Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-27 / 252. szám

A tÜËPÜJSÂG 1932. október 27. Az operett fejedelme Október 24-én emlékeztünk meg Kálmán Imre zeneszerző 100. születésnapjától; A siófoki születésű muzsikus az operett' fejedelme volt. Szerzeményei mindmáig 'népszerűek, darab­jait a műfaj változásai sem tud­ták elhomályosítani. Egykori szülőháza ma mú­zeum. Persze, annak idején Sió­fok még kis falu volt. Egy Liedl nevű operaházi hegedűs ott vett ki magának szobát a nyári szünet idején, hogy zavartala­nul gyakorolhasson hangszerén. A gyermek Kálmán Imre elő­ször tőle kapott zenei leckéket. Hatéves, koréban ismerkedett meg a színházzal. Siófokon ven­dégszerepeli egy vándor, úgy­nevezett daltársulat, amely egy fabódéban adta elő a Dene­vért. Tizenöt évesen iratkozott be a Zeneakadémiáira. Koessler Jánosnak lett a tanítványa, aki­nél Bartók, Kodály, Dohnányi, Weiner, Szirmai Albert és Ja­cobi Viktor is tanult. Közben jogot is hallgatott a budapesti egyetemen. Egy napon megje­lent a Pesti Napló szerkesztő­ségében, s felajánlotta, hogy szívesen ír zenekritikákat. A szerkesztő Molnár Ferenchez utasította. Az ő ösztönzésére kezdett zenei tárgyú cikkeket írni. (A két világháború között még nagy becsben tartották egykori szerkesztőségi íróaszta­lát, amelyet később Cserna An­dor zenekritikus örökölt tőle.) öt évig dolgozott Kálmán eb­ben a szerkesztőségben, de írt az Új Idők című hetilapban is. Az idő tájt orfeumi és kabaré- műsorok számára kupiékat kom­ponált; például Heltai Jenő szövegére a Dal a moziról című szerzeményét. Szégyellte a dol­got, hiszen Koessler osztályá­ban a Zeneakadémián még szimfóniákról álmodott. De a Bárd Ferenc zeneműkiadó cég által felajánlott húsz korona ho­noráriumról mégsem tudott le­mondani. Utólag kiderült — mesélte, sőt önéletrajzában le is írta —, hogy milyen érdekesség fűző­dött a Bárd-féle szerződéshez. „Olyan magánjogi szerződést írtam alá, amelyen akkor, tehát 1907-ben, okmányon először szerepelt a mozi szó! A húsz korona fejében eladtam a kup­iét gramofon-lemezre való fel­vételre örökáron, s így lett eb­ből életem első hanglémeze." Kálmán „színpadi" zenéjét kezdetben bukás kísérte. Fényes Samu Pereszlényi juss című da­rabjához komponálta. Mind­össze hatszor kertilt színre. Első sikere a Tatárjárás volt. 1908. február 22-én mutatták be a Vígszínházban. Százszor játszot­ták, és ezzel megkezdődött Kálmán világsikere. És a százas, ezres szériák folytatódtak: Ci­gányprímás, A bajadér, Marica grófnő, Zsuzsi kisasszony, A farsang tündére, A hollandi menyecske, Cirkuszhercegnő, Csikágói hercegnő, A mont-’ martre-i ibolya, Josephine csá­szárnő. De valamennyi operett­je közül a Csárdáskiráíynő vit­te el a1 pálmát. 1915. november 17-én, a világháború idején ját­szották először Becsben. Ma­gyarul egy évvel később csen­dült fel a Király Színházban. A magyar színház- és zene- tudomány úgy tartja számon Kálmánt, mint olyan alkotót, aki a bécsi operett formáit ki­bővítette, változatosabbá vará­zsolta. Zenéjének magyaros ko- loritja a világ minden színházá­nak közönségét vonzza. Dal- lamgazdagsága mellett ez volt és maradt mindig hatalmas nemzetközi sikereinek döntő té­nyezője, Utolsó operettjének, az Arizona Lady-nek premierjét már nem érte meg. (1953-ban Párizsban elhunyt.) A darab ősbemutatója' Bernben volt ha­lála után. Kristóf Károly SOMOGY” iBőivüil a szolgáltatás a. Kapos­vári Vas-lMűlszaki Szolgáltató Szövetkezetben és kedírezménty- nyel végzik az autóvizisgá latot - ez a lényege, anniak a tudósí- táismalk, amelyet a Somogyi Néplapba n, olvastunk. A kaposvári szövetkezet az ellmúllt éviben kapta meg' a jo­got arra a KPM-rtől, (hogy elvé­gezze a személyiaiutáki hotósáigii műszaki vizsgáztatását. A gép- koqS'ik korszerű vizsgáltatóra be­rendezkedtek : a diagnosztikai gépsorral a. fűtőmű beállítását, a íéklhotóbt, a' kipufogógáz ösz- szetételiét, a lengiéscsiiillapíták működéséit ellenőrzik, és sok egyébét is mérnék. Az esetleg előforduló hibáikat megszünte­tik, azután- rákerülhet az autó­ra a kliis bélyeg. IMost bővítik a szolgátitatólsu- kiat. Újiaibb engedély birtokában megkezdik a kisteherautók vizs­gáz totósait. Ugyalncsaík új szol- gáiltatá<s bevezetését tervezik az autószerviz be n. Kedvezményes áron vállalják majd1 a gépko­csik időszakos ellenőrzését, át­vizsgálását. Ennék soráln a ki­sebb Hibáikat megszüntetik, a vámhialtöain bekövetkező nagyobb jiaVítáisiolkira pedlilg figyelmezte­tik az autó tulajdonosát: készül­jön fel „llel'klilHeg" és pénzzel a következő félévre. Ezt a- muin- kát gyorsszolgálltaitásként vég­zik majd: az autós helyben megvárhatja a kocsija- átvizsgá- látsáit. Ha gyorsan' kijavítandó hibá­ra bukkannak a szerelők, akkor a- tulajdonos néhány óra- múlva veheti át üzembiztos kocsiját. Dunántúlt napló Generáció innovációs mun- kafcözölsség működik Pécsett. A cél-: javítani a fialtat műszaki­ak erkölcsi és anyagi megbe­csülését. A társuló tizenegy, többszörösen diplomás szakmér­nök segítséget kap a KISZ pécsi bizottságától és a közgazdászok tanórásától; A pénzt, a szervezést és a működést illetően magúikra van­nak utalva. Feladatuk nagy, ugyanis 100-1150 péosi pálya­kezdő műszaki szakembert igye­keznek menedzselni, az állítalak biztosított feladatok megvalósí­tásához. Ennyi fiatalról tudnak, akik Hiába kín állják műszaki új­donságaikat, ötleteiket a cé­gűiknek. Ezért a munkaközösség íélklarol'jai töb'Metjövedetemhez juttatja őket, ami nem könnyű, hisz jó pár válfajait nem enge­di, hogy a kezdő műszaki szalk- emlberei a Generátíiánáll vállal­janak munkát. Közműtervező, statikus, épületgépész, kalkulá­ciós, gépész szakemberekkel máir együttműködnek. iHúszan indultok, tizenegyen maradtak, személyenként ötszáz forintot adtak össze. Szellemi tevékenységet, egyebek között tervezést, kalkulációt, szerve­zést, b eruh ázó st-'!le bo n yolí tálst Kínáinak. A tizenegy megmen- radt alapító tagi ennyi céget, s legalább ugyanennyi szakmát képvisel, főiként olyao tervezői szakterületek szakértői, ame­lyekre nem: figyelnek a nagy ter- vezőváiia latoik', mert nem éri meg nekik. A beruházók viszont igénylik az olcsó, gyors tervezői szolgáltatást', másképp elakad­nak a, kivitelezéssel Lakásre- konstrulkciáit, -áltüllakÉást, tető- téirbeépítést, tóimtól- és közmű - kialakítást, családi- és sorház­tervezést válfaj a GererálSiá: eddig szép sikerrel. Egy tervező- niaipjiuik : 800—850 forintba kerül a megszokott 1000—iT100 he­lyett Széles a kíinálbtskólái, min­den adott, hogy megnyerjék a vállalkozásnak a 100—150 pécsi fiatat műszaki éirte'llm'iségiit. Rá­jöttek, nem e'liég csak tervezni, szellemi tippeket közvetíteni : a siker osak akikor százszázalé­kos, fta kivitelezői? is toboroz­nak. Bebizonyosodátt, hogy egy válallkozásit tanulni kell, sok ku­darc és újrakezdés árán Is. PETŐFI NÉPE Az utóbbi években kezd az iát megillető helyre kerülni az anyaggazdálkodás Bölcs-Kiskun ímegyéibem: te. Hogv miiképpen lehet takarékoskodni, gazdáH- kodini az álláp-, nyers- és segéd­anyagokkal, a,rra. közöl néhány ij'ó példát a lap, amelynék a (munkatársa megállapítja.: „öir- ivenidletes, hogy ümimálr nem csak az anyaggazdálkodási osz­tó lyPk vezetői, előadói töpren­genek a, megoldásokon. ‘Ezt Bács-Kiskun megyei példák is igazolják." A Halasi Kötöttárugyárban például a Hullliadéklba kerültek azpk az anyagidtaiaibok, alme- •lyekibőif a szalagon, éppen futó négyes vagy ötös nagyságú pu­lóvert málr-nem lehetett elkészí­teni. Csordás Málrta KISZ-titkát és társai felismétték, hogy ezek a hulíadékdOirabok nagyszerű­en kiadnak egy kisebb, vagy gyermekmléretű pulávert. Vá.Mlail- tálk, hogy műszak utón bent- mairadnaik és kiválogatják, ki- szaibják a hasznáillhlafó dahaibo- Ikat. Társadalmi mumkaak diá­nak indult, dte ma már melóik- ifoglalllkozáislklént végzik ezt a muinlkát sokan. A Báas-Kiskun megyei Mű­anyag- és Gulmiiiipairi Vá'lliallat új ta-klairékos tedhlnoüógiált veze­tett be az éy elején. A gumi- ke.verék készítését mát koraib­ban korszerűsítették, a. mennyi­séget így megdiuiplázták. Ma má.r nemcsak önimaguikat lát­ják el, hanem a< Hungária Mű- anyagfeidolgiozó Váliallbtot és a;z AFJT soproníi giyárát te k'i- szolgáilják htazlaii aJlaipainyaiggaill Most a feldolgozást tették gaz­daságosabbá' azzal, hogy a ko­rábbi piriéistechnotógia helyett alkalmazni kezdték a takaréko­sabb gUmlilfröcűsöntést. Egyre nagylabb mennyiségiben dolgoz­nak fel műbnyagíhalllla'déikot Vlssztaválsátolijálk a törött, re­pedt fon'alldsíévéket, sörösre ké­szeket, ezeket bedarálják . és új termékekét készítenek belőlük. A feldolgozott hulladék tavaly 27 tonna' voílt, aiz idén elérik a 250 tonnát; Kecskeméten, a Duna-iTiiisza- közi Atomi Építőijp,art VállO'lbt- nál a jobb anyag- és készlet- gazdálkodásra' Viszont elsősor­ban a szervező miunikla'ikorszerű- siltásében lótlnaik Itehetőséiget. A szak- és szerel'ôSipbri anyagok ’konténeres számítását a munka­helyekre már tavaly bevezették. Ily mádon jolblbami szóimon tairthlo- tó!< a. készletek. Egy-egy építke­zésre cSa'k annyi a nyagot visz­nek ki, amennyit rövid időin bé­liül felHalsziniálhak. Ez a módszer segíti a: társadalmi tulaijdbia vé­delmiét is. FEJ ER MEGYEI HÍRLAP Megoldódott Dunaújvárosban a cukorbeteg gyermekek ebé­deltetése. A 4. számú óvoda kollektívája vállalta, hogy az óvodás gyerekek napi kosztján kívül főznek ebédet cukorbeteg gyermekeknek is. Az étrendet az óvodát láto­gató gyermekorvossal közösen állítják össze, így csak olyan nyersanyagokat használnak fel, amelyek a diabetikus élelmisze­rek körében találhatók. Előre megrendelhetik — akár­csak az előfizetéses menüt — a gyerekek ebédjüket és naponta ételhordóban vihetik haza. Mindez nem kerül többe a gyerekek szüleinek, mintha bár­mely 'iskolai menzán étkeznének az iskolások. TflMEOBCKflSI nPHBfln Kenyér és könyv címmel tudó­sítást közöl testvérlapunk, a Tambovszkaja Pravda a könyv­kedvelők társaságának legutób­bi üléséről. A Tambov megyei könyvbarátok megállapították, hogy a Tambov megyében mű­ködő könyvbaró'tkiiubok sóikat segítenek a növénytermesztés­ben és az állattenyésztésben dolgozók kommunista nevelésé­ben, a jó tapasztalatok átadá­sában. Köztudomású, hogy a nép- gazdasági, a szovhoz és kol­hoztervek valóra váltósa nagy­ban függ attól, hogy miilyen képzettek a szakemberek, meny­nyire ismerik a legújabb eljárá­sokat. A könyvbarátok klubja sokat tett az egész megyében annak érdekében, hogy a szak­emberek megismerkedjenek a legújabb módszerekkel. A me­gye könyvbarátikluibjaii • eddig 500 tematikus szakirodalmi estet rendeztek. 400 olvasókonferen­cián tárgyalták meg a szakiro­dalom és a gyakorlat kapcsola­tát A tanácskozáson megállapí­tották: sokat tettek eddig is a tónyvbairáltlkiluibok a szakiiirodla- lom megismertetéséért, a klub­tagok számának növeléséért A példák azt mutatják: ahol a szakemberek lépést tartanak a legújabb módszerek elsajátítá­sában — ezek a módszerek könyvekben, folyóiratokban je­lennek meg — ott jobbak a gazdaságii eredmények is. Jó horminc-egynéíhány éve történt. Néhány hónap óta - kezdő újságíróként - Cseres Tilbor főszerkesztő oldalán ügyködtem akkoriban a Viharsarok cí­mű munkás- és parasztúijság egyetlen szerkesztőségi helyisé­gében, s egy forró, nyárias dé'lelőttön Liptá'k Pali barátom nyitotta ránk az ajtót: — Láttátok-e már Jonkay kiállítását? Olajképek, szénraj­zok — tele van velük a múzeum nagyterme . .. Cseres a múzeum épületével áteillen'ben, a Körös-csator­na túlpartján lakott (fiatal házasem'berként), magam is a Gyulai út felől juthattam haza, a Nagyváradi utcába - így aztán ,déltójt, amikor letehettük a ceruzát, együtt néztük meg — hazamenet - a tárlatot. A művésszel a múzeum lépcsőjén találkoztunk: aligha­nem ő volt egy személyben nem csupán a kiállító, hanem a teremőr is. Bizony, nem dúskált akkortájt a romos világiban a * csabai ,múzeum - alkalimazottakbain... Testreszabott, világosibarna öltöny volt Janlkayn, nagy ka- rimájú, „sombreros" kalap a féjén, s nagy bogú nyakkendőt viselt. Mii, Cseressel köznapiasabban voltunk öltözve, de azért némi ünnepélyességet és örömöt nyilván a ,mi mozgásunkról is le lehetett olvasni. Hogyan is ne: világjárt, neves földiáik kiállítása alighamem a legelső volt városunkban — ilyen át­fogó jelleggel — a szalbad világ első esztendejében. Jonkay csakugyan világot járt, nagy műveltségű művész volt - Hiszen, amint a megismerkedésünk utáni néhány beszél­getésből kiderült: Párizs, Olaszhon művészberkeíben is ismerő­sen csengett a ineve. S nem csupán világot járt, hanem .poklot is. A fasizmus poklát.. . Ha jól emlékszem: Nagyváradon élte át s szemlél* te végig azokat a borzalmakat, amelyeket e kiállításon döbbe­netes erejű*, expresszív hevületé szénrajzók egész rendje érzé­keltetett. Hajszolt, csontvázzá aszott emiber-páriák kuporogtak- kavarogtak e rajzokon - hiteles mementáként, a szégyenle­tes közelmúlt ellen lazítva... (E sorozatot később a csabai nyomda által bravúros nyomdatechnikával előállított album­ban is láthattuk.) A kupolaterem legközepén, a bejárattal szemközt élénk koloritú, masszív kontúrokkal megalkotott női akt vonta ma­gára a figyelmet. Posztlmpresszionisztikus olajkép. Élettel tel­jes, vonzó idomú modéllt ábrázoló alkotás. Gyönyörű színei bársonyosan-iselymesen ragyogtak a kupolaterem félhomályá­ban.- Ezt becsafogatónak szántad-e? - kérdeztem a mester­től, kicsit évődve. — Nem egészen - válaszolta komolyan. - Inkább azért, hogy az Élet és az Enyészet kontrasztjára hívjam fel a figyel­met. Arra: a Halálnak az Élet parancsol; s nem fordítva. * Amikor a Munkácsy Múzeum 1970-ben megint kiállítást rendezett Jankay szőkébb pátriánkban fellelhető 'műveiből, egyre ezek a régi mondatai id'éződtek elém. S ez az egyetlen fogalom: „részvét”. Részvét olyan vonatkozásban, hogy a szen­vedő, a cigánysorok nyomorultjaiként tengődő 'kitaszítottakat, s a csa'bai piroletárnegyedék szinte látomássá lényegített alak- ajit egyaránt testvériként, egyenrangú embertársként fogta föl a művész. Ezért h'itelesék, ezért belülről ábrázoltak e figurák. S „részvét” olyan tekintetben is, hogy a megpróbáItatá­sokat s a kínokat ő maga is vállalta, ha kéllett. * Jankay Tibortól hosszú-hosszú idő után, 1969-ben, egy su­garas vasârnapdélelôttôn találkoztam megint. Az ég oly tiszta-kéken, s oly tüzes fényben ragyogott, ahogyan csak Csa-- bán, szülőföldünkön képes tündökölni, nyári délelőttökön. A főtér salkán lévő cukrászda ajtaján lépett ki, kedves barátjá­val, a csabai festők nesztorával, Miklós Istvánnal az oldalán. Világosbarna öltönyben, nagy karimájú kalapot téve fejére, s nagy bogú nyakkendőt viselve - csakúgy, mint hajdan. Hirtelen az hökkentett meg: mennyire beleillik alakja a csabai utca képébe. Mennyire a régi „csaben” ő; még ha Los Angelesiben professzonkodik is; még ha San Francisco, Denver és Cleveland népe gyönyörködik is újabb alkotásaiban, poetikus szépségű műveiben. Melyek azt hirdetik egyre, hogy a HalóInaik az Élet parancsol - s nem fordítva. DÉR ENDRE Honthy Hanna és Latabár Kálmán a Csárdáskirálynőben

Next

/
Thumbnails
Contents