Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-24 / 250. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGVEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 250. szám. ARA: 1,40 Ft 1982. október 24., vasárnap Mai számunkból SZÁMÍTÁSTECHNIKA A KÖZIGAZGATÁSBAN (3. old.) GYERMEKKERESKEDELEM A HARMADIK VILÁGBAN (5. old.) GYENGE JÁTÉK - NEHÉZ GYŐZELEM A KOSÁRLABDA NB l-BEN (6. old.) AZ ORSZÁG LEGNAGYOBB FORGALMÚ BÜFÉI (3. old.) Rugalmasabb is lehetne... 'Mi is az a rugalmas munkarend? Valami olyasmi, amiért' nemcsak sokan áhítoznak, hanem mind többen ésszerűnek is tartják és gazdasági előnyeit sorolják. A bérelszámoló vagy a kereskerő kötött munkaidőben dolgozik, függetlenül attól, hogy a terhelés nem egyenletesen oszlik meg e na­pok és a napokon belül az órák közt. A bérelszámoló és a könyvelő teendői» például általában a hónap végén és elején sűrűsödnék, az üzletekben pedig javarészt délután térnek be a vásárlók. És, ha alaposan körülnézünk, kide­rül: alig van olyan területe a népgazdaságnak, ahol egyen­letes munká'tempóra lenne szükség. Inkább az jellemző, hogy óránként, hetenként vagy negyedévenként változik az elvégzendő munka mennyisége. Mindezek alapján az lenne ésszerű, hogy a feladatok nagyságához igazodjdnak a munkarendek. Vagyis: a dol­gozó munkával töltse a munkaidejét, ne pedig egyszer ol­vasással, üres fecsegéssel, másszor túlterhelten, megfeszí­tett munkatempóban. Munka nélküli időtöltés helyett min­den bizonnyal hasznosabban kiaknázhatok - odahaza vagy másutt — az órák, félnapok, napok. Ugyanakkor a vál'lalatoknak is érdeke, hogy a munkarendek a jelenlegi­nél jobban igazodjanak a gazdálkodó szervezetek igé­nyeihez. Hogyan? A módszerre egyelőre inkább a szakirodalom­ban találni példákat, a gyakorlatban alig. Pedig válasz­ték akad bőven. A munkarendek változatosabb formái alapvetően kétféleképpen alakíthatók ki: a részmunkaidő­ben foglalkoztatottak létszámának növelésével, illetve a teljes munkaidőben dolgozók rugalmasabb időbeosztásával. Ami az első módszert illeti, a részmunkaidős foglalkoz­tatás nőjünk rendkívül szűk körű: az aktív keresők mind­össze két százaléka dolgozik így, és tekintélyes hányaduk nyugdíjas. Holott nyilvánvalóan a társadalom más rétegei is feláldoznák jövedelmük egy részét a többlet szabad­időért. Az is elképzelhető, hogy akadnak, akik csak ilyen módon tudnának munkába állni. A gyesen lévők munka­vállalásának szabályozása, illetve az előírások módosítása valószínűleg növeli a részmunkaidősök táborát. A „Santa Clara" modell szerint a gazdálkodó szervezet és a dolgozó félévente szerződést köt a következő hat hó­napban teljesítendő munkaidőre. A megállapodásban azt is rögzíthetik, hogy (a vállalati igényékhez és az egyéni körülményekhez igazodva) hetenként hány órát dolgozzon a munkavállaló. Egy másik modell szerint szerződés köt­hető az éves munkaidő 100—90—80 százalékára — az alsó határ 40 százalék. így alkalom kínálkozik arra, hogy szink­ronba hozzák a munkacsúcsokat és a létszámot. Ugyan­akkor például egy 50 százalékos munkaidőben foglalkoz­tatott bérelszámoló bérét, ha a vállalat minden hónapban a legkritikusabb két hétben veszi igénybe idejét, nem a letöltött időhöz, hanem az elvégzett munkamennyiséghez kell igazítani. A részmunkaidős foglalkoztatás másik módszere a „job sharing”, az úgynevezett munkakör-megosztás. Ez például azt is jelenti, hogy 2-3 dolgozó vállal egy teljes munkaidős beosztást. Az már a csoport feladata, hogy eldöntsék: bizonyos óraszámonként, esetleg naponta vagy hetente váltják egymást. A job sharing alkalmazásához az is szük­séges, hogy a csoport tagjai megbízzanak egymásban. Egyébként ezzel a módszerrel a csoporttagok esetleg a munkán kívül is helyettesíthetik egymást. Például a „job shairfngiban" dolgozó gyesen lévő kismamák közül mindig az ügyel valamennyi gyerékre, aki éppen nem dolgozik. A részmunkaidős foglalkoztatáshoz hasonlóan több ki­dolgozott módszer van a teljes munkaidős foglalkoztatás rugalmasabbá tételére. Az egyik szisztéma: a vállalat több munkakezdési időpont felajánlásával, kizárólag a fix időt határozza meg. Vagy: a peremidőn belül, például 6 és 10 között, a dolgozók - naponta változtathatóan — maguk döntenék a kezdési időpontról. Más: a gazdálkodó szer­vezet csupán az úgynevezett törzsidőt kéri számon, a tel­jes munkaidő hetente vagy havonta (egy elszámolási idő­szakon belül) kiegyenlíthető. 5 ezzel nem merülték ki - a dolgozó és a vállalat vá­lasztási lehetőségét egyaránt fokozható — módszerek. Mind­azonáltal nálunk egyelőre kevés vállalatnál alkalmaznak rugalmas munkarendeket. Pedig a külföldi példák arra is bizonyítékul szolgálnak, hogy több műszakos üzemekben, gépek, munka'padok mellett is léhet élini a rugalmas mun­karendék adta lehetőségékkel. Kétségtelen: a rugalmas munkarend konfliktus forrása lehet, hiszen ellenérzést vált­hat ki azokból, akilkket nem érint. Előfordulhat, hogy a mli viszonyaink között néhézfkes a nyilvántartás, az adminiszt­ráció. Am a hátrányokkal érdemes szembesíteni az előnyö­ket is. Vagyis: a rugalmas munkarend több lehetőséget teremt a munkaerőkereslet és -kínálat egyensúlyához. Az­által, hogy minden korábbinál 'inkább figyelembe veszi a dolgozó egyéni körülményeit és sajátosságait, s ezzel fe­gyelmezettebbé teszi a munkát. Ilyen alapon az is elkép­zelhető, hogy mérséklődnék a munkaidő-kiesések, és (sok helyen) a jelenlét helyett a tényleges munka válik fontossá. MOLNÁR PATRÍCIA Nyilatkozat az ENSZ napja alkalmából zéséért folytatott hazai afccíók­Az ENSZ napja és a leszere­lési hét alkalmából a Magyar ENSZ Társaság Intéző Bizott­sága nyilatkozatot adott ki: Az embereknek - éljenek a világ bármély országában, le­gyen bármilyen bőrszínük, nyel­vük, társadalmi helyzetük — számos azonos érdekük van. Egészségesen, jó körülmények között, megélhetési gondoktól mentesen szeretnének éln'i. Ter­mészetes az az igényük is, hogy magukat és szeretteiket bizton­ságban tudják, s hogy minél többet ismerjenek meg a fel­halmozott tudományos és kul­turális javakból. Ezeknek az alapvető emberi jogoknak a gyakorlására azonban még csak a Föld lakosságának kisebbik része kapott módot. Ha nem pusztított volna éhben az év­században két világháború, s ha nem emésztene fel azóta is hatalmas összegeket a fegyver­kezés, akkor a világ népessé­gének nagy hányada már em­berhez méltó életet élhetne. A kormányok egy részét felelőt­len politikai körök, más részét a fokozódó fenyegetettség el­leni védekezés kényszeríti a hadikiadások növelésére. Ért­hető tehát, hogy egyre többen emelik fel szavukat e folyamat megállításáért. A népek kollektív békevágyát kifejező nemzetközi dokumen­tum már 37 évvel ezélőtt meg­született. 1945. október 24-én lépett életbe az Egyesült Nem­zetek Szervezetét létrehozó alapokmány, amelyben a világ- szervezet akkori tagállamai le­szögezték, hogy megmentik a jövő nemzedékét a háború bor­zalmaitól és erőiket a nemzet­közi béke és biztonság fenntar­tására összpontosítják. Ma, amikor 157 állam tartozik az E'NSZ-hez, a világ október 24-ét az ENSZ napjaként ünnepli. Több esztendeje ezzel a nap­pal kezdődően nemzetközi le­szerelési hetet tartanak a világ sOk országában, így hazánk­ban is. Már hagyomány, hogy október utolsó hetében a szo­kásosnál is több rendezvény figyelmeztet az újabb világ- háborús veszély elhárításának fontosságára. A fegyverkezési hajsza foko­zására válaszként erősödik a békemozgalmak aktivitása. Ma­gyarországon a társadalom minden rétegében tapasztal­ható, hogy az emberek a ko­rábbinál nagyobb szerepet akarnak vállalni a béke meg­őrzésében. A magyar értelmiség májusi találkozója levelet intézett az ENSZ-közgyűlés második rend­kívüli leszerelési ülésszakának elnökéhez, és kedvező fogadta­tásra talált a magyar orvosok elhatározása is, hogy részt vál­lalnak a nukleáris háború el­len fellépő mozgalomban. A fegyverkezési verseny megféke­bán egyre nagyobb szerepet 'kér a felszabadulás után szüle­tett korosztály, mert felismerte, hogy a béke megőrzése és sze­mélyes boldogulása, jövője kö­zött közvétlen összefüggés van. Az Országos Béketanács el­nöksége és a Magyar ENSZ Társaság Intéző Bizottsága - mint azt a legutóbbi együttes ülésen elfogadott felhívásban Is megerősítette - lehetőséget teremt a magyar közvélemény békeakdrátának kifejezésére és az enyhülés érdekében tovább építik a kapcsolatokat más or- 'szágok -békéért küzdő erőivel. A leszerélésl hét jó alkalom arra, hogy a magyar társada­lom különböző rétegei tanulmá­nyozzák a nukleáris katasztró­fa elkerülését és a fegyverke­zési hajsza megfékezését szol­gáló szovjet javaslatokat, a Varsói Szerződés külügyminisz­teri bizottságának napokban elfogadott dokumentumát és a szocialista diplomácia más kezdeményezéseit. Megismer­kedhetnék az ENSZ nemzetközi biztonságot szolgáló dokumen­tumaivá!, más békemozgalmak törekvéseivel, szándékaival. Ja­va slata'ikkal h ozzá já r uíh a tna k ahhoz, hogy a magyar béke­diplomácia az eddiginél is jobban szolgálhassa a nukleá­ris háború megakadályozását, az enyhülés ügyét - fejeződik be a nyilatkozat. Utódlási harc Japánban Tokió, Rie-fsdh Lajos, óz MTI ítudösiíitlólja jéhe-nlti : Szombat reggelre megdőlt az éjszakái poAilktai képlet, s a japánban konmábyzó iLilberáillis Demokrata -Pd-rt- vezetői áldásu­kat adták a párton befül'i vá- tasz-tálsi kampány megindításá­hoz. A tét pedig a- pá rtel'nökli, vailaiminlt a miniszterelnöki tiszt­ség megszerzése, miután- — miln.t ismeretes — 'Sz-uzukii Zeníko el­határozta temondálsát. Pántokén- éjfélikor az LDP-ve­zető poilWilkiuslali még. azt a dön­tést ha Zitáik, ’hogy — a hosszú válias-ztási -hlairc elkerülése Gál­jából — szo-mibaton- -még egy ,,,utolsó erőflesz-íttést” tesznek egy ko-mpromilssziuimos utód ik-i- jeHÖIIébére. Végül rögtön ezután folytatták a tá'rgyaiíáSokatv de szoim'bat reggeliig sem tudtak megegyezni.- Az utódlás fő esélyesének tar­tott iNOika-szone Jaszuhiiro, a köziigazgatási hivatal- vezérigaZ- gatójbi -ragaszkodott ahhoz, hogy a- kiét po-szt változattan-u! egy kéziben Összpontosuljon-. Hí­rek szerint ugyanis neki kínál­ták -fel' o kormányfői tliSzité-t, míg o ipáirt elnöke - ebben- az eset­ben - 'Fulku'da Taikeo-, az elllé-n- tó'bor vezetője léttlt volna. A választási előírások sze-ri-nt a -jelöltek az- elkövetkező he­tekben- sók pénzt felemésztő k-o-rítes'hadljb-rátot vívnak egészen no-vemiber 23-lig, amikor- az LDP több -rrriint egymilliós tagsága szavaz. A várongi vállalkozás Várongon, a Petőfi Termelőszövetkezetben sem dúskál- kodnak az anyagiakkal, ám megtalálták, mert megkeres­ték a termelésfejlesztés olcsó módját. Arról van szó, hogy nemcsak a nagy tőkékkel nem rendelkező mezőgazdasági üzemek, de eddig jól működő, s tartalékkal rendelkező gazdaságok is meggondolták mikor, mit fejlesszenek. A szarvasmarhatartás fejlesztése soha nem kerül le a napirendről, mert húsra, tejre mindig szükség van. A váron­gi „szegény” szövetkezet vezetősége látott fantáziát a szarvasmarha-ágazat fejlesztésében, s ezért, kevés pénze ellenére is istálló építésébe kezdett. Szerencsére a Tolna megyei Agrobernél jó partnerokra találtak és a helyi le­hetőségeket felmérve „kitaláltak” egy olcsó építési módot, azt, hogy a szövetkezet saját erejéből kitermelik a fa­anyagot, leszabják, beépítik - Salgó Károly tervezőmér­nök és munkatársai elgondolása alapján. Az Agrober terveit már meg is valósították. A múlt hét végén volt a kétszázas istálló műszaki átadása. Ekkor már csak az istálló egy részén volt mén -munka, és természete­sen az út betonozása maradt legutoljára. A beruházás két­millió forintba került, s kétszáz üszőnek készült olcsó férő­hely. Pj-Gk A mélyalmos istálló faszerkezetét a szövetkezet saját erde­jéből termelték ki. Betonút vezet az új istállóhoz Védőtető a szabadtéri jászol fölé

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents