek be, ahonnan egyenletesen tudják ellenőrzött tápokkal ellátni a sertéshizlalökat és a nyulászo- kat. SZÁZ FORINT A GALAMB A pecsenyegalambnál a ter­melési kedv úgy öt-hat éve -volt a csúcsponton. Több tucat olyan aalambtenyészet volt, ahonnan tíz-tizenöt mázsa húst is eladtak egy év alatt. Meg­éri vele foglalkozni, hiszen az ára jó: száz forint kilója. A tenyésztőket a szövetkezet se­gíti fajga-lambokkal és e „szak­mában" is, mint mindegyikben, száktanácsadássá'l. Úgy tapasz­talják azonban, hogy a ga- ilambtenyésztők száma csökken, s egyre kevesebb ikisgalambot -tudnak -felvásárolni. Évente 80- 90 mázsa galambhúst adnak át a szövetkezetnék. A galambot a BOV - Baromfiipari Orszá­gos Vállalat - reménypusztai vágóhídiján dolgozzák fel, és linnen küldik ex-portra. Oj ta­pasztalat az is, hogy a gaíam- bászo'k a nagy tenyészóllományt kezdik felszámolni és csak 10 —20 pár galambot, 'illetve en­nek szaporulatát tartják. TIZENKILENC TAKARMÁNYBOLT A szövetkezet évente több mint 650 vagon takarmányt forgalmaz. Ezt tizenkilenc bolt­jából vásárolhatják meg a te­nyésztők, de mint fentebb mon­dottuk, -nem mindig azonos mi­nőségben. A TSZK'ER és a ga­bonaipar a szövetkezet ellátó­ja, s leginkább a gabonalipar termékeivel élégedették. Ez egyben jelzi a tennivalót is, a T5ZKER-rel szorosabbá tenni a kapcsolatot. NUTRIA A decsi szőlőhegyi régi isko­lánál rendezte be a szövetke­zet -segítségével a nutfiatenyész- tő szakcsoport az új bázist. A tenyészanyagot külföldről hoz­ták, 159 anya és 38 bak a törzs- állomány. Ezek szaporulatát ad­ják ki, s a vállalkozóknak „bőr- iben", vagy „húsban" kell tör­leszteni az előlegezett anyákat, vagy hálásokkal. Szép szín­anyagú állománya van a szö­vetkezetnek, olyan szőrméket lehet belőlük készíteni, amelyek a legkeresettebbek. A szakcso­port 150 kistermelőt integrál és több mint 2500 tenyészállattal foglalkoznak. Most tovább akarnak lépni: a tagoknak azt ajánlják, -hogy maguk is készít­senek ki bőrt és szőrmeként ad­ják el szűcsöknek, akiket ugyan­csak be lehet vonni a szakcso­portba. így egy női bunda el­készítése például negyedannyi pénzbe kerülne mint a mosta­ni gyakorlat szerint. Azzal az elgondolással is foglalkoznak, hogy a -nutria- húst forgalmazzák. Vannak ki­tűnő ételreceptjeik, s novem- berben már kóstolót is tartanak Szakszó rdon. BAROMFI A baromfiiparral a szövetke­zetnek kifogástalan a kapcsola­ta. A BOV felvásárolja a pecse­nyecsirkét, a tojást és menet­rend szerint közlekedteti felvá­sárlóit a kistermelő gazdasá­gához is. Az év eddigi szaka­szában 2,2 millió árutojást vá­sároltak fel és hatszázezer te- nyésztajást. A csirkeipar tehát jó úton halad. VÁLLALKOZÁS SZŐLŐRE A szövetkezet legújabb vál­lalkozása a szőlőtermelő szak­csoport megalakítása. Huszon­három személy vállalkozott ar­ra, hogy a szövetkezet kebelén bel'ül szőlőt termeszt, a szek­szárdi történőim! borvidéken, Almás hegytetőn az OTP támo­gatásával telepítenek. Egy-egy vállalkozóra nyolcszáz 'négy­szögöl szőlőterület jut. A mun­ka nehezét, amit gépesíteni le­het, a szövetkezet végzi el. A tagokra a zöld-munka és a szü­ret vár. Az elmúlt héten meg­kezdték a talaj forgatását, kö­zéi ötven vagon szerves trágyát kihordtak. A telepítés jövőre lesz kék szőlővel. Tehát a tör­ténelmi borvidéknek megfelelő fajtát telepítenek, kékfrankost. A szekszárdi kisállattenyész­tők szövetkezete jól szervezi tagijainak munkáját, segíti a kisgazdaságokat abban, hogy egyre több árut adjanak piac­ira, javítsák a lakosság ellátá­sát. PÁLKOVACS JENŐ KAPFINGER ANDRÁS Munkahely^ művelődési jnapok Bonyhádi A bonyhádi művelődési központ kétévenként rende­zi meg a munkahelyi műve­lődési napokat. Hétfőn es­te került sor az idei rendez­vény megnyitójára, melyen első ízben a Mecseki Szénbányák is bemutatkozott. Az ünnepségen több mint háromszázan jelen­tek meg, ez lis jelzi, hogy a vá­rosban a bányászat fontos, hogy a bonyhádiak szívesen hallanak a mecsekiek munkájá­ról. A vendégeket a kitűnő han­gulatot teremtő bányászzenekor fogadta, majd Mérei Emil, a Mecseki Szénbányák vezérigaz­gatója nyitotta meg a művelő­dési központ előcsarnokában a bányászati kiállítást. A rendez­vény mottója is lehetne az a plakát, amely tudtul adja az ér­deklődőknek: „100 évre biztosít magas jövedelmet a mecseki szénvagyon.” Bonyhádról 150-en járnak dolgozni, a város környékéről pedig még 800-an a Mecsekbe. Ez azt is jelenti, hogy a Tolna bányászok megyei város fontos szerepet játszik, sőt a későbbiekben még tovább növekedhet szerepe a bányászatban." A kétszáz éves mecseki bá­nyászat ismét olyan fejlődés előtt áll, amely joggal nevezhe­tő kiemelkedőnek. A kormány a fliász-program keretében 1982 és 1992 között 23 milliárd forintot biztosít a jelenlegi bányák kor­szerűsítésére. Fontos ez a beru­házás, hiszen a Mecsekből két­száz év alatt 225 millió tonna szenei bányásztak ki, s még mintegy 300 millió tonna szenet rejt a föld mélye. Ezen felül még mintegy 700 millió tonna szén van a Máza—Váralja—dél elnevezésű területen, Mérei Emil a megnyitó ün­nepség utáni fórumon, amelyre közel kétszázan voltak kíváncsi­ak, hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a mecseki kokszszén fel­színre hozása, mivel a világpia­con az utóbbi időben hatszoro­sára emelkedtek az árak. Jelen­leg nem tudják kielégíteni a Dunai Vasmüvet, ele a beruhá­zás után már megszüntethetjük az importot, sőt exportra is lesz lehetőség. Természetesen sokan érdek­lődtek Bonyhád és környéke fej­lődési lehetőségéről. Mindenek­előtt fontos, hogy korszerűsíteni fogják a közeljövőben a nagy- mányoki brikettgyárat, mintegy 220 millió forintot költenek rá, hogy innét majd évente 250— 300 ezer tonna brikett kerülhes­sen a fogyasztókhoz. — A vállalat arra törekszik, hogy azokban a községekben, amelyekből Mázaszászvárra, Komlóra járnak dolgozni;, to­vább növekedjen a népesség­megtartó erő, mert innét várjuk továbbra Is az új munkaerőt — mondotta Mérei Emil. Az előbbi kijelentése azt is érzékelteti, hogy a bánya sok segítséget ad ezeknek a közsé­geknek. Többek között 225 csa­ládi ház építésére adnak támo­gatást. Az érdeklődők természetesen az új bányanyitás lehetőségéről is kérdezték a Mecseki Szénbá­nyák vezetőit. Ha a mostani li­ász-program a tervek szerint va­lósul meg és biztosítja a kívánt termelékenységet, akkor az ez­redforduló idején megnyitható lesz az új bánya. Ami már most azt jelenti, hogy ide közel tíz­ezer új munkaerő kell. Ebben Bonyhádnak központi szerep jut. Természetesen felvetődött az a kérdés is, hogy amennyiben a tervek megvalósulnak, akkor Nagymányokat és Váralját át- csatolják-e Baranyába? Erre egyszerűen válaszoltak: „nem megyehatárokban, hanem regi­onális egységben gondolko­dunk". És ha megvalósul a Má­za—Váralja—dél elnevezésű új bányarendszer, akkor a Bony­hád—Aparhant—Nagymányok —Mecseknádasd négyszögben lévő települések fognak legtöb­bet fejlődni. A kéthetes eseménysorozat alkalmával bemutatkozik a Bonyhádi Zománcárugyár — egyébként kiállításukat hétfőn este dr. Vasas István igazgató nyitotta meg. Szerepel még a programbdn több bonyhádi üzem lis, így a vasipari szövet­kezet és a cipőgyár, rendeznek programokat a fiataloknak, ok­tóber 30-án pedig batyusbált tartanak, ahol a bányászok ze­nekara, munkáskórusa és nép­tánccsoportja szórakoztatja a vendégeket. H.J. Borhibák, bőrbetegségek kezelése A .boro-k rendellenes elváltó* zásait kát nagy csoportba so- roljjiulk: bőrbetegségeik és borhi­báik. A borok ‘betegségeit mikro* organizmuSok okozzák, a. bor­hibákat pedig a. tisztaság' hiá­nya, illetve a szakszerűden ke- ze!íé|s., A borhibáik csoportosítása : íz- és szaglhiijbólk ; fehér-, feke­te-,, fémes és rezes törés; fe­hérje- és borkőlkiiVáláís. lEredietük sok esetben vissza­vezethető még a. szőlő szüret előtti á&ipbtáía.. (Például' réz- • tartalmú növényvédő szerek ké­sői időben Való használata.) A későbbiek soron pedig a, hely­telen borkezelési eljárásokra'. Nagyon fontos a, használati tárgyta'k megfelelő minősége é's tisztasága. A fémedényiben tá­rolt must éls bor élvezhetetlenül fémízűvé vádilk. A rosszul' kezelt ftahotdőblain a bolr dobos, pen.észízű lesz. Amennyiben a bor tárolására használt helyiségben erős szagú anyagokat is tartunk (példáiul petróleum), száimtolnunik kelt az- zali, hogy a bor ezeket a sza­gokat átveszi. A szag- és íz- hibáikat nem mlilnidien esetben flehtet teljesen' megszüntetni. 'Ezért nagyon lényeges a meg­előzésük, illetve az azoamiali megszüntetésiül}. A fémízt kék- derítéssel', szűréssel megszün­tethetjük, .iHtetve enyhíteni tud­juk. A helytelenül' használt hor­dók gyakran okoznak dobos, penészes ízt. Ilyenkor nyílt szel­lőztető fejtésre és kéne zés re van szükség.. Ha a .kellemetlen íz ezlek után sem szűnik meg, akikor aktívszenes kezel étet kell aükoílimarni. Könnyen előfordul­hat, hogy egyszeri szémikiezelés- re nem szűnik meg a bor izlhii- báijia. Ilyen esetben, ezt a mun­kát többször meg kell' ismétel­ni.’ A helytelen tárolás következ­tében fellllépű különböző íz- és szaghlibá'khít szellőztetéssel1, de­rítéssel, illetve aiktÍMszenes ke­zeléssel k ornig állhatják. A feh éntörlés a savban sze - gény boroknál, igen gyakori je­lenség-. Ilyen, esetiben kemény borral való házasítáSt kell al­kalmazni/ illetve ciltromsav- adagolást. A feketeltörés i,s zömmel lágy boroknál fordul elő. Szintén ke­mény sóvais bor,rali kell házasí­tani. Sok esetben azonban nyílt, szellőztető fejltéls is ele­gendő a hiba megszüntetésé­hez. A borok háizdsításálnáI elő­ször mindig kis mennyiséggel prólbdlhözasiítábt végezzünk. Az arányokat gondosan jegyezzük fel, hogy majd a teljes meny- n.yliséigmél ils ezt alkalmazzuk. iFiémes törést Iteglinkább a bor­ba került vas okozihat. Ezt meg­akadályozhatjuk az időbten vég* zeit kékderítássell, illetve — a későbbiek során — aitroms.av- adagoliássall, A rezes törés nem túl gyak­ran e'lőfordiulló borhiba. Oka a borban' lévő réztairtalanrv. Szel­lőztetéssel, kékderítéssel azon­ban könnyen megszüntethető. A fehléírjékiVá'lás oka a túl­ságosan' hidteg tátrofőheiiy. Okoz­hatja' még a helytelen fejtés, il­letve a rossz házas'ítás is. Ben­tonitos derítéssel, hideg-,'meleg kezeléssel a zavarosság meg­szüntethető.' iBorkőMváPásnál1 a bor zava­rossá- válik. Leggyakrabban' a hii'deg tá'raláhely okozzá. Borkő- sav-hozzáadással- megszüntet­hető. Nem megfelelő hőmérsékle­ten, főllteg a túlságosam meleg helyen táírolt boroknál gyako­ri hiba aiz úgynevezett fáradt íz. Ez szénsav-hozzáadagolással, illetve hidegebb helyiségbe valló átfejtéssel meqiszöntethető. KALOCSAY KLÁRI A Mezőgazdasági Kiadó . v újdonságai Dr. Holdas'Sándor: A NUTRIA TENYÉSZTÉSE A könyv rövid: a- nutria szár­mazási helyét, rokonait tárgya­ló bevezető után bemutatja a staindorá1 nuSniált, a különféle mutá'dákait, megismertet a1 niut- riatartós feltételeivel', résztete- sen tákgyblijá a nutria tenyész­tésének, nögy- és kisüzemi tar­tó sátraik módszereit, a. szaporí­tás, a talkairimálnyozás, a lepré- mezés és a pnémkezelés tud­nivalóit. A nutriita hústermelésé­ről szálló fejezetben recepteket közöl a- niütfiohús felhasználósá­ról1. Végezetül a nutria egész­ségvédelméről' szól Gonda Irén: 1000 KÉRDÉS, 1000 VÁLASZ A HÁZ KÖRÜLI ÁLLATTARTÁSRÓL 'Golnda Irén könyvének első kiadása nagy síikért aratott. Több évtizedes ta'paSzfelatai ailla|p(jáh a szakszerű tájékozta­tást közérthető módon fogal­mazza meg. Az első kiadás visszhangja alapiján - az 1000 kérdés szabta koriátokon belül - bőVüllt a könyv a ló, a sza­mát, a kecske, a-z amgőrainyúll és a prémesá'lilnítok tartósával klaptísoltates tudnivalóikkal. Pesti László— Nedeczky János: KERTFENNTARTÁS KÉNYELMESEN Azoknak ajánljuk ezt a köny­vet, alklik kevés munkával sze­retnék elérni hogy kentjük szép 'legyen-. Szó van e kiadványban afefl1- szímkiiolaikiitósiróll, a talaj-víz- nöyény viszonyáról1: a fáikról', cserjékről; évelő és egynyári virálgolkiróP, a dísz- és zöid'slé­gesikertekről' és azokról a mű­szóik! létesítményekről1, amelyek a dsaládii ház kertjében is n.éH- küllözbefeiflenek: kerítés, lépcsői, út, támfal. Fontos része a könyvnek a fenntartási munká­kat, a szenszáknoikat és haszná­latukat 'tartalmazó fejezet. Pór József­Faluba Zoltán: CSERESZNYE ÉS MEGGY *A Kálrpált-lmedemcében sok város,, községi és dűlő neve bi­zonyítja, hogy az itt élő népek mát ismerték és termesztették a asereszinyét és a meggyet. Hazanikbain e kiét gyümölcsfaj szinte bárhol termeszthető. Ke­vés gyümölcsünk' dicsekedhet olyan jó allkbíllmazlkodolképes- séggélí, mint a mteiggy, almely Dániáitól Dollmáiain, sziklás plairt- jpliin keresztül mindenütt meg­terem. E könyy a cseresznye- és meggytermesztés korszerű isme* rétéit tairtallmazzá. 'Nemzetközi és hazai helyzet­kép utón. ismerteti a aseresz.nye és a meggy származását, bio­lógiáját, a. nemiesiítés főbb aél1- jbiit és eredményeit. Schmidt 'Egon: GYAKORLATI MADÁRVÉDELEM Az állatok közüli talán a ma­daraikhoz fűződik a legtöbb személyes élmény, érzelem. Sorsukat aggódva figyeljük, hiszen iparosodó korunk egyik következménye', hogy az élőlé­nyek egyre kevésbé toDállják meg a megfelelő természetes életkörülményéilktet, s ezért — ha nem gondoskodunk fenimma- radásukitól - számuk áMtamdóain csökken-. Foglalkozik a városi madár- védelemmé!', a talált kismada­raik felnevelésévé!', Ültetve a ma­daraik téli tólpfóllálsáwO'f. I Bő a választék takarmánykiegészítőkből, figyelmes a kiszolgá­lás. Bese Károlyné boltvezető tápkoncentrátumot adagol, mér.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents