Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-25 / 225. szám

Mai számunkból

TANÉVNYITÓ ÖSSZTANÁRI ÉRTEKEZLET A MARXIZMUS-LENINIZMUS ESTI EGYETEMEN (3. old.)

NIVADAI ÂQ

BRONTOSZAURUSSZAL (8. old.)

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XXXII. évfolyam, 225. szám.

ARA: 1,80 Ft

1982. szeptember 25., szombat.

Az egész (a lkat) részei

Amikor a hazai termékek versenyképességéről, illetve az e téren tapasztalható hiányosságokról esik szó, akkor a szakemberek általában a fejletlen háttéripart is megemlítik az okok között. Tény, hogy a háttéripar elmarad a késztermékgyártás színvonala mögött, a beszállító vállalatok pontatlanul dolgoznak, erősen kifogásolható az általuk készített alkatrészek minősége, esetenként aránytalanul magas áron értékesítenek. Mindez olyan ballaszt a késztermékgyártók számára, amely nagyban megnehezíti a rugalmas termékváltást, a folyamatos műszaki fejlesztést, a termékek korszerűsítését, a gyors piaci reagálást.

A kialakult helyzet elsősorban a korábbi iparfejlesztési gyakorlattal, s az akkori szemlélet ma még sok helyen fellelhető megnyilvánulásaival magyarázható. A késztermékközpontú iparfejlesztés következménye, hogy a hazai vállalatok jelentős mennyiségben exportálnak különböző késztermékeket, de például a tőkés országokba irányuló magyar kivitel alkatrészhányada nem haladja meg a 14 százalékot. Ugyanakkor teljesen más arányok jellemzőek a tőkés gépbehozatalban, ahol az alkatrészimport eléri az 50 százalékot. Mindez szemléletesen jelzi azt a feszültséget, amely a hazai háttéripar felkészültsége és a késztermék- gyártók igénye között fennáll, s amelynek feloldására ma még elsősorban a külkereskedelem vállalkozik, természetesen a maga eszközeivel. Ennek azonban az a következménye, hogy évről évre több olvan alkatrészt, részegységet vásárolunk külföldről, amelyek gyártását a hazai vállalatoknál is meg lehetne szervezni. Ráadásul a termékszerkezet-váltás gyorsítása, az- új gyártmányok kifejlesztése még inkább bővíti az alkatrészimportot. A súlyos pénzeken rekonstruált bútoriparnak jelenleg többek között vereteket, élfóliákat, felületkezelő anyagokat és sok más egyebet kell importálnia. A rekonstruált ruházati iparnak nagyrészt konvertibilis valutáért kell megvásárolnia olykor egészen egyszerű kellékeket.

Az idén nyáron a szegedi ipari tudományos konferencián többek között beszámoltak arról, hogy 1980-ban körülbelül tízmillió dollár értékben importáltunk kéziszerszámokat, amelyek jelentős része különösebb anyagi és szellemi ráfordítás nélkül itthon is gyártható lenne. Egy másik példa az öntészet területéről. Kiszámították, hogy egy évi kétezer tonna kapacitású precíziós öntöde körülbelül 500 forgácsoló szerszámgépet képes helyettesíteni. Mégpedig egyharmadnyi létszámmal, és a korántsem lebecsülendő forgácsolási veszteség nélkül. Az öntödei és a kovácsolt „előregyártmányok" szintén a régebbi gondok közé tartoznak, noha az országban összesen mintegy 200 öntöde van, amelyek kapacitása elegendő lenne az igények kielégítéséhez. Az üzemek többségében azonban csak egy műszakban termelnek, elsősorban munkaerőgondok miatt. A hiányt fokozza az öntvények nem megfelelő minősége is, hiszen a jelentős mennyiségű selejt csökkenti a kapacitások kihasználását.

A megoldás természetesen nemcsak és nem elsősorban új öntödék építése terén keresendő. Sokkal inkább a meglevő kapacitások hasznosításában, a háttéripari szakosodásban, a háttéripar és a felhasználók közötti jobb együttműködésben, a különböző vállalkozási formák és különböző méretű vállalatok kooperációiban, illetve a nemzetközi munkamegosztásban keresendő. A késztermékgyártók jövője szorosan függ a háttéripartól, de ugyanez a meghatározottság fordítva is igaz. A háttéripar teljesítőképességével kapcsolatos gondok egyik alapvető oka történetesen gazdaságunk túlzottan szerteágazó, szétaprózott termékszerkezete. A sokféle gyártmány ugyanis még többféle szerszám, alkatrész felhasználását teszi szükségessé. A háttéripar fejlesztése így elsősorban a gazdasági szerkezet korszerűsítésével párhuzamosan képzelhető el. Ebben az esetben sem célszerű önellátásra törekedni, elsősorban csak a hazai igényeket kielégíteni. Erőforrásainkat az adottságoknak megfelelő termékcsoportokban a gazdaságos gyártásra, a magasabb színvonal elérésére kell összpontosítani. Ebben az esetben a belföldi ellátás javítása mellett lényegesen növelhető a háttéripari termékek exportja, már csak azért is, mert külföldön sokszor gazdaságosabban lehet alkatrészeket, részegységeket értékesíteni, mint késztermékeket.

A háttéripar fejlesztése során meglehetősen sok a megoldandó feladat. A termelési profilok tisztítására, háttéripari termékszerkezet-váltásra, s elsősorban a már meglévő kapacitások eddiginél jobb kihasználására van szükség. Ez utóbbira számtalan lehetőség kínálkozik. Akadt már példa arra, hogy egy-egy alkatrészelem továbbfejlesztésére, gyártására több vállalat összefogott és közös üzemet hoztak létre. Emellett nagy tartalékot jelentenek az ipari és mezőgazdasági szövetkezetek, valamint a különböző kisvállalkozási formák is. A nagyvállalatok és a kisüzemek közötti kapcsolatrendszer szorosabbra fűzése is jó eredményekkel kecsegtet. Az állami vállalatok a termelési- rendszer-gazda szerepét vállalva maguk köré gyűjthetnek kisebb szövetkezeteket és más gazdálkodó egységeket. Adott esetben szükség lehet arra is, hogy gépek, technológia átadásával segítsék a gyártási feltételek korszerűsítését, maguk is részt vállalva abban, hogy az alkatrész- gyártók tevékenysége megfeleljen a késztermékgyártók igényeinek.

PICHLER FERENC

Ülést tartott az Elnöki Tanács

Október 8-ára összehívták az országgyűlést

'Pénteken ülést tartott a Magyar Népiköztársaság Elnöki Tanácsa. Az alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján október 8-án, péntek délelőtt 10 órára összehívta az ország- gyűlést. A Minisztertanács javasolja, hogy az országgyűlés ülésszakán tárgyalják meg a belügyminiszter beszámolóját a közrend és a közibiztonság helyzetéről, va la mi nt az Országos Vízügyi Hivatal el nőkén él< beszáimolóját a vízgazdálkodás időszerű kérdéseiről.

Losonczi Pál tájékoztatót adott Mauno Koivisto, a Finn Köztársaság elnöke hazánkban tett baráti munka látogató sóról. Az Elnöki Tanács a tájékoztatót elfogadta,, és megállapította, hogy Mauno Koivisto látogatása tovább erősítette a hagyományos magyar-finn barátságot és elősegítette a két rokon nép sokirányú kapcsolatainak továbbfejlesztését. Az Elnöki Tanács a lakásgazdálkodás korszerűsítésével kapcsolatban módosította a Polgári Törvény- könyv egyes rendelkezéseit. Felhatalmazta a Minisztertanácsot, hogy az ügyintézés egyszerűsítése végett az államigazgatási eljárás általános szabályaitól eltérően egyes eljárási kérdéseket külön szabályozzon.

A továbbiakban az Elnöki Tanács kinevezésekről határozott, bírákat mentett fel és választott.

Elutazott hazánkból

a venezuelai kongresszus küldöttsége

Pénteken elutazott Budapestről az a venezuelai kongresz- szusi delegáció, amely dr. Armando Sándhez-Buenónak, a venezuelai képviselőiház elnökének vezetésével, a magyar országgyűlés meghívására, szeptember 20-a óta tartózkodott hazánkban. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Apró Antal, az országgyűlés elnöke búcsúztatta. Jelen volt José L. Silva- Méndez, a Venezuelai Köztársaság budapesti nagykövetségének követtanáososa.

Itt-tartózkodásuk során a venezuelai vendégek megbeszéléseket folytattak az Apró Antal vezette magyar parlamenti küldöttséggel a két ország együttműködéséről, a törvényhozó testületek kapcsolatainak fejlesztéséről. A küldöttséget fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes és Nagy János külügyminisztériumi államtitkár. A vendégek felkeresték a Medicor Műveket és megtekintették a Budapesti Nemzetközi Vásárt.

HÉTRŐL HÉTRE, HÍRRŐL HÍRRE (3. old.)

SÁRKÁNYMESE (4. old.)

FELSZÁMOLJÁK AZ ANALFABÉTIZMUST (8. old.)

AZ URÁL FOLYÓ HALÁLLOMÁNYA (9. old.)

ÜJ GYÁRBAN IS ÚJÍTANAK (4. old.)

A JÖVŐ A MÁVAL KEZDŐDIK (5. old.)

BŐVÍTIK AZ ERMITÁZST (9. old.)

A VÁNDORZSENI (10. old.)

HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS BOKOR VILMOS FESTŐMŰVÉSSZEL (6. old.)

„ÜRES” LAKÁSOK SZEKSZÁRDON (7. old.)

A HANGULAT MŰVÉSZETE (11. old.) BENZINKÚT AZ ŐSERDŐBEN?

(12. old.)

JÁTÉK ÉS PIHENÉS KERÍTÉSSEL (7. old.)

A LEGYŐZÖTT BIKA FÜLE (12. old.)

A CSÍZ (13. old.)

MA DÉLUTÁN RAJT A KOSÁRLABDA NB l-BEN (14. old.)

Iskola a kolostorban

Korszerű módszerekkel és eszközökkel folyik a tanítás a dunaföldvári Magyar László Gimnáziumban, a közel kétszáz éves kolostorépületben. Képünkön a belső udvar, ahol éppen kötelező olvasmányokat árusítanak a diákok egymás között. Képriportunk az 5. oldalon látható.