Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-09 / 211. szám

1932. szeptember 9. NÉPÚJSÁG 5 A közoktatás kérdései Első osztályosok A programelőkészítés ideje a „Babitsban” Teljes gőzzel-szeptember közepétől iQjra benépesültek az iskolák:. Sok ezer diák a többinél na­gyobb izgalommal és váraiko- zással néz a tainév elé. Van. kö­zöttük kisgyerek, kaímasz és .már szinte teljesen, felnőtt is, de hat son-ló o sorsuk. Vakum» újait kez­denek életükben: első osztályo­sok. Most léptek be abba az iskolába, amely évekig munka­helyük és második otthonuk lesz. Annikor első osztályosokról esSik szó, ál tál álban mindenki azokra a. kisgyerekekre gondol', akik táskával hátukon, édes­anyjuk kezét fogva indulnák is­koláiba. Akiknek válóiban most kezdődik el a komoly munkai, a tanulás. Öik az igazán, kezdők, velük kell törődnünk a legtöb­bet. Különösen akkor, fia: nem járták ki, az óvodát. Vaiaimivel nehezebb azoknak a gyerekek­nek is, akiknek a családjában nincsen nagyobb, már iskolába járó testvér, aki annyi mindent elmesélhet, megmutathat a ki­sebbnek. * Ma gyón fontos feladatunk: ne keltsünk félelmet gyerme­künkben az iskolával kapcso­latban. Ne azzal, próbáljuk ne­velni fegyelmezni, hogy majd az iskoláiban másképp lesz, ott ezért vagy azért kikaip möijd a tanító nénitől. Még akkor sémi, ha, nekünk szülőknek rossz errv iékeink vannak a régi iskolá­itól. Többen akadhatnak, akik úgy vélik: miért kell abból nlagy ügyet csinálni, hogy iskoláiba megy a gyerek. Maljd megszok­ja:. De neim mindegy, hogy mii­korra és hogyan. Ezek a felnőt­tek, szülők megfeledkeznek ar­ról', hogy még a „nagyoknál”, a felnőtteknél is milyen nagy „ügy”,, ha, voltaim! újat kezde­nek, akár új munkahelyen, akár* példá'ul a: katonaéletben. A legfontosabb feladatunk: megértetni első osztályos gyer­mekünkkel, hogy most ő is „dol­gozni” kezd, úgy mint mi. Csőik neki- a, toll a szerszáma, meg, a ceruza, a, könyv, a munkafüzet. Amelyekből nagyon sok újat, érdekeset fog megtanulni. De a tanulás mellett sok játék is vádja az iskoláiban. Sok kis paj­tásával ugyanúgy játszanak majd, mint eddig, a, szünetek­ben, órákon és kisdotós-fog­lalkozó sokan. Mindennél is fon­tosabb azt megértetnünk velük, hogy ml szülőik, ugyanúgy mel­lette vagyunk, mint eddig, nem hagyjuk magára. Ahhoz, hogy őreimmel, várakozással menjen A CSALÁDJOGI TORVÉNY a szülőknek jogukká és kötele­zettségükké is teszi, hogy kis­korú gyermekeiket gondozzák, neveljék. Mindent, amit egy szerető, gondos szülőnek ten­nie kell azért, hogy gyermeke egészséges felnőtté váljon, a jog nyelvén szülői felügyeleti jognak nevezünk. Ezt az együtt­élő szülők együtt látják el. Ha a házasságuk felbomlik (vagy a gyerek egyébként is há­zasságon kívül született), ter­mészetesen a „birtokon belü­li” szülő gyakorolja ezt a jo­got. A szülői felügyeletnek a gondozáson kívül fontos ele­me a törvényes képviselet. Ez azt jelenti, hogy a kiskorúak személyi és vagyoni ügyeiben a szülők járnak el. Képviselik őket a hatóságok, bíróságok előtt, ők vállalnak felelősséget tetteikért. Ugyan miféle vagyoni ügyei lehetnek egy serdülő lánynak vagy fiúnak, kérdezhetné bár­ki. Hiszen eddig még a zseb­pénzük is a szülők zsebéből vándorolt az övékbe. Igen ám, csakhogy a gyerekek örököl­hetnek. Sajnos leggyakrabban egyik szülőjük halálakor. Ugyanis ők a törvényes örökö­sök. Ebben az esetben a túl­élő szülőnek c legnagyobb gondossággal kell kezelnie ezt az öröklött vagyonrészt, és meg kell őriznie a gyerek számára annak nagykorúságáig. Ha például az általa lakott ház­nak a fele lett a kiskorú gyer­meké, mielőtt a szülő eladja, napról napra iskoláiba gyerme­künk, sokat segíthet több apró­ság1. így a közösen megvett is­kolai felszerelés, a gyerek ál­tal kiválasztott táska. Vagy az, ha a tanító néni már az év ele­jén meglő togaüja kiis elsős ta ­nulóit, megismerkedik velük a családiban,. Egyet nem szabad tenni a szülőnek: nem. szaitód mutatnia, hogy félti, sajnálja gyermekét a,z iskolától, talán meg. .is siratja. A középiskolákban:, szakmun­kásképző intézetekben, kezdő nagyfiúk ró Jl -lánya król sóm fö­lösleges beszélni Sok új, taná r, új tamtáirgy, islmeretlen követel­mény jelentkezik az ő életük­ben is. Mindezek kissé bizony- tafaníná tehetik az első osztá­lyosokat a középiskolákban.. Különösen a kisebb, falusi is­koláiktól' indulókat, meg az egyes tantárgyaiktól gyengébb eredményt felmutatókat. Közü­lük sok gyermeknél a változást az ils fokozza, hogy elkerülnek a szülői háztól, kollégisták lesz­nek. Akiknél bizony nem fcöny- rvyű feládat az eddigektől elég­gé eltérő életrendet, szokásokat, a. sok társsal való együttélésit rövid időn belül elsajátítani. Náluk a komoly beszélgetés so­kat segíthet — kezdetben, is, ké­sőbb is —, ha, m,i szülők .meg­magyarázzuk nekik a követke­zőikét. A szorgdlmals, rendsze­res tanulás képessé teszi őket a megfelelő eredmények eléré­sére,, még a kezdeti gyengébb jegyek ellenére is. Hogy a di- ákolthoni élet kezdeti problé­mái lassan megszűnnek maid. elcseréli, a gyámhatóság bele­egyezését kell kérnie az aktus­hoz. Enélkül nem rendelkezhet. Ha az a gyanú merül fel, hogy a gyerek vagyonát a szülő a saját céljaira akarja felhasz­nálni, a gyámhatóság korlá­tozhatja, és rendszeres fel­ügyelete alá vonhatja a szülő (szülők) vagyonkezelési jogát. Ez azonban még nem jelenti a szülői felügyeleti jog meg­szüntetését. Ha a szülő maga­tartása olyan, hogy a gyerek jólétét, értelmi, erkölcsi fejlő- dését veszélyezteti, a bíróság a szülői felügyeleti jogot meg­vonja az apától, anyától — vagy mindkettőtől. Ez gyakran azzal jár, hogy a gyerek álla­mi gondozásbq kerül. A SZÜLŐI FELÜGYELET meg­szüntetésétől meg kell külön­böztetni ennek a jognak a szünetelését. Ez utóbbi esetben nem arról van szó, hogy a szülő alkalmatlan a gyerek ne­velésére, érdekeinek képvisele­tére, hanem arról, hogy vala­milyen okból nem tudja azt átmenetileg ellátni. Például a szülő hosszabb ideig távol vagy ismeretlen helyen tartóz­kodik, olyan betegségben szen­ved, amely miatt gondnokság alatt áll maga is, így nem bízható rá a gyerek sorsának irányítása. A leggyakoribb eset az, amikor a gyerektől külön­élő apa vagy anya szülői fel­ügyeleti joga szünetel. Ez ko­rántsem jelenti azt, hogy a gyerek fontosabb ügyeihez nem szólhat hozzá. Például a hogy nem szaitód elkeseredni­ük. Egyszóval önbizalmat kell adni nekik a, kezdeti nehéz idők­ben. Jó lenne, ha a középisko­lákban és kollégiumokban dol­gozó pedagógusok fő törekvése szintén ez lenne, nem, a kímé­letlen szigor, a felemelt 'köve­telmények azonnali érvényesí­tése. A szülők hatása sokkal _ nagyobb, mint egyesek vélik, ezt bizonyítják a tudományos kutatások. Ezért kell tőlüik is. meg persze a pedagógusoktól is a kezdeti biztatás, az érdék- lődés problémáik iránt, vala­mint a becsületes tanulás és a 'kulturált viselkedés követelmé­nye velük szerbben, IMég a főiskolák, egyetemek első éveséinek, a, „gólyáknak" az eredményes munkáját is sok­ban, segíthetik a szülők. Ha te­kintélyűkkel hatnak, a, főiskolás gyermekűikre, leginkább annak a tudatosításával, hoqy még a főiskolán, egyetemen is a rend­szeres, szorgadlmais tanulás, meg a kulturált életmód,, viselkedés hozza meg a gyümölcsét. Adja meg nemcsak, a jó tanulmányi eredményt, az elismerést, az anyagi előnyöket, hanem a szü­lői éiismerést, megbecsülést is. Ntagyon helytelen nézetek él-' nek egyesekben a, főiskolái élet­tel kgiplcsolatban,, így pl, hogy ott nem, kell év elejétől tanulni, élég csaik, a vizsgák előtt pair napot. Jórészt ennek következ­ményei azután a bukások, a gyenge eredmények. Az is el­terjedt egyes hallgatóknál, hogy elég a, „csak kettes”, éppen- ho,gy átjutni a vizsgákon éle szemlélet Ennek a kára, azután rögtón jelentkezik a qyenge eredményekben, meg későbbi is, aimikor az újat rá kell épí­teni o régire. Jó lenne, ha a szülők segítenének a, magúik eszközeivel eloszlatni ezeket a helytelen, nézeteket, segítenék azt, hogy első éves főiskolása-' ink év elejétől szorgalmasain készüljenek a vizsgákra', válasz­tott hivatásukra,. Ha, a. kulturált; emberi viselkedés igényét szin­tén állandóan érvényesítenék a szülőik, az sem, lenne kevés se­gítség a közös munkáihoz. Sók ezer első osztályos, első éves indult neki az islmeretlen útnak, az iskolakezdésnek. Se­gítsük őket abban, hoqy jól in­dul jónak, és hogy eredménye­sen haladjanak a megkezdett úton. jogáról gyerekek pályaválasztási, to­vábbtanulási ügyeiben, örökbe­fogadáskor, nevének megvál­toztatásakor ki kell kérni a véleményét. Am, ha a gyerek­kel nem sokat törődő szülő «Ä arra használja fel, hogy volt házastársa orra alá borsot tör, szántszándékkal akadályokat gördít a, gyerek élé, a gyám-, hatóság a gyerek érdekeit mér­legelve tesz pontot a vita vé­gére. És végül el kell mondanunk azt is, hogy a megszüntetett szülői felügyelet joqát vissza is lehet szerezni. Ha a bíró- sáq a gyerek fejlődését, ne­velését újra biztosítottnak lát­ja a joqfosztott szülőnél, visz- szaadhatjO, visszaállíthatja a szülőnek (szülőknek) gyerme­kükkel kapcsolatos jogait. Gyakori, hogy az anya oda- adó, szerető gondozója lenne fiának-lányának, de nem tud­ja “Ihaavni a durva, italozó apát. Nem tudja qyermekét meqvédeni a brutális maga­tartástól. (A qverek rendszerint állami qondozásba kerül.) Ha az anya rászánja maaát, és többé nem vállal a férjjel, élet­társsal sorsközösséqet, hanem a kiskorú érdekeit tartja fonto­sabbnak, jogát visszakapja. A SZÜLŐI FELÜGYELET mea- I szüntetésére vaav visszaállítá­sára nert indíthat bármelyik szülő, a averek vaav a qverek érdek“;t védő. kéoviselő gyám­hatóság és az ügyész. DR. KERTÉSZ ÉVA Az erőgyűjtés és a prograjm- előkészlítés napjait éli most a szekszárdi Babits Mihály Me­gyei, MúVelődés'i Központ. Júli­us ©leje óta kevés rendezvény­nek adtaik helyet, a klubok és szakkörök in-agy része nyári szünetet tart, tartott. A szerdai napnál, a portai ^menetrenden” még csaik né­hány rendezvény kezdési idejét olvashatjuk. Egy órától logopé­dia, háromtól a rendíthetetlen- és nyári, szünetet nem tortó- nyugdijaskllub tart foglalko­zást, négy óraikor pedig a, nép­tánc-utánpótlás ifjlú táncosai kezdik meg ledolgozni a nyá­ron felszedett .felesleges kilói­kat. * Aszalói Jánosáé „őrzi” a ház 'társalgójában, az aluqusztus 30- ón megnyílt digánylklállítást. E pályázati kiállítási' anyag sem maiad' természetesen látogató nélkül, ímert sokunkat érdekel a Tolna: megyei cigányság múltja és jelene. A vendég- könyviben szaporodnak o be­jegyzések. A művelődési közippnt folyo- sógalériáján már két hónapja látható a tórsíklub, a dunaújvá­rosi Rosti Pál fotákluib figye­lemre méltó kiá llítása'.' — Ezt az anyagot mi' már vi­szonoztuk - mondja' irodájá­ban, a szabadságiról beugró Kiss István. — A két klub ba­ráti kapcsolatának eredménye­ként cseréltük ki az anyagot. A filmesek sokan voltak nyáron „Jaj, csak terhetekre vagyok én nektek, jobb is lenne, ha már nem lennék”. Vagy: „Nem élet ez már így, öregnek te­metőben a helye”. Ezt és eh­hez hasonlóakat mondogatnak sokan. Valóban így van? Az évek számának szaporodása tényleg feleslegessé tenné az embert? Társadalmunk elöregedett — halljuk sokszor. Igaz. De máris a kérdés: ugyan hány aktív dolgozó kényszerülne otthoni munkára, ha nem lennének dolgos, türelmes nagymamák, akik lehetővé teszik, hogy a kismamák visszatérjenek mun­kahelyükre? Mennyi társadal­milag jobban hasznosítható erő terelődne kényszerpályákra, ha nem lennének segítőkész nagy­szülők, akik támogatják gyer­mekeik családalapítását, ott­honteremtését? Mi történne, ha nem lenne ennyi aktív idős ember a fiatal családok hát­terében? Igaz, az öregség jelenthet hátrányt. Gyengül a látás, hal­lás, romlik kicsit a „motor”, lassul a mozgás. Sokszor mondják, hogy az idős ember kuporgató, irtózik az új dol­goktól, spórolós, merev, nehéz bánni vele. Azt is halljuk, hogy fél a betegségektől, állandóan orvoshoz jár. Az idős ember kétségtelenül több idővel rendelkezik, többet tud foglalkozni magával, fo­kozódnak bizonyos betegségek előfordulási arányai. De az „ép testben ép lélek" szólás naqyon igaz ebben a korban is. A rendszeres, nem túlfeszí­tett mozgás, az elhízás elleni védekezés, az orvos által ren­delt és csak szükséges meny­táboro'kibain. Szentendrén:, az országos néprajzi bemutatón, a Balatonalmádiiban megrende­zett országos almatorta borban és o természetvédők Váralján megrendezett nyári kutatató bo­rában. — Mit asíhál znost? — összesítetm a tapasztalato­kat, keszitem- az anyagot és szervezem a következő időszak dolgait. 1 A központ minden osztályán, nemcsak a, műsor- és propa­ganda-osztályra átszervezett és „átkeresztelt" voit szervezésen nyiségű gyógyszerek pontos szedése elősegíti az aktív qlc lapotban maradást. De a mon­dás megfordítva is igaz, s ez a legfontosabb: „Ép lélek mel­lett tovább marad ép a te«!1' A mindennapos munka, az ésszerű tevékenység, a kedvvel vállalt tevékenység — legyen az az élet bármelyik területén — a legfontosabb tényezője, lelki irányítója életünknek.,Ért­hető, hogy a nyugdíjazás után ez az éltető elem megszűnik, s .jön a természetesnek tűnő reakció: a feleslegesség-érzés. Ez ellen kell küzdeni, s ez nemcsak minden idős ember egyéni gondja, hanem társa­dalmi gond is. Mert társadal­munknak szüksége van a rtiór nyugdíjasok aktív munkájára. Ezt mindenképpen ragadják meg az idősek, éljenek a le­hetőséggel ! Csökkentett tem­póban, kisebb felelősségű te­rületen, de maradjanak az élet vérkeringésében. Ne bánják, ha nem tudnak aludni, csak négy-öt órát. Az idősebb szervezetnek kevesebb alvásra van szüksége, ez nem betegség, tudományos tény. Ne folyamodjanak marokszám­ra altatókhoz, hanem az ál­matlan óráikat is próbálják ér­telmes tevékenységre fordítani. A tudomány már bebizo­nyította, hogy az ép lelkű és testű idős emberben semmine­mű olyan komoly elváltozás nem észlelhető, mely alapve­tően az öregkori hanyatlásból származna. Ha emberek élet­sorát figyeljük, s idős kori lel­ki állapotát vizsqáljuk, igen szépen kirajzolódik az a tu­dományos tény, hogy nem az öregség hoz magával rossz foglalkoznak most az ülj „évad" megszórni lálhatotl on program­jával, szervezésével. Azért leg­többet mégis a Pék Jánosné vezette osztály telefonál, ír bo­rítékot és tá rgyal — Egyeztetünk - mondja, az osztályvezető. - A nagy soroza­tok most állnak össze, a nagy rendezvények idejéről is most támgyailunik, és osztjuk be a he­lyiségeket. A iFiilihairmőniáva! közösen, szervezett szekszárdi halnqversenysorozat már tulaj­doniképpen. összeállt. Folytatjuk a g ye rmeklham q ve rseny-so roza - tat. A nagy felnőtt bérletsoro­zaton „nagyágyúk” is lesznék. — Színház?' — A Garay-bórletet, igaz, meg szü ntetjük, illetve 'beolvaszt­juk a többi, bérletsorozatba. Jó­nak ígérkezik a. színházi évad programja. Több szakemiber vé­leményét is kikértük, mielőtt nekiálltunk volna oz előadásök lekötésé,nék. Illyés Gyula szüle­tésének évfordulójára, külön színházi bemutatót szerveztünk, október 28-ára. iMost jószerével látogató hí­ján vais a ház, de már küldik is szerteszét a különböző: ren­dezvények meghívóit a vállala­tokhoz és üzemekhez. Még csalc papíron, van, mindaz, aimi két hét múlva, életre kel a, megyei művelődési központban:. személyiségjegyeket, vonáso­kat. A rosszkedvre, bizonyta­lanságra hajló öreg mindig ilyen lelki alkatú volt, a be­tegségektől félő idős ember egész életében félt a betegsé­gektől, és a fukar, spórolós nagymama mindig is kuporga- tott. Legfeljebb nem vettük észre eddig annyira. Erre egy élő példa: két, egymás melletti lakásban él egy nyolcvanéves és egy hat­vannyolc éves idős, magányos hölgy. A nyolcvanéves aktív, egész nap tesz-vesz, utazik, idős barátnőivel rendszeresen programokat szerve^ tervei vannak, eszébe sem jutnak Arany János szavai: „...az öreg csak tövis az ágon, lát­ja, hogy ő nem kell ezen a viláaon”. Pedig ha többet „hajtja magát", ő is fullad ki­csit, ugyanúgy, mint a 12 év­vel fiatalabb szomszédja. Ő viszont egész nap benn ül a szobában, aggályos, bárhova képtelen elmenni, mindennek a barús oldalát látja, percenként ellenőrzi pulzusát, naai fő nroaramja qyógvszereinek pon­tos beszedése, beszűkült, né­ha tehernek érzi az életet. S ha megvizsqáljuk, hogy miért van ez íav, kiderül, hogy nem az öreqséqtől. Ez a két ember neavven évvel ezelőtt is ilyen különbségeket mutatott lénve- aében. csak fiatalabbak lévén, a mindennapok aerqésében ezek a személyiséaieavek nem jöttek annyira a felszínre. Elmondhatjuk tehát, hogy az idős korban jelentkező szemé- Iviséajeavek, fiatalkori saiátos- sáaok — az évek múlásával leafeljebb lassan kiéleződnek. Az öreqség tehát nem be­tegség. Természetes állapota az életnek, ha bizonyos beteg­ségek előfordulása valamivel gyakoribb is időtartama alatt. — óa — DR. SZELÉNDI GABOR Jogi kérdések A szülők felügyeleti ErönJáS gyakorlatokat végeznek a fiatal néptiMttok- szíj - bj ­A nyugdijosklub tagja} Természetes állapot

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents