Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-27 / 252. szám

2 "KÉPÚJSÁG 1982. október 27. PANORÁMA Spanyolország a választás előtt ,,M,i 'kommunisták és szocia­listák ugyanabból az osztályból valók vagyunk. Ezért keressük továbbra is az egység útját” — jelentette ki Santiago Carrillo, a Spanyol Kommunista Párt fő­titkára, választási kampányának utolsó vidéki állomásán, Bar­celonában. Több mint húszezren tapsoltak, amikor azt mondta: „Csak demokratikus front létre­hozása lehet biztosíték arra, hogy meg tudjuk védeni az el­ért vívmányokat. A kommunis­táknak és szocialistáknak össze kell fogniuk, mert ugyanannak az osztálynak, a munkásosztály­nak az érdekeit képviselik." Felipe González, a Szocialista Munkáspárt főtitkára a nyugat­spanyolországi Badajoz város­ban tartott választási gyűlést, ahol kijelentette: „üzenem azoknak, akik fejünknek akar­ták szegezni a pisztolyt, és meg akarták rohanni Madridot, hogy próbálkozásuk reménytelen. A spanyol nép nagy többsége tár­sadalmi békében akar élni.” Határozott hangú szerkesz­tőségi cikkben ítéli el1 a Pravda keddi száma ,,A kommunista országok demokratizálásának” kérdéséről a múlt héten Wa­shingtonban megtartott konfe­renciát. Az amerikai külügymi­nisztérium szervezésében meg­tartott tanácskozásnak, amelyen beszédet mondott George Shultz külügyminiszter is, o lap szerint lényegében az volt a feladata, hogy „megvitassa a Reagan elnök által meghirde­tett kommun istaellenes keresz­teshadjárat gyakorlati teen­dőit”. A konferencián Shultz kül­ügyminiszter fellengzős stílusban arról szónokolt, hogy az Egye­sült Államok megduplázza a demokrácia nemzetközi méretű fejlesztése érdekében tett erő­feszítéseit, és külpolitikájában központi feladatnak tekinti a demokrácia kiterjesztését és védelmét. Ennek kapcsán durva támadásokat engedett meg ma­gának a szocialista országok ellen. „Shultz úr eközben termé­szetesen egy szóval sem emlí­tette, hogy ki ruházta fel az Egyesült Államokat a demokrá­cia', az emberi szabadság és jogok védelmezőjének szerepé­vel, vagy hogy van-e egyáltalán Adolfo Suárez volt kormányfő szólal fel egyik utolsó kortes­gyűlésén. A 21 napos választási kam­pány kedden este hivatalosan is véget ért. Ma már tilos bár­erkölcsi joga az Egyesült Álla­moknak e szerepre pályázni. Ezek a kérdések óhatatlanul felvetődnek egy olyan ország vezetőinek képmutató kijelenté­sei hallatán, ahol • naponta, minden területen lábbal tipor­ják a demokráciát, az emberi szabadságot és jogokat. Vagy talán a demokrácia példájá­nak tekinthető, hogy az Egye­sült Államok elnökké, vagy mint a hivatalos amerikai propa­ganda nevezi, a nép válasz­tottjává válhat valaki, aki a választásra' jogosult amerikai állampolgárok alig több, mint egynegyedének szavazatát nyer­te el” — írja a Pravda cikke, emlékeztetve a továbbiakban a munkaképes lakosság egytize- dét érintő munkanélküliségre, az óriási méreteket öltő bűnö­zésre, az Egyesült Államokban még ma is fellelhető faji meg­különböztetésre. „Shultztól és kollégáitól ter­mészetesen senki sem kívánja megtagadni a jogot, hogy di­csérjék az Egyesült Államokban fennálló rendet, előnyben ré­szesítsék az amerikai életfor­mát” — állapítja! meg a Prav­da. A cikk ugyanakkor felhívja rá a figyelmet, hogy a washing­toni tanácskozáson nem is erről volt szó, hanem kísérletről, miféle választási propaganda a holnapi választás előtt. ' A kétkamarás parlamentben a 350 képviselői helyre 803 je­lölt pályázik, a 207 tagú sze­nátus székeire pedig 592. A közvéleménykutatások szerint elképzelhető, hogy a jelenlegi miniszterelnök, Caivo Sotelo és néhány miniszter nem kap majd elegendő szavazatot képviselői mandátuma megtartásához. A jelöltek adataiból kitűnik, hogy az új parlament erősen megfiatalodik majd. A szocia­lista párti listavezetők 20 szá­zaléka 35 éven aluli, míg o 36—50 év közöttiek aránya 75 százalék. A kommunisták jelölt­jeinek 37 százaléka fiatal. Közel 48 órával a nyitás előtt az ország 42 000 szavazóhelyi­ségében minden készen áll az ország jövője szempontjából igen fontosnak ígérkező csata megkezdéséhez. hogy megpróbálják rákény­szeríteni más népekre ezt az életformát, durván beavatkoz­va ezzel más államok belügyei- be. „Erre szólított fel beszédé­ben az amerikai külügyminisz­ter -— mintha nem léteznének az államközi kapcsolatok álta­lánosan elismert normái, nem létezne az ENSZ alapokmánya és a helsinki záródokumentum, amelyek egyértelműen megtilt­ják minden országnak a mások bélügyeibe való beavatkozást. A washingtoni értekezlet szer­vezői nyilván azt sem tudják, hogy a Szovjetunió és az Egye­sült Államok 1933-ban, a dip­lomáciai kapcsolatokat felvéve, éppen az amerikai fél kezde­ményezésére kölcsönösen vál­lalta, hogv föltétlenül tiszte­letben tartja a másik fél jogát, úgy berendezni életét, ahogy maga kívánja, s azt is, hogy tartózkodik a másik fél bel- ügyeibe történő bármiféle be­avatkozástól”; A szerkesztőségi cikk végeze­tül hangsúlyozza, hogv „Veszé­lyes tévedés volna, ha Washing­tonban azt hinnék, hogy az ál­lamok viselkedésének nemzet­közi normái csupán más orszá­gok számára léteznek, az Egve- sült Államokra nézve nem ér­vényesek”.: BUDAPEST A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának meghívására október 21—25. között Magyar- országon tartózkodott a Román Szocialista Demokrácia és Egy­ség Frontja Országos Tanácsá­nak küldöttsége Mihai Burca alelnök vezetésével. A Kovács Béla, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkára ve­zette magyar tárgyalócsoport­tal folytatott megbeszélésen a delegációk tájékoztatták egy­mást tevékenységükről. Értékel­ték a 'kétoldalú együttműködés tapasztalatait és bővítésének lehetőségeit. A küldöttséget fogadta Pozs- gay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. MOSZKVA A szovjet—finn kapcsolatok kérdéseiről és néhány időszerű- nemzetközi problémáról tárgyalt kedden Moszkvában NyikoHaj Tyihonov, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnöke Kalevi Sorsa finn miniszterelnökkel. Kalevi Sorsa az SZKP Központi Bizottságának meghívására hét­fő óta tartózkodik a szovjet fő­városban a Finn Szociáldemok­rata Párt küldöttségének élén. BÉCS Az osztrák nemzeti ünnep, a semlegességi törvény elfogadá­sának évfordulója alakalmából kedden ünnepi ülést tartott az osztrák kormány. Bruno Kreisky kancellár beszédében megelé­gedéssel állapította meg, hogy Ausztria aktív semlegességi po­litikája elismerésre talál a vi­lág minden táján. VARSÓ Varsóban kedden délelőtt megnyílt a lengyel parlament ülése. Első napirendi pontként Franciszek Rusek legfőbb ügyész beszámolt a törvényes­ség erősítésére tett lépésekről, valamint a különböző negatív társadalmi jelenségek (munka- kerülés, alkoholizmus) elleni harcról. BONN Helmut Schmidt, az NSZK volt kancellárja, a Német Szo­ciáldemokrata Párt elnökhelyet­tese, az SPD parlamenti frak­ciójának keddi ülésén hivatalo­san is bejetentette : nem vállal­ja pártja kaoceliárjelöltségét o jövő márciusra tervezett, idő előtti, országos választáson. A Pravda a washingtoni tanácskozásról Katonák Libanonban Kivonulnák? Nem vonulnak ki? Mikor? És egyáltalán: kik? Libanonban ma minden 21 állampolgárra legalább egy külföldi katona jut - a 10 400 négyzetkilométer területű, 2,6 milliósra be­csült lakosságú országban 23 más ország összesen mintegy 125 ezer katonája állomásozik. Vonnák, akik fegyverrel jötték, mások az agresszor ellem védték Libanont, megint mások az előbbiek távozására felügyelnének, ha egyszer rendeződne a libanoni hélyzet. A legtöbben, mintegy 70 ezren az izraeliek vannak. Idén jú­niusban törtek az országra, hogy kiűzték a PFSZ fegyvereseit, akik az 1969-es kairói megállapodás értelmében, a libanoni kormány és a PFSZ egyezménye alapiján rendezték be harci bázisukat Li­banonban. Az amerikai közvetítéssel kikényszerített egyezség ke­retében szeptember elejéig több mint tízezer palesztin harcos hagyta el Bejrút nyugati részét, a PFSZ mintegy nyolcezer fegy­verese azonban továbbra is Libanoniban van, részint a Bekaa- völgyben, részint az ország északi, keleti részén, a Libanonban állomásozó szíriai Csaipatok kötelékében foglalva el állásokat. Izraél az ő távozásukat előfeltételnek tekinti ahhoz, hogy egyál­talán megkezdje saját csapatainak visszavonását Libanonból. 'Hogyan kerültek a szíriai csapatok Libanoniba? Most mint­egy 35 ezren vannak ott. A szomszédos Szíria akkor vállalt fegy­veres szerepet Libanonban, amikor az 1975—76-os polgárháború szinte felrobbanássail fenyegette az országot. Csapatainak jelen­létét az 1976 októberi rijadi, illetve kairói megállapodás szente­sítette. Formailag az akkor létréhozott arabközi elrettentő (béke­fenntartó) erők kötelékében szolgálnak. Az erőkhöz eredetileg tartozott líbiai, szaúd-ará'biai, észak-jemeni és emírségi csapa- tóikat azonban az évek során kivonták az arabközi erőkből. Az Arab Liga szeptemberben tudomásul vette, hogy a libanoni kor­mány nem kérte a szíriai csapatok megbízatásának meghosszab­bítását. A szíriai csapatok júniusban felvették a harcot a támadó izraeliekkel, a június 10-S tűzszünet óta a Bekaa-völgy északi ré­szén, illetve Libanon északi restén helyezkednek el. Hajlandók távozni, de csak az izraeli erőik kivonásával párhuzamosan. A bejrúti kormány Libanon belső békéjének viszonylagos biz­tosítását egyelőre csak még távolabbi országokból hívott külföldi csapatok jelenlétével tartja elképzelhetőnek. A Biztonsági Tanács 1978-as határozata értelmében, Izrael akkori dél-libanoni táma­dását, majd kivonulását követően 1978. június óta az ország déli részén tartózkodik 7000 ENSZ-kátona. Ök az ideiglenesen Libanon­ban állomásozó ENSZ-erők. (UNIF'ÍL). Eredetileg négyezren vol­tak, most hétezer fő a létszámuk. Az UNI'FIL kötélékében ghanai, ír, norvég, francia, holland, fidzsi-szigeteki, nigériai, svéd, szenegáli és olasz katonák szol­gálnak jelenleg Dél-Libanon'ban. A júniusi háborúban a front gyakorlatilag átgördült az UNIiFI'L-en. Izraél az UNI'FIL kivonását, a libanoni kormány a megbízatásának fenntartását szeretné. Az UNIFIL tevékenységét az ENSZ 1948-lban alapított fegy­verszünet-ellenőrző szervezetének (U'NTSO) 298 tagija közül 74 segíti Libanoniban. Az UNISO-bán argentin, ausztrál, osztrák, belga, kanadai, chilei, dán, finn, francia, ír, olasz, holland, új- zélandi, norvég, svéd, szovjet és amerikai katonák teljesítenek nem fegyveres szolgálatot. De vannak úgynevezett többnemzetiségű erők Bejrut nyugati részében is. A Szovjetunió nem járul hozzá az izraeli agresszió következményeinek pusztán tüneti kezeléséhez, ezért a nyugati hatalmak - az Egyesült Államok, Franciaország és Olaszország - az ENSZ-tői függetlenül küldték csapatokat augusztusban Nyu- gat-Bejrúfba, a palesztin harcosok kivonulásának felügyeletére. Mindeközben az 1975—76-os polgárháború be nem hegedt törésvonalai mentén továbbra is farkasszemet néznék egymással libanoni belső fegyveres erőik is. A rosszul felszerelt, amerikai segélyékben bizakodó központi hadsereg létszáma 20 ezer fő, ezek a katonák a júniusi háborútól távol tartották magukat. Mintegy 6000 főre becsülték a Dzsum'blatt vezette nemzeti moz­galomba tömörült baloldali milíciák létszámát, több mint ezren még most is letartóztatásban vannak a hadsereg nyugat-bejrúti tisztogató akciói után. A Gemajel-család vezette jobboldali li­banoni erők fegyvereseinek létszámát 8000 főre tartják, de ez a szám — keresztény források szerint — „bármikor” húszezerre bővíthető. Izrael fő aduja pedig a dél-libanoni határikörzetet négy éve élfoglaló szakadár libanoni katonatiszt, Haddad őrnagy szabad- csapata. Az észak félé terjeszkedő egység létszáma több mint . 5000 fő. MÉSZÁROS GYÖRGY Mit várhat Európa? Megőrzi-e a folyamatosságot Bonn? Genscher pálfordulása háttérbe szorította Schmidtet... iMá'r beitek telitek el' azóta, hogy Genscher pálfordulása háttérbe szorította Schmidtet, de egyelőre dspik óvatos elikép- zeliélseket engedhet meg miagá­inak a kommentátor arra vonat­kozóan., mit vá'rhiait Euróipa az ú|j bonni koinmiátnytói. Kohl kiamcenáir „meg kí.válnja önteni a. folyamatosságot”, tehált to­vább ápolni az eddigi nemzet­közi kapcsoltatokat — ugyanak­kor nem. feJ'ejthiet'jiük el, hogy ő és pántja éveken ált élésein bí­rálta a szodBáiidtemokinatai-iszia- badidemokrata külpolitikát. Tar­tami is, változtatni is? Mindket­tőre számítani llehet. Káirdés, milyen anélnybain, A „NÉMET iKÉRDÉS” iNéizzük soriban a■ léglfbnto- sabb területeiket. Klijelen tette az új kormány, hogy tiszteletben tartja1 mljnid'azolkialt a szerződé­seket, amelyeket az előző kor­mányok o szocialista államok­kal aláírtak. Ebbéli szándéká­ban nem is kételkedünk. Nelm változtak meg. aiz NlSrZlK Gazda­sági érdekei, aimefvek előnyös­sé és szükségessé teszik a Ke­lettel folytatott kereskedelmet; nemi változott meg az orszálg "földrajzi helyzete, amely az esetleges háborúban a* legsú­lyosabb csapás első számé színterévé teszi ; parancsoló ér­dieke tehát a béke fenn tartása. Nem változott meg szándéka, hogy fenntartsa kapcsolatait a másik német áMaimma'll. De ha tesz vail'aimii zökkenő; úigy mégis itt képzelhető el a viszony némi liéhűlléise.! lElvi külömbség nincs a között, a.mli.t Schmidt mondott, illetve Kohl! kijelent: mindketten a megkötött szerződések altalpjá'n p lltnalk, dé fenntartják vélemé­nyüket, hogy a „inlélmiet kérdés nincs lezárva"... Csakhogy eb­ben a vonatkozásban még hangsúly belli, hanginembeíi el­térések is feszültségeket okoz­hatnék. És küllőn figyelem ille­ti a szovjeit-nyugatnéimeit kap-, csőlátókat. Az NSZK alapvető érdeke, hogy tartósan normális viszonyban legyen, a Szovjet­unióval. Ezt tudják az új embe­rek. Régebben is erre vallott a ke resztén ydemoik Kábáik áPJlálsfog - Mása a giálzasőülgylet maitett. Ök sem helyeselték az amerikai tilalmait. Előblb-iutóblb szálmítamii lehet eqy moszkvai Koihil-ilátogia<- tálsna. E pontnál azonban bele­szól valaki más iS a párbeszéd­be, ment a szovjet—ínyugotmlé- met kapcsolatok nem' választha­tók él' a. Bonn—Washington vi­szonytól. A NAGY PRÓBA lAz NSZK mündig a.z Egyesült Alllamok- szoros szövetségese volt, a jobbo'daf mégis azzal vádolta Sohmii'dtet, hogy lazítja Bonn. amerikai kapcsolatait. Ebben legfeljebb annyi volt az igaz, hogy a szociáldemokraták - a vitaiíhataiton Am'eriiikla-ba­rátság mellett - mindig hang­súlyozták a salját nemzeti éirdte- keket. Ez a bamgsűlly most gyen­gébb Itett, s o noigy próba a. ke­reszténydemokrata -liberóin s kaa - líöió külpolitikájában valószínű­leg 1983-ban következik eí, almi­kor esetileg sor kerül az almeri- kaii rakétáik felüMíltására Nyugat- Eu topában. A nagy kérdés, hogy miiként aliakul akikor a szovjet—ínyugiatmémat viszony ? 'Nem. változik a Nyugat-lNyu- gat érdekközösség és ellenté­teik szövevénye sem, Abban a nagyszabású pollitóktai éis gaz- dOsáígi együttműködésben és egyben versenyben, amelyet a három malgy erő: az Egyesülik Államok, Japán és Nyulgiat-lEuiró- pa folytat egylmáissaii — egy kor­ma nyes erével' ném változnak meg. a lényeges tényezőik. Hogy mennyire nem, ezt megmutatta Helmut Kohll viillkámlétogiatása Párizsban. Ezzel a lépéssel' yal- tóiképpen jelezte : elődei,, Adie- nouer és Sdhlm.itít nyomdokán haltaid. Akarva-Olkaratllamiu'l, ér­zékéltette; hogy léteznek küllőn nyugíat-eutópali érdekek. Közel­gő Washingtoni látogatásának alaiplhangiját viszont vallósziínű- leg az a fogadkozás adijo majd meg, hogy élőidéinél kevesebb árnyékot óhajt látni a kiéit or­szág együttműködése során, vagy ahogy első parlamenti be­szédéiben mondta, — oldlailvái- gá síként Sdhmídtaék Címezve — mindéin homályt el alkar oszlat­ni e tekíilntetlben. Mi nagy érdeklődéssel fi­gyeljük a bonni íeijll'em,árnyékét. A múlt év-tiZedben jó viszony alakult. kli Magyarország és az NSZK között. Az NSZK hazánk második legnagyobb és első tő­kés partnere. Willy Brandt és Helmut Schmidt — elsősorban az enyhülés kiüilökítólsáfaan, ját­szott szerepe miatt — tekintély­nek és nokonszenvnek örvend nálunk. Fontosnak tartják — túl­lépve a gazdasági szemponto­kon -, hogy az NSZK szilárd belső helyzetű, egész, Európá­val jó együittműlködlélsit álpolló or­szág maradjon. Nemi táplálha­tunk olyan illúziókat, hogy az új .kormánnyal általiéiban semmi nem változik, dé van rá' remény, hogy alapvető vonat kozó sokban az NSZK mind Magyarország­nak, mind a szaaialiistai közős­séginek együttműködésre kész partnere marad. TATÁR IMRE Kinek dolgozik az idő? (Lengyel Gyula (karikatúrája)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents