Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-23 / 249. szám
e^Dêpüjsàg 1982. október 23. Mongólia Háromszázezer tárgy a múzeumokban 'Mongólia több mint 30 múzeumában összesen mintegy 300 ezer kiállítási tárgyat őriznek. A múzeumokat évente 7— 800 ezer belföldi látogató keresi fel, és nagy érdeklődést tanúsítanák a gyűjtemények iránt a külföldi turisták is. Az utóbbi öt évben a világ 100 országából mintegy 200 ezer vendég tekintette meg a mongol kiállításokat. Az ország legrégibb kiállítási csarnoka a Mongol Népköz- társaság Központi Múzeuma, amely a népi hatalom megteremtését követő időszak egyik első közintézménye volt. Gyűjteménye a megalapítás idején mindössze ,280 tárgyból állt, ma viszont 5 ezer ereklye őrzi a múlt emlékét. A Forradalmi Múzeumot 1931-ben nyitották meg, s ez jelenleg az ország leglátogatottabb kiállítási intézménye. Itt a mongol nép harcának és a forradalom vezető személyiségeinek mintegy 6 ezer emlékét — fotókat, filmfelvételeket, dákumentumokat - gyűjtötték össze. A mongol állam jelentős ösz- szegéket fordított a műemlékek helyreállítására. A többi között restaurálták az 1585- ben épült Erdeni-Cu-i kolostort, valbmiint Bog do kán nyári rezidenciáját. De nemcsak a fővárosban és a régi kolostor- központokban nyíltak múzeumok, hanem az ország különböző megyéiben is, főként népiművészeti kiállítótermék. A Képzőművészeti Múzeumot 1966-ban létesítették. Gyűjteményéből gyakran küldenek kollekciót a szocialista országokba, hogy a közelii és távoli !ba rá tok meg ismerkedhessenek a modern mongol képzőművészet legjobb alkotásaival. Ulánbátorban létesült Ázsia legnagyobb Lenin-múzeuma is. A közeljövőben újabb múzeumok egész sorát nyitják meg Mongóliában. Megkezdi működését az első mongol paleontológiái, geológiai, színházművészeti múzeum. Megalapítják a néphadsereg központi múeu- rnát, s tervezik templom-múzeumok létesítését is. Kalita és Kodaki Egyenarculat nélkül A mindinkább »párosodó mezőgazdasági termeléssel lehetővé'válik, hogy a paraszti munka közelebb kerüljön az iparban a llkalimazoitt munkafeltételekhez. Ebbe a folyamatba' a Szovjetunió valamennyi köztársaságát 'bevonták. Közölttük érdekes példákat találunk Ukrajnáiból. KÍSÉRLETI FALVAK Almikor ugyanis az építészek és tervezőik hozzákezdtek az ukrán falu új arculatának kialakításához, 40 kísérleti falut építettek fel. Ezzel' egy időiben azt a célt tűzték ki, hogy komlhinát- jOnaik, összekapcsolják az igényeket és a lehetőségeket. A tetszetős épületeket belüli a kor k öveteimé nyelné k megife lel ő komforttal látták el, variálták a lakó- és kommunális épületeket. A szoJgáltaitóinétzményeket iis úgy tervezték meg, hogy azok minidén tekintetben a lakosság kényéllmét szolgálják. A felhalmozott tapasztalatok birtokában lehetővé vált az öreg falvak rekonstrukciójának legkedvezőbb útja. Ezek a falvaik nem^_kaptaik egyenaroulü- tot. íime, néhány példa. Ukrajna erdős-lsztyepplés részén két új település jelent meg. Az egyiket Kantának, a másikat Koda- kiiméik nevezik. iKíallita építésével egy időben hozták létre itt a köztársaság egyik legnagyobb sertéstenyésztő sxovhozát. A korszerű szov- hoz-válilOlhtot évente 108 ezer sertés hizlalására tervezték, valamennyi technológiai folyamat automatizált. A munkaköreim é- nyek itt pontosan olyanok, miiint bármely iparvállalatnál1. Ez már lehetővé tette, hogy kialakuljon a helyi lakosság sajátos arculata. Az építészek figyelembe vették ezt a sajátosságot és a falut egy kis agrárváros követelményei szerint tervezték meg. Lakosainak többséáge többemeletes házakban kpipott otthont. A távfűtéses, meleg vízzel ellátott lakások ugyanolyan kényelmesek, mint ai városiban. iKbdaikiiinak teljesen más az arculata'. Itt gabonáit és cukorrépát termesztő kolhozparasztok élnek. A faluiban önálló egy-lkétemeletes családi házaik épülitek. KÍVÜL FALUSI, BELÜL VÁROSI Az építés formáját az ott folyó termelés jellege határozta meg. Amíg ai nagy sertéstenyésztő komplexumban,, Kantáiban az iparszere termelés az egyetlen és meghatározó forrnia, a didiig Ko dokiban megmaradtak a hagyományos mezőgazdasági formák mellett. A kodakiáik építkezésére a tömörség, az ésszerűség jellemző. A falu központjában kaptáik hieiyet a, köziijglazgatási, kulturális és oktatási épületek, amelyek közel vannak a falu lakónegyedéhez és a termelő- szövtetkezefhér. A kísérleti falvak során szerzett tapasztalatok egyértelműen bizonyították, hiogy az emberek tetszéséit leginkább a hagyományos falusi .házaik nyerték meg, pontosabban azok, amelyek major jellegű lakóépületek. Ugyanlaikkar azt kívánták, hogy lakásuk belülről1 semmiben sem különbözzék a városi lakásokétól. A tervezőik elkészítették a megfelelő terveket. Hogy elegendő válasz,lék is legyen, mintegy kilencven, változatban dolgozták ki a lakóházakat. KELLEMES TELEPÜLÉSEK Annak ellenére, hogy az ilyen házak öszehOsonlíthatatlanul többe kerülitek, mint a telepszerűen, épük lakóházak, a leendő tulajdonosok nem, léptek vliissza. A szovhozok és kolhozok hosSzú lejáratú és kamatmentes kölcsönt nyújtanak tagjaiknak. Ez a kölcsön elérheti az építkezés bruttó bekerülési 'költségének 80 százalékát. így a hitelezés feltételei szerint a kölcsön, felének visszafizetése után a másik részt az a, gazdaság egyenlíti ki, ahol az építő és családja- dolgozik. Az újjáépített falu központja egységes építészeti együttes, amelyben miniden épület, létesítmény kiegészíti egymást, az egész benyomását keltve. Rendeltetésüket tekintve pedig úgy csoportosították az épületeket, ahogy az a lakosságnak a legkényelmesebb. A központban helyezték el az üzleteket, a postahivatalokat, a javítószervizt, a mozit és a könyvtárat, ahal felnőtt- és gyermek-olvasótermieket is kialtalkítottalk. A kísérleti és az építészeti re konst rakd ó nyomán újjászületett ukrán falvak jó adottságú, kellemes telepüíésseklké váltak, ahol a legjobbak a demográfiai adottságok, jók a gazdasági mutatóik. Ezé kiben o falvaikban jelentősen csökkent a llaikosiság elvándorlása, meg- .növekedett a fiatalok részaránya', nőtt a kulturális színvonal. E változások eredményeképpen javult a kolhozok és szovhozok termelési tevékenysége, növekedett a munka termelékenysége. IGOR SZEDAK, az ukrán, építészek szövetségének elnöke Kalita falu iközpontja Hohlomai faedények Az ősi orosz falu nevét, Hoh- lomát szinte nem is említik az „aranyos", „napsugaras", vagy „lángoló" jelző nélkül. Innen indult világhódító útjára a lakkozott, festett faedény, hogy népszerűségét kivívja nemcsak a Szovjetunióban, hanem a határokon túl is. A dúsan díszített ősi iparművészeti tárgyak meg ma is fontos használati eszközök a szabadban élők — halászok, favágók, vadászok - számára, hisz a tűzben edzett fa igen kemény. A monda úgy szál, valamikor féges-régen az üldöztetések elől ikonfestök menekültek az Itteni erdőkbe. Volt közöttük egy, aki még a napsugarat is rávarázsolta a faragott-festett edényekre. A titokba beavatta a környék parasztjait is... 1775-ben hivatalos rangot kapott az „arany hohlomai fa": a cári ukáz Szemjonov városát tette a „kanálfaragók fővárosává". A kézműipar kivirágzott, a szakmai titok apáról fiúra szállt. Ülj ornamentikák, új műhelytitkok születtek, mígnem a múlt század végének ipari fellendülése tönkretette a hohlo!------------------------------------N incs két egyforma Iminta mai mestereket. Csak 1916-ban Gorkij barátja, Georgij Matve- jev festőművész patronálásának köszönhetően nyílt meg a különleges iparművészetet tanító iskola. A hohlomai iparművészek tevékenységét 1925-től egyfolytában siker koronázza. A párizsi dekoratív művészet világkiállításának aranyérmét hamarosan követte a brüsszeli, londoni, rio-de-,jártéiról, lipcsei, o sokai, montreali is . .. A hohlomai népművészeti gyár több mint 30 országba exportál kanalakat, tálkákat, hordócskákat, boros-, sörös- és teáskészleteket, vázákat — mintegy ötszáz féle terméket. Az itteni mesterek még önmagukat sem másolják, nincs két tökéletesen egyforma hohlomai termék, mert az ismétlődő formákból mindig új és új motívumok születnek. GAVRIIL PETROSZJÁN Jobb mint az ámbra Mintegy 1000 kilogramm tö I gy moha - kivon a tot foga a k előállítani az idén a bahcsi- szeráji illóolaj-szoVhoz „Krími rózsa” üzemében. Terméküket már várják Moszkvában, Lenin- grádban, Rigában és más városokban az illatszergyárak. A mohakivonatokat a kölnivizek és parfümök illatának rögzítésére Használják. E komponens révén a kölnivizek és parfümök tartós sajátos illatot kapnak. Korábban erre a célra a drága ámbrát használták. A szakemberek hosszú kísérletek eredményeként találták meg az ámbra egyenértékű helyettesi- tőjét. Kiderült, hogy a tölgy- moha tartalmazza az illatszer- gyártásban nélkülözhetetlen re- zenaid nevű komponenst. A nyersanyaggyűjtést nagy gonddal végzik, nehogy megsértsék a fákat. A legtöbb mohát a Jalta, Belogorszk, Alusta környékén lévő ligetek szolgáltatják. Vietnam Uj üzemek, létesítmények Gyors ütemben épülnek a kisebb-lnagyobb üzemek és egyéb létesítmények a Vietnami Szocialista Köztársaság különböző tartományaiban. A Vung Tau Con Dao körzetben például 28 ipari, szolgáltató, egészségügyi és szociális létesítmény, köztük halfeldolgozó üzem és halászkikötő, 250 ágyas kórház és 7 szálloda, tengerparti üdülő és több iskola, múzeum és sportstadion épül. A 'mezőgazdasági munkákat felsegíti az ipar fellendülése. A Ho Si Minh-várostál délre elterülő Tion Giang tartomány rizsültetvényeia nem okoz gondot az öntözés, mert a villany- hálózat a legtávolabbi gazdaságokig is kiterjed és működteti az öntözoszivattyúlkat. Ahol csak lehet, gépek segítik a mező- gazdasági termelést. A Me- kang-delta vidékén a tartomány mezőgazdasági gépesítési központjának szakemberei a legutóbb hat régi műtrágyaszórót alakítottak át olyan rizsvetőgépekké, amelyeknek óránkénti teljesítménye 3—3,5 hektár. Bulgária A „Csarodejka” csodája Nehéz aratás volt az idén Bulgáriában. Majd minden nap esett, sok helyen viharral és jénesővel. Rázgrádi megyében a legjobb búzatermő vidéken a vetés egyharmada megsemmisült. Dobrudzsában, amelyet Bulgária magtárának mondanak, a földekre július végén alig egy fél óra alatt négyzetméterenként 80 liter víz zúdult. Országos becslés szerint a kedvezőtlen időjárás következtében a veszteség hektáronként közei ezer kiló. A természeti csapás ellenére, országos viszonylatban, hektáronként 45 mázsa feletti átlaghozamot értek el. NINCS MEGÁLLÁS, NINCS SZÜNET A legjobb fajtákat a Generál Tosevo városban lévő Búza és Napraforgó Intézet nemesítette ki. Az Állami Fajtaügyi Bizottság eddig az intézet 16 búzafajtáját hagyta jóvá. További 20 fajtajelolt kikísérletezés alatt van. Az ország búzaterületének 70 százalékát az intézet által kitermelt fajtákkal vetették be. Fajtanemesítő munkájuk nagyban hozzájárult ahhoz, hogy túljutottak a hektáronkénti 40 mázsás átlaghozamon. Sőt, Északiké let-Bulgária hat meay’jében és Dobrudzsában több mint 400 000 hektáron az átlagos terméshozam hektáronként az 50 mázsát is meghaladja. — A kutatásban természetesen nincs megállás — mondja Alexander Karaivanov, az intézet igazgatója. — A mezőgazdaság fejlesztésében szünet nincs. Egyes fajták kiöregednek, mások kiesnek, mert újabb, magasabb minőségűek kiszorítják őket. És a fejlődésben a fajtanemesítésé a döntő szó. SZÁZ MÁZSÁN FELÜL A korszerű gabonatermelés az alacsony szárú, nyomásálló, termelékeny és a betegségeknek tartósain ellenálló fajtákat kíván. Bulgáriáiban az első ilyen fajta 1966-ban a „Ruszalka" volt. Ez a fajta értékes biológiai és gazdasági tulajdonságaival nemcsak a búzatermelés új típusává, hanem a továbbneme- sítés genetikai alapjává vált. A „Ruszalká"-nak, mint donornak élettani jótulajdonságait megőrizte a „Trókia", amely azonban intenzívebb fajtának bizonyult. 1975. és 1981. között az intézetben ebből a fajtából hektáromként 81,4 mázsás hozamot értek el, ami 20 százalékkal! meghaladja a „Bezosztája" hozamát. A „Tirákiiát" a „Vrat- ca”, az jOgoszta", a „Jubilej" és a „Vega” követte. Bevezetésükkel az utóbbi öt évben az országban egyharmadával emelkedett az átlagos búzaihozam. Az intézet egyik rekordere a „Csarodejka" — „Varázslónő" —, amely a bolgár intenzív fajták legjobb tulajdonságait foglalja magában. Vegetatív tulajdonságai kiválóak. Nlagy kalászai tulajdonképpen kis kalászok füzéréből állnak, minden egyes kis kalászban négy-öt jól táplált mag ü'l': az egész kalászban a magok száma ötvenöt-ötvennyolc. 1977—1981-es kísérlet idején ez a fajta hektáronként átlagosan 90 mázsás hozamot adott, sőt fa«aly, Ráz- grádli megyében kétszáz hektáron 105 mázsával fizetett. Az idén egy sor agráripari komplexumban, ahol az előírt technológiát betartották, a „Csaro- dejka” hektáromként 70—80 mázsás átlaghozammal bizonyított. PARLAG ÉS ELIT VETŐMAG A Dobrudzsa átalakítását előirányzó, 1952-es kormány- program végrehajtásában nagy szerepet játszott a Generál Tosievo-i intézet. Akkoriban egy volt nagybirtokon kaptak egy épületet laboratóriumnak és lakásnak, néhány istállót és — teljesen elgazosodott parlagot. Megérkezett mindehhez néhány ifjú agronómus, diplomájukon éppen hogy megszáradt a tinta. Köztük volt a mai igazgató is. Ma már ez történelem. Ma az intézethez — a kiszolgáló épületéken kívül — a lakóházak, az üzleték sora, étterem és szálloda, iskola és filmszínház, egy egész kis város tartozik. „Lakosságának" száma 1200 fő. Az intézetben 52 tudományos munkatársból álló csapat, 300 laboráns dolgozik. Van 5000 hektár termőföldjük, ahol a búza hibrid kombinációi elérik a nyolcezret. Magtermesztő gazdaságuk tele gépekkel. Hét korszerű laboratóriumban állapítják meg többszáz fajta búza és napraforgó minőségét. Az utóbbi időiben az intézet a bab és a lencse nemesítésével is foglalkozik. Eredményeiket később az ország különböző részeiben lévő, mintegy hatvan helyen ellenőrzik. A „MURGAS 45” típusú traktor, amely 14 géppel és kisegítő eszközzel dolgozik. A vezetőüléshez szerelt speciális szerkezet lehetővé teszi, hogy a vezető a terep emelkedéseitől függetlenül normális testhelyzetben dolgozzék.
