Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-30 / 229. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 229. szám. ARA: 1,40 Ft 1982. szeptember 30., csütörtök Mai számunkból VENDÉGEK KARL- MARX-STADTBÓL (2. old.) MSZBT A PAKSI KONZERVGYÁRBAN (3. old.) ÚTTORÖMOZGALMI ÉV A GYERMEKEKÉRT (4. old.) KÜLFÖLDÖN JÁRTÁK (5. old.) KLUBAVATAS (3. old.) ■-----------------------------------------------------------------­Traktorosok, kombájnosok Igazán nem irigylésre mél- t tó idén a traktorosok dolga. i Mint a Falurádió hétfői korai | reggeli műsorában a pálfai j Egyetértés téesz elnöke nyi- j latkozta, előfordul, hogy — a ! száraz talaj miatt — naponta | háromszor is kellett ekevasat I cserélni azoknak, akik az őszi és a tavaszi vetés alá szántot­tak. Száraz, kemény, porzik a í föld, s szántás- után nehéz és könnyűtárcsával is meg kell í járni a földet nem is egyszer, ! hogy jó ágyba kerüljön a jö- ; vő évi gabona magja. Ma- ; gyaranszág, ezen belül Tolna I megye a gabonatermesztés j élvonalába tartozik. Árpából, I búzából, kukoricából kima­gaslóak a megye mezőgazda- sági üzemeiben a termésered­mények. Köszönhető ez a ha- Ï zai és külhoni nemesítőknek, i azoknak a kiváló fajtáknak, j amelyeket előállítottak, a ha- ' zai talajokra adaptáltak, a I talajadottságok megkívánta I tápanyag-utánpótlásnak, min­- denekelőtt pedig a szántó- i vető ember lelkiismeretes munkájának. Minden bizonnyal a hazai i mezőgazdaság prosperitásá- I nők, gazdasági modellként i számontartott hírnevének alapja, a magyar ember föld-: j szeretete, az, hogy nem is­■ mer félmunkát: ha a földdel a földön dolgozik, akkor azt I pontosan, precízen teszi. Vo- : natkozik ez a gépen ülő szak- l munkásra, közép- és felső- -, szintű vezetőre egyaránt. Az őszi munkacsúcs elején- járunk, megkezdődött a vetés, ; a kukorica, a cukorrépa be­■ takarítása, aki astalk él és mo- ' zog szedi, betakarítja, szüre- í teli, tető alá hordja egész , évi munkájának gyümölcsét. A nagyüzemekben nincs öt- j napos munkahét, nincs szom- ; bat és vasárnap, a kombájn j alá érett termést időben és . jó minőségben kell betakarí­tani, aratni. A talajművelő gépek, a kombájnok vezetői megállás nélkül dolgoznak, ha az idő engedi, éjjel ref­lektorfényben is. A fizetésük ebben az időszakban nem ke­vés, de ahogy ők mondják, aki ezt irigyli, csinálja utá­nuk. Az otthonmaradott asz- szonyok, családtagok munká­ja sem kevés, rajtuk a háztá­ji. a gyereknevelés, a lakás gondja, miközben maguk is 1 dolgoznak a téeszben, a gyárban, a melléküzemágban. Csak tessék megnézni: mindazok a férfiak és nők, akik a mezőgazdaságban dolgoznak, többet mutatnak koruknál. A becslések, előrejelzések szerint gabonából, naprafor­góból, zöldségből, szőlőből több, s jobb termett idén, •mint máskor, s ez annak az egyre fogyó földművesréteg munkájának az eredménye, akik a kiváló munkát végző, nagy teljesítményű gépeket megtanulták szakszerűen ke­zelni, s akik munkájára bizton számít az ország, a magyar mezőgazdaság. d ­Kádár János fogadta René Urbanyt Folytatódtak a magyar-osztrák kormányfői tárgyalások Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szer­dán a KB székházában fogad­ta René Ulbonyit, a Luxembur­gi Kommunista Párt hazánkban tartózkodó elnökét. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón tájékoztatták egy­mást pártjaik tevékenységéről. Vidéken, a Leziriasi Állami Gazdaságban töltötte a szerda délelőttöt Losonczi Pál, az El­nöki Tanács hivatalos látogatá­son Portugáliában tartózkodó elnöke. Az Elnöki Tanács elnöke megtekintette a gazdaság parafaültetvényét, a szabadon tartott állatokat, s elidőzött az épülő víztározónál is, ahonnan további 400 hektárt szeretnének öntözni. A nap folyamán Losonczi Pál, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke Véleménycserét folytattak a nemzetközi élet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kér­déseiről. Kiemelt figyelmet for­dítottak az európai béke és biz­tonság, valamint a közel-keleti helyzet problémáira. Nagy je­lentőséget tulajdonítottak a nemzetközi feszültség enyhíté­szálláshelyén találkozott Alvaro Cunhallal, a Portugál Kommu­nista Párt főtitkárával. Az elv­társi, meleg, baráti légkörű ta­lálkozón áttekintették azt a jó és rendszeres együttműködést, amelyet az MSZMP és a Portu­gál Kommunista Párt alakított ki. Szó esett államközi kapcso­latainkról, valamint a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nem­zetközi kérdésekről is. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke ugyancsak a Queluz palotában fogadta szívélyes légkörű be­sét, a fegyverkezési verseny megfékezését, az enyhülési fo­lyamat továbbvitelét szolgáló kezdeményezéseknek és törek­véseknek. A két párt vezetői megerősí­tették az MSZMP és az LKP in­ternacionalista szolidaritását. A találkozón részt vett Horn Gyula, a KB külügyi osztályá­nak helyettes vezetője. szélgetésen Mário Soarest, a Portugál Szocialista Párt főtit­kárát. Háromnapos hivatalos láto­gatását befejezve Losonczi Pál, felesége, valamint kísérete, szerdán, a kora esti órákban, visszaindult Budapestre. Lissza­bon repülőterén államfőnek ki­járó külsőségekkel búcsúztat­ták. Megjelent Antonio Ramal- ho Eanes, a Portugál Köztársa- saság elnöke és felesége; ott volt a kormány számos tagja, a portugál közélet sok jeles sze­mélyisége. Lázár György, a kormány elnöke, aki hivatalos láto­gatáson tartózkodik Ausztriá­ban, szerdán délben megkezd­te hivatalos tárgyalásait ven­déglátójával, Bruno Kreisky kancellárral. A négyszemközti tanácskozáson a nemzetközi helyzetről, valamint a két or­szág politikai és gazdasági kap­csolatairól folyt eszmecsere. A tárgyalás utón Kreisky kancellár ebédet adott Lázár György tiszteletére. Az ebéden jelen voltak a magyar kormány­fő kíséretében Ausztriába érke­zett személyiségek, osztrák rész­ről pedig a kormány több tagja ■és a kancellári hivatal vezető munkatársai is.. A Lázár György tiszteletére adott díszebéden Bruno Kreisky osztrák kancellár pohárköszön­tőjében hangoztatta: Ausztria és Magyarország kapcsolatai­nak alakulása szemléltető pél­da arra, hogy mit jelent az eny­hülési politika a gyakorlatban. „Államközi kapcsolataink olyan szintet értek el, amely különbö­ző társadalmi berendezkedésű országok között a legnagyobb erőfeszítések ellenére is ritka­ságszámba megy” — mondotta az osztrák kormányfő. Lázár György válaszában rá­mutatott: a két, eltérő társadal­mi rendszerű ország gyümölcsö­ző kapcsolatai valóban „olyan példát jelentenek, amelyet má­soknak is ajánlhatunk”. „Meg­győződésem: tárgyalásaink hoz­zájárulnak ahhoz, hogy ne csak megőrizzük az együttműködés­ben elért szintet, hanem tovább is tudjunk lépni” — mutatott rá Lázár György. A délutáni órákban Lázár György és Bruno Kreisky veze­tésével teljes ülést tartottak a tárgyaló felek a kancellári hi­vatalban, majd kétoldalú meg­beszélésekre került sor szak­minisztériumok vezetői, képvise­lői között. Lázár György csütörtökön sajtóértekezletet tart, majd a kora délutáni órákban hazauta­zik Bécsből. Losonczi Pál befejezte portugáliai látogatását Az atomenergetikai kormányközi bizottság Pakson Kétnapos tanácskozást tartott hazánkban az atomenergetikai kormányközi bizottság, amely­nek bét európai KGST-ország és JugoszilávfiO a tagja. A bi­zottság a ta-náosikozás másnap­ján, tegnap Paksira, az épülő atomerőműhöz látogatott el. A vendégeket o Paksi Atomerő­mű irodaháza előtt K. Rapp Jó­zsef, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára, dr. Kapolyi László, az Ipari Minisz­térium áWomtitlkóra, Szabó Ben­jámin, az építkezés kormánybiz­tosa és Pónya József, a Paksi Atomerőmű Vállaltat vezérigaz- gatája fogadna. A vendégekkel együtt érke­zett Palksra Alekszej Antonov, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökihelyettese, a korma ny- körí bizottsóq elnöke, Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagija, ipari minisz­ter. A paksi látogatás első napi­rendi pontjaként Varie Győző, az Erőmű Beruházási Vállialat vezérigazgatója, tájékoztatta a vendégeket az első magyar atomerőmű építéséről. Előadá­sában a következőket mondot­ta : — Budapesttől 115 kilométer­re, Tolna megyében, a Duma jobb partján vagyunk, egy ki­lométerre a folyótól'. A magyar kormány 1965-lben határozta el; ezen a helyen építjük fel az atomerőművet. Az akkori olcsó szénhidrogónártak miatt azon­ban. az erőmű építésévei 1969- ben leállítunk. A későbbi olaj- árrobbanás hozta, hogy ismét megfontoltuk az építkezés szük­ségességét, és 1973-lban napi­rendre került a paksi atomerő­mű ügye, alklkor fogtunk az elő­készítéshez. — Az építkezés történetében az egyik legfontosabb dátum, hogy 1975-bem helyére került az első köbméter beton a főépület alapjaiként. Mint tudják az elv­társak, a paksi erőimű már az új biztonsági „filozófia" szerint készül Ez lényeges változást je­lent a korábbi elképzelésekhez képest. — Nehezen indult meg a be­ruházás. A tenvéket folyamatos tervszolgáltatásban köptük. Eb- bőil adódott, hogy sok volt a tervmódosítás. A berendezések szállítása sem volt folyamatos. A hazai vállalatok ekkor még nem voltak felkészülve atomerő­mű építésére. A beruházás irá­nyítási rendszere sem felelt meg a követelményeknek. Azóta sok mindent megtanultunk. Az ed­digi tapasztalatok alapján, lé­nyeges javulást értünk d az irá­nyításban. Azóta olyan számí­tógépes programot dolgoztunk (Folytatás a 2. oldalon.) Méhes Lajos, Alekszej Antonov és K. Papp József Verle Győző tájékoztatóját tartja Szabó József a turbinagépházat mutatja be

Next

/
Thumbnails
Contents