Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-26 / 226. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 226. szám. ARA: 1,40 Ft 1982. szeptember 26., vasárnap Mai számunkból EZT HOZTA A HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN (2. old.) NAGYHÁZI BERNADETT SIKERE (3. old.) HALASZ ZOLTÁN A SZOVJETUNIÓ SPORTMESTERE (6. old.) ZSIPP-ZSUPP — SZALMAZSÚP (4. old.) Művészet a társadalomért Az idén szeptember 27-én kezdődik a képzőművészeti - világhét, melynek szerepe abban van, hogy a festészet, szobrászat, grafika, iparművészet törekvéseivel és tevé­kenységével párhuzamosan mozgósítja az embereket a vizuális értékek felismerésében, közkinccsé avatásában, j Elősegíti a kapcsolatot a mű és a közönség között, végső- soron hozzájárul ahhoz, hogy a világ óhajtott átalakulása felgyorsuljon a humánum és a minőség jegyében. Minél gyorsabban válik a társadalmi tudat részévé a művészi ' érték, annál nagyobb a hatása. Nem hagyatkoz­hatunk csupán a jövőre. Ezért indokolt minél több mara­dandó érték létrehozása, s meggyökereztetése a köztudat- I ban. Ez a művészet és társadalom lényegi kapcsolataihoz tartozik. A képzőművészeti világhét eszméje 1975-ben valósult meg, s mottójának megfelelően az ember és környezete formálását tűzte ki célul. Azóta évente megrendezték öt kontinensen, bizonyos változó témakörökben. Volt olyan év, j amikor az utcák és terek esztétikáját elemezték, máskor a I gyermekek világa került előtérbe, tavaly annak jegyében i szervezték a kiállításokat, hogy világunknak mennyiben tükre a művészet. Az idén generális kérdést vizsgálnak ! szerte a világon: mit tehet a művészet a társadalomért, az ! | ember boldogságáért, a békéért, a holnapért. A művészet Stendhal megállapítása szerint ígéri és adja í a boldogságot egyénnek és közösségnek, a tartalmas élet egyik forrása és biztosítéka. Igen, sokat tehet napjainkban is a művészet a társadalomért. Színes környezetet teremt- j hét a közösségi tér fórumain és az otthonokban,^ a szép \ ruhától, ékszertől az emlékműig minden műfaj és ágazat i az ő terepe. A művészet hivatása napjainkban az, hogy az : idő minden egységét, a tér minden pontját esztetizálja, s j avassa a béke, a harmó’nia, az alkotás, az emberi jó a szándék állomásává. Az idei képzőművészeti világhét hazánkban is nemzetközi esemény. Nemcsak azért, mert jóformán minden országban megrendezik, hanem mivel a hajdúböszörményi, sóstói, I nagyatádi, siklósi művésztelepeken a hazai alkotók külföl­diekkel — szobrászokkal, érmészékkel, festőkkel, iparművé- j székkel - együtt dolgoztak, cserélték ki tapasztalataikat. Éjen együttműködés jegyében árnyalódott, fejlődött képző- rfítivészetünk minősége. Vajon a magyar képzőművészet mit tehet a világ vizuális I megújhodásáért? Sokat, egyre többet, éppen azzal, ha ajánlásai az érték | kivívott szintjét érik el, mint például Varga Imre Bartókja, j amely Párizs egyik terét díszíti. De elsősorban nem is csu­pán ezzel. Az is jelentős lépés, hogy a Képző- és Iparmű­vészeti Főiskolán egyre nagyobb szerepet szánnak a mu- rális műfajoknak, amivel a művészet valóban megjelenhet a közösségi tér fórumain. Nagy szerepe van annak is, hogy a gobelin a betonból épült belső tereket színekkel puhítja, hogy az ötvösség nagyobb méretre növekedve értelmezi a sok helyen üres aulákat, a sgraffito vagy az üvegablak fel­támad évtizedes szenderei'ből, s a mozaik, seccó, freskó társaságában meghatározza a kiemelt építészeti tér sze­repét. Elhanyagolt nálunk a kertművészet, pedig szerepe előtérbe került a lakótelepek létesítésével, sokat lendíthet­ne az egyes, már-már egyhangúságot jelző városrészek vizuális megújulásában. 1 « A képzőművészeti világhét október 5-ig tartó eseményei­hez tartozik a mini'kerámia-tárlat megnyitása a Budapest Galériában, a kecskeméti kerámiastúdió kiállítótermének felavatása, és az ugyancsak Kecskeméten rendezett II. szi­likátipari formatervezési triennálé, Villányban a szobrász- ! szimpozion. E hazánkban rendezett nemzetközi kongresszus­ra közel száz külföldi vendég étkezik minden földrészről. Ez a találkozó olyan eszmecserét, tapasztalatszerzést ered­ményezhet, mely jótékony energiákkal hat ki a képzőművé­szet fejlődésére az egész világon. \ önismeretre is tanít és ösztönöz ez a világhét, erőink és teendőink felmérésére, ünnepi eseményei közé tartozik Di- mitar Kirov bolgár festőművész retrospektív kiállítása a Műcsarnokban, Barcsay Jenő műveinek és Nicolas Schöffer, Párizsban élő világhíres honfitársunk új alkotásainak tár­saságában. Érdekességnek ígérkezik, hogy a Lucas Hil- ] debrandt tervezte ráckevei Savoyai-'kastély teljes felújítása utáni' első képzőművészeti tárlatot ugyancsak a világhét jegyében rendezik. Kiállító Bazsonyi Arany, Patay László és Vecsési Sándor, mindhárman a szófiai szocialista triennálé díjazottjai. A művészet egyre többet tehet és tesz is a társadaloméit. ; Azáltal is, hogy az új képző- és iparművészeti alkotások gazdagítják a köztereket, az iskolák, a kórházak, a váró­termek, a közösségi tartózkodás számos térségét. A társa­dalmat, az emberek békéjét és harmóniáját szolgálja, ami- \ ről József Attila álmodott: „A költő-ajkán csörömpöl a szó, / de ő (az adott világ varázsainak mérnöke) tudatos jövőbe lát / s megszerkeszti magában, mint ti / majd kint, a harmóniát.” A költő ezúttal nem személy csupán, hanem a világ kép- j zőművészete, mely a rontó és építő erők heroikus küzdel- ] mében az embert, a társadalmat, a holnapot segíti. LOSONCI MIKLÓS KISZ-építkezési napok A Lékai János brigád búcsázlalása Búcsú a munkahelytől. A brigád tagjai utoljára végiglátogatták egykori munkaterületüket. A Paksi Atomerőmű Vállalat irodaházának falán nagy betűs transzparens köszönti a Lékai János KISZ-építőbrigád tagja­it. Az épület előtt, a földszinti tanácsteremben fiatalok beszél­getnek, emlékeznek az építke­zésen töltött napokra, évekre. Tegnap délelőttre mindenkit meghívtak, aki a Lékai János építőbrigád tagjaként két évet, vagy annál hosszabb időt töl­tött az építkezésen. Eljöttek az elsők, akik zse­bükben a KISZ KB megbízóle­velével 1977. decemberében ér­keztek Paksra, és ott voltak azok, akik tegnapig építették az erőművet a Lékai János KISZ-építőbrigád tagjaként, holnaptól pedig újra eredeti munkahelyükre térnek vissza. A PAV földszinti tanácstermé­ben tartott ünnepélyes búcsúz­tatáson Németh Sámuel, a KISZ KB szervezője köszöntötte a megjelenteket. Az elnökségben ott volt dr. Kapolyi László ipari minisztériumi államtitkár, Szilá­gyi Antal, a KISZ KB osztályve­zetője, és Egyed László, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkára. A bevezető után Baranya Sándor, az Építési és Városfej­lesztési Minisztérium miniszte­ri biztosa szólt a fiatalokhoz, értékelte az építőbrigád mun­káját. Mint mondotta, a fiata­lok az építés során megálltak helyüket, teljesítették önként vállalt kötelezettségeiket. A KISZ-építőbrigád a védnökség! munka egyik új formájaként bizonyította életképességét. Véqezetül az építőbrigád ré- qebbi tagjaihoz szólva tájékoz­tatót tartott az építkezés jelen­legi helyzetéről, a napjainkig elvégzett munkáról. Ezt követően dr. Kapolyi László az Ipari Minisztérium nevében köszöntötte a fiatalo­kat és megköszönte az elmúlt öt évben a paksi atomerőmű­építésen végzett áldozatos munkájukat. Mint mondotta, az elmúlt időszakban az építőbri­gádbon közel hatszáz fiatal dolgozott rövidebb-hosszabb ideig. Munkájuk emlékét, az első magyar atomerőmű létre­hozásához nyújtott alkotó segít­ségüket a magyar gazdaság- történet jegyzi, örökre megőrzi. Az ünnepélyes búcsúztató után az építőbrigád tagjai erő­műlátogatáson, több csoport­ban újra végigjárták egykori m u nka he I ye iket, me g te ki ntették az építkezést. Délután két órakor a paksi munkásművelődési központban került sor a záróünnepségre, ahol Szilágyi Lajos, építési és városfejlesztési miniszterhe­lyettes értékelte a Lékai János KISZ-építőbrigád munkáját. Öt (Folytatás a 2. oldalon) Losonczi Pál holnap utazik Portugáliába Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Antonio Ramalho Eanes, a Portugál Köztársaság elnö­kének meghívására szeptember 27-én hivatalos látogatásra Portugáliába utazik. (MTI) Az ENSZ-közgyűlés határozata Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaka elítélte a bejrúti pa­lesztin menekülttáborokban végrehajtott tömegmészárlást, felszólította a Biztonsági Ta­nácsot a történtek kivizsgálásá­ra és megerősítette a nyár fo­lyamán a Libanon elleni izraeli invázió ügyében hozott bizton­sági tanácsi határozatokat. A közép-európai idő szerint szom­baton hajnalban megtartott szavazáson 147 tagállam kép­viselője mondott igent a fen­tiéket tartalmazó határozat tel­jes szövegére, ellene csak az Egyesült Áramok és Izrael sza­vazott. A határozat egyebek között kimondja, hogy a Biztonsági Tanács „a birtokában levő esz­közöket igénybe véve vizsgál­ja ki a Bej rútban szeptember 17-én történt mészárlás mérté­két és körülményeit, s a vizs­gálat eredményét hozza nyil­vánosságra, amilyen gyorsan csak lehetséges”. A határozat egyik legfonto­sabb pontja felszólítja a tag­államokat Libanon területi ép­ségének, szuverenitásának, egy­ségének és politikai független- ségénék tiszteletben tartására, egy másik pontja pedig meg­erősíti a Biztonsági Tanácsnak azt a két, június elején hozott határozatát, amely felszólítja Izraelt csapatai azonnali kivo­nására Libanonból. A JKSZ KB ülése Dalmandon csutka szárítja a kukoricát A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsá­gának pénteken megtartott ülésén, a Mitja Ribicsics elnök beszámolóját követő vitában, a felszólalók rámutattak a jugosz­láv gazdaságnak a válság ele­meit is magában foglaló súlyos helyzetére és sürgették a 2,2 millliós párttagság mozgósítá­sát a nehézségek leküzdésére. Hangoztatták, hogy a 12. párt- kongresszus világos és konkrét határozatainak megvalósításá­ban a JKSZ nem indított a tár­sadalom minden rétegét átfogó akciót és ez a nehézségek fo­kozódásával járt. Az opportu­nizmusnak és a felelőtlenségnek nincs tovább helye, politikai in­tézkedéseket kell tenni az elfo­gadott határozatok végrehajtá­sát nem vállaló JKSZ-tagok el­len. A gazdasági teendők sorá­ban a vitában kiemelt helyen foglalkoztak Jugoszlávia fizető­képességének megőrzésével, hangoztatva, hogy azt egyetlen pillanatra sem szabad kérdé­sessé tenni, mert ettől az or­szág jóhíre függ. Ezzel össze­függésben határozottan cáfol­ták az adósságok átütemezésé­nek szándékáról nyugaton ter­jesztett híreket, mondván, hogy a jelen körülmények között er­ről nincs szó. A jelenlegi nehéz helyzetből az egyetlen kiveze­tő út a szocialista önigazgatási viszonyok fejlesztése — adtak hangot meggyőződésüknek a vita résztvevői. A Dailmandi Állami Gazda­ságban egy évvel ezelőtt állí­tották munkába a csutkával, egyéb mezőgazdasági hulla­dékkal fűthető szárítóüzemet. Egy év alatt hatszáz tonna fű­tőolajat takarítottak meg. Most egy NSZK-belii cégtől licencet vásárolnak és akkor elkezdik gyártani s forgalmazni — a KSZE növénytermelési rendszer­rel közösen — a „mindenevő” kazánt, amely olcsó üzemű, és még lakóházak fűtésére' !is al­kalmas. Az energiatakarékos­ságról tanácskoztak pénteken a gazdaságban hazai és külföldi szakemberek. Erről szól írásunk a 3. oldalon. A szárítóüzemben csutkával fűtenek

Next

/
Thumbnails
Contents