Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-20 / 246. szám
2 NÉPÚJSÁG 1982. október 20. Lengyelországi helyzetkép iKdemen Isitváin, az MTI tu- dósiiltójöi jelenti Varsóiból. 'Lengyelországban Hétfőn további vállaltatoknál alakultok meg a szak szervezeteik létrehozását szolgáló kezdeményező csopörtoik. A vajdasági tanácsok tájékoztató és tanácsadó munkacsoportokat ailtakílfaalak, amelyek segítenek a 'szakszervezetről szálló törvény értelmezésében. Vers óiban nem titkolják, hogy laz új szakszervezeteik létrehozása továbbra is meglehetősen lassan Halad. Hozzáteszik ugiytoinialkfcor: ez neno cso- dla, mert időbe kerüli, amíg s>i- kerüil majd leküzdeni a dolgozó kollektívák bizlallmat'ltainsá gát, esetenként közömbösségét. Az országiban jelenleg egylet- len aktív feszültséggóc van: 0 Kiralklkó melletti NoWa Huta. Az ottani helyzetet elemezte 0 krakkói vajdasági honvédelmi bizottság, amelynek ülésén részt vett Józef Bejirn vezérőrnagy, a rendőrség országos íőipiairancs- noka is. Mlint meqállaoltották, a provokátorok által felizgatott rendzavarok a imüllt Héten eqvre Földmozgás Az olaszországi Umbria tartományban hétfőn délután a Mercalli-skála szerint 8-as erős- séqü földrengést észlelteik. A földrengést szombat óta több lökés előzte meg, amelyek erőssége a hármas és a nyolcas fokozat között volt. bárokat azonban csak a hétfő délutáni földrengés okozott. 200 család vált hajléktalanná. fokozódó agresszivitást tanúsítottak: a rendőröket kövekkel, később mór benzines plailadkotk- kal dobálták. Figyelemre méltó ugylaaalkikor, hogy a sorozatos rendbontások, zavargások közepette is fennakadás, Sztrájk nélkül végezte és végzi munkáját a 40 ezer embert foglltallkoz- totó Nowa 'Buta-li Lenin-Ikobó. A vajdasági honvédelmi bizottság számos konkrét döntést hozott a nyulgallüm végleges bely- reáíllítása érdekében. Az ország több más vajdaságában, így Rrzemysfben, Lódéban és Nowy SoiCzban is ülésezett a helyi honvédelmi bizottság. Ezeken a tanácskozó - sokon- azo-nten mindénnaipilbb témákról, nevezetesen a gazdaság-, a közlekedés, a szállítás és az áruellátás téli előkészületeiről vól-t szó. Ugyancsak a gazdaság volt az egyik fő téma a LBMlP lód-zi vajdasági bizottságának ülésén, amelyen részt ve-tt Míroslaw Mí- lewsikli, a Politikai BUzolttsén fao-ja, a KB titkára. Több felszólaló nyugtalanítónak nevez'Teg-nap Császár József, a Tolna megyei Tanács elnöke hivatalában fog-adta d-r. Cserháti Józsefet, a Pécsi Egyházmegye püspökét, a Római Ktatoliikus Kar tijtlká-rát. A találkozón időte, hogy nemcsak egyes vállalatvezetőik, Hanem olykor pártszervezetek, ils szemet hú-nynak a gazdaságtalan termelés, az anyagipfazairilá-s fölött. Miiint az ülésen Hangsúlyozták, a- pá-rt- szeirvezefelkniék kötelességük, hogy 'határozottan fellépjenek az Ilyen -káros jelenségek, valamint a spekuláció és egyesek mulnlkla- nél-kiüli, mértéktelen gazdagódás-a ellen. G-orzow Wi- eillko-po-lsklilbla-n a LEIM-P ottani va jiltals á g-i pá rtbizo-ttsá qá n ak ülésén a többi között arról volt szó, hoay helyi szinten nem eléq 'következetesen és kitartóan háltad a pórt kilencedik-, rendlk-ívülli kongresszusán és a köz-ponti bizottsáa az-óta- tartott Íj-lésein elfogadott határozatok végrehajtá'Sa. Nlaqy nvom-a-ték- kal foglalkoztak az Jfjjúlsáia körében végzendő széles körű felvilágosító munkával. Rámutattak, hogy a válságból való kii- iutás üteme a társadalmi tudatban vég-bemenő pozitív változások gyorsaságától függ. szerű egyház-politikai kérdésekről volt szó. A megbeszélésen jelen volt Varga István, a megyei t-a-ná-as vlb, egyházügyi titkára és dir. Kin-eiip István, a püspöki .iroda igazgatója. Czinege Lajos Afrikába utazott-Czilnege Lajtos hadlseríegtábor- -no-k, ho-nvéde-l-mli miniszter az Angolai Népi Köztársiaiság nemzetvédelmi miniszterének,, valamint BiisSzaiu-lGlulineta bonvféd'el- -mi miniszterének meghívására katonai delegáció élén kedden hivatalos, baráti látogatásra Afrikába .utazott. Az u|tazás során tá-rgylaíá'st folytat Líbiában is, a két ország Hadseregét kölcsönösen érintő kérdésekről. PANORAMA BUDAPEST Százhetvenöt éve született, száz éve hailt meg Garibaldi, az oltasz demokratikus mozga-- lom vezére, aki más népek, későbbi korok szabadság harcainak is egyik jelképe lett. Emléke előtt adózva kedden, a Nemzeti Múzeum kertjében, mellszobra előtt koszo-rúzási ünnepséget tartottak. Az alkalomra hazáinkba érkezett Raffaele Costa, az olasz külügyminisztérium államititkáa, és Anita Garibaldi, az oltasz szabadságharcos dédunokája. GENF Genfben kedden teljes ülést tartott az európai közép-ható- tálvólsáigú nukleáris fegyverek korlátozásáról tárgytaló szovjet és amerikai küldöttség." A megyei tanács elnöke fogadta a pécsi megyéspiispököt Arafat ismét sürgette a palesztinai nép jogainak elismerését A washingtoni külügyminisztérium hétfőn megerősítette: az amerikai kormány az Arab Liga Egyesült Államokba utazó küldöttségének tagjaként sem hajlandó fogadni a Palesztinai Felszabadítási Szervezet képviselőjét. Az Arab Liga küldöttsége, élén II. Hasszán marokkói királlyal, várhatóan pénteken ismerteti Reagan amerikai elnökkel a fezi arab csúcstalálkozón elfogadott közel-keleti rendezési elképzeléseket. * Mohamed Bucetta marokkói különvi államminiszter hétfőn este Robotban közvetve megerősítette, hogy a PFSZ képviselője nem lesz jelen az arab bizottság washingtoni tárgyalásain. „A PFSZ nem ragaszkodik ahhoz, hogy jelen legyen ott, ahol nehézségek adódnak” — mondta. A múlt héten pénteken Bucetta még arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a hetek bizottsága október 22-én „teljes létszámban" utazik az Egyesült Államokba, ahol találkozik Reagan amerikai elnökkel. 4c A PFSZ tagjának fogadását visszautasító amerikai állásponttal kapcsolatban Jasszer Arafat a PFSZ vb-elnöke hétfőn Kuvaítban egy nagygyűlésen kijelentette: „Nem lesz sem béke, sem biztonság, sem stabilitás a Közel-iKelleten, amíg nem veszik figyelembe a Palesztinái nép elidegeníthetetlen nemzeti jogait, így azt a jogát is, hogy független államot alapítson”. Arafat a Husszein jordániai királlyal folytatott múlt heti tárgyalásai kapcsán kifejtette: a PFSZ kész a kapcsolatok felvételére Jordániával azzal a céllal, hogy konföderációt hozzanak létre. — Ezt — miint mondotta — Husszein királlyal is közölte. Ez a konföderáció az Irak és Jordánia között 1958- ban létrejött unió, vagy az Egyiptom és Szíria között 1961- ben megszűnt unió formáját ölthetné. Arafat ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „egyetlen palesztin sem fogja elismerni a szóban forgó konföderáció megalakítását, ha előzőleg nem jön létre egy palesztin állam Jeruzsálem fővárossal”. * A Biztonsági Tanács hétfőn este határozatot hozott arról, hogy további Három hónappal — 1983. január 19-ig — meghosszabbítja az ideiglenesen Libanonban állomásozó ENSZ- e-rök mond óta mát. Pérez de Cuellar főtitkár a BT elé terjesztett jelentésében rámutatott, hogy az izraeli csapatok változatlanul megszállás alatt tartják Libanon jó részét, akadályozzák az ENSZ-erőiket küldetésük teljesítésében, sőt, gyakorlatilag lehetetlenné teszik a polgári lakosság megsegítését is. Egy párbeszéd dimenziói Baracs Dénes, ozIMTI munkatársa írja: A szovjet politikus olasz lapnak, a kinai vezető francia újságíróknak nyilatkozott a hét végén: az állásfoglalások egymásutánja új imozgást jelez a Szovjet—kinai — és a nemzetközi — kapcsolatokban. Vagyim Zaglagyin, az SZKP KB tagja, a párt nemzetközi osztályának vezetője a L'Unitának adott interjújában llji- csov szovjet külügyminiszter-helyettes október elején megkezdett pekingi konzultációit kommentálva azt hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió készen áll a kapcsolatok normalizálására, a jószomszédi kapcsolatok megteremtésére Kínával, az SZKP kongresszusán elfogadott határozatnak, az állami vezetés döntésének megfelelően. Hu Jao-pang, a Kinai KP főtitkára a francia tudósítókkal beszélgetve a maga részéről kifejtette: reméli, hogy a kínai-szovjet kapcsolatok normalizálásának akadályai elhárulnak és a két ország közötti kapcsolatok az egészséges fejlődés útjára térnek. Zaglagyin állásfoglalása a Kinával való kapcsolatok rendezésére irányuló sokéves, kitartó szovjet törekvés legújabb megfogalmazása. Hu lao-pang nyilatkozata azt jelzi, hogy a kínai pártnak az előző korszakot lezáró — bizonyos te- kintetbéb pragmatikusabb belső stratégiát meghatározó — szeptemberi kongresszusán alkalmazott óvatosabb világ- politikai értékelések hozhatnak érzékelhető változásokat is a kinai külpolitikai gyakorlatban. A nemzetközi életben a jelek szerint nagyobb mozgásteret igyekszik magának kialakítani a mai kinai vezetés. Ezt mutatja a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom erői irányában tanúsított kínai magatartás is. Két évtizede, a szovjet-kinai kapcsolatok romlását követően Peking a forradalmi mozgalom egészére átvitte a viszályt és a Kínai Kommunista Párt vezetői számára a világ egyéb kommunista és munkáspártjai, haladó mozgalmai megítélésében fokozatosan az lett az egyik legfontosabb, sok esetben meghatározó kritérium, milyen az illető pártok, erők viszonya a szovjet párthoz, a szovjet. politikához. így a KKP és a világ számos kommunista és munkáspártjának, haladó mozgalmának kapcsolataira az elhidegülés lett a jellemző. Az utóbbi időben viszont egyre határozottabb jelei voltak annak, hogy immár nem ez a negatívum a mérvadó Peking szemében a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a forradalmi mozgalom erőinek megítélésében. A Francia Kommunista Párt főtitkárának, Georges Marchais-nak pekingi látogatása alkalmából most első Ízben fogalmazta meg egy kínai vezető - maga Hu lao-pang -, hogy szerinte nincs kivetnivaló abban, ha kommunista vagy munkáspártok egyszerre tartanak fenn jó kapcsolatot az SZKP-val és a kínai párttal, ez az illető pártok belügye a őszemében. Ezek a szavak - és Hu további nyilatkozatai - fél évvel Leonyid Brezsnyev nagy jelentőségű taskenti beszéde után hangzottak el. Akkor a szovjet vezető, kifejtve a kapcsolatok javítására irányuló szovjet kezdeményezést, mint emlékezetes, leszögezte: A Szovjetunió nem tagadta és nem tagadja, hogy Kínában szocialista társadalmi rend van, bár figyelmeztetett arra, hogy a szocializmus érdekeinek természetesen ellentmond, hogy Peking a nemzetközi életben az imperialistákhoz kapcsolódik. Most Hu Jao-pang felhívta a figyelmet arra, hogy Kina fnár évek óta nem nyilvánít véleményt a szovjet belpolitika kérdéseiről. Ugyanakkor a kinai vezető újra megismételte a „hegemonizmus" vádját a Szovjetunióval szemben és leszögezte, hogy Kina „ellenzi" a szovjet külpolitikát. Ez az állásfoglalás jelzi, hogy ebben az alapvető kérdésben Kina továbbra is eddigi koncepciójából indul ki - ugyanakkor úgy tűnik, hogy a nézeteltérések, viták, a változatlanul megoldatlan problémák mellett a kétoldalú párbeszéd Kína és a Szovjetunió között hosszú szünet után jelentőséget kap és új lehetőségeket nyithat. Ezek a lehetőségek puszta létükkel is éreztetik hatásukat a világpolitika egészére, hiszen nem is olyan rég az Egyesült Államok világstratégiájának biztos - és az amerikai diplomácia által folytonosan kihasznált - elérne volt Kina szembenállása a Szovjetunióval és a szocialista világgal. Világháborús összegek Mit költ az emberiség fegyverekre? Falkland . .. Libanon ... Irak és Irán... Ki tudná megmondani, hogy óránként vagy percenként micsoda összegek és értékek szállnak el a semmibe? Jean Jacques Babel svájci tudós nemrégiben kimutatta1, Hogy az elmúlt 5500 évben közel 15 ezer háborút viseltek a Földön. A véget nem érő öldöklésben — mert hiszen ebből az öt és fél évezredből alig 292 esztendő múlt el békességben, szerinte körülbelül 3,7 milliárd ember lelte halálát a csatatereken — s ehhez jön a mérhetetlen anyagi kár. 150 „KIS" HÁBORÚ A mi századunkban a fegyverek gyors fejlődése, a szövetségek körének kiszélesedése nyomán a pusztítás méretei meghatványozódtak. Az első világháborúban még „csak" 33 állam vett részt (10 millió halott, 20 millió sebesült, mintegy 360 milliard dolláros hadikiadás), a második világháborúba sodródott országok száma már 72-re ugrott (52 millió halott, 90 millió sebesült, hozzávetőleg 4000 milliárd dollárnyi kiadás). Az utóbbi 35 évben 150 ,he- ' háború tört ki bolygónkon. U-k nem e9y - például az óta állandósult arab—izraeli viszály — könnyen általános konfliktusba csaphat át. Ezt a veszélyt különben az atomkor mai bonyolult, ellentmondásos és kiélezett államközi kapcsolatai mindig magukban hordozzák. A szocialista országok ezért lépnek fel következetesen minden hódító háború eüen. Szilárd meggyőződésük, hogy az erőszak csak újabb erőszakot szül és ennek következményei egyre kiszámíthatatlanabbak. A „helyi" háborúk emellett súlyos véráldozatokkal és az anyagi javak hallatlan tékozlásával járnak. A már említett 150 „korlátozott" fegyveres konfliktusban több mint tízmillió ember vesztette életét, vagyis any- nyi, amennyi az első világháborúban együttvéve. HÉTSZERES UGRÁS Vajon mibe kerülnek azok a modern „kis" háborúk, amelyekben „csak" hagyományos fegyvereket vetettek be? Az Egyesült Államok évekig elhúzódó indokínai háborúja 80— 100 milliárd dollárt emésztett fel, A már két esztendeje tartó iraki—iráni háború havonta 180—200 millió dollárral rövidíti meg mindkét felet. Nagy- Britannia számára a falkland» kaland több miint kétmilliárd dolláros számlával zárult. Izraelnek az arab országok elleni 1973-as intervenciója mintegy hétmilliárd dollárt nyelt el. A Begin-kormány legutóbbi libanoni inváziója csupán augusztus végéig 2—2,5 milliárd dollárba került. 1960 és 1980 között a fejlődő országok katonai kiadásai hétszeresükre ugrottáik: együttes hadiköltségvetésük (1978-as árakon) 11,3 milliárd dollárról 77,5 miillliáird dollárra szökött fel: a Közel-Keleten 2,4 milliárd róI 37,9 milliárdra, Afrikában 0,9 milliárdól 9,9 milliárdra, Lati n-Amerikában 3,1 milliárdráf B,2 milliárdra. Jelentős a növekedés a távol-keleti és a délázsiai országokban, jóllehet, Kína adatai titkosak. HADIÁLLAPOT? A katonai előkészületek költségei és a feszültséget szító fegyverkezési kiadósok az utóbbi 35 évben minden eddigit felülmúltak. Ez az összeg — hozzávetőleges becslés szerint — meghaladta a 7500 milliárd dollárt. Ha pedig azt is figyelembe vesszük, hogy 1981 végén az évi hadügyi előirányzatok világviszonylatban elérték a 600 rrvitiárd dollárt és, hogy az ezredfordulóig túlléphetik a 820 milliárd dolláros plafont — világos, hogy mily súlyos terheket ró ez a népekre, mily bizonytalan jövőt tartogat az egész emberiség számára a fegyverkezési verseny, amelyben az első lépést miindig az imperializmus teszi. Az ENSZ főtitkárának a közelmúltban közzétett A fegyverkezés és a katonai kiadások ga zd asági-szo dials követ k ezményei című jelentésében olvasható, hogy az emberiség eddig ugyan elkerülte az újabb világháborút, de már évtizedek óta olyan viszonyok között él, mintha hadiállapotban lenne. Alig van ugyanis a Földnek olyan régiója, amelyet a fegyverkezési verseny valamilyen módon ne érintene. És ebben a helyzetben — a 80-as és különösen a 90-es években — előreláthatóan tovább növekszik a „helyi" háborúk veszélye, s ezzel a világbéke. fenyegetettsége. SERFŐZŐ LÁSZLÓ alezredes Pillanatkép az iraki—iráni fronton Izrael legutóbbi libanoni agressziójának több tízezren estek áldozatul
