Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-28 / 227. szám

XXXII. évfolyam, 227. sióm. ARA: 1,40 Ft 1982. szeptember 28., kedd Mai számunkból ÜJ LÉTESÍTMÉNYEK GUNARASON (3. old.) EGY ÉV A FONÓGALÉRIÁBAN (4. old.) HÁROM TÍZPONTOS CSAPAT AZ ÉLEN (5. old.) BEFEJEZŐDTEK A SZAKSZERVEZETI IFJÚSÁGI NAPOK (3. old.) Talajművelés Amíg 1960 és 1975 között az egy hektárra eső növény- termelési hozam megkétszereződött, addig az V. ötéves terv időszakában sem a terv célkitűzéseit, sem az előző szakasz növekedési ütemét nem sikerült elérni. Ennek a jelenség­nek egyik legfontosabb oka, hogy a növénytermelés táp­anyagutánpótlása nem érte el a tervezett szintet; a műtrá­gya felhasználása az előző időszak gyors emelkedése után 1976-tól kezdve - az ötéves terv célkitűzéseivel ellentétben- a mérsékelt emelkedés helyett is csak stagnált. A VI. ötéves terv első évében, 1981-ben a helyzet még kedvezőtlenebbre fordult; a mezőgazdaság műtrágya-fel­használása stagnálásból csökkenésbe ment át. Ha pedig ezt a kedvezőtlen tendenciát nem sikerül megállítani, akkor a VI. ötéves terv növénytermelési célja — mindenekelőtt a ga­bonaprogram - nem lesz teljesíthető, még az átlagosnál kedvezőbb időjárási viszonyok között sem, amire egyébként reálisan nem lehet számítani. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság egyik idevágó tanulmánya szerint azonban a műtrágya-felhasználás pusz­ta mennyiségi növelése önmagában nem vezethet el a ki­tűzött célhoz. Csak úgy lehet a növénytermelés hozamait növelni, hogy a mikroökológiai feltételekhez alkalmazkod­va, komplexen biztosítják az összes feltételeket a termelés növeléséhez. Ez - a műtrágya felhasználásának differenciált növelése mellett - szükségessé teszi a meliorációs felada­tok gyorsabb ütemű megvalósítását, a szükséges műszaki és közgazdasági feltételek megteremtését is. A tapasztalatok szerint a hetvenes évek közepétől a me­zőgazdasági alaptevékenység folytatásának pénzügyi fel­tételei lényegesen megnehezedtek, ebből az ágazatból a mezőgazdasági üzemek növekvő része nem tudja a szüksé­ges jövedelmet biztosítani, tevékenységükben ezért gyorsan növelik a nem mezőgazdasági termelés arányát, amely a társadalmilag és üzemileg szükségesnek ítélt jövedelmi szintet biztosítja. Érdemes felfigyelni arra, hogy azok az üzemek, amelyek tartós pénzügyi nehézségek közé kerülnek, egyre gyakrab­ban úgy keresik meg a kiutat, hogy jövedelmező kiegészítő tevékenységbe fognak és nem erőltetik a mezőgazdasági termékek termelésének fejlesztését, mert attól nem várják pénzügyi problémáik megoldását. A kiegészítő tevékenység szerepének növekedése eltakar­ja az alaptevékenység kedvezőtlen helyzetét. Az 1976—1979 közötti időszakban a műtrágya ára 40 szá­zalékkal, a főbb növényi termékek felvásárlási ára pedig csak 18 százalékkal nőtt. Ebből a változásból a felhaszná­lók a műtrágya-felhasználás mérséklésére irányuló közpon­ti célkitűzéseket véltek felismerni. Ezt támasztotta alá az egész népgazdaságban érvényesü­lő, általános takarékosságra való törekvés, amelynek során- különösen az 1976—1978-as időszakban — megkülönböz­tetett hangsúlyt kapott a műtrágyával való takarékosság fontossága a mezőgazdaságban. A műtrágyaárak emelése is részben ezt a célt szolgálta. Az a vélemény alakult ki, hogy a fajlagos műtrágya-felhasználás csökkentésével az V. ötéves terv céljai kevesebb műtrágya-felhasználással is elérhetők. A műtrágya-felhasználás növelését fékezte a műtrágya­félék gyakran nem megfelelő minősége. A műtrágya-fel­használás ésszerű növelése ellen hat az a körülmény is, hogy a műtrágyaszóró gépek nem jók, és általában az egész műtrágyázási lánc műszaki színvonala nem meg­felelő. A korszerű, folyékony műtrágyák szállítása, tárolása, talajba juttatása kísérleti stádiumban van. Az egész alkal­mazott talajművelési rendszert általában meg kell újítani és ehhez új technika, új eszközgeneráció szükséges. Az egész talajművelést, benne a tápanyagellátást differenciál­tan kell megtervezni a mikroökológiai viszonyokhoz alkal­mazkodva és ennek megfelelően kell megvalósítani. Ha a következő evekben a műtrágya-felhasználásban az V. ötéves tervben, de különösen az elmúlt év első felében érvényesülő tendenciák folytatódnak, akkor a VI. ötéves terv átlagában az V. ötéves terv átlagához képest a nö­vénytermelés termékkibocsátására előirányzott 16-18 szá­zalék növekedés elérése még kivételesen kedvező időjárás mellett sem képzelhető el reálisan. Az előrelépés első feltétele, hogy minden, a mezőgazda- sági termelés tervezésével, irányításával és számbavételé­vel, fejlesztésével foglalkozó intézmény, a tényeken alapu­ló részletes, szakszerű elemzés alapján, azonos módon ítél­je meg a termésátlagok és a műtrágya-felhasználás közötti összefüggéseket. A növénytermesztési rendszerek technológia-fejlesztő munkáira, tapasztalataira alapozottan a talaj- és más ter­mőhelyi adottságokhoz leginkább illeszkedő, szakaszos táp­anyagpótlást kellene megvalósítani. Igaz ugyan, hogy a differenciált és szakaszos tápanyagpótlás a többszöri ki­juttatás költségeivel növeli a tápanyagpótlás összes rá­fordítását, de növeli a műtrágyák érvényesülését, s ezáltal a termesztés teljes hatékonyságát is, és csökkenti a kör­nyezetszennyezés veszélyét. A differenciált és szakaszos tápanyagpótlási technológiák eljárásait döntő mértékben a talaj tápanyag-szolgáltató képessége, kationcsere kapacitása, vízmegtartó és vízszol­gáltató képessége határozza meg. Ezek a talajtulajdonsá­gok elsősorban az anyagásvány- és humusztartalomtól függ­nek. Tehát a hatékonyabb műtrágya-felhasználás elképzel­hetetlen az eddigieknél jóval intenzívebb szervesanyag- visszapótlás nélkül. Bonyhádi Péter Losonczi Pál Portugáliában iLosonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke hétfőn Antonio Ramaího Eanes, a Portugál Köztársaság elnöke meghívására — felesége fánsaságólban - hivatalos láto­gatásra Portugáliába utazott. Az Elnöki Tanács elnökét a látogatásra elkísérte Ahrahám Kálmán építésügyi és városfej­lesztési miniszter, Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalaniák elnö­ke, Szarba Káinoly külügyminisz- ter-lhelyettes és Melega Tibor kü Ike re.sk ede Imii mi ntisztenh el y et - tes. A küldöttséghez Lisszabon­ban csatlakozott Gazdik Ede, hazánk portugáliai nagykövete. Az Elnöki Tanács elnökét, fe­leségét és kísretét a Ferihegyi repülőtéren Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnö­ke, Köpeczi Béla művelődési miniszter, Gairai Róbert külügy­miniszter-helyettes, Valamint az Elnöki Tanács több tagja bú­A szovjet—kínai kapcsalatok- róí, az el nem kötelezett or­szágok szerepéről, s a szovjet külpolitika néhány fontosabb területéről szólt Leonyid Brezs- nyev vasárnap Bakában. Az SZKP KB főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségéneik elnöke azon a nagy­gyűlésen szólalt fel, amelyen át­csúztatta. Jelen vollt Filipe Or­lando de Albuqurque, a Por­tugál Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Az Elnöki Tanács elnökének különgépe a kora délutáni órákban érkezett meg a portu­gál fővárosba. A Portele repü­lőteret zászlókkal díszítették, ünnepi külsőségekkel, katonai pompával is jelezve: államfő a vendég. A gépiből kilépő Losonczi Pált, feleségét, valaniflnt kísére­tét elsőként Antoniio Raimalho Eanes, a Portugál Köztársaság elnöke és félesége köszöntötte. Bemutatták a fogadóbizottság tagjait is: Francisco Pinto Bal- serrrao miniszterelnököt, a kor­mány több tagját, a portugál közélet sóik jeles személyiségét. Elhangzottak a himnuszok, a hiagas rangú vendégnek kijá­ró 21 díszlövés, majd az Elnöki Tanács elnöke megszemlélte a nyújtotta Azerbajdzsánnak a Lenin-,rendet. A köztársaság a X. ötéves terv idején elért kima­gasló eredményeiért kapta az elismerést. Leonyid B'rezsnyev emlékezte­tett Indira Gandhi látogatása idején megtartott szovjet-indiai tárgyalásokra, amelyekkel — mint mondotta - szovjet részről félsorakozott díszalakulatot, s meghajtotta fejét a zöld-piros lobogó előtt. Losonczi Pál még a repülő­téren nyilatkozatot adott a por­tugál és a nemzetközi sajtónak, melyben kiemelte:- Napjaink nyugtalanító je­lenségektől terhes nemzetközi életében látogatásom bizony­ság arra, hogy még a földrajzi távolság és az eltérő társadal­mi berendezkedés sem képezhet akadályt kapcsolataink ápolá­sában, ha él bennünk az egy­más tiszteletén alapuló együtt­működés őszinte vágya. Ennek széliemében került sor látoga­tásomra. Ezután szálláshelyére, a Lisz- szabon közeli Queluzba indult. A község nevét viselő barokk pompájú palota, a „kis Versail­les" ad otthont a magyar ál­lamfőnek hivatalos látogatása három napja alatt. maradéktalanul elégedettek. - A megbeszélések ismét bebizo­nyították, hogy a Szovjetunió és India barátságának és együtt­működésének alapja szilárd, távlatai jelentősek. A két or­szág egyformán, vagy egymás­hoz nagyon hasonlóan ítéli meg (Folytatás a 2. oldalon) Lázár György ma utazik Ausztriába Lázár György, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke dr. Bruno Kreisky- nek, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjának meg­hívására ma hivatalos látoga­tásra Ausztriába utazik. Indira Gandhi hazaérkezett A Szovjetunió és India a jö­vőben is fejleszteni kívánja ba­ráti ika peso la ta it, a két ország közötti sokoldalú. hatékony együttműködéssel mindkét rész­ről maradéktalanul elégedettek — állapítja meg az a szovjet— indiai köze; nyilatkozat, amit vasárnap tettek közzé Moszkvá­ban Indira Gandhi szovjetunió- beli látogatásáról. Indira Gandhi indiai minisz­terelnök vasárnap szovjetunió­beli hivatalos baráti látogatásá­ról visszaérkezett Új-Delhibe. Brezsnyev bakul beszéde Száraz a föld, még az eke sem állja Szántás, szedés, betakarítás Az elmúlt héten a megye me­zőgazdasági nagyüzemeiben megállás nélkül dolgoztak a ta­lajelőkészítés, a betakarítás gé­pei, s teljes lendülettel folyt az alma- és szölőszüret. Az őszi ve­tések alá a szántást több mint ötven százalékban elvégezték, véqéhez közeledik a burgonya és a napraforgó betakarítása. A száraz talajon ilyen óriási hantokat fordított ki az eke Nagydorogon A zöldség felszedése, a silóku­korica betakarítása és a gyü­mölcsszüret a terület kétharma­dán történt meg eddig. A kukoricaaratás, a szőlőszü­ret, és cukorrépafelszedés zöme még visszavan. A Vetőmagter­meltető és Értékesítő Vállalat dombóvári területi központjából folyamatosan szállítják az üze­mekbe az őszi búza, a rozs és az őszi árpa vetőmagját. Az elmúlt hetekben igen nagy volt a szárazság, ennek ellené­re a talajművelő-gépek készí­tették a vetéshez a magágyat. A meteorológiai jelentések azt ígérik, hogy a közeljövőben ki­adós csapadékra számíthatunk, így minden bizonnyal jó mag­ágyba kerül az őszi kalászosok vetőmagja. A cukorgyárak kampánytervé­nek megfelelően szedik az üze­mekben a cukorrépát. A Hőgyé- szi Állami Gazdaság nagytor­mási kerületében 119 hektárt járnak meg három-négy hét alatt a kétmenetes betakarító­gépek. A prizmába rakott cu­korrépát a hidasi átrakóállo­másra szállítják. Félúton, o föld és az átrakóállomás között prizmában a répa.

Next

/
Thumbnails
Contents