Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-24 / 250. szám

1982. október 24. ^KÉPÚJSÁG 3 Számítástechnika a közigazgatásban Hazánkban a kormány döntésével 1971 novemberében in­dult a számítástechnika központi fejlesztési programja. Így a számítástechnika alkalmazása tizenöt-húsz évvel nálunk ké­sőbb kezdődött, mint az iparilag feljett országokban. A hosz- szú távra szóló program elsőbbséget adott a nagy gazdálkodó szerveknek és a központi államigazgatási szerveknek, valamint a felsőoktatási intézményeknek a számítástechnika honosítá­sában. A közigazgatás helyi szerveinél mindebben alig néhány esztendős múltra tekinthetünk vissza. A kezdeti eredmények­ről, és a várható jövőről beszélgettünk Pesti Lajossal, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal elnökhelyettesével.- Jelenleg milyen szerep jut a számítástechnikának a tanácsi 'közigazgatásban? mennyire segíti a nyilvántar­tást, az információ áramlá­sát, az ellenőrzést? — A szólrraitástecíhinfllkla' ailikénl- maizásá'nialk eilterjeidléise nem hagyja 'énimitetteinül1 a köziigaz- gotás 'egyetlen területéit sem-. A teljesség igényié inéitól1 jvdemes kiemelni néhány allkoillmazási területet, a-hoi ía -korszerűsítés, ésszerűsítés jeléi szembeszö­kőéin írniuteltkozmiak. A népe-sség- nyilKrálnt,artás mai máir ‘az ország teljes lak osságára1 kiite r jed, szo-l- gáltótáisai révén megalapozot­tabbá vált iá tanácsi tervezés. Has omlóén előrehaladt: 'az iin- geillldin-nyiiillváinitiairtiás ils, am-it bi­zonyít, hogy a számítógépes háltténrel1 ipélldá'ül' a telekköny- vezé's, avagy az 'építések enge­délyezése egyszerűbb, gyorsabb lett. A tanácsok maguk is meg­kezdték nyílvóntairtóisaiilkhoz a szám tó stedhmiilka laiká Ima záisá t. Jó példái erre több helyütt a l'akásosereigények. 'ölssizegyűjté­se, és a -oserepa-rtner-Sze r z é'sii szolgálat ibeíindltósa. To lám ke­vésbé látványos, de figyelemre méltó eredmény, ihiogy a tárná- csőik ima imáir feljülesztiési terveik kidolgozásához egyre gyiaik-rab- bam igényeírnek 'számítógépes feldolgo-Z'álst. I- A Központi Statisztikai Hivatal milyen irányító, koor­dináló tevékenységet végez ezen a téren? — A KSH a sz á mító sfeah,n i - ka lallikalim'azáisánolk szakmai fel­ügyeletét, az országos 'munka összehaingolá'sáit végzi. Szaibvá- nyoklait, 'irányelveiket adunk, kö­vetendő 'módszereket igyekszünk elterjeszteni, 'és gazdáikodunk a központi erőforrásokkall. Alap- vető tennivaló, ihogy egységesí­teni kehi' ia.z odiaits-zervezést. Ezért a Minis zterta'nács Töináas'i Hiva tallá vall együttműködve 'ku­tató sí -(fejl eszté*si pro gram o't d ol - goztiunk kii, amelynek célja a megyei, megyei városi, városi igazgatósban egységes, orszá­gosain elterjeszthető 'nyilvántar­tó síi, kezelésű, adatfeldolgozási és tóiroiási módszerek kidolgo­zása. I — Hallhatnánk bővebben arról, hogy mindennapjaink­ban mit nyújt ez a megyei mintarendszer? — Maradijaink ai konkrét pél­dáiknál. 'Mlilnidénelkeíhőtt felmér­jük a működő rendszereket. A fővárosiban példaúl biztatóak a llaiká s ose ref orgiáik) m -szó m ítóg é- pes 'irányító sóival kapcsolatos kísértetek. Több ímegyébem ha- soihliókiéippen eredményes öiz épüllétnyiválnltcMltás, aminek — mást ne mondjak — kiemelkedő jelentősége van a felújítási munlkálato-k tervezésekor. De feilodlaitumiklnialk itelkiiin-tjlülk onn-ak egységesítését is, bogy a né­pességi adótokat ne tíz helyen tánoi!(ják páirhuZalmoisain, sőt, sok­szor ellltentmomdlólain- egy-egy megyében. Fellkiairalijuk la figye­lemre méltó lönállllió Ikezdéménye- zésdketliis. iBácS-IWilsIkum megyében péllldáiUlí Iklivállö tervezési -rend­szerit á'l'aik'ítoitltalk' kii. De em'lít- hetném1 la- szegediek remeik szá‘- mítógélpe'S viéiraldtó-Szollgáltatáls rendszerét ils, üiirvi 'pioritoslsálgá- vail, gyorsaságával közvetett módon életeket (menthet.- Hazánkban a számító­gépek telepítése, a rendsze­rek adaptálása meglehető­sen hosszadalmas, nehézkes. Mit tesznek a helyzet javí­tásáért a közigazgatásban? — A számítógépek tele-píitésé- rőH kiiállbkiull't kép vallóban sok­színű. 'Jó néhányszor a- számí­tóstedhiniikia- bevezetése gyors, megfelelőien előlkészíitetit, -és .na­gyobb zökkenőik nélklüll- történik. Másutt épp üz feill'enikez'őijé itla'- pasztaihható, résziben a- fejlesz­tést végző szialkivállifalhat neim megfelelő felkészültsége, rész­ben a befogadó szervezetben a képzettség (hiánya miatt, vagy azért, mert -a szóimíltóstechnika aillkallmaizálsa erőltetett en törté- mik... Az alkalma zá si rendsze­rek 'adta-ptoWsa más szakmai követe Ismén yelket érint. Az előre­lépés első .állomásé az egyedi rendszerek kiiia'llalkitósa. A hazíai fejlődés á Iközelmúlltbam ju'to-tt el iái ttiipi'kus dlllkraïma zások igé­nyéhez. Ehhez azonban szem- Héllejti Ikohlátokbt (kell áttörni, el- sősoirbain az intenzív iké'pzés se- g-íits égével1.- Gyakori, hogy ügyviteli munkára a hazánkban is gyártott úgynevezett perszo­nális, kis teljesítményű gé­pek helyett jóval drágábbat és bonyolultabbat vásárol­nak. Miként törekednek az optimumra a közigazgatás­ban, illetve: várható-e a személyi számítógépek el­terjedése az ügyvitelben? — Sajnos, a; számítástechnika sem -teljesen mentes a divat­irányzatoktól. Kezdetben jósze­rivel' ósdik a nagy teljesítmé­nyű gépékeit becsülték Vallömiíre a felhasználóik, később (jött a középgépek „ikor szaka", ima pedig a mini gépek hódítanak. A Valóságban nem egyszerűsít­hető ennyire a helyzet. Hiib'a egy-ég-y géptiíjpulst, vagy a-mnük teljesítményét,! bon yolultsó g ó t abszolutizálni. Mindig a feladót határozza imog o gép méretét, típuséit;, és nem fordítva. Ezt a-zonlban- 'még- ma sem iláltjá'klbe miindleniültt. Egyébként a mini éS mikro szóimítóigiépek -széles kö­rű elterjesztésére ü kőzigaz- gdtó.sbain egyelőre csőik Japán­ban került sor. Ez az áttörés nem VallásuHt meg sem Európá­ban, sem 'Amerikában. — Kérem, vázolja a jövőt: mit nyújthat nekünk, állam­polgároknak a megalapo­zott, számítógépes hátterű közigazgatás? — A számitó'stieahin i ka dJikial- -mlazás'a nem öncélú, a lakossá - göt 'érintő ügyintézés egyszerű­sítését, gyorsítását, 'hatéko­nyabbá tételléit S-zoligál'jla. Álta­la egyre kevesebbet 'kell ira- takikall1 sziaüla-digáillnli, -csökken a bejelentési Ik-öttefezetitség. Az al- llam polgár jó élőire ímeg-túdhaítljai, hogy az ügyei iinitézéséhez mi­lyen ‘bizony latokra van- 'szükség. A több 'iigaizglatási egységet érintő bo-nyöhu'lt ügyeket is egyet'lten folyama'tibain lehet ke­zelni, é's nincs szükség an nyi el - járásra1, ahány osztály fogld'lko- zilk a témával, 'összességében: az intézkedés gyorsabbá, egy­szerűbbé', 'kölcsönösen kulit-urált- tái, kevésbé pa-pírigényies-sié vá­lik. Kevesebb lesz o kivételes eljárás, és a- tíipusmegoldások alkalmazása kévéin- -a közigazgüi- tó's -színvonlaid országosan ki­egyenlítettebb lesz. Egyelőire rejtett, d'e -ne-m csekély előnye a iszáimításitiedhiníilkla- széles körű elterjedésének,, hogy pontos, ntapira kész liinfonmáldiiáklhoz j:uK- tatljla az -emlbeinelket, és így (lé­nyegében hozzájárul a szoaíio- llista dlemakrálailai elmélyítéséhez. Mindezt azonban lévek rmunké - jávaill, kitartó tanulással, apró­lékos tervezéssel, és ésszerű pénzügyi, tedhmlilkaii ráfordító - soklkdll tehet elérni. A szálmító- gép 'léte- önmagában nem csi­nál nemidet!. Munkásétkeztetés Pakson Az ország legnagyobb forgalmú büféi Az országban tíz munkahe­lyi vendéglátó vállalat van, amelyek közvetlenül a Belke­reskedelmi Minisztériumhoz tar­toznak. Közülük az egyik, a Mecsekvidéki Vendéglátó Vál­lalat Dél-Dunántúlon — Bara­nyában, Somogybán és Tolná­ban - működik. Simontornyán, Székszárdon és Tolnán már ko­rábban voltak egységei, Paks- ra viszont csak 1975-ben „tör­tek" be - s természetesen az atomerőmű-építkezés „csalta”, avagy „kényszerítette" oda a vállalatot. Néhány esztendő alatt a Duna menti városban annyira kiterebélyesedett üzlet- hálózatuk, hogy Pécsről - ott van a közipontjuk - már egy­szerűen képtelenség volt irá­nyítani. így 1979. november 15-ével megalakult a paksi ki­rendeltségük. Déli csúcs az Erőmű étteremben Nemrégiben a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tárgyalta a vállalat tevékeny­ségét és egyaránt elismeréssel szóltak a munkásélelmezésben betöltött szerepükről, e fontos feladat ellátásáról, valamint a kereskedelmi vendéglátásba való bekapcsolódásukról. Paksi kőrútunkon érdemes velünk tartaniok az olvasók­nak, hiszen - előrebocsátom - szinte meghökkentő számok­kal, érdekes epizódokkal, okos, követésre méltó tervekkel, ötletekkel találkozhatnak eze­ken a hasábokon. No és a ha­talmas „léptékű" közétkezteté­sen kívül szó lesz arról, hogy a vállalat miként „lépeget" be Paks életébe - kereskedelmi vendéglátóként. Az atom-lakótelepen, a mun­kásművelődési központ közelé­ben van az új városrész keres­kedelmi és vendéglátó központ­ja. A paksiak, de még az ott átutazók is jól ismerik az im­pozáns épületet, amely hivata­losan a csillaghegyi Munkás étterem nevet viseli. (Más kér­dés, hogy a paksiak több - például Márvány vagy Ragacs néven emlegetik.' A vendég­látó-komplexum több / részből Nemes László hentes a hús­előkészítőben áll, azaz különféle szolgálta­tást végez. — Szeptemberben 5 millió százvala'hány-ezer forint volt a forgalmunk — mondja Bányai Lajos, a Csillag bisztró üzlet­vezető-helyettese. - Vállala­tunk forgalmának 20-30 szá­zalékát Paks adja. Csak a mi egységünk kétmillió forint kö­rüli közétkeztetést bonyolít ha­vonta. Naponta 4-5000 adag ételt készít a konyhánk. Itt étkeznek sokan az atomerőmű dolgozói közül, a presszóban pedig - amely csak délután 4- 'kor nyit - 360 általános isko­lás ebédel. Sőt, óvodákba és az öregek napközijébe is szállí­tunk ételt, mégpedig saját gép­kocsijai nkkal. A beszélgetés eddig egy csöppet sem „flancos", sőt, meglehetősen egyszerű és szür­ke irodában zajlott. Ezzel szem­ben az éttereim, a presszó, a bisztró és a közétkeztetést bo­nyolító másik, hatalmas étte­rem csöppet sem szürke, ha­nem nagyon is lakályos. Pilla­natnyilag több m'int százezer forint értékű cserepes virág de­korálja. Mindenütt rendezett­ség, tisztaság. Igaz, a bisztró­ra panasz van, hiszen ott a délutáni órákban olyan nagy a forgalom, hogy képtelenség tartani a megszokott rendet. Ide térnék be a munkából ér­kezők egy-két vagy több pohár sörre. Érdemes szót ejteni a szom­batokról és a vasárnapokról is. A reggel 6 órakor nyitó, és az utca felé is árusító büfében megvéheti'k e napokon a pak­siak a tejet, kenyeret, az épü­letben lévő cukrászüzem ter­mékeit, a friss süteményeket. De kapható virsli, hot dog, ká­vé is. Á vasárnapi éttermi ebéd 30 százalékkal olcsóbb. — A jövő év elején szeret­nénk megnyitni az úgynevezett süteményesboltot. Itt szemben, a cipőszalon helyén alakítjuk ki — kapcsolódik a sütemény- témáihoz Rónaszéki László, a vállalat paksi kirendeltségének vezetője, aki nemrég érkezett az Erőmű étteremből a Mun­kásba. - A nyitás attól függ, hogy a tanács mikor költözteti le a szalont a városba. — Egyébként partnereinkkel nagyon jó az együttműködé­sünk, havonta tartunk kooperá­ciós megbeszéléseket — foly­tatja, majd ennek kapcsán az étldp'szerkesztés meglehetősen bonyolult mozzanatait ecseteli, különös tekintettel a gyermek- élelmezésre: — A gyerekek étrendjét min­dig a pedagógusok bevonásá­val állítjuk össze. Természete­sen „társaságunkban" van olyankor a kalóriatáblázat, a gyermekeknek a legalkalma­sabb ételek receptjeit tartal­mazó könyv. És természetesen azon igyekszünk, hogy a kicsi­nyeknek miinél több vitamint adjunk. Szinte mindennap gyü­mölcs kerül az asztalukra, amit közvetlenül a kistermelőktől is vásárolhatunk. Ez megkönnyíti a beszerzés dolgát. Beszélgetőpartnereinket arra kértük, hogy szóljanak az ürge­mezőt érintő terveikről. 'Mind­ketten lelkes magyarázatba fog nak : — Jövőre indul ott a sörkert. Már áll a faház, a víz is be­vezetve... — Csapolt sör és üdítők min­dig kaphatóak lesznek, emel­lett pedig egytálételeket árusí­tunk. Birkapörköltet, pacalpör- költet, sorolhatnánk.,.. — Persze, a paprikást bárki maga is elkészítheti majd. Úgy tervezzük, hogy a társaságok a helyszínen megvásárolhatják a szükséges alapanyagokat, kap* nak bográcsot, és készíthetik — ki-/ki saját ízlése szerint - az ebédet. — A városi tanács pedig sza­badidő-parkot alakít ki. Lesz tekepálya, játékok a gyerekek­nek. Mindez úgy készült eddig, s úgy alakul a továbbiakban, hogy egyetlen fát sem vágnak ki! 'Mondhatom, szinte elfárad­tunk, mire bejártuk készséges vendéglátóink kíséretében a hatalmas épület minden zeg- zugát. A konyhát, a cukrász- üzemet, az előkészítőket, rak­tárakat, sőt, megnéztük a kü­löntermet is, amelyekben - de az étteremben is - gyakran tartónak rendezvényeket: es­küvőt, b r igá d talál kozákot... Most pedig menjünk az Erő­mű étterembe, amely természe­tesen az építkezés területén van. — Ott általában napi ötezer étkezőnk van - magyarázza az úton Rónaszéki László. - A nonstop üzemelésű étterembe az éjszakai műszakban dolgo­zók „éjféli ebédet" kapnak. Azoknak pedig, okik a központ­tól néhány kilométerre dolgoz­nak, konténeribüfék állnak ren­delkezésükre. Egyébként itt Pakson vannak az ország leg­nagyobb büféi, havi 4-600 ezer forintos forgalommal. Persze, a nagy forgalom el­ső számú magyarázató a jó üzletpolitika. Az üzemi büfék tejet, tejterméket, húsféléket is árusítanak, tehát a helyszínen megvásárolható mindaz, ami például az otthoni vacsora- asztalra vagy a vasárnapi ebédhez kell. Jól megy az Erő­mű étterem süteményesboltja is - üzemi áron árusít -, a „lenti” cukrászüzem alig győzi feltölteni. De a szezonban gyü­mölcsöt is árusítanak. Seré­nyen „dolgoznak" az italauto- m'aták és sokan várakoznak a pecsenyesütőnél is. Landler Gyula, az Erőmű ét­terem üzletigazgatója jogos büszkeséggel kísér végig „biro­dalmán”, ahol minden ragyog a tisztaságtól, a nyolcvan al­kalmazott serényen teszi a dolgát, az automata mosogatók „árasztják" a tiszta edényt, hogy a déli csúcsforgalomban sen'kinék ne kelljen várakoznia. A Mecsekvidéki Vendéglátó VáJ Iái at Pa'ksón 10 ezer ember ellátását biztosítja. S ameny- nyiben a tízezer embef pénztár­cáját „Vizsgáljuk”, kiderül, hogy egyenként és havonta 900-1000 forintot tesznek a vá’l- lálat kasszájába - de elége­Délelőtt nincs nagy forgalom a Csillag bisztróban detten. V. HORVÁTH MÁRIA Fotó': Czakó Sándor GAZSÓ L. FERENC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents