Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-05 / 208. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 208. szám. ARA: 1,40 Ft 1982. szeptember 5., vasárnap Mai számunkból ISMÉT ELŐTÉRBEN - A SZÉN (3. old.) ON KÉRDEZ - Ml VÁLASZOLUNK (4. old.) TAPÉTÁZÁS HÁZILAG (5. old.) MÁSFÉL ÉV UTÁN ISMÉT HAZAI PÁLYÁN (6. old.) DUNAFOLDVARI KÉRDÉSEK, VÉLEMÉNYEK, TERVEK (3. old.) Anyaggazdálkodás Takarékos termelésre ösztönző korunkban már-már tudományos alapossággal kell kidolgozni az alapanyagok fel- használásának módját, hiszen ez elengedhetetlen feltétele a gazdaságosságnak. Több vállalatnál számítógépekkel igyekszenek megoldani ezt a feladatot, csakhogy önmaguk- tól a legkorszerűbb számítógépek sem képesek csodákra. A gazdaságosabb anyagfelhasználáshoz mindenekelőtt hozzáértő emberek kellenek. A Csongrád megyei népi ellenőrök egy közelmúltban végzett vizsgálatukban megállapították, hogy az anyaggazdálkodási munkakörökben foglalkoztatott dolgozók jelentős hányada hosszú szakmai gyakorlattal rendelkezik, ám általános és szakmai felkészültségük, továbbá képesítésük viszonylag alacsony. Az ügyintézők 20-25 százaléka például alapfokú képesítéssel igyekszik elvégezni munkáját. Több, kevesebb sikerrel. Igaz, ez nem csupán az ügyintézőkön múlik, mert sok vállalatnál az alapanyagok takarékos felhasználása még a szorító körülmények ellenére sem kapott megfelelő rangot a vállalatok életében. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a vállalatok és a szövetkezetek csak elvétve kérnek arra választ saját belső ellenőreiktől, mit tehetnének az alapanyagokkal való takarékosabb gazdálkodás érdekében? A vállalatok többsége nem ösztönzi kellően azokat a dolgozókat, akik sok (millió) forinttal csökkenthetnék a vállalati kiadásokat. A takarékos anyagfelhasználás ritkán szerepel a munkások prémiumfeltételei között. Ha mégis születnek figyelemre méltó eredmények, akkor azok sokkal inkább a spontaneitásnak köszönhetőek, mint a tudatosságnak. Akiknek pedig prémiumfeladatuk a takarékos anyag- gazdálkodás, azok munkájának a megítélésénél gyakran szubjektív tényezők játszanak szerepet. Ezért aztán előfordulhat az is, hogy egy ügyintéző vagy gazdasági vezető, amennyiben megfelelő magyarázatot talál arra, miért nem sikerült a kívánalmak szerint gazdálkodni az alapanyagokkal, a magyarázatra kapja a prémiumot. Magyarázat pedig bőven akad, hiszen jól tudjuk, hogy a monopolhelyzetben lévő anyagszállító vállalatok sok esetben kényük-kedvük szerint teljesítik a szállítási szerződésben megfogalmazott kötelességüket. Emiatt az anyagra váró vállalatok és szövetkezetek olykor kapkodásra kényszerülnek, importból (nem ritkán tőkés importból) kénytelenek biztosítani a zavartalan termeléshez szükséges alapanyagokat. Ezek viszont időközben „befuthatnak” a hazai szállítóvállalatoktól is, aminek túlkészletezés a következménye. Az említett népi ellenőri vizsgálat megállapította, hogy a készletező TEK-vállalatok nem látják el a létrehozásukkor kitűzött feladatokat. A nem mindig kellőképpen differenciált importkorlátozásokkal együtt ez a tény hiányérzetet kelt, azaz növeli a vállalati szakemberek körében a „hiány- pszichózist”. Mindemellett a vállalatok általában törekszenek az alapanyaggal való jobb gazdálkodásra, bizonyítja ezt az anyagfelhasználásban bekövetkezett némi csökkenés. Ez azonban jóval nagyobb a gyáregységeknél, mint a meghatározó nagyságrendű önálló vállalatok esetében. Alighanem e tekintetben is előbbre tarthatnánk, ha e vállalatok a jelentőségének megfelelő gondot fordítanának az anyagnormák karbantartására, és a normától való eltérés okainak elemző vizsgálatára. Ennek hiánya ugyanis rendszerint olyan következményekkel jár, hogy az időszerű és szükséges intézkedések rendszerint késnek, illetve elmaradnak. A késedelem pedig mind a vállalatnak, mind pedig a népgazdaságnak sokba kerül. Igaz, a vállalatok nem is mindig érdekeltek abban, hogy takarékoskodjanak az alapanyaggal, mert - különféle engedélyek alapján — többletanyag-felhasználásukat beépíthetik termékeik árába. A hasznosítható hulladékok felhasználásának tekintetében sincs minden rendben. A vállalatok ugyanis az újra hasznosítható hulladékaik jelentős hányadát gyűjtővállalatoknál értékesítik, mégpedig olyan alacsony áron, hogy a szétválogatás, a szállítás költségei sem térülnek meg. Követendő példának és járható útnak alighanem hasznosabb (lenne) ezen anyagok vállalaton belüli újrafeldolgozása. Szerencsére már arra is van példa, hogy a korábban hulladékként kezelt anyag újrafeldolgozása révén importból származó alapanyagot takarítanak meg. A jó példák követéséhez azonban mindenképpen nagyobb fokú szervezettségre — a jelenlegi hiányosságok és azok okainak megszüntetésére - van szükség. Az nyilvánvaló, Hogy a jövőben ésszerűbben kell gazdálkodni az alapanyagokkal és hulladékokkal. De ez a felismerés önmagában kevés. Jól átgondolt elképzelésekre, tervekre, főként pedig szervezettebb munkára és a szervezettebb anyaggazdálkodásra ösztökélő érdekeltségi rendszer kidolgozására van szükség. Cs. N. L. Harminckettedik bányásznap Országos megnyitóünnepség Pécsett A harminckettedik bányásznap központi megnyitóünnepségét a pécsi sportcsarnokban rendezték meg. A Mecseki Szénbányák munkasikereinek elismeréséül kapott zászlók behozása és a Himnusz elhana- zá a után Mérei Emil, a vállalat vezérigazgatója üdvözölte a vendégeket, köztük a csehszlovák, a lengyel, a szovjet és a hazai testvérvállalatok képviselőit. A bányásznap országos megnyitóján Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. A bányásznapi megnyitóünnepség kitüntetések átadásával folytatódott. Marjai József a Bányász Szolgálati Érdemérem arany fokozatát nyújtotta át huszonöt éves föld alatti, illetve három évtizedes felszíni munkájáért a hazai bányavállalatok harmincegy dolgozójának. Kapolyi László államtitkár Kiváló Bányász miniszteri kitüntetéseket adott át mecseki szén- és ércbányászoknak, valamint a Mecsekben dolgozó kutatófúróknak és aknamélyítőknek. A -'écs—meszesi általános iskola úttörői virágokkal köszöntötték az ünnepség résztvevőit, majd Tóka Jenő, a Mecseki Ércbányászati Vállalat vezérigazgatója üdvözölte a szénbányászkodás kétszáz éves jubileumát ünneplő testvérvá'l- lalatot a baranyai és a többi bányavállalat nevében: jó eredményeket kívánva a bányásztársaknak az előttük álló egy évtizedes nagy feladat, a hazai kokszolható fekete kőszén koncentrátum termelés megkétszerezését célzó állami nagyberuházás, a liász-prog- ram sikeres megvalósításához. Mauno Koivisto hétfőn érkezik hazánkba Kádár Jánosnak a Maqyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első1 titkárának és Losomczi Pá Inait, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének a mleg!h!ívásá;ra Mauno Köiiviísto, a Ran Köztá rsa sá g el nöke szeptember 6-án, hétfőn, baráti;, munkalátogatásra Budaipestre érkezük. (MTI) Afrikai mini csúcs KGST-értekezlet Tolna megyében Szeptember 6—10. 'között, a [megyei tanács oktatási ,és továbbképző központúébam rendezi az Egészségügyi Mimii szité- mum azt a szaíkéntőíi értekezletet, amelyen a> KlG&T Egészségügyi Bgyiüttműlklöldiési Állandó Bizottsága 1981—1985 éveikre szálló miunkatervében szereplő és a számítástechnika egészségügyi alkalmazásának néhány kérdését vitatja meg. A tárná ősik ozás mlunká jóban, a. ha- 'za.i szalkemlberéken kívül a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság1, a Lengyel Népköztársaság, a. Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió szakértői küldöttségei vesznek neszt. A tanácskozás színihelyének kiválasztásánál megyénkre azért esett a választás, mivieli a megyei kórházunk, a naöireoden szereplő egyik témában, nevezetesen a kórházaik automatizált informa diós rendszerének hazai kialakításában, nemzetközi viszonylatban is figyelemre méltó eredményeket ért el. Az ország, szakmai közvéleménye érdékliődésseí tekint a jelentős nemzetközi rendezvény munkájára, megyénk szalkem- berei pedig remélikl hogy annak eredményeként sikeresem továbbfejleszthetik a megyei kórháziban, több éve megkezdett, a betege Hátast közvetlenül szolgáló-, de az egészségügy irányítását is támogató korszerű tevékenységet. A zambiai elnök rezidenciáján!, UusWkátál néhány kilométerre szombaton megnyílt az afrikai frontonszágok vezetőinek értekezlete. A találkozó résztvevői - az anjgolaii, a 'botswamaii, a tanzániai, a, zimbabwei, a mozambiki és a zambiai államfő, illetve miniszterelnök és Sairn Nuljomd,, a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet (SWÍA1PO) vezetője — Namíbia függetlenségéről tanácskoznak. Ezenkívül megvitatják ai Dél- Afnilkávall1 szomszédos országok elleni sorozatos dél-afrikai agressziók és a pre,tárai eqységék Angolai délii területeire való behatolásának kérdését is. Kenderbetakarítás Simontornyán Az volt a jó világ, amikor Tolna megyében még hat kendert feldolgozó gyár is működött - sóhajtanak nagyokat így betakarítás idején a rostipar szakemberei. Manapság csóka dumaiflöldvári üzemel — éves nyersalnyagát szinte alig, tudják megtermelíetnli. idén is, töblb üzemiben, elverte o jég a már aratásra érett kárát. A böliaslkei termelőszövetkezetben, első alkalommal 142 héktáran, malid’ pedlig újabb negyvenen volt jégverés, így jáirtalk aiz őcsényiek is. Viszont a sliimon,tornyai termelőszövetkezet hegyes-yöígyes dűlőjében 94 hektáron olyan, szép o kender, hogy csodájára lehet járni. Szép magasra nőtt, szára karcsú-vékony, a rostiképződés jó, könnyen' lehet vágni, és a szárításai is alkalmas időben történik. — Augusztus 20-a hetében kezdtük a munkát, — mondja Szabó István, ai szövetkezet szerelője. - Négy géppel vágjuk a kendert, meglehetősein sok a gonbunik, A klätiäzäfejekkel vain a baj) nincs alkatrész, s magunk bütykölgetjük, sőt leszerelünk egyes, ailkaitrészéket a lenvágá gépekről is, mert a kö- tözőfejé hasonló, mint a, kenderes gépeknek. Évek óta jól terem mifelénk a, kender, van benne haszon,, 'így a jövőben is vetünk, mondták a' minap a szövetkezet vezetői, amikor megnézték a munka' kezdését. Miután ai sátorokba állított kender jól megszáradt, hozzáfogtak' a szállításihoz is. Négy jármű hordja’ a bálázott kórót Dunaföldlvárra'. A bólázógépe'k négy-öt mázsái kendert préselnék egybe és- ilyen maiqylbálák- ból hetet-lkiillencet raknak a' ko- cslirai, meg a. pótkocsira’. A szállítás folyamatos, hiszen a földire vágott kévéket másnap- harmladlnap már sátorozzék, és negyedik naip viheti is a kocsi. Fotó: Kapfinqer Sátorozzák ia kévéket A kenderföld Korszerű gép Homlokrakodós traktor rakja a pótkocsira a bálákat
