Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-01 / 204. szám

1982. szeptember 1. NÉPÚJSÁG 5 A szocialista brigádok segítségét kérik Társadalmi munkában javítják harminchét iskolában a világítást A tolnai 1. számú iskolában „madzagon” függő villanykör­ték világítanak Eredményes méhészidény Megyénkben közel 1000 mé­hész, 28 000 méhcsaláddal be­fejezte az 1982. évi termelést. A tavalyi évhez hasonlóan több mint 70 vagon mézet, 72 500 db üveges és 40 500 kg táblás lépesmézet értékesítenek szer­ződéses úton, a fogyasztási szö- kezeteken keresztül. A méhé­szek jelenleg a betelelés elő­készületein dolgoznak. E mun­kafolyamatnak szeptember 15- ig kell befejeződni. Majd kö­vetkezik a méhcsaládok taka­rása és a külső kártevők elleni védekezés a biztonságos átte- leléshez. A méhészek különös gond­dal készülnek az 1983-as mé­hészeti évre, mert a termelé­sen kívül nem mindennapi ese­ményeknek lesznek részesei. A 86 ország méhészegyesületét tömörítő szervezet (APIMON- DIA) Mexikóban tartott XXVIII. kongresszusán Skócia, Ausztria és Magyarország közül 71 sza­vazattal hazánk nyerte el a XXIX. kongresszus megrendezé­sének jogát. A kongresszust ez­úttal 1983. augusztus 26. és szeptember 1. között a minden igényt kielégítő Budapest Sport- csarnokban tartják meg. A magyar szervező bizottság megközelítően 3000 külföldi tu­dós, kutató és gyakorló méhész részvételére számít. Ezenkívül helyet kapnak a kongresszuson a 40 000 magyar méhész kép­viseletében megjelenő küldöt­tek is. A tervek szerint a kong­resszus alkalmával nemzetközi kiállítás és vásár lesz, melyen nemcsak Európából, hanem más földrészről is lesznek kiállítók. Tolna megye sem ismeretlen külföldi méhészkörökben. Me­gyénkből az Európában meg­tartott kongresszusokon eddig 5-40 fős csoport vett részt. Négy esetben tudományos re­ferátum hangzott el a Tolna megyei kísérletekről, eredmé­nyekről. A referátumok megje- lentek öt világnyelven, az API- MONDIA dokumentumaiban. Az utóbbi kongresszuson Ko­csis Sándort, a Hungaronektár igazgatóját az APIMONDIA felügyelő bizottságának tagját 4 évre a felügyelő bizottság vezetőjévé választották. A 70-es években megyénk­ben járt G. F. Townsend ka­nadai professzor, az APIMON­DIA alelnöke. Kocsis Sándor és dr. Kálmán Gyula MESZÖV- elnök kíséretében meglátogat­ta Tamásiban dr. Deák Gabor méhészetét. Megyénk ezúttal sem marad ki a kongresszusi programból. A terv szerint több mint 10 autóbusszal érkező nemzetközi csoport fogadására kell fel­készülni. A program a méhé­szetek megtekintése. Naponta körülbelül kétmil- lióan ülnek iskolapadba az ország ötvenezer tantermében. Egy-egy tanuló, csak a nyolc általános iskolai osztály el­végzése folyamán legalább tízezer órát tölt a tanterem­ben, ebből, egyműszakos ta­nítás esetén is legalább há­romezer órát mesterséges vi­lágítás mellett. Az oktatás e sajátos prob­lémája, tudniillik, hogy az is­kolák tantermeinek világítása sok kívánnivalót hagy maga után, számos megoldást szült, ám a tantermek megvilágítá­sa legtöbb helyen még mindig rossz. A Tolna megyei tapasz­talatok is azt bizonyítják, hogy az átlagos megvilágítás 30— 60 lux. A világítási testek, lámpák rossz elhelyezése, nem megfelelő fényereje káprázást okoz, a megvilágítás egyenet­len, az árnyékképződés rossz, táblavilágítás nincs. A rossz világítás következménye: korai kifáradás, a figyelem csökke­nése, fejfájás, a tanuló sze­meinek túlzott igénybevétele, s végül a „teljesítmény” csök­kenése is. Megyénk iskoláinak mint­egy ötven százalékában nem megfelelő a világítás. A me­gyei tanács építési osztálya pályázat útján pénzhez jutott, s az 1,8 millió forintból sok iskola tantermében tudják a világítást megjavítani. Abba a szerencsés helyzetbe jutott Tolna megye a pályázat el­nyerése révén, hogy a teljes összeget lámpatestekre lehet költeni, mert bíznak abban, hogy ezek felszerelése társa­dalmi munkában történik. Az iskolákat patronáló brigádod, vállalatok szakemberei min­den bizonnyal a kisdiákok helyzetének javításához, mun­kájuk révén hozzájárulnak. A SIMOVILL Ipari Szövetke­zet gyártja a fénycső armatú­rákat. Kedvező ígéretet kapott Bohli Antal, a megyei tanács Könyvismertető Bálizs Lajos-Hada Róbert: Mindenkit hazavárnak című könyve a megkezdett sorozat befejező kötete. A mezőgazda­ságban alkalmazott tevékeny­ségek (építkezések és külszíni bányák, fagazdaság, faipar, szárítás, hűtés, szemestermény- feldolgozás, mezőgazdaságban végzett élelmiszer jellegű tevé­kenység) legfontosabb munka- védelmi kérdéseivel foglalkozik. osztályvezetője: mindent el­követnek, hogy a megye 37 iskolájának 237 tantermében korszerűsíteni tudják a világí­tást. A tantermekbe szükséges 2300 armatúrát a simontornyai szocialista brigádok valószínű­leg elkészítik, s akkor kezdőd­het a munka szervezése — még az idén, mert ez a pénz az idei költségeket fedezi. Érdemes rövid áttekintésre bepillantani az iskolavilágítás statisztikájába. E szerint Szek- szárd város körzetében két is­kola tizenegy tanterme, Bony- hádon és környékén kilenc is­kola ötvennyolc tanterme, Dombóvárott négy iskolában huszonkét tanterem, a szek­szárdi járásban hét iskola ötvenöt tanterme, Pakson és a járásban hét iskola negy- verhárom tanterme és végül a tamási járásban nyolc iskola negyvennyolc tanterme szorul a világításjavítási munkára. Az őszi búza betakarítását megnehezítő rendkívül hosszú, csapadékos idő elvonultával fordítsuk figyelmünket a meg­termelt istállótrágya-készletek szántóföldi hasznosítására. A műtrágyák árának növekedése az istállótrágya fokozott ter­melésben történő felhasználá­sát parancsolja. A szakszerűen kezelt istállótrágya egységnyi szántóföldre kijuttatott ható­anyagának költsége ma már versenyképes az ásványi trágya­szerek magasabb árával és az azok kisebb tömegéből adódó egyszerűbb, olcsóbb kijuttatási költségekkel. További érvek is szólnak az istállótrágya-készletek felhasz­nálása mellett. így az utóbbi időben elterjesztésre kerülő in­tenzív növénytáplálási techno­lógiai rendszer is a rendszere­sen és szakszerűen elvégzett istállótrágyázás esetén ad ki­emelkedő eredményt. Az egyre inkább belterjes irányba fejlő­dő mezőgazdaságunk a talaj termékenységének megőrzése, a műtrágyák savanyító hatásának közömbösítése és a talajszerke­zet javítása miatt sem nélkü­lözheti az istállótrágyát. Ah­hoz, hogy az istállótrágyázás költsége ne növekedjen, meg­felelő legyen az agronómiái ér­téke, tápanyagai a talajon ke­resztül megfelelően hasznosul­janak, már a készletek kezelé­sét is nagy gonddal kell vé­gezni. Ezen a téren nagyon sok tennivalónk van. A gabona- és szalmabetaka­rítás utáni időszak a legmeg­felelőbb az istállótrágya szán­tóföldi elhelyezésére. 1981-ben Tolna megye termelő üzemei 19 844 ha területre 721 150 ton­na istállótrágyát használtak fel. Az iskolavilágítási akcióban eddig is számosán vettek már részt. A pályázat az energia­racionalizálási program kap­csán került kiírásra, a megyei tanács építési osztályának munkatársai állították össze, ők végezték a szervezést is. A tervezési adatszolgáltatást a TOLNATERV Bánki Donát szocialista brigádja adta. A lámpatestek gyártásában és szakmai tanácsadással a Kl- SZÖV elnöke és munkatársai segítettek. Mindenütt, ahova az iskolavilágítási ügyben for­dult az építési osztály, kellő segítséget kapott. Most felke­resik az iskolákat patronáló vállalatokat, az ezekben dol­gozó szocialista brigádokat és kérik őket, hogy egyrészt mi­előbb gyártsák le az armatú­rákat, másrészt pedig gyor­san szereljék fel a tantermek­be. Ez évben a termelőüzemek 18 089 ha területre 728 469 ton­na istállótrágya felhasználását tervezték. Ennek végrehajtása megkezdődött. Mennyisége azonban nagyban elmaradt a múlt év azonos időszakához képest. Több üzem a tervezett területének már több mint 50 százalékát istállótrágyázta, és azt a továbbiakban is nagy ütemben folytatja (pl. a györ- könyi Szabadság, a kajdacsi Aranykalász, a tengelicl Petőfi Termelőszövetkezet, a Dalman- di ÁG). Ezzel szemben még mindig vannak üzemek, ahol ezt el sem kezdték, vagy mini­mális felületet istállótrágyáztak (pl. a tamási Széchenyi Tsz, a gerjeni Rákóczi Tsz, a sárszent- lőrinci Petőfi Tsz, a gyönki Pe­tőfi Tsz, a diósberényi Rákóczi Tsz, a dunaszentgyörgyi Ezüst­kalász Tsz, a pálfai Egyetértés Tsz, a szedresi Hunyadi Tsz). Több figyelmet kell fordítani az istállótrágyázásra és min­dent el kell követni — különö­sen a lemaradó üzemekben — az istállótrágyázási terv telje­sítésének érdekében. Megyénk szervestrágya-készlete a rendel­kezésre álló munkagépekkel, az erők üzemi szintű céltudatos összpontosításával, hatékony szervezéssel szántóföldjeinkre kijuttatható. Belterjesedő nö­vénytermesztésünk csak inten­zívebb növénytáplálás alkal­mazásával — ennek fontos ré­sze az istállótrágyázás, ami agrotechnikával, kemizálással is párosul — képes termésered­ményeink további növelésére. DR. KONKOLY LAJOS, Tolna megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás, Szekszárd ZEHÁN GERGELY méhész szaktitkár Gyorsabb mintaváltás Évente 800 ezer négyzetméter Jacquard típusú, az eddigieknél gazdagabb mintázatú függönyt gyártanak a Lőrinci Szalag­szövő és Csipkegyárban. Az új gépeken a mintázatváltás mind­össze fél órát vesz igénybe, mig korábban ez a művelet há­rom hétig tartott. —Pj—Bj— Nagyobb figyelmet az istállótrágyázásra Szüreti előkészületek A szüreti előkészületek közé tartozik minden olyan munka, mely ahhoz szükséges, hogy szőlőtermésünkből 'kellemes il­latú és finom zaimatú bort ké­szíteti nk. A szüreti előkészületeket min­denkor gondosan végezzük el, mert már ez meghatározza a szőlő borrá válását és a bor minőségét. Már néhány tőke terméséiből is készíthetünk kelle­mes illatú, finom zamatú bort. A különféle kisebb mennyiségű szőlőt is érdemes külön-lküíön feldolgozni és demízsonokban el különíteni. Az eredményes, jó munkához megfelelő felszerelés szükséges. Ezekről természetesen a szüret megkezdése előtt kell gondos­kodnunk. Amennyiben nagyobb szőlőterülettel rendelkezünk, vé­gezzünk termésbecslést. -100 négyzetméterenként két-ihárom tőkén számoljuk meq a fürtö­ket. Természetesen az egymás­tól távol eső átlagfürtszámot szorozzuk meg a fürtátJagsúly- lyal és a területünkön található tőkeszámmal. Általában a kis- ifürtő fajták 5-6 dkg, a közepes nagyságúak 10-15 dkg, a nagy- fürtűek 18—25 dkg súlyúak. A tenmésbe'dslés után tudjuk meg­állapítani a szükséges borá­szati segédanyagok mennyisé­gét. Idejében szerezzük be a ká !i u mmm etalbi szu Ifid ot (kén ­tabletta, borkén), az'besztkénla- pat és a faljélesztőt. A mennyi­ségek kiszámításánál vegyük fi- gyelemlbe. hoqy általában eqy mázsa szőlőből 65—70 liter must leisz. Egy hektoliter musthoz és az éb'ből nyert borhoz 50—70 g ramm ká I i amimet abiszulfi t szükséges. A pincék légterének fertőtlenítéséhez tíz légköbmé­terenként egy kénszeletet szá­mítsunk. Kénezni a tokaji pin­cékben nem szabad, mert a ne­mes penész a kénezéssel elpusz­tul. A másik igen fontos borá­szati segédanyag a fajélesztő­tenyészet. Előnye, hogy ismert és jó tulajdonságú borélesztő végzi az erjesztést. Szükséges gondoskodni még bentonitról, a must cukorfokának megáHaipítá- sára szolgáló mustfokolóról és a szakszerű erjesztéshez kotyogó- ról. A kotyogó rendeltetése, hogy a keletkező széndioxid (mulstgáz) eltávozhasson és az oxigénnek az erjesztőtartályba való bekerülését megakadályoz­za. A szüreti edényeket, fakáda­kat először hideg, májd forró szádás vízzel súroljuk ki, azután ■hideg vízzel alaposan öblítsük ki. Az új faedényeket három­négy napig áztassuk hideg víz­ben, majd szódás vízzel alapo­san sikáljuk ki, azután ismét hi­deg vízzel alaposan mossuk át. Nagyon fontos mún'ka még a hordók kénezése. A hordókat tiszta' vízjel addig mossuk, míg az akonanyíláson át tiszta víz folyik ki. Forró vízzel csak azután szabad mosni. A piszkos hordóba^ öntött víz ugyanis ki­tágítja a hordó apró lyukait és a piszok besziívódik a fa anya­gába. A mosás után akonanyí- lásu kkal lefelé fordítsuk - két­oldalt .megtámasztva - eqy-két napig hagyjuk alaposan kiosö- DÖgni. A telles szikkadás után kénezzülk. (üres hordóban ha­vonta egv kénlöoot égessünk el. így megelőzhetjük a bor beteg­ségeit: az ecetesedést, dohos­ságot és penészesedést.) A szüreteiéihez használt qé- peket alaposan dörzsöljük át, a rozsdát távolítsuk el. A szőlő szedéséhez használjunk mű­anyag edényeket. Jobbak, mint a fémes felületűe.k, mert az ilyen edényekről könnyen fém kerülhet a mustba, mely a ké­sőbbiek során bőrbetegségeket okozhat. Fehértörést, feketetö­rést és oxidációt. A krizantém fólia alatti gondozása A krizantémot másodnöveny- ként hasznosíthatjuk a fólia alatti termesztésiben. Úgy cél­szerű beállítani az állományt, hogy november 1. körül virá­gozzon, mert ilyenkor a legna­gyobb a kereslet e reprezenta­tív növény iránt. Szaporítóközegként homok és tőzeg vagy homck és perl i t 1 :1 arányú keverékét ajánljuk hasz­nálni. A szaporítás optimális hőmérséklete 16^20 Celsius- fok. A korán szaporított dug­ványok 10—12 cm sor- és tőtá- volságra tűzdelhetők, de ezek már alacsonyabb hőmérsékleten (10-15 Celsius-fokon) is nevel­hetők. A fóliasátor talaját gondo­san elő kell készíteni a tövek állandó helyére történő ültetése előtt. A talaj tápanyagtartal­mától függően évente 10—14 kq istállótráqyát és a nitrogén­fos zf o r -k á l i um -t a rt almú műt rá - gyükből 15 dkg-ot keverjünk 1:1:1 hatóanyaaa.'ónyban a ta­lajba négyzetméterenként. Köz­vetlenül kiültetés előtt eqy-két nappal az ágyásokat öntözzük meg és gereblyézzük el. Megjegyezendő, hogy a ko­rán virágzó, kis virágú fajtákat nagyobb távolságra kell ültet­ni, mint a nágy virágú eqyszá- laisra nevelt anyagot. A tenyész- területet úgy kell megválaszta­ni, hogy a területet a lehető legjobban kihasználjuk. Lehető­leg négyzetes kötésbe ültessük a növényeket, mert így a későb­biekben könnyébb lesz a tövek gondozása. A nagy virágú fajtákat 25x25 cm-re, a dekoratív fajtákat egy- szálasra nevelve 15x15 cm-re, az egyszerű- és anemoneviráqú fajtákat 30x30 am-ire a kis vi­rágú bokrosodé fajtákat 35x35 cm-re ültessük. A szakszerűen — sértetlen földlöhdával ki­emelt tövek -, gondosan ülte­tett növények gyökérzete gyor­san regenerálódik, és a krizan- témtövek szépen fejlődnek. ültetés után az egyik legfon­tosabb művelet a visszacsípés (a hajtás csúcsának eltávolítá­sa), mert így elág'azódásra ser­kentjük a növényeket, és meg­felelő időpontra időzíthetjük a virógoztötást. ügyelni kell a talaj optimális nedvességtartalmának biztosítá­sára, ezért rendszeresen öntöz­zünk. A harmonikus táptanyag- utánpótlást pedig 0,2 százalé­kos VUXAL-os levéltrágyázással biztosíthatjuk. A fővírágzás ideje alatt szinte naponta vághatjuk ai virágokat. A virágszárat lehetőleg hosszú, ferde metszlappal vágjuk, hogy nagy legyen a vízfelszívó felü­lete. A vízbe állított virágokat 1—1,5 Celsius-fokon két hétig tárolhdfjulk minden károsodás nélkül. Csapadékos, párás időjárás esetén előfordulhat, ha a szel­lőztetésre és a levegőcserére nem fo>rd:ítunk kellő gondot, hogy a szürkepenész megtá­madja növényanyagunkat, ilyen­kor köd sze rűen kiiperimetezett CHINOIN FUNOAZOiL 50 WP 0,12 százalékos oldatával vé­dekezhetünk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents