Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-23 / 249. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! űSr AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból XXXII. évfolyam, 249. szám. ARA: 1,80 Ft 1982. október 23., szombat. Munkaszervezés Az elektronikai részegységeket gyártó szalag afféle rep­rezentatív mintaüzemnek számított a vállalatnál. Ha láto­gatók, netán 'külföldi vendégek érkeztek, többnyire ide ve­zették őket, 'mondván: lássák milyen korszerűek a termelés módszerei. A tágas, jól világított, a szín dinamika szerint kellemes árnyalatokra p'ingált üzemcsarnok valóban impo­záns látványt nyújtott. A szalag mentén ülő — többnyire a fiatalabb korosztályhoz tartozó - lányok, asszonyok fehér köpenyben, igazán üdítő, kellemes hatást keltettek. Az égett olaj szagát árasztó forgácsoló üzemrészben, a zajos, pisz­kos présműhelyben, vagy a mérges párákat lehelő g'a'lván- üzemben dolgozók többsége irigységgel gondolt az elekt­ronikai szalag mellett szorgoskodó társaira, szeretett vol­na a kivételezettek közé tartozni. Az üzemi orvosi rendelőben mégis a fehérköpenyesek közül fordultak meg a legtöbben. 'Habár 'munkájuk fizikai­lag nem volt nehéz, s tiszta, egészséges környezetben dol­goztak, az átlagosnál gyakoribbak voltak kisebb-nagyobb idegrendszeri panaszaik. Az üzemi orvos hamar kiderítette az okot. Mivel ezt a fajta összeszerelési munkát lehetett a legapróbb részletekre felbontani, leegyszerűsíteni, s ugyan­akkor felgyorsítani, a szalag mellett dolgozók közül többen meglehetős stresszben töltötték el a műszakot. Hiszen né­hány perc alatt kellett minden munkaihelyen a meghatá­rozott 'műveletekét elvégezni. S nem minden ember egy­forma képességű. Van akinék gyorsabban jár a keze, ügye­sebbek a mozdulatai, mások kicsit lassúbb tempónál ké­pesek csak figyelni arra, hogy minden forrasztás, a csava­rok valamennyi illesztése, az előirt minőségű legyen. A példa csupán azt kívánja érzékeltetni, hogy termelő vállalatainknál ma is gyakori egyfelől a túlterhelés, más- felőli bizonyos igénytelenség. Az előbbi olyan technológiák­nál, munkafolyamatoknál, amelyeknek a szabályozása egy­szerű, ahol a teljesítmény mérése 'könnyű. Ahol viszont ne­hezebb a valóságos teljesítmények ellenőrzése, ott jóval lazábbak a követelmények. A szóban forgó szalagon pél­dául, ha javítani valója akadt a tmk-nak, arra is volt ide­jük a karbantartóknak, hogy kedélyesen eltréfálkozzanak a szalagon dolgozó nőkkel. Órabérben dolgoznak, nem haj­totta őket a normaidő. Előfordul persze, hogy átmeneti munkaerőhiány késztet arra, hogy a dolgozó két, sőt három emberre szabott fel­adatot vállal. Van, akit ambíciója hajt. Mert kell a pénz az épülő családi háZhoz, vagy a rég áhított kocsira gyűjt, s nincsen olyan túlóra, különmunka, amit el ne vállalna. A vezetők között nem ritka, aki nélkülözhetetlenségét azzal bizonyítja, hogy mindent maga intéz el. Még azt is, ami beosztottjainak közvetlen hatáskörébe tartozik. S hol lehet tetten érni az ellenkező végletet: az igény­telenséget? Legfőképp a nemtörődömség, a kényelmesség szüli. Nyílt titok, hogy jó néhány építőipari vállalatnál, építésvezetőségen miért nem sikerült időben bevezetni az egy összegű munkautalványozást. Pedig a megszókottnál sokkal termelékenyebb és 'jóbb minőségű munkára ösztö­nöz, csakhogy az építésvezetőknek szaporítja a gondjait. Ilyen elszámolási rendszer mellett az építőipari brigádok tagjai megkövetelik a jól előkészített munkaterületeket, a zökkenőmentes anyagellátást, hiszen minden terméketlen percet pénztárcájuk bánná. S aki nehezen tud gondoskod­ni a folyamatos munkáról, annák egyszerűbb, ha lazább, kevéssé ellenőrizhető elszámolási rendszerben dolgoznak a beosztottjai, csak őt 'hagyják békén. Szubjektív emberi gyengeségek is együtt járnak az igénytelenséggel. A túlzot­tan „jószívű” vezető, kerüli a konfliktusokat, nem tud ne­met mondani, utasítani, mindenki szemében „jó főnök” akar lenni. Persze, hogy Visszaélnek , jóságával”, s minden­ki ott „lazít”, ahol csak 'lehet. Végeredményben mindkét véglet káros 'következménnyel jár. A túlterhelés kapkodást, figyelmetlenséget idéz elő. Eredménye: selejt, de a szerencsétlen körülmények össze­játszása akár üzemi balesetet is okozhat. A munkafegye- len lazulása pedig előbb-ütább pontatlan technológiához, felületes munkához vezet, vagyis az igénytelenséghez. Rá­adásul mérgezi a munkahelyi légkört is. Túl sok idejük marad az embereknek egymást figyelni, a szomszéd gép, vagy íróasztal mellett lévő dolgával törődni a maguké he­lyett. S mivel ilyen szituációban mindig vannak „kedvez- ményezettebbek", akik többet engedhetnek 'meg maguknak, nem kell magyarázni, hogy miért romlik meg egy-egy kö­zösség légköre. A túlterhelés, vagy az igénytelenség egyaránt árulkodó jel. Valamilyen formában a szervezetlenség bújik meg mö­götte. A dinamikus, hatékony, jól szervezett munka viszont jó közösségi hangulatot teremt, ki bontakoztatja a dolgo­zók készségeit, növeli szorgalmát, s mindez tanúsítja, hogy az ilyen mun'kahélyéken előrelátó, rátermett a vezetés. VAJDA JÁNOS Varsói Szerződés Befejeződött a külügyminiszteri bizottság ülése Moszkváiban 'pénteken befeje­ződött a Varsói Szerződés tag- álffiatmali külügyminiszteri bizott­ságának 'ülése. Ugyancsak pénteken Andrej Gromiilka, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyi mliinisxte re ebédet adbtt a külügyminiszte­rek tiszteletéire. A szívélyes, elv­társi lliéglkarű találkozón Andrej G roimiilko' m-omldiott rövid üdVözla beszédéit, amelyre 'Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság 'kiüli- ü g y m iiniiíszter e válltaisizolt. Szovjet részről1 'az ebéden főbbek 'között Kon-sztam-tyliin Riu- sxalkov, az S2KP KB tiitHoátei, va­lamint iLeonyid Kosztainidov 'és Nyfko'ltaij Totón, a miniszterta­nács eínők'helyettesei is jelén voltaik. l(Az ölésiről1 kiadott közös köz­leményt a 2. oltdlali'an k'öz öljük.) Az iraki-iráni háború az ENSZ-közgyűlés napirendjén Az EINSiZ-közgyűlés üléssza­kéin, ;aiz liinalkii'—liirátmi 'háborúiról — Irak kérésére — féliújiíitotlt vita másoidlilk indipljáln, a felszólalók mély aggodlailimukat fejezitek ki a fegyveres kónffllilkfkis foPyitlattó-* dósa miatt. A közgyűlés elé terjesztett haitáirozlaltte rveziet megállapítja, hogy a kiét ország konflÜktlusá- nak folytatódása- veszélyezteti a bélklét és a nemzetközi IbHizitom - ságot. A dokiuímenltlum rámu­tat arra, hogy ihiallalcfákitlallo.nuí megáiaipodást kélll elérni ai tűz­szünetről és az összes csapa­toknak a nemzetközi-lég elis­mert határaikra 'történő Vissza­vonásáról1. A Szovjetuniónak o 'háború­val IkOipasolates álltósponíját jeifeimlez-ve Olieg Tirojanovszkij, a Szovjettin'iá ólMaindó 6NSZ- képvtisél'ője kijelentette: — A Szovjetunió e fegyveres 'konfliktus kiiroibhaináisa- kezdeté­től 0' -katonai cselekmények mi­előbbi 'befejezéséért és ai vitás kérdéseik tárgyalásos megoldá­sáért szállít síkra. A Szovjetunió határozottan fellíéprett az -iimpe- riallliisfo -körök ama kÍBiéHtetei ei­len, 'hogy az iiraki-iiráni háborút a közei-teteti térségbe történő katonai -pofi,tik ai behatol á sta használják Ikii — hangsúlyozta Trojainovszlk'ij, majd rá mutatott : a Szovjetunió vólfczatHain-Ul ta­rn ogaltjlai aiz elhúzódó kanililkitus megszüntetésére íirányiJó nem­zetközi 'erőfeszítéseket, köztük az ENSZ-ifőtiltlkór íjásza lg ál'ata-it és az e'f -nem kötelezett orszái- gok 'megbízásából tevékenyke­dő csoport munkáját. Az ENSZ-közgyűlés november 2-ón - várhatóan kétnapos - vitát kezd Oz Argentína, és NOigy-Brita-nmlila között a, Falk- faind t(lMallviín ) -Iszigete-k- ü g y é be n fennálló vitás kérdésekről' — je­lentette be Holfaii Imre, a ’köz­gyűlés elnöke. A VILÁG ELSŐ ERDEITRAKTOR-GYÄRA (9. old.) A KODÁLY-ÉV ESEMÉNYEI KÜLFÖLDÖN (10. old.) A MAGYAR MÚLT MOSOLYA (10. old.) UTAK, KERESZTUTAK (11. old.) MŰVÉSZET I. LAJOS KORÁBAN (11. old.) KÉPZŐMŰVÉSZETÜNK KÖZÖNSÉGE (11. old.) HŐS, TEJ ÉS GYAPJÚ (12. old.) KENGURU-DARUK (12. old.) CSICSIKA VAGY HISZTICSI? (13. old.) HÉTRŐL HÉTRE, HÍRRŐL HÍRRE (3. old.) TAGCSOPORTOK TERVEI (3. old.) MEGUNTAM ÉN EZT A NOMÁD ÉLETET (4. old.) HÁTBORZONGATÓ HIPERTÓNIA (4. old.) KÖLTSÉGEK, ARAK (5. old.) MÚLTUNKBÓL (6. old.) BEFEJEZETLEN RIPORT (7. old.) SZÉTSZÓRTAN, DE SIKERESEN (7. old.) A „CSARODEJKA" CSODÁJA (8. old.) EGYENARCULAT NÉLKÜL (8. old.) TANÁCSADÓ A HÁZASSÁGHOZ (9. old.) PRÁGAI 'HIDAK (9. old.) A kellemes időjárást kihasználva megyeszerte nagy ütemben folyik a kukorica betakarítása. A mintegy 71 370 hektár kuko­rica 35 százalékát már betakarították, a nedvességtartalom 22-27,5 százalék között mozog, így a tavalyinál kevesebb szárí­tásra van szükség. A Tamási Állami Gazdaságban az 1915 hektár kukoricából 600 hektár van még kint a földeken. {Képri­portunk az 5. oldalon). Fotó: -Kapfinger András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents