Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-23 / 249. szám
1982. október 23. /rouu\ tfÉPÜJSÀG 11 Utak, keresztutak 6. fiz Emberért Képzőművészeti irányzatok az impresszionizmustól napjainkig A közelmúlt művészeti irányai között nem tudunk merev hja- t-árokat húzná, s amikor Az Emberért címet adtuk fejezetűinknek, ez nem jelenti azt, miinthta korábban a művészetek központja nem az ember lett volna. Minden művészet 'mindenkor az élet értelmét kereste, az express z)ion-i-zim.u!s azonban különös hdngs-úllíylail. Expresszi ó, expresszív, expresszivitás, exire pssz io n izim us. Inkább a művészettörténetben, s a lélektanban, miint a. köz- nyelvben használt fog állmaik. „Expresszionista", „futurista" a tá jé’kozatla nalbbak szá máira minden szokatlan-, modern művészi meg-nyliíliaitlkozás, anélkül, hogy a fogalom tartalmát ismernék, keresnék. Bánme-nmyiire (s szabálytalannak tűnik első látásra az expres-zionizmas, 'megvan a pontos szabó lyrend- je. Magyar fordítása nincsen. Az expresszio annyit jelent: kifejezés. Az expresszionizmus : kifejező művészet. Expresszív az, ami rendelkezik a kifejezés elemi erejével, expresszivitás pedig az a-z erő, ami nélkül a kifejezés hatástalan. Minden művészet kifejezés, miint ahogy a legelvo-ntabb művészet is ábrázol, tükröz valamit. Ha alkotunk, tenmészetszerüllte-g kifejezünk yalwmiit. Az alkotás már önmaga ban vé-leménylfonmá l-ás, és véleményünk kifejezése is egylben. De mégsem minden művészet expresszív. Jobb tehát, ha- magytar megfelelők híján megmaradunk az eredeti fogalmaiknál, az expresszívmél és az e x press zli o-nizimusn á T. Az exipres'sziion-izmus az indulat művészete, ezért festészetben, irodalomban-, zeniében, filmben, főtáblán arra helyezi a hang súlyt, a-mii a- jelenségekre adott indulatos váiia-szoiiinlkat leg,teljesebben kifejezi. Mertta-z érzelmi felindulás művészete: nem ragaszkodik a szigorú megszerkesztéshez, hanem az indulat természete szerint szabadon fogalmaz. Az atomy és a tárgy helyett a-z állítmányt, az igét kedveli, mondat helyett a szavaikat, világos ta-goftság Helyett a szenvedélyes indiutalt- szava-loat, odavetett színfoltokat. A társadalmi helyzettel kibéküllt szecesszió plaiszitiertes szíineiivei! szemben a* h?airsagó( loemmény el- lenieteket keresi, zenében a komt rapunikci'óit, ato nalit é si, a megszokott dúir—moll rendszer ellenében az össze-hOmgzás nélküliséget. Mindenben a 'hangosait, a- felkiá ltot látja-, a-z -Ember elesettségére figyelmeztetőt. Soh|a senki nem írta l'e annyiszor az Ember szóit, miint a-z expresszionisták és előttük soha olyan távol nem került művészet az egyetemes és általában véve aktuális, közös európai - emberi - kifejezési formáiktól, mint az expressziioniz- mus idején. A művészet átlendült b szubjektivitásba-, s lényegesebbnek -tartotta a- figyelem -felkeltésének egyéni megnyilvánulásait, mint magát a tárgya-t, amiért szavát kimondta-, e-llkiá Itatta-. Az expressz-iomíiz- m-us művészete csupa felkiáltójel, csupa t-őlmoin-dat, ige, indulat, szenvedély, hogy belénk vájjon, felriasszon, hogy felriassza a- mlag-a korába,n azt az álmos és megalkuvó tá-nsad|al- m-at, amelyért és amelynek ellenében sífcraszálllt. De siike- rült-e végül is a- riasztás? -Nem- csO'k a különllegesiségék, a- szokatlan jelzőik:, sz-ákapcsol'-ások, rikító színek és képek maradtak meg- csupán, elvesztve tisztes szándékait a vesztébe rohanó emberiségért él-kiáitott szónak? 'Az expresszionista iirodailoim ma már jósz-eri-nt olvashatatlan, bár .például a dráma újjászületését éli '(lB|ertolt Brecht). Kiadványok is napvilágot Hátnak, s olyan- világhíres személyekre emlékeztetnek, mint Max Reinhardt. Az expresszionista prózairodalom szélsőséges, ere- detieskedésre törékwő munkái ellobba-ntak maradandó hatás és érték -nélküli, míg. költőik sok verssel (Kassák vagy Szabó Lőrinc) máig szólóak. Szobrászuk, -mint Ernst Bacltadh vagy Szer- v-átiiUsz Jenő kevés volt, ómimár a k o rai expresszio nizimusból Van Gogh, később Oskar Kokoschka, iM.a-.rc Oha gall, Käthe Kollwíitz, Frans Mtaseneef, a magyar Uiifz Bélái, Mattis T-eu-tsdh János, Tornyai Já-nos, Holló László, Lőrincz Gyula o-lyain nevek, akiket az érdeklődő bizony- nyál isimer. Az expressz-ion-izimus rendkívüli eleven művészet, csupa mozgás, s amennyire alkalmas a festészet vagy rajzm-ŰMé- szet arra-, hogy szolgálatba álljon, a-n-nyi-rO alkalmatlan törvényszerűségei folytán a-z építészet, vagy általában a táirgy- fo-rmál-ó művészetek. Annál inkább a film. Eizen-steiin iRatyomi- kiinját mint a Világ egyik legjobb filmjét tartják számon. 'A Góle-m, a- Szerelmeim Hirosima1, a Mater Johanna, de akár ia- Szegény,legényeik i-s expresszionista eszközöket -használt az ember belső, ellentmondásos világának kifejezésére. Nem marad a fillím -mögött a zene sem, gondoljunk; Sztravinszkijra vagy Bartók Bélára. Már-már lezárt művészeti -korszaknak tekintettük az expre-sszüönizimiulst, melyet a me-gáporo-do-tt társa diaiam elleni tiltakozás, n háború elleni védekezés, az elnyomott „kisember” iránti roko-nSzenv táplált. M|a különösen a festőművészetben, 'filmben újjáéledt, figyelmeztet öten-, mint a- jajkiál- tás, a felkiáltójel1, olyan időkben, aimiikor ismét szükség Van az Emberért ellkiiálto-tt szóra. KOCZOGH ÁKOS '(Következik : 7. Mozgás, dinamizmus). Kiállítás Székesfehérváron Művészet /. Lajos korában iNp-gy Lajo-s király halálának hiafezázadiík évfordulója- alkalmából a- szeétkesfhérvári Csók István Képtárban reprezentatív kiállítás nyílt meg. iTöirtéinelmlüinik folyamán egyetlen uralkodó kapta meg ö „nagy" jelzőt a francia' királyi Család nápolyi ágábál, az Artjou dinasztiából származó I. Lajos, akiinek birodalma a-z Adriától a Baltikumiig terjedt. Uralkodása 'Miagya, rország egyik fénykora volt. Már kartácsai kiemelték nemes lovagi j,éltemét, bőkezűségét, jámborságát, dicsőséges háldj-ácata-il és diplomáciai slilktereit. Kormányzása felvirágoztatta- az országot. A középkori krónikák azt is feljegyzik ráta, hogy nemcsak az előkelőiknek, htanem a népnek is gon-dlját viselte, gyakran ál- ru!háb|aln, mint tavasz felderítő, járta a falvakat és mezővároso- ktat, hogy megvizsgálja a váimo- so*k és elöljárók szokásait, és hogy a- nép pOniasatailbôl megismerje elkövetett jogtalanságaikat. QrSzáglása- (1342—(1382) ideijén az erős királyi hatalom védelme állott a középlkori Viszonyok között kibontakozó árutermelés révén hazánk a nemzetközi kereskledefem és d-i piáin ádio.i kapcsoltatok folytán Európa egyik központija volt. iNtagy Ltajas udtVar-i épí-tkezé- sei méltó fényt Vetnek a lovagkirály kultúrájának igényességiére. A második világháború pusztulásai során lehetővé vált -hudlaii ásaitá-stak,1 melyek íaz Anjou-(palota fogadótermét és kápolnáját tárták fel, a középkori palota-együttes világhírű szó bo rgá! ériá jóval és az ország különböző részein előkerült műemlékek a X1IV. század második felének művészetéről -és anyagi kultúrájáról új képet rajzoltak. A visegrádi palota An- jo-u-lkoci szárnya a fino-m-művű gőtik-us d ísZkúittlal, az elmúlt évtizedekben romijaikban konz'er- vá'l-t, vagy helyreállított várak, mint az itáliai mintára épüilt, négySaroktornyos diósgyőri vár, a htatátalilniko-n túli zólyom,i vár, vagy az egyetlen tömbből álló, cseh mintára készült kustélytí- pusiú győri püspökvár szemléletesen mutatják, ho-gy h'a-zánk a különféle irányokból érkező s-till ushta tá so k ütk-özőpo ntjáiblam sajátos vonásokkal rendelkező művészi formákat teremtett, amelyek nemcsak az építészetben, hanem a festészetben, szo-brászatbtan és a-z iparművészet egyes ágOílbta-n is jelentkeztek. Az építészetben és a szobrászatban az osztrák, cseh ha- tás mellett később a délnémet stíluselemek kerültek előtérbe, tért hódítottak a festészetben az itálitali trecento elemek, de a nemzetközi gótika hatása !". kimutatható. A keszthelyi egykori ferences templom plé-ldát- Ita-n-ufi gazdag szentélyfreskói, vagy az ultőbbi évek nagy jte- l-en-tőiségű falusíi tempilo-mfeltá- rásaii bizonyítják ezt. A szomszédos Szlovákiában a gömöri templomok gazdag freskósoro- z-atai szinte újra rajzolták középkori festészetünk eddig ismert tablóját. A fas-zobrászat emlékei - köztük- a kifinomult sz-latvilni Mtadon-na - a délnémet stílus fokozódását mutatják. A királyi udvartól távol, a szepíességi kisvárosokban a faszobrászat sa- já-tos helyi -változata bontakozott ki. Első nagy hatású emlékük az 1340—60 között készült top-oroi Mado-n-na, mely néme- tes-franciás igazodást tükröz. A Szent Simon ereklyetartó i(Zára) MŰVÉSZÉT Felvidéken, Sáros megyében is helyi hagyományokra támaszkodó fafaragó iskola altalkiullit ki, mélynek jellegzetes képviselője a- hléthá-rsi Plieta. A székesfehérvári ba-zúllilka újabb ásatásai nyomán sikerült rekonstruálni Nlagy Lajos király sírkápolná jót, s'íreimillélkitöredíé- ké-ntek alltaíko-s fedőlapjával, és leányának Kataillin hercegnőnek síremlékével. A láá'CMtptt anytag- ban láthatjuk a budai Nagy- boldog-asszony templom déli kapu-za-tá-naik Mária halálát áb- rá roló domlbo rm-űtö red ékét, mely a práglai Par.lér-iműhely hatására' vall. A lőcsei Szent Jakab templom délnémet hatás alatt álló díszítését fényképeik mutatják. A középkori udvari k-ullt-úra jelentékeny művészeti műfaja volt a,z ötvösség. Nagy Lajos korában a- nemesfém, különösen az airamylbányászbt a sok újonnan megnyitott magytar bánya- következtében erősen fellendült. Az udvari és városi ötvösműhelyek egymás mellett virágoztak fel; a század közepén a magyar ötvösség egy-ilk fénykorába- érkez-eitt. A na-gy király hadjáratait, diplomáciái ka'poso- latoi és zarándoklatai révén ötvös-stégünk p arattam szépségű emlékei Eu-rópa nagy kincstárai - ba kerülték. A magytar udvari ötvösök nemzetközi sz-em-pon-tböl is kiemelkedő szakmai színvonalát mutatja Nb-gy Lajos Bécs- ben őrzött kettős keresztije, a londoni Héd-ervári kereszt, ta-z iglái pacifiikálé és az aacheni ztairán'doklkápolma több berendezési tárgya. Nagy Lajos udvarához kapcsolódik a kiállítás talán legszebb, mom-ume-ntállis ötvösműve, a zárai katedirális csaknem életnagyságú, 1-380- ban készült, o-lasz mester kezétől szárma-zó, kopo-rsóaJtakú erekilyetartójta a szent életéből vett jelenetekkel. A kor világhírű remekei közé tartozik Nalgy Laljo-s leányának, Hedvig lengyel királynőnek pompás foglalatú hegylilkirisltály serlege, mely a d-rezda'i klncsltárba-n található.-Nagy Ltaljo-s humanista kulibú- ráija az eglész országban szétsugárzott, amint (azt a Kon-t nádor által építtetett csatltaii kolostor, o szécsényi ferences templom sekrestyéje, vagy Aq-ui- lá János veleméri, bámt-o-rnylai és márto-nhelyi fnesikói tan-úlsit- ják. BRESTYÁNSZKY ILONA Képzőművészetünk közönsége A számadatok nemcsak biztatók, hanem lelkesítők: az évek során megkétszereződött a múzeumok és kiállítótermek közönsége. Csaknem 16 millió állampolgár tekintette meg 1981-ben hazai tárlatainkat. Ez mindenképpen általános társadalmi eredmény, igazolja képzőművészetünk minőségi fejlődését, az intenzivebb kapcsolatot mű és ember között. Megnövekedett a szabadidő, ezzel a kultúra iránti fogékonyság, de izgalmasabb a kiállítási program is. A számadatok növekedéséhez az is hozzájárul, hogy egyre többen gyakorolják újra a népművészet különböző ágazatait, és igen sok a nemzetközi képzőművészeti esemény hazánkban. Elég ha a kisplasztikái biennáléra, a szombathelyi tértextil-biennáléra, a nagyatádi, hajdúböszörményi nemzetközi művésztelepekre, a kecskeméti kerámiaszimpozionokra utalok. Bekapcsolták a képzőművészet vérkeringésébe az üzemeket, gyárakat is, az idei képzőművészeti világhét megnyitóját például Csepelen rendezték, abban a munkásotthonban, ahol a munkás képzőművészeti nevelés immár több mint harminc esztendeje elkezdődött. A budapesti, váci, salgótarjáni üzemek egész sorában — az új országos gyakorlatnak megfelelően — rendre nyílnak a tárlatok, olykor múzeumi feladatot látnak el a gyárak, részt vállalnak a közművelődésből, „házhoz" szállítják a kultúrát. Ez is százezres közönséget toboroz, új iműbarátok seregét. örvendetes, hogy több helyen megalakultak az iskolagalériák, más-más működési megoldással. Van ahol új kiállításokat rendeznek és gyűjteményt is elhelyeznek az iskolákban. Másutt az iskola nemcsak a gyerekeknek, hanem a leinőtt lakosságnak is kulturális programot nyújt a folyamatos tárlatokkal. Él az a tévhit, hogy sok a (művész, s az állam nem képes eltartani ezt a megnövekedett létszámú művésztábort. Ha az állam nem is, de a társadalom igen. A művek sokszorozó- dásával párhuzamos lehet a közönség sokasodása, miközben egyre többen válnak mű- barátokká, műgyűjtőkké. A kölcsönhatás lényege, hogy a képzőművészek alkotásaikkal a környezetkultúra részesei, szerepet vállalnak az Ízlés, a tudat esztétikai fejlesztésében, s ennek jegyében részesülnek a társadalom anyagi javaiból. Nem a művészek és a művek számát kell csökkenteni, hanem az alkotók és a társadalom kapcsolatát indokolt élmélyite- ni. Mindez akaratlanul is megtörténik akkor, amikor a népművelők ügyszeretete megszervezi a művek és a közönség találkozását, akár kiállítóteremnek kinevezett vasúti állomásokon, üzemi ebédlőkben, szállodákban, művelődési házakban, könyvtárakban, éttermekben, tsz-központokban, laktanyákban, tanácsházak dísztermében és más helyeken, a legkülönfélébb alkalmakkor. Tovább fokozza a hatást, ha valami kedves figyelmesség a tárlatmegnyitás inditóeleme. Több helyen az iskolások énekműsora, másutt a művésznek átnyújtott virágcsokor sugározza azt az atmoszférát, amely nézőt és alkotót egyaránt élményben részesíti. A sok szép példa közül újabban kiemelkedik a Tolna megyei Kölesd, ahol az összefogás baráti közösséget formált a helység lakosságából. Itt egy-egy tárlatnyitás valóságos népünnepély, s éleszti a reményt, hogy minél több helyen így lesz. LOSONCI MIKLÓS Oskar Kokoschka: Veronika kendője {Budapest Szépművészet Múzeum) Holló László: Vihar {olaj, 1930)
