Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-20 / 246. szám

2 NÉPÚJSÁG 1982. október 20. Lengyelországi helyzetkép iKdemen Isitváin, az MTI tu- dósiiltójöi jelenti Varsóiból. 'Lengyelországban Hétfőn to­vábbi vállaltatoknál alakultok meg a szak szervezeteik létreho­zását szolgáló kezdeményező csopörtoik. A vajdasági taná­csok tájékoztató és tanácsadó munkacsoportokat ailtakílfaalak, amelyek segítenek a 'szakszer­vezetről szálló törvény értelme­zésében. Vers óiban nem titkol­ják, hogy laz új szakszervezeteik létrehozása továbbra is megle­hetősen lassan Halad. Hozzá­teszik ugiytoinialkfcor: ez neno cso- dla, mert időbe kerüli, amíg s>i- kerüil majd leküzdeni a dolgozó kollektívák bizlallmat'ltainsá gát, esetenként közömbösségét. Az országiban jelenleg egylet- len aktív feszültséggóc van: 0 Kiralklkó melletti NoWa Huta. Az ottani helyzetet elemezte 0 krakkói vajdasági honvédelmi bizottság, amelynek ülésén részt vett Józef Bejirn vezérőrnagy, a rendőrség országos íőipiairancs- noka is. Mlint meqállaoltották, a provokátorok által felizgatott rendzavarok a imüllt Héten eqvre Földmozgás Az olaszországi Umbria tar­tományban hétfőn délután a Mercalli-skála szerint 8-as erős- séqü földrengést észlelteik. A földrengést szombat óta több lökés előzte meg, amelyek erős­sége a hármas és a nyolcas fo­kozat között volt. bárokat azon­ban csak a hétfő délutáni föld­rengés okozott. 200 család vált hajléktalanná. fokozódó agresszivitást tanúsí­tottak: a rendőröket kövekkel, később mór benzines plailadkotk- kal dobálták. Figyelemre méltó ugylaaalkikor, hogy a sorozatos rendbontások, zavargások kö­zepette is fennakadás, Sztrájk nélkül végezte és végzi munká­ját a 40 ezer embert foglltallkoz- totó Nowa 'Buta-li Lenin-Ikobó. A vajdasági honvédelmi bizott­ság számos konkrét döntést ho­zott a nyulgallüm végleges bely- reáíllítása érdekében. Az ország több más vajdasá­gában, így Rrzemysfben, Lódé­ban és Nowy SoiCzban is ülé­sezett a helyi honvédelmi bi­zottság. Ezeken a tanácskozó - sokon- azo-nten mindénnaipilbb témákról, nevezetesen a gaz­daság-, a közlekedés, a szállí­tás és az áruellátás téli előké­születeiről vól-t szó. Ugyancsak a gazdaság volt az egyik fő téma a LBMlP lód-zi vajdasági bizottságának ülésén, amelyen részt ve-tt Míroslaw Mí- lewsikli, a Politikai BUzolttsén fao-ja, a KB titkára. Több fel­szólaló nyugtalanítónak nevez­'Teg-nap Császár József, a Tolna megyei Tanács elnöke hi­vatalában fog-adta d-r. Cserháti Józsefet, a Pécsi Egyházmegye püspökét, a Római Ktatoliikus Kar tijtlká-rát. A találkozón idő­te, hogy nemcsak egyes válla­latvezetőik, Hanem olykor párt­szervezetek, ils szemet hú-nynak a gazdaságtalan termelés, az anyagipfazairilá-s fölött. Miiint az ülésen Hangsúlyozták, a- pá-rt- szeirvezefelkniék kötelességük, hogy 'határozottan fellépjenek az Ilyen -káros jelenségek, vala­mint a spekuláció és egyesek mulnlkla- nél-kiüli, mértéktelen gazdagódás-a ellen. G-orzow Wi- eillko-po-lsklilbla-n a LEIM-P ottani va jiltals á g-i pá rtbizo-ttsá qá n ak ülésén a többi között arról volt szó, hoay helyi szinten nem eléq 'következetesen és kitar­tóan háltad a pórt kilencedik-, rendlk-ívülli kongresszusán és a köz-ponti bizottsáa az-óta- tartott Íj-lésein elfogadott határozatok végrehajtá'Sa. Nlaqy nvom-a-ték- kal foglalkoztak az Jfjjúlsáia kö­rében végzendő széles körű fel­világosító munkával. Rámutat­tak, hogy a válságból való kii- iutás üteme a társadalmi tu­datban vég-bemenő pozitív vál­tozások gyorsaságától függ. szerű egyház-politikai kérdések­ről volt szó. A megbeszélésen jelen volt Varga István, a me­gyei t-a-ná-as vlb, egyházügyi tit­kára és dir. Kin-eiip István, a püs­pöki .iroda igazgatója. Czinege Lajos Afrikába utazott-Czilnege Lajtos hadlseríegtábor- -no-k, ho-nvéde-l-mli miniszter az Angolai Népi Köztársiaiság nem­zetvédelmi miniszterének,, vala­mint BiisSzaiu-lGlulineta bonvféd'el- -mi miniszterének meghívására katonai delegáció élén kedden hivatalos, baráti látogatásra Afrikába .utazott. Az u|tazás so­rán tá-rgylaíá'st folytat Líbiában is, a két ország Hadseregét köl­csönösen érintő kérdésekről. PANORAMA BUDAPEST Százhetvenöt éve született, száz éve hailt meg Garibaldi, az oltasz demokratikus mozga-- lom vezére, aki más népek, ké­sőbbi korok szabadság harcai­nak is egyik jelképe lett. Emlé­ke előtt adózva kedden, a Nem­zeti Múzeum kertjében, mell­szobra előtt koszo-rúzási ünnep­séget tartottak. Az alkalomra hazáinkba érkezett Raffaele Costa, az olasz külügyminiszté­rium államititkáa, és Anita Ga­ribaldi, az oltasz szabadsághar­cos dédunokája. GENF Genfben kedden teljes ülést tartott az európai közép-ható- tálvólsáigú nukleáris fegyverek korlátozásáról tárgytaló szovjet és amerikai küldöttség." A megyei tanács elnöke fogadta a pécsi megyéspiispököt Arafat ismét sürgette a palesztinai nép jogainak elismerését A washingtoni külügyminisz­térium hétfőn megerősítette: az amerikai kormány az Arab Li­ga Egyesült Államokba utazó küldöttségének tagjaként sem hajlandó fogadni a Palesztinai Felszabadítási Szervezet kép­viselőjét. Az Arab Liga küldött­sége, élén II. Hasszán marok­kói királlyal, várhatóan pénte­ken ismerteti Reagan amerikai elnökkel a fezi arab csúcstalál­kozón elfogadott közel-keleti rendezési elképzeléseket. * Mohamed Bucetta marokkói különvi államminiszter hétfőn este Robotban közvetve meg­erősítette, hogy a PFSZ képvi­selője nem lesz jelen az arab bizottság washingtoni tárgyalá­sain. „A PFSZ nem ragaszkodik ahhoz, hogy jelen legyen ott, ahol nehézségek adódnak” — mondta. A múlt héten pénte­ken Bucetta még arról tájékoz­tatta az újságírókat, hogy a he­tek bizottsága október 22-én „teljes létszámban" utazik az Egyesült Államokba, ahol talál­kozik Reagan amerikai elnök­kel. 4c A PFSZ tagjának fogadását visszautasító amerikai állás­ponttal kapcsolatban Jasszer Arafat a PFSZ vb-elnöke hét­főn Kuvaítban egy nagygyűlé­sen kijelentette: „Nem lesz sem béke, sem biztonság, sem stabi­litás a Közel-iKelleten, amíg nem veszik figyelembe a Pa­lesztinái nép elidegeníthetetlen nemzeti jogait, így azt a jogát is, hogy független államot ala­pítson”. Arafat a Husszein jordániai királlyal folytatott múlt heti tár­gyalásai kapcsán kifejtette: a PFSZ kész a kapcsolatok fel­vételére Jordániával azzal a céllal, hogy konföderációt hoz­zanak létre. — Ezt — miint mon­dotta — Husszein királlyal is közölte. Ez a konföderáció az Irak és Jordánia között 1958- ban létrejött unió, vagy az Egyiptom és Szíria között 1961- ben megszűnt unió formáját ölthetné. Arafat ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „egyetlen palesztin sem fogja elismerni a szóban forgó konföderáció megalakítását, ha előzőleg nem jön létre egy palesztin állam Jeruzsálem fővárossal”. * A Biztonsági Tanács hétfőn este határozatot hozott arról, hogy további Három hónappal — 1983. január 19-ig — meg­hosszabbítja az ideiglenesen Libanonban állomásozó ENSZ- e-rök mond óta mát. Pérez de Cuellar főtitkár a BT elé ter­jesztett jelentésében rámutatott, hogy az izraeli csapatok válto­zatlanul megszállás alatt tart­ják Libanon jó részét, akadá­lyozzák az ENSZ-erőiket külde­tésük teljesítésében, sőt, gya­korlatilag lehetetlenné teszik a polgári lakosság megsegítését is. Egy párbeszéd dimenziói Baracs Dénes, ozIMTI munkatársa írja: A szovjet politikus olasz lapnak, a kinai vezető francia újságíróknak nyilatkozott a hét végén: az állásfoglalások egymásutánja új imozgást jelez a Szovjet—kinai — és a nem­zetközi — kapcsolatokban. Vagyim Zaglagyin, az SZKP KB tagja, a párt nemzetközi osztályának vezetője a L'Unitának adott interjújában llji- csov szovjet külügyminiszter-helyettes október elején meg­kezdett pekingi konzultációit kommentálva azt hangsúlyoz­ta, hogy a Szovjetunió készen áll a kapcsolatok normali­zálására, a jószomszédi kapcsolatok megteremtésére Kíná­val, az SZKP kongresszusán elfogadott határozatnak, az állami vezetés döntésének megfelelően. Hu Jao-pang, a Kinai KP főtitkára a francia tudósítókkal beszélgetve a maga részéről kifejtette: reméli, hogy a kí­nai-szovjet kapcsolatok normalizálásának akadályai elhá­rulnak és a két ország közötti kapcsolatok az egészséges fejlődés útjára térnek. Zaglagyin állásfoglalása a Kinával való kapcsolatok ren­dezésére irányuló sokéves, kitartó szovjet törekvés legújabb megfogalmazása. Hu lao-pang nyilatkozata azt jelzi, hogy a kínai pártnak az előző korszakot lezáró — bizonyos te- kintetbéb pragmatikusabb belső stratégiát meghatározó — szeptemberi kongresszusán alkalmazott óvatosabb világ- politikai értékelések hozhatnak érzékelhető változásokat is a kinai külpolitikai gyakorlatban. A nemzetközi életben a jelek szerint nagyobb mozgásteret igyekszik magának ki­alakítani a mai kinai vezetés. Ezt mutatja a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom erői irányában tanúsított kínai magatartás is. Két évtizede, a szovjet-kinai kapcsolatok romlását követően Peking a forradalmi mozgalom egészére átvitte a viszályt és a Kínai Kommunista Párt vezetői számára a világ egyéb kommunista és munkáspártjai, haladó mozgalmai megítélé­sében fokozatosan az lett az egyik legfontosabb, sok eset­ben meghatározó kritérium, milyen az illető pártok, erők viszonya a szovjet párthoz, a szovjet. politikához. így a KKP és a világ számos kommunista és munkáspártjának, haladó mozgalmának kapcsolataira az elhidegülés lett a jellemző. Az utóbbi időben viszont egyre határozottabb jelei voltak annak, hogy immár nem ez a negatívum a mérvadó Peking szemében a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a forradalmi mozgalom erőinek megítélésében. A Francia Kommunista Párt főtitkárának, Georges Marchais-nak pe­kingi látogatása alkalmából most első Ízben fogalmazta meg egy kínai vezető - maga Hu lao-pang -, hogy sze­rinte nincs kivetnivaló abban, ha kommunista vagy munkás­pártok egyszerre tartanak fenn jó kapcsolatot az SZKP-val és a kínai párttal, ez az illető pártok belügye a őszemében. Ezek a szavak - és Hu további nyilatkozatai - fél évvel Leonyid Brezsnyev nagy jelentőségű taskenti beszéde után hangzottak el. Akkor a szovjet vezető, kifejtve a kapcsola­tok javítására irányuló szovjet kezdeményezést, mint emlé­kezetes, leszögezte: A Szovjetunió nem tagadta és nem tagadja, hogy Kínában szocialista társadalmi rend van, bár figyelmeztetett arra, hogy a szocializmus érdekeinek természe­tesen ellentmond, hogy Peking a nemzetközi életben az imperialistákhoz kapcsolódik. Most Hu Jao-pang felhívta a figyelmet arra, hogy Kina fnár évek óta nem nyilvánít véle­ményt a szovjet belpolitika kérdéseiről. Ugyanakkor a ki­nai vezető újra megismételte a „hegemonizmus" vádját a Szovjetunióval szemben és leszögezte, hogy Kina „ellenzi" a szovjet külpolitikát. Ez az állásfoglalás jelzi, hogy ebben az alapvető kérdés­ben Kina továbbra is eddigi koncepciójából indul ki - ugyanakkor úgy tűnik, hogy a nézeteltérések, viták, a vál­tozatlanul megoldatlan problémák mellett a kétoldalú pár­beszéd Kína és a Szovjetunió között hosszú szünet után je­lentőséget kap és új lehetőségeket nyithat. Ezek a lehetőségek puszta létükkel is éreztetik hatásukat a világpolitika egészére, hiszen nem is olyan rég az Egye­sült Államok világstratégiájának biztos - és az amerikai diplomácia által folytonosan kihasznált - elérne volt Kina szembenállása a Szovjetunióval és a szocialista világgal. Világháborús összegek Mit költ az emberiség fegyverekre? Falkland . .. Libanon ... Irak és Irán... Ki tudná megmon­dani, hogy óránként vagy per­cenként micsoda összegek és értékek szállnak el a semmibe? Jean Jacques Babel svájci tu­dós nemrégiben kimutatta1, Hogy az elmúlt 5500 évben kö­zel 15 ezer háborút viseltek a Földön. A véget nem érő öldök­lésben — mert hiszen ebből az öt és fél évezredből alig 292 esztendő múlt el békességben, szerinte körülbelül 3,7 milliárd ember lelte halálát a csatate­reken — s ehhez jön a mérhe­tetlen anyagi kár. 150 „KIS" HÁBORÚ A mi századunkban a fegy­verek gyors fejlődése, a szövet­ségek körének kiszélesedése nyomán a pusztítás méretei meghatványozódtak. Az első világháborúban még „csak" 33 állam vett részt (10 millió ha­lott, 20 millió sebesült, mintegy 360 milliard dolláros hadiki­adás), a második világháború­ba sodródott országok száma már 72-re ugrott (52 millió ha­lott, 90 millió sebesült, hozzá­vetőleg 4000 milliárd dollárnyi kiadás). Az utóbbi 35 évben 150 ,he- ' háború tört ki bolygónkon. U-k nem e9y - például az óta állandósult arab—iz­raeli viszály — könnyen általá­nos konfliktusba csaphat át. Ezt a veszélyt különben az atom­kor mai bonyolult, ellentmondá­sos és kiélezett államközi kap­csolatai mindig magukban hor­dozzák. A szocialista országok ezért lépnek fel következetesen minden hódító háború eüen. Szilárd meggyőződésük, hogy az erőszak csak újabb erősza­kot szül és ennek következmé­nyei egyre kiszámíthatatlanab­bak. A „helyi" háborúk emellett súlyos véráldozatokkal és az anyagi javak hallatlan tékozlá­sával járnak. A már említett 150 „korlátozott" fegyveres konflik­tusban több mint tízmillió em­ber vesztette életét, vagyis any- nyi, amennyi az első világhábo­rúban együttvéve. HÉTSZERES UGRÁS Vajon mibe kerülnek azok a modern „kis" háborúk, ame­lyekben „csak" hagyományos fegyvereket vetettek be? Az Egyesült Államok évekig elhú­zódó indokínai háborúja 80— 100 milliárd dollárt emésztett fel, A már két esztendeje tartó iraki—iráni háború havonta 180—200 millió dollárral rövi­díti meg mindkét felet. Nagy- Britannia számára a falkland» kaland több miint kétmilliárd dolláros számlával zárult. Izra­elnek az arab országok elleni 1973-as intervenciója mintegy hétmilliárd dollárt nyelt el. A Begin-kormány legutóbbi liba­noni inváziója csupán augusz­tus végéig 2—2,5 milliárd dol­lárba került. 1960 és 1980 között a fejlő­dő országok katonai kiadásai hétszeresükre ugrottáik: együttes hadiköltségvetésük (1978-as árakon) 11,3 milliárd dollárról 77,5 miillliáird dollárra szökött fel: a Közel-Keleten 2,4 milli­árd róI 37,9 milliárdra, Afrikában 0,9 milliárdól 9,9 milliárdra, La­ti n-Amerikában 3,1 milliárdráf B,2 milliárdra. Jelentős a növe­kedés a távol-keleti és a dél­ázsiai országokban, jóllehet, Kína adatai titkosak. HADIÁLLAPOT? A katonai előkészületek költ­ségei és a feszültséget szító fegyverkezési kiadósok az utób­bi 35 évben minden eddigit fe­lülmúltak. Ez az összeg — hoz­závetőleges becslés szerint — meghaladta a 7500 milliárd dollárt. Ha pedig azt is figye­lembe vesszük, hogy 1981 vé­gén az évi hadügyi előirányza­tok világviszonylatban elérték a 600 rrvitiárd dollárt és, hogy az ezredfordulóig túlléphetik a 820 milliárd dolláros plafont — világos, hogy mily súlyos ter­heket ró ez a népekre, mily bi­zonytalan jövőt tartogat az egész emberiség számára a fegyverkezési verseny, amelyben az első lépést miindig az impe­rializmus teszi. Az ENSZ főtitkárának a kö­zelmúltban közzétett A fegyver­kezés és a katonai kiadások ga zd asági-szo dials követ k ez­ményei című jelentésében ol­vasható, hogy az emberiség ed­dig ugyan elkerülte az újabb világháborút, de már évtizedek óta olyan viszonyok között él, mintha hadiállapotban lenne. Alig van ugyanis a Földnek olyan régiója, amelyet a fegy­verkezési verseny valamilyen módon ne érintene. És ebben a helyzetben — a 80-as és külö­nösen a 90-es években — elő­reláthatóan tovább növekszik a „helyi" háborúk veszélye, s ez­zel a világbéke. fenyegetettsé­ge. SERFŐZŐ LÁSZLÓ alezredes Pillanatkép az iraki—iráni fronton Izrael legutóbbi libanoni agressziójának több tízezren estek áldozatul

Next

/
Thumbnails
Contents