Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-21 / 247. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 247. szám. ARA: 1,40 Ft 1982. október 21., csütörtök. HOL SZORÍT AZ OLASZ CSIZMA? (2. old.) ATOMERŐMŰ- ÉPÍTKEZÉS (3. old.) A FIATAL ÉRTELMISÉGIEK HELYZETE (4. old.) ÉNEK ÉS KÖZÖSSÉG (5. old.) VANNAK TARTALÉKAINK (3. oldj* KISZ-tanácskozás az érdekvédelemről Benke Valéria felszólalása A KISZ Központi Bizottsága rendezésében az ifjúsági szö­vetség érdekképviseleti, érdekvédelmi munkájáról szerdán két­napos tanácskozás kezdődött a KISZ Központi Bizottsága szék­hazában. Az értekezleten részt vett és felszólalt Benke Valé­ria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Az országos ta­nácskozásra - amelyen jelen volt Fejti György, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első titkára - a középiskolás, az iparban és a mezőgazdaságban dolgozó, valamint az értelmiségi fia­talok KISZ-szervezeteinek képviselőit, továbbá a KISZ megyei bizottságainak gazdaságpolitikai és agitációs-propaganda tit­kárait hívták meg. a két réteget t&reiksz'ünk, aimeny­lekvési lehetőségeket megnyitó Púja Frigyes Moszkvába utazott Téli estéken Itt van az ősz, és ez azt is jelenti, hogy beköszöntött az ismeretterjesztés, a tömeg- politikai képzés időszaka is. Már megkezdődött a politi­kai oktatás az iskolarendszer­ben, a politikai vitakörökben is megindult az élet. A HNF megyei elnöksége legutóbbi ülésén fogadta el az 1982/83-as év politikai is­meretterjesztésének témáit, az ehhez tartozó módszerta­ni útmutatót és az irodalom- jegyzéket. Az első témakör a leg­fontosabbról szól, amiből élünk, vagyis a gazdaságról. Külön témakörként kezeli az ajánlás a világgazdaság ha­tását a magyar gazdaságra. Ezen beiül elképzelhető akár egy több előadásból álló so­rozat is. Ezután következnek az ár- és bérarányok, majd a háztáji gazdaságok, illetve a kisüzemek. Itt megemlítendő, hogy ebben az időszakban meg­élénkülnek a kisebb csopor­tok, munkaközösségek is, és tömeg politikai oktatástól függetlenül, számtalan elő­adás, vita és beszélgetés hangzik el például a kertba­rát körök rendezvényein, vagy a lányok-asszonyok klubjaiban, hogy a Szülők iskoláinak előadásairól ne is szóljunk. Ezeken az összejö­veteleken elképzelhetetlen az élet anélkül, hogy szó ne es­sék a kül- és belpolitika ak­tuális kérdéseiről. Szó van az ajánlott téma- jegyzékben kiegészítő gazda­ságról, a termelés, fogyasz­tás, életszínvonal legfonto­sabb összefüggéseiről, a szö­vetségi politikáról. A szocia­lista demokrácia és a közélet témaköre bizonnyal sok em­bert érdekel, de mindeneset­re még többet érint. Divato­sak manapság történelmi visszaemlékezések. Ezek sok kérdést vetnek fel az embe­rekben, amelyekre a népfront fórumain is választ lehet és kell is adni. A szocialista ha- zafiság, az életmód, a mű­veltség is olyan témák, ame­lyek megérnek egy-két be­szélgetést. Válságban a család, mondják egyesek, nem lehet válságban, legfeljebb válto­zásban — mondják mások. Ez is olyan téma, amihez mindenkinek lehetnek saját tapasztalatai, amelyeket szí­vesen megbeszélne mások­kal. Ifjúság- és környezetvéde­lem, egészségnevelés és sport. Olyan dolgok ezek, amelyek sokak érdeklődésé­re számot tarthatnak. Az ismeretterjesztésben a népfront nincs egyedül, a bi­zottságok ismeretterjesztő programjaikat az illetékes pártszervekkel, vagy szerve­zetekkel összhangban szerve­zik meg. Az ©lőladóklat plédig a pártszerveken kívül a TIT, a Vöröskereszt és más társa­dalmi és tömegszervezet „kölcsönzi”. A formák is változatosak lehetnek, az előadásokon kí­vül szervezhető fórum, vita, beszélgetés, filmvetítés, író­olvasó és újságíró-olvasó ta­lálkozó, ismeretterjesztő ki­rándulás, élménybeszámoló. Nem a forma a lényeg, ha­nem a tartalom és a lehető­ség arra, Ihogv az emberek megbeszéljék közös dolgai­kat. — i — Az értekezletet Juhász And­rás, a KISZ Központi Bizottsá­gainak titkára nyitotta1 meg, majd Benke Valéria tartott elő­adást. Bevezetőjében hlangsú- lyozito: a párt és a kormányzat a -gazda só gpolitfik'a alakításával foglalkozva keresi a választ air- ra : mit kell tenni, hogy nem­zeti teljesítőképességűinket nö­veljük, nemzetközi versenyké­pességünket javítsuk. — A gazdaság irányításával foglalkozó szervek és a külön­böző tudományágak szakértői az irányítási rendszernek a gazdasági reform továbbfejlesz­tését jelentő változáséin dolgoz­nak. E változások céljla taz, hogy 0 vá Halatokat, a szövetke­zeteket, a legkülönbözőbb dol­gozó koillektíwákot teljesítmé­nyük javítására késztesse. A gazdálkodás javítását célzó in­tézkedések sorában időnként — kényszerű és nem kívánatos korlátozások melllett — a cse­A megyei tanács környezet­és természetvédelmi albizottsá­ga szerdán tanácskozott Szek- szárdon, illetékes meghívott szakemberek részvétélével, Uh- rin Vendel elnökletével, gaz­dag napirend fölött vitázva. Részt vett a tanácskozáson Ta­más Istvánná, a megyei tanács el nökhelyettese. Kamarás György, a megyei tanács 'mezőgazdásági osztá­lyának csoportvezetője beszá­molt az albizottságnak me­gyénk természetvédelmi terüle­teiről, azok karbantartásáról és újabb területek védelem alá helyezésének tervéről. A vitá­ban többen is elmondták véle- mé nyűket, tapasztalataikat. Rakonczay Zoltán, az Országos Környezet- és Természetvédel­mi Hivatal helyettes vezetője különösen két dologra hívta fel a figyelmet. Egyik: a híg trá­gya kezelése országosan nincs megoldva, ennék súlyos egész: ségügyi következményei lehet­nék néhány éven belül. A má­sik feladat a környezetvédelem egészére vonatkozóan, hogy a mai gyerekéket fel kell készí­teni a kulturált magatartásra, a táj, a természet és a közvet­len emberi környezet óvására, egyáltalán: a mainál sokkal tisztábban tartására. Az egyet­len lehetőség az előrejutás­ban, ha a félnövő generáció radikálisan változtat a jelenle­gi helyzeten. Természetes egyébként, hogy a felnőttektől is elvárjuk a környezet, a ter­mészet védelmét, de mindig akadnak rongálok, szemetellek, kárt okozok. Velük szerében változások vannak napirendén, illetve ilyenek kimunkálása szükséges. A gazdasági rodilo- nalitás fokozott érvényesítése, tehát az, hogy ésszerűbben bánjunk az tanyagi eszközökkel és szellemi erőforrásainkkal, még sok tenni- és taniulliniwalót jelent. IA tovóbbilalklban emlékezte­tett arra: már a XII. Iklongresz- szuson Is telihlaagzott, hogy nz elkerülhetetlen1 áremelkedéseik hatását két rétegnél ellensú­lyozzuk szociálpolitikai fintéWke- dése kikéi : a kis nyugdíjasoknál és a többgyermekes családok­nál. - Tudtuk imáir akkor, amikor a Vil. ötéves tervet készíttettük, hogy szodiálpoliitilkaii vívmánya­ink puszta megőrzése is naígy feladatot jelent, kiterjesztésűik­re nem gonddllhlalttunik. Eziént ha­tároztunk úgy — a társadalom egyetértésével —, hogy ta ren­delkezésre álló forrásokból ezt hagy összefogással lehetne eredményt elérni. Váljon a többség vérévé az aktív ‘közre­működés. Megemlítette Rakonczay Zol­tán, hogy Magyarországon a csendvédeleim kivételével min­denre van jogszabály, csak be kellene tartatni őket. A tájvé­delmi távlati program 1975- ben elkészült, igen alapos in­tézkedéseiket tartalmaz, pél­dául védelem alá helyeztek 340 növényt, és már nemcsak gerin­ces állatok vannak a védettek listáján: ide tartozik T53 ge­rinctelen. Például lepkék, cin- cérek, csigák. Mit kell büntet­ni? Az intézményes, szándékos nyíre lehet, 'megvédeni a meg­élhetési feltételeiket nehezítő hatásoktól. Az egyik réteg, a legkisebb nyugdíjban részesü- liőlk ugyanis idős karuk követ­keztében Imár nem, Vagy csak csekély Iméntéklben képesek munkával 'jtavítaini megélhetési félté telteiket. Ös azoknak is kelil társadalmi segítséget jalttaítni, akik kerese­tük javulása1 esetén1 sem tudják kellően ellensúlyozni gyerme­keik eltartási költségeinek emel­kedését: a többgyerekes csal'á- doknak. Távlati programunk biz, hogy a. társadalom hozzáljá ruilái- sá'nbk növekednie kell; ezt a szoaiollSIstn tó rsadall o m polfókiaS ©Ivet nem adjuk fél. Ha a kongresszusi elhatáro­zásnak megfelelően idén au­gusztusban az áremelkedések ellensúlyozására nem is tud­tunk pótlásokat adni, vagy csak kis mértékben - nem feledkez­tünk meg róla. Számon tartjuk ezt a kötelezettséget és érvé­nyesíteni igyekszünk, amint a forrásokat gazdaságunk meg­teremti hozzá. A családok szé­les kőiében most a korábbi­nál több a gond, de a megélhe­tési feltételek javítására lehető­ségék nyíltak már eddig és nyílnak ezután is. Most is le­hetőséget akarunk adni a dol­gozó kollektíváknak, kisebb és nagyobb közösségeknek, egyé­néknek és családoknak, hogy fokozott erőfeszítéssel vagy károkozást. Ha valaki letép egy szál védett virágot, nem okoz jóvátehetetlen kárt, nem kell megbüntetni, viszont virágáru­sok nem „takaríthatják” be ugyanezt a növényt nyaláb- számra, vagy egyetlen tanár sem kérheti a gyerékéket, hogy mindenki gyűjtse azt, amire ti­lalom van. Az állam eddig 20 ezer hektárt vett meg a védet­té nyilvánított területékből, vár­hatóan az ezredfordulóra min­den ilyen terület állami tulaj­don lesz. IPaipp László, a Gemenci Ál­lami Erdő- és Vadgazdaság igazgatója beszámolt a helyze­tükről, gondjaikról, mielőtt az Púja Frigyes külügyminiszter szerdán elutazott Moszkvába, ahol részt vesz a Varsói Szer­ződés tagállamai külügyminisz­teri bizottságának ülésén. El­Szocialista országok kommu­nista és munkáspártjai oktatá­si és tudományos intézeti ve­zetőinek nemzetközi tanácsko­zása kezdődött szerdán Ti­hanyban. Két fő téma szerepel a napirenden: a káderek kép­zésének új feltételei és mai kö­vetelményei, valamint a tudo­mány eredményeinek felhasz­nálása az oktatásban. A több­napos tanácskozáson részt ve­vő bolgár, csehszlovák, 'kubai, laoszi, lengyel, magyar, mon­gol, NDK-beli, román, szovjet és vietnami delegációkat a megnyitó plenáris ülésen a ven­déglátóik résiéről Huszár Ist­ván, az MSZMP Központi Bi- zotitsá ga Tá r süd-al omtudo má nyi Intézetének főigazgatója üdvö­zölte az MSZMP Központi Bi­zottsága Politikai Főiskolája és Társadalomtudományi ‘Inté­zete nevében. Beszédében 'síólt arról, hogy a pórtfőískolálk rektorainak és az intézeték vezetőinek rend­szeresen ismétlődő találkozóin - tapasztalatcsere keretében - mindig fontos, ‘kölcsönös ér­deklődésre számot tartó témák kerülnék előtérbe. A mostani témaválasztást — mondta — az tette indokolttá, hogy napja­inkban fokozódnak az igények albizottság kiment a 'helyszín­re a megyei tanács épületé­ből. Gemenc tájvédelmi körzet­té nyilvánítása sokat segít az értékek megóvásában. Mint mondotta Papp László, nem­csak országos, de európai ér­dek is, hogy a híres ártéri er­dőben ne történjék rongálás, károkozás, még úgy sem, hogy zajos motorokkal, száguldozás­sal zavarják a vad nyugalmát. Gemencben a legnagyobb gond a terület vízgazdálkodásának rendezése. Megyénkben a táv­lati védettségi tervben a gyu- la'ji rezervátum is szerepel, ntagy értékéivel. G. J. utazásakor a Ferihegyi repülő­téren jelen volt Vlagyimir Ba- zov’szklj, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete is. CMTI) a társadalmi-politikai gyakor­lat tudományos megalapozása iránt is, megnőtt a politikai tu­datosság jelentősége, s meg­különböztetett szerepe van a tudatiformáló tevékenységnek. A politikai 'nevelés felelősségét ma különösen aláhúzza az a körülmény, hogy a világgazda­sági és a világpolitikai hely­zettel összefüggésben szigo­rúbbak lették az ideológiai harc feltételei. így a szocialis­ta országokban a párt- és ál­lami káderék képzésében is szem előtt kell tartani, hogy a legfontosabb feladatok közé tartozik a szocializmus reális perspektíváinak bemutatása, a lehetséges és szükséges társa­dalmi cselekvés fő irányainak és eszközeinek feltárása, az ak­tív ideológiai harc. Szabó Ferenc, az MSZMP Politikai Főiskolájának rektora a tanácskozás fő témáit felvá­zoló előadásában mindenek­előtt a párt- és állami káderek magyarországi képzésének és továbbképzés énék e red m é n ye i t, módszereit és feladatait ismer­tette. Ezután több külföldi küldött­ség vezetője szólalt fel. A ta­nácskozást ma plenáris üléssel folytatják. Gemajel tárgyalásai Amiin Gemajel Mbtainoinli ál­lamfőt Wasibiingtoa'ba’n Ronald Reagan amerikai elnök, majd Weinlherger htadügy-, Shulltz külügyminiszter és A. W. Clau­sen, ta Viiláglbanlk elnöke látita vendégül. Washiin-gto n ibixo nytaltansó g - ban hagyta Gemajelt afelől, hogy mit hajlandó teljesíteni kívámságlii'stá jábóll. A iFehér Házban nem1 volt szó dallár- összegekíről, a Pentagon szóvi­vője pedig1 rámutatott, hogy Gemajel ! különféle fegyverek szállítására vontaitkozó kérései­re nem adtaik azonnali választ. Reagan és Gemajiel egyetér­teni látszott az izraeli, a szíritoú ostaipqtok és a palesztin1 harco­sok Libanonból1 Való „ihtalladiék- ttalan” kivonásának követelésé­ben, de a tárgyalások e tekin­tetben Sem hoztak 'konkrétumo­kat, még egy közös felhívás erejéig sem. Gemajel ezen a látogatáson mindenesetre azt a- benyomást kelltette, hogy kész elfogadni bármely amerikai meg oldást la térségben és Libanonban. Az államfő azt mondta Reagan­nak, hogy az amerikai támo­gatást „alapvető jelentőségű­nek” tartja Libanon fenmimaira- dásta szempontjából. * Amin Gemajel kedden este Washingtoniból Párizsba uta­zott. A frandio fővárosban szer­dán négyszemközt tanácskozott Francois Mitterrand elm akikéi, s találkozott Gíiaiuide Gheysson külügyminiszterrel Is. Gemaijel ma Párizsból 'Rómába utazik to­vább. (Folytatás a 2. oldalon.) Európai érdek is - következik: Gyulaj Környezetvédelmi tanácskozás Szekszárdon Napirenden a káderképzés Izgalmas kérdésekről vitáztak a résztvevők

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents