Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-15 / 242. szám

1982. október 15. Tudósítóink írjak Segít a bikali gazdaság Dombóvár város közel ötszáz felnőtt- és ifiilhorgászla örömmel értesült arról, hogy a Riikotö Ál­lami GazdOsá g felajánlotté : se- gíltséget ad a horgáisztó gazdái - kodósának Javításához. A dom­bóvári horgásztóban elszapo­rodtak a kapitális 'méretű" har- asálk és nagyira nőtték a horog­gal! csőik ritkán kifogható bu­sák, amelyek közül nem egy el­éri a 15-20 kilát 'is. Az állalmi gazdaság halásza­ti szakemberei és a 'horgász- egyesület több tagijának rész­vételével kísérleteit tettek a har­csák és basák elektromos szer­számokkal történő lehalászásá­ra. A kísérlet", amelyet a kö­vetkező hetekben imég megis­mételnek, Sikeresnek bizonyait. Több mint harminc nagyméretű busát és három 'kapitális har­cisát sikerült kifogni. A harcsák között húsz Milán felüli is volt, a 'busák többsége pediig meg­haladta a tíz kilát. Akadt köztük egy 18 kiil'ós is. A Bilkail'i Állami Gazdaság halászati ágazató a kifogott halakért méretes pontyokat ad az egyesületnek osenébe. A szakemberek véleménye szerint az első kísérlet alkalmá­val a nagyméretű busák egy­hetim adat sikerült kifogni. A kapitális harcsák mennyiségét nem tudták megállapítani. Egy tény: a kifogott harcsáknál is nagyobbak ritkítják o ha lakat és megértek arra', hogy a hor­gászok fogási szerencséjén túl más eszközzel is ritkítsák őket. KURUCZ JÓZSEF „Nem tudnék jószág nélkül lenni iMagyorkesaim, a Vörös Had­sereg utcában 'Komáromi Ferenc termelőszövetkezeti tag háza és udvara látszólag" semmiben nem 'különbözük a többi gondo­zott falusi portótál. Az udva­rán virágok, a 'kiskaputól' a ve­randáig szól ölugas. A hátsó gazdasági udvart el,takarja az alma- és körtefa színesedő tombko rónája, predig érdemes odatekinteni. A télire összera­kott széna, és szolima közt, a szekér előtt két imlagyairtarka vemhes üsző, a járomiba fogva, indulásra készen vár. A szekér mögött két növendék üsző az utánpótlást szolgálja. A gazda imduláféllben a termelőszövet­kezet iucematáblá'jáira a ne­gyedik kaszálásé lucernaszéná- ért. — Úgy tudorra, mindig volt háZiinyula, gelamibjo. Szereti az állótokat? — Nem tudnék jószág nélkül lenini. Pi&dlig. a marhatartással sok a gond, dolog is van vélte bőven : kaszálásai, forgatása, gyűjtése az eledelnek. Sokszor elázik o széna, és a munka kárba Vész. Aztán meg a jó­szág mindennap enn i, in ni kér, na meg szeretem tisztám tarta­ni őket. — Hogyan jut mindemre ide­je? — Az állottény!észtésben dol­gozom, igy napközben jó be­osztással kijövök az időmmel. ^ - Tudja, hogy a falu egyet­len maitlhiafogatóval rendelke­zik? — Igy van.. Azt tudom, hogy többen tartamaik növendékimer- hát, melyeket a tsz inéi leszer­ződnek és ,a húsipari vállalat­nak hlízómarhoként értékesíte­nek. Én inkább a vemhesüsző­nevél'éssel foglalkozom és váll - tolom úgy, 'évre a* telté ntartást. Ahogy az első tevemhezett 10 000,— Ft állami támogatóst kapok, aimilkor a második is meglbohjiadzott az utóm már 24 000,- Rt-ot kapok, így ha mindkét dobási üszőből tehén léisz, az már 34 000,- Ft. — A termelőszövetkezet is se­gíti az állattartó gazdáikat. Min­den tagijának 30 öl luaerraaka- szálót biztosított, ezen felül a szarvaismairhatairták még 100 ölet vására Ihattak darabonként. Fűszénát pediig a dűHőutaik, á rokpOirtak és a legelők adnak bőven. A jószág körül szívesen szor­goskodik a, fiúik is, a feleség „reszortja" a sertés tartós. Igy tehát az egész család hobbija az állattartás. MINÁRIK LAJOS Húsz-harminc évvel ezelőtt még megszokott látvány volt A dombóváriak büszkeségé­ben, az új általános iskolában már túl vannak a kezdeti ne­hézségeken. ,A pedagógusok megkezdték a szabad idő hasz­nos, értelmes eltöltését célzó szakkörök bevezetését. Az isko­la pedagógusai a művelődési központ dolgozóival közösen tobarzát rendeztek. Az iskola aulájában rendez­kedtek ,be a leendő szakkörök vezetői, s mutatták be az álta­luk készített tárgyakat, alkotá­sokat, munkaeszközöket. A gye­rekek igen nagy érdeklődést ta­núsítottak az elkészült darabok, azok készítési módjai iránt. Igen sokain jelentkeztek a modellező-, a kiéziimunka- és a bábszakkörbe. A pedagógusok remélik, hogy a gyerekek ked­ve, türelme feltartó tesz, s a ta­vaszi bemutató kiállításon már szép számmal kerülhetnek a látogatók elé a szakkörökben készített tárgyak. Kép és szöveg : TI LINGER SÁNDOR A kismamák vendége Az őosényi kismamák vendé­ge volt Scihweuitzenné Langfel- der Magda, a diétásmővér-kép- ző Islkolta nyugalmazott igazga­tója. Előadásának fa témája: ho­gyan kél! a 'kisgyermekeket he­lyesen', korszerűen táplálni. Az előadásban ismertetett külön­böző éteteket a kismamák meg is kóslalihüitták. Igen jó han­gulatban és étvággyal fogyasz­tották az ízletes ételeket. VARGA ISTVÁNNÉ Az uniósok sikere 'Paks, Szekszánd, Bony,hód és Dombóvár város szakim unkásta- nlilái asztalos, villanyszerelő és kőműves szakmában versenyez­tek. A verseny házigazdája' a dombóvári Uimiá Ipari Szövet­kezet és az 516. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet volt. A ver­senyen, tapasztalatcsere elmén a megye szövetkezeteinek szak­oktatói, taoUlófelelősei is részt vettek. A vetélkedő azért volt jelentős, mert az első és máso­dik helyezettek azok, akik részt vesznek megyénk képviseleté­ben a Iklillenc dunántúli megye Ipari szövetkezetekben végző tanulóinak ezután sorra' kerülő szakmai és elméleti versenyén. A Tolna megyei KISZÖV két évtizede szervezi 8—10 szakmá­ban a versenyeket. 'Jövőre a te­rülte® döntőt is a Tolna megyei Ipari Szövetkezetek Szövetsége rendezi meg kilenc dunántúli megye szakmunkástanulói szá­mára. Az ez évi versenyen hat­vanon vettek részt. Asztalos szakmában I. helye­zést ért el Horváth Csaba, és II. helyezést szerzett Balogh János. Mindketten az Unió Ipari Szö­vetkezet tanulói. A kőművesek versenyének első helyezettje Ugyancsak uniós — Sípos Jó­zsef, a második helyen'. Hun István, a Paksi Építőipari Szö­vetkezet tainuilája végzett. Villanyszerelő szakmában el­ső Szabó Róbert, második Hal­ta Ferenc. Őik is az Uniónál tanulják a mesterséget Szöveg és fotó: DOMBAI ISTVÁN Utolsó simítások a verseny- művön Kereskedők vetélkedője Október 11-én a dombóvári áfész kultúrtermében megren­dezett „A kulturált eladó" oí- mű vetélkedőn 8 csoipaí vett részt. A versenyzőiknek az el­adóval szemben támasztott kö­vetelmények — viselkedés, fog­lalkozás a vevővel, külső meg­jelenés — és a belkereskedelmi törvény megvalósulásai a szö­vetkezetnél témakörben kellett vetélkedniük egymással. A résztvevők 90 százaléka ke­reskedelmi etodá volt. Reméljük, hogy a felkészültségüket a min­dennapi munkában is haszno­sítják, illetve aszerint dolgoz­nak. Az 1—3. helyezett pénzjuta­lomban, a 4-8. helyezett fcönytv- jutaltombain részesült. ÓCSAG ISTVÁNNÉ Hétköznap vasárnap Bonyhádon, a Fáy lakótelep újonnan épült házának kör­nyezete tevékeny kezekre vár... ... a vasárnap délelőtt összehozza a tenniakarókat Fotó: RITZEL ZOLTÁN Horogra akadt a „gonozdi szörny” iRadovicS László, a tamási Kossuth Hangászegyesület tag­ja az egyesület Gonozd I. taván csónokbál, úsiós készséggel horgászott. A csali lótetű volt, ami mutatja, hogy a horgász harcsára' pályázott. iDélután hát órakor az úszó felfeküdt és méltóságteljesen óidéira, indult. A horgász bevágott. Óriási erőt érezve beszabályozta „Ger­imina” botjának fékjét és ©Ikö- tötte csónakját. Megkezdődött a küzdelem', arnely egy árán át tartott, majd a sekély vízen egyedüli akasztotta vágáborgát a 165 centiméter hosszú, 23 ki­logrammos harcsa állóba és e melte azt csónakjaiba. CSAKY LASZLÓNÉ Fotó: KONYE IVÁN A boldog horgász és zsákmánya Szekeres István és a fafara­gások iránt érdeklődők Toborzá az ó] iskolában A fotószakkör standján

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents