Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-14 / 241. szám

2 NÉPÚJSÁG 1982. október 14. Kormányprogram-vita a Bundestagban Kohl kancellár a kormány terveiről Magyar vezetők üdvözlő távirata a JNOK nemzeti ünnepe alkalmából ke üdvözlő táviratot küldött Ali Az új nyugatnémet kormány íkül- és biztonságpolitikájának állapját a NATO és az crmeri- ka«—nyugatnémet barátság ké­pezi, a kerestény-lliberális koa­líció azonban a szocialista or­szágokkal is párbeszédre és együttműködésre törekszik - je­lentette ki Helmut Kohl kancel­lár a Bundestag szerdai ülé­sén elhangzott kormánynyilat­kozatában. Az új bonni kormány az ame­rikai-nyugatnémet kapcsolato­kat meg akarja szabadítani az eddigi árnyékoktól, s e barát­ság megszilárdításán fog fára­dozni - mondta Kohl, aki ebből a célból a jövő hónapban Wa­shingtonba utazik. Az új kormány „minden fenn­tartás nélküli" támogatja a NATO 1979-es kettős határoza­tát, annak tárgyalási és rakéta­telepítési részét egyaránt. Kohl szerint az európai közép-ható­távolságú fegyverekről folyó genfi tárgyalásokon csak ab­ban az esetben lehet sikerben bízni, ha a Szovjetunió kényte­len azzal számolni, hogy 1983 végén spr kerül az 572 ameri­kai rakéta nyugat-európai te­lepítésére. Az NSZK kormánya kitart a nyugati fél „nulla- megoldási” javaslata mellett, amely mint ismeretes, egyolda­lú engedményeket követel a Szovjetunió részéről. Kohl fel­szólította a Szovjetuniót, hogy pozitívan válaszoljon erre a ja­vaslatra. A szocialista országokkal való viszonyát a Koh'l-kormány az úgynevezett „valódi" enyhülés keretében kívánja alakítani. A A kormányon lévő jiaipán Li­berális Demokrata Párt (LOP) vezetői - első meglepetésükből magukhoz tá'r.ve — máris ta­nácskozásokat kezdtek Szüzük« Zeinlko utódjának kijelöléséről. Mlint jelenítettük, Szüzük« ked­den jelentette be, hogy nem jelölteti mlaigát az UDP elnöki tisztjére, aim« auíto maltikusan a mimüszterelhöki poszt elveszté­sével! ils jár. Döntése hirtelen és „valódi" jelZő ebben az eset­ben az elmúlt évtized enyhülé­si politikájától való elhatároló- dást jelent. Kohl — a Schm'idt- kormánnyal ellentétben — a szocialista országokkal kapcso­latban nem használta a „biz­tonságpolitikai partnerség" ki­fejezést, ami Schmidt felfogása szerint azt jelentette, hogy a nyugati fel a saját biztonságát nem a szocialista országokkal szemben, hanem csakis azok­kal együttműködve valósíthat­ja meg. Kohl a „biztonságpoli­tikai partnerséget" csak a tő­kés szövetségesekkel és a fej­lődő országokkal való viszony­ban tartotta helyénvalónak. Ugyanakkor a kancellár azt a határozott szándékát juttatta kifejezésre, hogy a NATO kö­zös stratégiája alapján és a korábban megkötött szerződé­sek tiszteletben tartásával pár­beszédre, együttműködésre és jó kapcsolatokra törekszik a szocialista országokkal; nem­csak a külpolitikában, a fegy­verzetellenőrzési és leszerelési tárgyalásokon, hanem a gazda­sági kapcsolatok területén is. Az új nyugatnémet kormány különösen a Szovjetunióval va­ló kapcsolatok folyamatos fej­lesztésének fog figyelmet szen­telni - jelentette ki Kohl. Az NDK-hoz fűződő viszony­ban Kohl nem mondott le az úgynevezett „német újraegye­sítésről", de azt csak hosszú, történelmi folyamat keretében nevezte megvalósíthatónak. A kancellár biztosította az NDK-t, hogy meg fogja tartani az elő­dök által vállalt minden káté­vá ration volt, hisz előzőleg - a súlyos gaz dóság! problémák, s a pátion belüli fokozódó viszály elleniére - a pártelnöki tisztség „biztos várományosának" szá- m íitott. Az. ultád személyét illetőéin a nagy kérdés egyelőre az, vaján a hátaimon levő konzervatív pórit vezető képviselői meg­egyezésire jiutiniak-te egy közös jelölt támogatósáról, avagy o fraikdiók közötti ellentétek miatt lezettséget és a Nyugot-Ber- linre vonatkozó négyoldalú megállapodást. A lengyel helyzettel kapcso­latban Kohl „nagy aggodal­mát" hangoztatta és sürgette a rendkívüli állapot megszünteté­sét és a „Szolidaritás" szak- szervezet betiltásának vissza­vonását. Ko nmá nyp rogram j á na k be I ­politikai részében azzal vádol­ta a Sdhmidt-kormányt, hogy az NSZK történetének legsú­lyosabb gazdasági válságát hagyta maga után. A gazdasági és „szellemi-er­kölcsi" válság leküzdése érde­kében Kohl négypontos sürgős­ségi programot hirdetett meg. 'Ennék keretében a keresztény- liberális koalíció növelni akar­ja a munkahelyeket, biztosíta­ni kívánja a szociális juttatá­sok alapvető vonásainak meg­őrzését, új „emberséges” poli­tikát akar megvalósítani a négy és fél millió külföldi mun­kással szemben, s megújítja a nyugatnémet külpolitika alap­jait. Kohl féléves „szünetet" je­lentett be a szociálpolitikában, amelynek keretében elhalaszt­ják a nyugdijak és az állami alkalmazottak bérének emelé­sét. 1983. július 1-től 13-ról 14 százalékra emélik fel a minden kiskereskedelmi áru és szolgál­tatás árát növelő értéknöveke­dési adót. Ugyanakkor a tőkés körök adókedvezményeket kap­nak tőkefelhalmozásuk és be­ruházásaik fellendítése érdeké­ben. bál a szemipontból még Szüzüki szava1 is döntő súllyal eshet latiba, hlisz az LOP jelenleg-még hivatalban lévő Vezetője. iPolliifiikaii megfigyelők az „ab­szolút meglepetés” lehetőségét sem zárjaik ki. Tokióban mind­azonáltal biztosra veszik, hogy az elkövetkező napok „a lázas alkudozások és egyezkedések” jegyében telnék el. PANORÁMA BUDAPEST iHiaMasii Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Biizottsáigániaik tágja, a Központi Bizottság titkára szerdán meg­tekintette az Oplerialház rekonst­rukciós munkálatait. -A látoga­tásra elkísérte Áhrlahálm Kál­mán építésügyi és városfejlesz­tési miniszter és Dreailn József művelődési miniszterhelyettes. Soimogy László, a generál ki­vitelező Középülletiépíitő Váillbiliat igazgatója számolt be a vendé­geknek az ütemterv szeriint fo­lyó műink álatokról. GENF Genfiben szerdáin teljes ülést tanított az euráptaü nukleáris fegyverek korlátozó sárál tár­gyaló szovjet és amerikai kül­döttség. BONN A Szovjetunió és az NSZK gazdaságii és műszaki -tudomá­nyos együttműködési bizottsága Otto Lambsdorff nyuigOtlnlémet gazdasági miniszter elnökleté­vel Bonniban szerdán befejezte KI. üílésiszOkát. A Szovjetunió küldöttségét LeonySd Kosztan- dov miniszterelnök-helyettes ve­zette. A félek kifejezték szán­dékukat, hogy a jövőben is fej­lesztik a miiindlkét fél érdekeinek megfelelő giazdbságii kapcsola­tokat. TEL AVIV Szerdán több tízezer állaim« alkalmazott lépett sztrájkba Iz­raelben. Minthogy a. munkabe­szüntetés a tengeri és légiki­kötőikre is kiterjedt, szünetel1 a polgári közlekedés az ország és a külvilág között. A Hiiisztaidrut országos szakszervezeti központ által szervezett 24 órás sztrájk aélj a az, hogy klifeijézze az ál­lalmi alkalmazottaik szoliidlairitá'- sát az ugyancsak állaim! El AI légitársaság személyzetével. KAIRÓ iHoszni Mubarak egyiptomi és Giaafar Niilmeni Szudánt elnök kedden' este Kdirtumban aláírta a két ország imtegirádójának okmányát, azt a. dokumentumot, amely tízéves program kereté­ben — a kairói és kantom! po­litikai rendszer önálló fenntar­tása mellett — a „teljes" poli­tikai, nemizetvédélimii és gazda­ságii egyeztetést ínja elő a két NiíluS-mentii airaib alibim között. A koordiiinádiő iiró.nylíitálsát iaz úgynevezett legfelső imtegiráai- ás tán ácsra, egy tíztagú testü­letre bízzák, amelyben a két ország államfője felváltva fog elnököllnli. A Jemeni Népi Demokrati­kus Köztársaság nemzeti ünne­pe alkalmából Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár Nasszer Mohamednek, a Jeme­ni Szocialista Párt központi bi­zottsága főtitkárának, a Jeme­ni Népi Demokratikus Köztár­saság legfelsőbb népi gyűlése és Minisztertanácsa elnökének. György, a Minisztertanács elnö­Nem sorrendi kérdés... Szerda esti kommentárunk: Bár a libanoni Bekaa-völgyben, csaknem hatvannapos szünet után, isimét eldördülték a fegyverek, a Közel-Keleten most mégis inkább diplomáciai, mint katonai téren folyik a harc. Jól érzékelteti ezt a Husszein-Arafat-tárgyalás puszta ténye. INetn oly régen még elképzelhetetlen lett volna, hogy a palesztinok elleni, tizenkét esztendővel ezelőtti véres mé­szárlás főszereplője, a hasemita uralkodó és a palesztin mozgalom vezetője között személyes megbeszélésre kerül­jön sor — ráadásul olyanra, amélyet az ammani közle­mény „barátinak és testvérinek" .minősít. A kérdés jogos: mi tette lehetővé, sőt szükségessé ezt - a világszerte megkülönböztetett figyelemmel kisért - tárgyalást? Kissé leegyszerűsítve a következő választ adhat­juk: 1. A libanoni helyzet és a palesztin mozgalom katonai és politikai szétszóródása, 2. a fezi arab csúcsértekezlet határozata, 3. a Közel-Kelettel kapcsolatos ReagOn-terv és 4. Husszein király szeptember 20-i beszéde. 'Mind a Reagan-terv, mind a Husszein-beszéd lényege az a - voltaképpen már Camp Davíidben megalapozott - koncepció, hogy a palesztin kérdés megoldása valamiféle palesztin—jordánla'i föderáció keretében képzelhető el. A PFSZ — nem egészen alaptalanul - úgy érezte, hogy egy ilyen föderáció eleve csorbítaná a teljes függetlenségen alapuló államalapítási igényét, a Begin—Sáron vezetés pedig a szokásos harcias választ adta: „ott van a palesz­tinoknak Jordánib.” Azóta azonban a helyzet változott. A PFSZ-t ért megráz­kódtatás érthető kompromisszumra késztette a realitás­érzékéről ismert Arafatot, akinek azonban számolnia kell a mozgalom más személyiségeinek, különböző szárnyainak ellenállásával, Beginéknek viszont szembe kell nézniök a változó amerikai vonallal, amelynek lényege: a palesztin kérdést a konzervatív arab országok erősítésével párhuza­mosan kell megoldani. A kompromisszumnak természetesen Araitat számára is megvannak a határai. A palesztin vezető konstruktívnak és hasznosnak minősítette a Husszeinnel folytatott megbeszé­léseit, de hangsúlyozta, hogy föderációról csak két létező állam között lehet szó. Ahhoz tehát, hogy a jordániai- palesztin államszövetség megvalósuljon, előbb (és ez ko­rántsem időrendi, hanem lényegbeli, minden további ha­ladást meghatározó Kérdés!), létre kell hozni az önálló palesztin államot. Utána - de csak utána - jöhet a föderáció ... HARMAT ENDRE Versengés a kormányfői székért Ki lesz Szuzuki utóda? több potyázó is indul majd.fib­Kubány fogalma számunkra a gazdag aratással, a jól ter­mő fekete földekkel forrt ösz- sze. Itt tenyésztették ki a Be- zosztaja, az Aurora búzafajtá­kat, a nagy olajtartalmú nap­raforgót, a magas terméshoza­mú kukoricát. A kubányi terület — mely az Elbrusz hegyei közt eredő folyóról kapta nevét - a Nyugat-Kaukázus hegyeinek szomszédságában fekszik. A Kubány-fo'lyó és az Azovi ten­ger bőven termő síkságai, a Fekete-teng er szubtrópusi üdü­lőövezete, természeti kincsek­ben és szépségekben gazdag vidék. Központja a fekete-tengeri kozákok által 1793-ban alapí­tott Krasznodár. Akkor még Je- katyerinodámák — Katalin aján­dékának - nevezték. Az alapí­tás az 1787-es második orosz­török háborúval kapcsolatos. Az orosz győzelem után a mo­csaras, sztyeppes Kubány orosz fennhatóság alá került. A határ védelmére II. Kata­lin erős hadsereget rendelt za- porozsljei kozákokból. Az első csapatok a Tamányí félszigetre érkeztek. A második kozák csa­patot Csepegő atamán vezette 1792-ben a mai város helyére, amelyet egy évvel később hiva­talosan is katonai táborrá nyil­vánítottak. így telték az évek 1860-ig Jekatyerioodáiban, ami- lko r is határoztak a település polgári várossá alakításáról. Ekkor 580 lakosa volt a város­nak - ma csaknem 700 ezer. Az 1860-as évékben építet­ték meg a város első utcáját,, a mai főutcát. Bikákat fogtak be, s ahogy az állatok halad­tak, úgy jelölték ki az utat. A Krasznaja (Szép) utca görbüle­teiben máig viseli az alapítók e furcsa vonalvezetését. Krasznodár - a Vörös Had­sereg ajándéka — lett a város neve a fehérgárdisták kiűzése után. A forradalom után fejlő­désnek indult az ipar, a mező- gazdaság, megteremtődik a tu­dományos és kulturális élet. A Krasznodárba érkező tu­ristáknak először a gyönyörű, 1300 férőhelyes Aurora mozi­ban filmen mutatják be Ku- Ibány Vidékét, a több mint száz nemzetiségű krasznodári terü­letet, tájat, embereket. Meg­elevenedik Szocsi, az üdülők paradicsoma, Novoroszijszk, a II. világháborús csaták színhe­lye, Anapa, a gyerékváros. íMegismerjük a kubányi fekete földet, amelyen a gyapotot ki­véve minden mezőgazdasági kultúra megtalálható. Citrom, tea, gabona, kukorica, kerté­szet, zöldség, gyümölcsös vál­takozik. Száz éve termelnék itt szőlőt. Szocsi közelében tea- ültetvényék zöldéi Inék. Ennél északabbra már nem terem meg a tea. Az itteni viszont világhíres - a krasznodári erős fekete ital. Városnézés közben meg is kóstolhatjuk egy 'hamisítatlan, orosz teázóban a krasznodári teát — frissen sült süteménnyel, mézzel, gyümölcsízzel tálalva. Kubány - három tenger vi­déke. Az Azov!-, a Fekete-ten­ger természetes határai, s mes­terségesen töltötték fel a 49 ezer héktárnyi vízfelületű krasz- nodári( víztárolót, a Krasznodá- ni-tengert. A tároló vízével rizsültetvényeket árasztanak el, a Kubány folyó vízellátását biz­tosítják, partján strandokat, cs ó nak á zó -telepeket, k e m p i n - geket, kirándul óköz po ntoka t építettek. A pihenést, szórakozást szol­gálja a Kubány folyó holtágá­ban egy kétszáz hektáros szi­get is. Csónakázök, strandolok, kirándulók töltik meg a szige­tet. Fenyves erdejében kozák­kunyhó, a Kuriny fogadja étel­lel, itallal a megfáradt turistá­kat. É rd elk löd ősük nék meg felelő­en színháziba, múzeumokba, is­kolákba, ipari vagy mezőgaz­dasági üzemekbe, tudományos intézetekbe látogathatnék a várasba étkezők. Én két múzeumot választot­tam. Az egykori kozák keres­kedő palotájában berendezett történeti és ardheológiai mú­zeumot, mély több mint két­ezer tárggyal, képpel, térkép­pel, ásatási lelettel mutatja be a környék kialakulását, termé­szeti adottságait, a város meg­alakulását, fejlődését. A Luna- csOrsz'k'ij neVét viselő, s 1904- ben alapított Szépművészeti Múzeum az orosz és ukrán mű­vészet gazdag tárháza. 15—18. századi ikonok, az orosz táj­képfestészet kezdeteit képvise­lő műveik, történelmi festmé­nyeik, portrék sorakoznak a ter­mékben: Borovikovszkij l'l. Ka­ta! inról készült portréja, Vene­oianov — az élső orosz tájkép- festő munkái, Szurikov történel­mi témájú vászna«, Ajvazovsz- kij tengeréi, Repin portréi, Sis­kin erdői, Polenov tájképei, Szeröv franciás festményei. A látnivalóktól fáradt turis­táról, szállásáról, ellátásáról - csakúgy, mint programjáról - gondoskodik a krasznodári la- tourist. — Most épült fel a vá­ros legelegánsabb, 516 szemé­lyes, négycsillagos szállodája, az Októberi Forradalom terén. Egy és kétágyas, fürdőszobás szobákkal, I uxu sl akosztá lyo'k^ kai, a legfelső emeletén étte­remmel, 'bárral, szaunával, uszodával. Az autós turistákat a város közepén élsőosztályú motel várija. A 15 éve épült Juzsnij (Dél) Motel fürdőszo­bás, tévés, jégszekrénye* szo­báiban 210 vendéget tudnak fogadni. Éttermében, bankett- termében, teraszán az orosz és ukrán konyha különlegességeit kóstolhatják meg. Krasznodár belvárosa ma is alakul, változik. Régi épülete­ket bonifana'k -, de a helyükre nem építenék újakat. Parikká alakítják, rózsákkal ültetik be a hajdani házak helyét. Azt mondják, Krasznodárban több mint egymillió rózsatő virít. KADAR MÁRTA A krasznodári új szálloda Az Aurora mozi Krasznodár - ajándék (III.)

Next

/
Thumbnails
Contents