Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-10 / 212. szám
A NÉPÚJSÁG 1982. szeptember 10. így közlekedtünk.^ Elakadt járművek mindent el kel<l követnie a köz0 így készült a kenyér otthon (Augusztusiban Tolnia megye útijain ötvenkét személyi sérü'lé- ses közlekedési baleset történt, tizeneggyel kevesebb, mint eqy évvel -korábban;. A csökkenés jelentős, tizenhét és fél százalékos. Az abszolút számok kedvező alakulásán belül azonban elszomorító, hogy a tavalyi kettővel szemben az idén hat baleset volt halálos kimenetelű, a súlyos sérülésesOk száma is csaik eggyel, hanmincról huszonkilencre csökkent, lényegesebb javulás csupán, a; könnyű sérüléssel végződötteknél volt ta- paisztalhátó, aimelyek a tavalyi Harmincegyről tizenhétre csökkentek. Hat személy meghalt, harmincnégyen súlyosan, har- mincketteo könnyebben megsérülteik,, összesen, hússzal kevesebben', minit a múlt év azonos időszakában. Alkoholos állapotban, hatan karamiboloztek, figyelemre méltó, hogy közülük háirman Szekszárdon, illetve a hozzája tartozó járásban. A balesetek oka csaknem hatvan százalékban, a relatív qyorsh'aj- tás és .az elsőbbség meq nem adása volt.. Ezek miatt történt a, halálos szerenosétlenséqek többsége is. A baleseteknek megközelítően a felét az eqy nyomon haladó járművek vezetői okozták, legtöbbet a motor- kerékpárosok és a segédmotorosok együttesen,. A személyautó-vezetők közlekedési fegyelme — úgy látszik, — tovább szilárdul. Ezúttal tizennéqy balesetért voltak felelősek,- holott korábban, éveken keresztül úgy az ittas vezetés, mint a legsúlyosabb országúti katasztrólfák előidézése terén, is mindig első helyen szerepelték,. Reméljük, ez a; jaMulás a. jövőben folytatódik.. A hónap legsúlyosabb balesete, amelyről annak idején hírt adtunk, éjszaka, kiviláqítat- lonul álló, elakadt járműibe való ütközés következménye volt. E,gy emlber megholt, három súlyosan, eqy pedig könnyebben megsérült. Eddig viszonylag keveset beszéltünk az utakon elromlott, mozgásképtelenné vált járművekre vonatkozó szabályokról. Ezért, az említett tragikus balesethez hasonló szerencsétlenségek megelőzése érdekében most, amikor az éjszakák mindig hosszabbak lesznek, következésképpen az elromolva veszteglő járművek fokozottabban veszélyforrásokká válhatnak, ezekről a rendelkezésekről ejtünk néhány szót. !Ha a; vezető' járművén útközben, olyan hibát észlel, amely balesethez vezethet (pl. kormányszerkezete, üzemi' fékberendezése, összes féklámpája, bal oldali világító berendezése stíb. romlik el), köteles azonnal megállni és a. hiba elhárításáig járművével tovább nem közlekedhet, azt legfeljebb csak vontatni szabad. Az elromlott járművet - lehetőség szerint - az úttesten: kívül kell elhelyezni, ahol a- várakozás nincs megtiltva. Rendkívül fontos a rendelkezés a,zon. részének megtartása, amely szerint éjszaka és korlátozott látásé viszonyok között az elromlott járművet is ki kell világítani az álló járművök kivilágítására vonatkozó szabályok szerint. Ha ez nem, lehetséges, mert például a járműnek éppen a világító berendezése romlott el, a vezetőnek lekedés. biztonságának megóvása érdekéiben'. Ezért jó, ha mindenki vész magával! az útra üzemképes zseblámpát, amely- lyel szükség esetén a kivilágí- tatlanlul álló járműhöz közeledőknek idejében jelzést adlhat. Lakott területen kívül az úttesten, vagy a' leállósávon álló gépjárművet — ai kétkerekű motorkerékpár kivételével — továbbá a mezőgazdasáqi vontatót, lassú járművet, de még a fel nem kapcsolt pótkocsit is meg kell jelölni elakadást jelző háromszöggel a jármű mögött olyan távolságban, hogy azt a töblbi jármű vezetője kellő időben észlelhesse. Az eldk,adást jelző háromszöget a mindkét oldali, ironyjelző készülék működtetése, vagy villogó sárga fényjelzést adó elakadást jelző lámpái nem pótolhatja. Ezek legfeljebb csak a háromszög kihelyezéséig al'ka'fmiazh'a.tók, azt követően csők aizral együtt, vagy lakott területen belül, ahol a háromszög kihelyezése nem kötelező. Az elromlott kétkerekű motorkerékpárok háromszöggel történő megjelölését azért nem kívánja meg a KRESZ, mert az ilyen járművet az úttestről mindig el kell távolítani. Oe az ismertetett rendelkezések nem mentesítenek azon szabály alól, amely szerint a jármű sebességét — egyebek mellett — mindig úgy kell meqvá- lals.zta.ni, hogy a, vezető járművét meg tudja állítani az általa belátott távolságán belül. Ehhez alkalmazkodva' talán az említett, emberéletet követelő karambol is elkerülhető lett volna.. PIÁCSEK GYÖRGY (TUDÓSÍTÓNKTÓL) — Faluhelyen ritka volt az olyan ház, ahol nem sütöttek kenyeret, így volt ez Kölesden is — kezdi a beszélgetést Sátori Józsefné. Az otthon elkészített tésztát, ha volt kemencéje, maga sütötte meg a háziasszony, ha nem, elvitte a pékhez. — Maguknál melyik lehetőség volt? — Nekünk volt kemencénk, meg van is! Én itthon tudtam sütni, hetente egyszer. Csütörtök vagy péntek volt ez a nap. Két nagyobbacska kenyér és egy cipó volt a fejadag. Ki is húztuk vele a másik hétig. Itt szó szerint igaz volt a mondás: „Azt eszi, amit sütött!" Mert olyan is előfordult, hogy nem úgy sikeredett, ahogy szerettem volna. Abban az időben a fehérliszt, a kenyérliszt és — mi így hívtuk —, a rozsláng volt az, ami a legjobb kenyeret adta. — .Nagy munka volt a kenyérsütés? — Akármilyen gyakorlatom is volt a sütésben, félelem, szorongás mindig bizsergett bennem. Mert nem volt mindegy, hogy egy héten keresztül égett, sületlen vagy keletien kenveret eszik a család, vagy olyant, hogy egymagában is szívesen fogyasztja az ember. És ez a szorongás csak akkor gnúlott el, amikor a kemencéből kiszedett kenyéren gyönyörkörött a szemem. Nálam a kenyérsütés folyamatos munka volt. Sütéskor már a következő alkalomra készítettük a sütnivalót, másképpen a rib- lit. Ez pedig úgy készült, hogy egy marokra való kovászt, liszt hozzáadásával, olyan apróra dörzsöltem, mint a tarhonya. Ez vászonzacskóban, meleg helyen érlelődött, s ez pótolta tulajdonképpen az élesztőt, rt sütés előtti délutánon ezt a riblit megáztattam, majd este kefével átmosdattam, fenekét ron már reggel három órakor nekiálltam a dagaszjásnak, télen csők hatkor. Egy nagyon fontos szabály volt, hogy a dagasztástól számítva két órán belül a kemencébe kerüljön a tészta. A nagyobb kenyereknek kellett a két órai sülés is. Időnként célszerű volt megnézni a piruló kenyér héját, sőt, fenekének kopogtatásával meg lehetett állapítani a sülés fokát is. A kivett kenyeret vizes kefével átmosdattam, fenekét az esetleges hamutól megtisztogattam és hülni hagytam. A kihűlt kenyér abroszba tekerve a fehérkosárba került, így az éléskamrába. Minden sütésnél elmaradhatatlan volt a lángos. Egy öklömnyi kenyértésztát kisodortam, a hamvadó parazsat szétkotorva a forró kemencébe dugtam, és öt perc sem kellett, máris megsült. Nagyon szerettük. — Ma is süt? — Inkább csak ősszel, amikor a felfűtött kemencében megszárad a paprika is. Az igazság az, hogy a koromnál fogva egy kicsit el is kényel- mesedtem. KONRÁD LÁSZLÓ Fotó: Konrád Zsolt Cseppkőbarlang a fővárosban Aligha van főváros a világon, mely cseppkőbarlanggal dicsekedhetne. Ugyanakkor az se valószínű, hogy lenne ország, melynek lakói oly kevéssé ismernék fővárosuknak ezt a kincsét, mint mi magyarok. A Pálvölgyi cseppkőbarlangról van szó, melynek szépségeiből fényképeinkkel próbálunk Ízelítőt adni és ahová azért látogattunk el, hogy kedvgerjesztővel szolgáljunk a megyénkbelieknek. Valamennyiünk emlékezetében élnek olyan esetek, amikor — hosszú órákat tébláboltunk, várakoztunk a fővárosban, mert már nem volt semmi dolgunk, de haza még nem indulhattunk. Ilyenkor érdemes a Batthyány térről elindulni a szentendrei HÉV-vel, vagy a 60-as busszal a Kolossy térig. Innen 10—20 percenként közlekedik autóbusz (65-ös jelzésű) a Szépvölgyi út 162-ig, ahol a barlang főbejárata van. A 40 millió éves barlangban szakképzett túravezetővel tehetünk bő félórás, páratlan érdekességeket hozó sétát. Az évnek ebben a szakában szombat, vasárnap és ünnepnapokon 9-16 óra közt. A látogatásnál két fő szabály van. Tilos a cseppkövekhez nyúlni és a cigarettát zsebben kell tartani. Persze, a kiépített útról letérni se tanácsos... O. I. Fotó: Kaplinger András Évente 24 ezer látogató jár a Pálvölgyben Felfelé a mélyből A cseppkő csak eredeti helyén szép Ezt a cseppkövet még nem bántották a látogatók... A felfedezők emléktáblája Sátori néni friss kényé ret ad a gyerekeknek
