Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-16 / 243. szám

K. Papp József a bonyhádi Pannónia Tsz-ben Mai számunkból A tsz-elnök tájékoztatója a szövetkezet munkájáról Tegnap délelőtt K. Rapp Jó­zsef, az MSZMP Tolna megyei Bizottságanaik első titkára ellá­togatott a bonyhádi Pannónia Mezőgazdaságii Termel őszövet - kezeibe. A látogatás első program­pontjaiban Solymosi József, a termelösZölvetikezet elnöke tájé­koztatta a Vendéget. A tájékoz­tatón jelen voltaik o szövetke­zet vezetői, vailaimiint János Je­romos, a bonyihádi városi párt­bizottság első titkárra és dir. He­gedős János, a városi tanács el­nöke' is. A tájékoztató átfogó képet adott a szövetkezeti tagok éle­téről1, munkájáról, terveikről: és ü feladatokról1 — nem hallgatva el a1 gondokat siem. IK. Rapp József, résziben a tá­jékoztató, részben saját tapasz- taliatali állapiján elisime réssel szólt az üzem gazdálkodásáról', a tagság, benne a tizenhárom SzocftaKsta brigád, szorgalmai­ról, külön értékelve azit a tényt, hogy a szövetkezeti tagság át­lagéletkora 38 év. Rövid áttékliintést adott a to- lállkozó kenetében megyénk me­zőgazdaságától, az előttünk álló néhány feladatról'. Ezután a megyei pártbizott­ság első titkárra megtekintette a kukorica-beta kairitóst, ahol kombájtnosokikal beszélgetett, mraljd ellátogatott a tehenésze­ti telepre is. IDél'Utám a MAE bonyihádi ag- rátkiliulbjánaik ölésién vett részt K. Plaipp József, a Vörösmarty művelődési központban. It|t el- sőneik Solymosi József, az agira r­AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 243. szám. ARA: 1,80 Ft 1982. október 16., szombat Elutazott hazánkból a lengyel szejm küldöttsége Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke pénteken az Or- szághárban fogadta a lengyel parlamenti delegációt, amely Stanislaw Gucwának, o szejm elnökének vezetésével az or­szággyűlés vendégeként tartóz­kodott hazáinkban. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke ugyancsak a Par­lamentben fogadta a lengyel törvényhozó testültet képviselőit. A szívélyes légkörű találko­zókon részt vett Cservenka Fe- rencné, az országgyűlés alel- nöke; ott volt Tadeusz Pietrzak, a Lengyel Népköztársaság ma­gyarországi nagykövete. A szejm küldöttsége hivata­los programját befejezve a dél­utáni órákban elutazott Buda­pestről. A vendégeket a Feri­hegyi repülőtéren Apró Antal, az országgyűlés elnöke búcsúz­tatta; megjelent Todeusz Pietr­zak. A lengyel parlamenti küldött­ség itt tartózkodása során láto­gatást tett Budapest főváros Ta­nácsánál, valamint a Belkeres­kedelmi Minisztériumban. A képviselők a dumavarsányi Pe­tőfi Termelőszövetkezetben a magyar mezőgazdaság eredmé­nyeivel, a termelés műszaki- technikai feltételeivel 'ismerked­tek, majd megtekintették a Duna-kanyar látványosságait, Szentendre nevezetességeit. A küldöttség tisztelteiére Apró Antal, valamint Cservenka Fe- rencné ebédet adott. Staintelraw Gucwia elutazása el'őtt nyliillatikozo'tt az MTI mun­katársának. — Mlint ismeretes, Lengyetocszáiglban. az elmÖt két esztendőben számos változás történt, s bár a pairtliaimentneik sikerült megtartania, struktúrá­ját, különilegies körülmények közepette műiködlilk - mondottá. — Egy sor jógii előírás elveszí­tette időszerűségét, s a moi társadalmi szükségletek alap­ján a szejmnék új határozato­kat kell' hoznia. Tevékenységét a társadalmi ellenőrzés nagyí­tóján át figyelik. — Lengyelországiban a szo­cialista. demokrácia szélesítésén munkálkodnak, s hogy a szejim sikeresen oldljo meg e téren adódó felládlatait, munkásokból, paras ztok bál, kiSíptairosokból, a termelőhelyeken dolgozókból álló tanácsadó testület konzul­tálásává! készíti elő döntéseit. Az elmúlt héten született len­gyel szakszervezeti törvénnyel kapcsolatos Stanislaw Gucwa1 utalt arra, hogy Gdanskban és Nowa Hután tüntetésékre került sor az új tömény eliten. Lengyel­országiban négyezer üzem mű­ködik, amelyekben a munka normálisan folyik, s alhoi szerve­zik az új szakszervezetek elő­készítő bizottságiad, kidolgozzák működésűik alapszabályait — hang súlyozta. — Ez azt jélenlti, hogy a dolgozók döntő több­sége támogatja az új szakszer­vezeti töményt. klub elnöke értékelte a klub múlt évi munkáját és terjesz­tette be az idei mumlkatemet. Ezután K. Rapp József tartott nagy érdeklődéssel kísért elő­adást „Tol'na megye gazdásági élete. A mezőgüzdásági üze­mek szerepe, feládöitai a megye gazdasági életében" címmel. Látogatás a kukoricaföldön . BESZÉLGETÉSEK A LAKÁSGAZDÁLKODÁSRÓL (3. old.) HÉTRŐL HÉTRE, hírről hírre (3. old.) GYULAJ ÖNÁLLÓSÁGÁT SIRATJA (4. old.) ZÖLDSÉG ÜVEG ALATT (9. old.) ZSENIVÉDŐ EGYESÜLET (10. old.) ÜJVÁRY LAJOS ALKOTÁSAI A SIMONTORNYAI VARBAN (11. old.) TOVÁBBFEJLESZTETT TEHERGÉPKOCSIK (12. old.) TÜCSI TÖRTÉNETE (13. old.) NEM SZEREZTEK PONTOT A VENDÉGEK (14. old.) HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS CSORBA LÁSZLÓVAL, AZ IBUSZ MEGYEI IGAZGATÓJÁVAL (6. old.) MÚLTUNKBÓL (6. old.) AZ ÉRDEK NEM TITOK (7. old.) .MEGVÁLOGATJUK, HOGY KIVEL DOLGOZUNK” (7. old.) A VIZEK TISZTASÁGÁÉRT (8. old.) OLAJ, BENZIN TÁVOLI UTAKRÓL (8. old.) SZÖVETKEZETEK A ROKKANTAKÉRT (9. old.) Szembenézni önmagunkkal A történelemben számtalan példa található kiválóan küz­dő népekről, nagyszerű harcosokról, akik mindenkit le­győzték és végül abba pusztultak bele, hogy a saját hibái­kat nem tudták legyőzni. Tudunk világhírű ökölvívóról is, aki a saját súlycsoportjában mindenkit elsöpört, végül pe­dig nikotinmérgezésben halt meg, mert képtelen volt le­szokni a dohányzásról. A sportviiág'ban se szeri se száma azoknak az egykori bajnokoknak, akik mindig győzni tud­tak az ellenfeleikkel szemben, de alulmaradtak az ako- hol'lal szemben. Orvosok százai egész életükön át harcol­tak valamilyen emberi hibából eredő betegséggel szemben, míg végűi a sóját hibájukból abba a betegségbe estek, amiknek egy életen át legyőzői voltak. Az erősebbet nehéz legyőzni, de mindenki másnál nehe- zébb legyőzni önmagunkat — a saját hibáinkét. Hazánk felszabadulása óta a magyar nép nemes küz­delmet vívott a szocialista társadalom építéséért. Az ered­mény nem kétséges. Legyőztük a nyomort, a tudatlansá­got és a nagy távolságokat. Mostanáig nem tudtuk azon­ban legyőzni azokat az emberi hibáinkat, amélyek mindig lefelé húztak, visszatartottak bennünket a fejlődésben. Nem tudtuk például legyőzni az önzést, a hanyagságot, a lus­taságot, a felelőtlenséget, a közönyt, a csalást, a hazudo- zást, a fegyelmezetlenséget. Sőt, e rossz tulajdonságaink, a jobb életünkkel összefüggésben új emberi hibákkal sza­porodtak. Úgy tetszik: csak azért, mert van bőven enni­valónk — túltáplálkozunk. Csak azért, mert van bőven inni­valónk — túl sok alkoholt fogyasztunk. Mert már valami­vel jobban élünk - kezdünk elégedettek, beképzeltek lenni és veszítünk a küzdőképességünkböl. Pedig mindezéknek egyáltalán nem kell törvényszerűen így lenniük. Közrejátszanak a nehézségek növekedésében az ismere­tes külső, tőlünk független objektív tényezők. A legnagyobb akadály mégis bennünk, a saját hibáinkban rejlik — amint azt vezető pártfórumokon is megállapították. Ha nem tud­juk legyőzni a vezetésben, a tervezésben, a munkaszerve­zésben, a pazarlásban, a korszerűtlen, rossz minőségű ter­mékekben megnyilvánuló hibáinkat, akkor nem javul a gaz­dasági mérlegünk és veszélybe kerülhet az életszínvona­lunk. Nemcsak figyélmeztetők, drámaiak is ilyen össze­függésben ezek a megállapítások. Amikor tehát mozgósí­tunk és mindenkit harcba hívunk a jobb termélés'i ered­ményekért, akkor nem árt számba venni azokat az emberi hibáinkat, amelyek - többé-kevésbé - egész társadalmunk életére kihatnák. A gazdaságii, politikai féladatok maximális követelmé­nyéket állítanak a honpolgáraik elé. Ugyanakkor nagyon so­kan minimális mértékben sem télije sitik kötelességüket. Ki ne ismerne például olyan vezetőt, aki a bizalommal visszb- élve többet törődik saját magával, mint a rábízott közös­séggel : nem töri a fejét, nem kezdeményez, nem igyekszik rugalmasan alkalmazkodni a feladatokhoz, nem követel többet a beosztottjától. És hány olyan tudós, kutató van, aki évek óta kutat, felveszi a fizetését, de soha nem talál semmit. Hány olyan mérnök, munkaszervező, irányító él, aki mindenkinél jobban látva sorolja a hibákat, közben észre sem veszi a saját hibáit, a saját tehetetlenségét. Az íróasztalok és gépek mellett dolgozó emberek között is sok az olyan, aki panaszkodik, kritizál, másokat bírál, de a sa­ját munkája nem ér egy fabatkát sem. A világon pedig semmi sem létezik önmagában. Az élet­ben a dolgok összefüggenék. Nem javulhat a munka mi­nősége, ha nem lesz jobb a dolgozó ember „minősége”, képzettsége, fegyelme, felelőssége. Nem lehet korszerűbb a termék, ha nem elég képzettek, nem elég korszerűek a mérnökök. Takarékoskodni is csak hazájukat szerető, be­csületes, közösséget tisztélő emberek tudnak. Ezért a termelési feladataikra mozgósítással egy időben harcot kell indítani a jobb munkát gátló emberi hibák el­len is. Mindenkinek meg kell értenie, hogy a saját élete - hiába mutat mást a látszat - tartósan és véglegesen csak akkor lesz jobb, ha a közösség egésze, az egész népgaz­daság nagyobb eredményt ér el. Ehhez pedig mlndenkinék fegyelmezettébbnék kell lennie, nagyobb felelősséggel 'kell dolgoznia. Mindenkinek le kéll győznie saját hibáit, hogy a tettei alapján bátran szembenézhessen önmagával. GERENCSÉR JENŐ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents