Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-21 / 221. szám

2*ËPÜJSÀG 1982. szeptember 21. Brezsnyev üzenete Reaganhez a bejrúti tömegmészárlásról Az ENSZ Biztonsági Tanácsa vasárnap reggel ‘hétpontos ha­tározatot fogadott el a bejrúti tömegvérengzéssel kapcsolat­ban. Az izraeli kormány vasárnap rendkívüli ülést tartott a Bej­rutban elkövetett tömegmészár­lás ügyében. A négy és fél órás ülés után kiadott közlemény visszautasította a vádakat, mi­szerint a kormány felelős lenne a Bejrutban végrehajtott tö­megmészárlásért, s „rágalom­nak” minősítette az izraeli kor­mány felelősségére vonatkozó „közvetett és közvetlen” célzá­sokat. A kormány ülésével egy idő­ben Simon Peresz, az ellenzéki Munkapárt vezére az izraeli te­levíziónak adott nyilatkozatá­ban követelte Menahem Begin miniszterelnök és Ariel Sáron hadügyminiszter lemondását. Peresz szerint a kormányfőt és a hadügyminisztert „közvetlen és közvetett felelősség terheli" a palesztin menekülttáborokban történt tömeggyilkosságért. A libanoni hadsereg további egységei vonultak be a libano­ni főváros nyugati részébe és vették át a városrész egyes ne­gyedei felett az ellenőrzést. A libanoni rádió hétfői jelentése szerint a libanoni reguláris erők 1500 fős egysége -mintegy negyven páncélozott járművel, „biztonsági övezetet" vont ökö­ré a két palesztin menekülttá­bor köré, ahol a falangista ke­resztény milíoisták csütörtökön kegyetlenül lemészároltak véd­telen palesztin menekülteket. A „Libanonnak a külföldiek­től való felszabadítására ala­kult front" terrorista csoport vállalta magára a nyugat-bej­rúti palesztin menekülttáborok­ban a múlt hét végén elköve­tett tömegmészárlást — jelen­tette hétfőn az An-Nahar című libanoni újság. Egy névtelen, arabul beszélő telefonáló kö­zölte a szerkesztőség nyugat- bejrúti irodájával: „A front foly­tatni fogja akcióit, amíg egyet­len külföldi is marad Libanon földjén”. Ez a telefonhívás volt az első jelzés, hogy egy szerve­zet magára vállalja a tömeg- gyilkosságot. Leonyid Brezsnyev, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke személyes üzenetet küldött Reagan ame­rikai elnöknek Izrael újabb ke­gyetlen bűntettével kapcsolato­san, amely Nyugat-Bejrútban olyan tömegmészárláshoz veze­tett, amelyet a második viláa- háború idején a hitleri nácik kegyetlenségeihez lehet hason­lítani. Az üzenet aláhúzza: a liba­noni vérfürdőért azokat is fe­lelősség terheli, akik megaka­dályozhatták volna, de elmu­lasztották Tel Avivot megaka­dályozni abban, amit tett. Az izraeli hadsereg által rende­zett vérfürdőt nemcsak a pa­lesztinok, de más népek sem fogják soha elfelejteni és meg­bocsátani — hangzik az üzenet. Leonyid Brezsnyev határozot­tan állást foglalt amellett, hogy vessenek véget annak a hely­zetnek, amelyben az izraeli ve­zetők az ENSZ-szel szembe­szegülve, rendszeresen és dur­ván megsértik a világszervezet alapokmányának legfőbb el­veit és az ENSZ határozatait, köztük a Biztonsági Tanács dön­téseit. A szovjet államfő egy­ben felszólította az amerikai elnököt, hogy a Szovjetunióval közösen lépjen fel a Biztonsá­gi Tanácsban Izrael megféke­zéséért és a BT-határozatok betartásáért. Szociáldemokrata győzelem Svédországban Olof Palme, a Svéd Szociáldemokrata Párt vezetője, választási főhadiszállásukon mosolyogva hallgatja a jelentést felesége társaságában: megnyerték a parlamenti választást. (Telefotó) „Most aztán nekilátunk a munkának, hogy kihúzzuk Svéd­országot a válságból" — mon­dotta vasárnap este Olof Pali­mé, a svéd szociáldemokraták vezetője, miután pártja meg­nyerte az általános választáso­kat. Thorbjörn Föilldin minisz­terelnök, a Centrumpárt vezére elismerte a konzervatív koalíció vereségét. Bár a választások végered­ményét csak szerdán közlik hi­vatalosan, a véglegesnek te­kinthető számítógépes előrejel­zések a következő eredménye­ket mutatják: Szociáldemokraták: 166 man­dátum (154) 45,9 százalék, kon­zervatívok: 86 mandátum (73) 23,6 százalék, centristák: 56 mandátum (64) 15,6 százalék, liberálisok : 21 mandátum (38) 5,9 százalék, kommunisták: 20 mandátum (20) 5,5 százalék, kereszténydemokraták: 0 man­dátum (0) 1,9 százalék, környe­zetvédők: 0 mandátum (0) 1,6 százalék. (Zárójelben a legutóbbi vá­lasztásokon szerzett mandátu­mok száma.) Minthogy a szociáldemokra­ták 12-vel növelték mandátu­maik számát, és a Svéd Balol­dali Párt — Kommunisták meg­tartották eddigi húsz mandátu­mukat, a baloldal így összesen 186 helyet mondhat magáénak a 349 tagú parlamentben. A három polgári párt össze­sen 163 parlamenti helyet szer­zett. A két fő vesztes párt az eddigi koalíciót alkotó centris­ták és a liberálisok — míg a koalícióból időben kiugró kon­zervatívok 13-mal növelték man­dátumaik számát. Thorbjörn Fölldin miniszter- elnök a vereségért a világgaz­dasági válságot okolta : „Poli­tikailag kell fizetnünk a nyugati világ gazdasági bajaiért" — mondotta. Olof Palme, aki hat év kiha­gyás után.imsét kormányt ala­kíthat, kijelentette, hogy együtt­működésre törekszik majd a polgári pártokkal az ország gazdasági problémáinak meg­oldása érdekében. „Sikerünk el­lenére nyilvánvaló számunkra, hogy figyelembe kell vennünk a jobboldali pártokra szavazó vá­lasztók óhajait is" — mondotta. PANORÁMA BUDAPEST Púja Frigyes külügyminiszter hétfőn elutazott New Yorkba, az ENSZ-közgyűlés 37. ülés­szakára. * Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának vezetésével az ifjú szocialisták a szociáldemok­rata pártban (JUSO) szervezet meghívására hétfőn KISZ­küldöttség utazott az NSZK-ba. * Dr. Markója Imre igazság­ügy-miniszter, igazságügyi de­legáció élén hétfőn Ulánbátor­ba utazott, ahol a szocialista országok igazságügy-miniszte­reinek konzultatív tanácskozá­sán vesz részt. MOSZKVA Leonyid Brezsnyev, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke, az SZKP KB főtitkára levélben üdvözölte a Nemzetközi Atomenergia ügy­nökség XXVI. közgyűlését. SZÓFIA Viktor Kulikov marsall, a Var­sói Szerződés tagállamai egye­sített fegyveres erőinek főpa­rancsnoka és Anatolij Gribkov hadseregtábornok, az egyesí­tett fegyveres erők törzsének főnöke a szeptember végén Bulgáriában megtartandó Pajzs—82 fedőnevű hadgyakor­lat előkészítésévéi kapcsolat­ban Bulgáriába érkezett. Zsarolásnak kevés, esztelenségnek sok Thatcher és Szuzuki tárgyalásai A hivatalos látogatáson Ja­pánban tartózkodó Margaret Thatcher brit miniszterelnök és vendéglátója, Szuzuki Zenko kormányfő hétfőn megállapo­dott a két ország közötti poli­tikai párbeszéd élénkítésében és a gazdasági együttműködés elmélyítésében. Thatcher és Szuzuki második találkozóját mindkét részről gyümölcsöző­nek nevezték. Ez alkalommal a kétoldalú viszonnyal összefüggő problé­mák álltak a tárgyalások kö­zéppontjában. Az angol minisz­terelnök „rendkívül nagy erő­feszítéseket" követelt Tokiótól az egymás közötti kereskede­lemből származó, az idei esz­tendő első hat hónapjában már 1,3 milliárd dollárt kitevő brit deficit felszámolására. Konkrétan pedig felszólította a japán cégeket, hogy eszközöl­jenek beruházásokat Nagy- Britanniában. Brit részről utas­szállító repülőgépeket, Har­rier típusú vadászgépeket, va­lamint olajkitermelő berende­zéseket kínált sürgős eladásra. Szuzuki Zenko ezzel szemben emlékeztette vendégét a nem­rég hozott japán importkönnyí­tő intézkedésekre, a vámkorlá­tok csökkentésére, valamint ar­ra, hogy Tokió külön központi szervet is felállított a panaszok kivizsgálására. Margaret Thatchert a nap folyamán fogadta Hirohito csá­szár is. Tomahawk „öröklakások" építése kezdődik az NSZK lu­xemburgi határvidékén, miköz­ben a Szovjetunió és az Egye­sült Államok folytatni készül Genfben az „eurohadászati” fegyverzetkorlátozási tárgyalá­sokat. Miután Angliában a skóciai partoknál, Olaszország­ban Szicília déli részén meg­indult az építkezés az ameri­kai robotrepülőgépek fogadá­sára - 160, illetve 122 ilyen szerkezet kerül elhelyezésre a két országban —, Bonn is kész végrehajtani az 1979 decem­beri NATO-batározatot: start­helyét biztosítani 108 Pershing— ll-es ballisztikus rakétának és 96 manőverező robotrepülőgép­nek. „Nélkülözhetetlen a telepí­tés, ha a szövetség meggyőző akar lenni Moszkvával szem­ben a genfi tárgyalásokon” — mondja a Pentagon. Egy robot- repülőgép egymillió dollár, a rajna-pfalzi építkezés 200 mil­lió dollár, ennyit megér, ha Moszkva elfogadja az ameri­kai „nulla-megoldást" - mond­ják az amerikai „fegyverzet- ellenőrzési" stratégák, akik ez­úttal is ilyen „dialektikus egy­ségben" látják a fegyverkezést és a leszerelést. Emlékezetes, hogy a NATO 1979 decemberében „kettős ha­tározatot” hozott. Tárgyalások kezdődhetnek az európai tér­ségre irányuló közép-hatótávol­ságú fegyverekről, azok korlá­tozásáról, de ha ezek a tár­gyalások 1983 végéig nem jár­nak eredménnyel - mégpedig Washington elképzelései sze­rint -, akkor Angliában, Olasz­országban, az NSZK-ban, Bel­giumban és Hollandiában el­helyezik a közel hatszáz közép- hatófavólságú amerikai tá­madóeszközt, amely egyszerre jelent veszélyt a Varsói Szerző­dés országaira és teszi szük­ségszerűen megtorlás célpont­jává az öt nyugat-, illetve dél- európai országot. 1981. november 30. óta Genfben érdemi tárgyalások folynak a Szovjetunió és az Egyesült Államok között az „eurohadászati” fegyverrend­szerekről. Az amerikai fél azon­ban kezdettől fogva hallani sem akar előretolt nukleáris rendszereinek, az angol és a francia hadászati-hadműveleti potenciálnak a beszámításáról, amelyet a Szovjetunió ellensú­lyozni volt kénytelen közép­hatótávolságú rakétáival, egye­bek között az SS—20-asokkal. Reagan „nulla-megoldásában" az szerepel, hogy a Szovjet­unió egyoldalúan szerelje le közép-hatótávolságú rakétáit — ugyanakkor az amerikai előre­tolt rendszerek, a brit-francia nukleáris eszközök érintetlenül maradnak, s Washington „kész" lemondani a Pershingék és a Tomahawkok 1983 végétől ese­dékes telepítőjéről. A NATO amerikai vezetése valójában két módszert kínál az eurohadászati erőviszonyok megváltoztatására. Vagy tár­gyalások eredményeképpen jut­tatja egyenlőtlen, hátrányos helyzetbe a Szovjetuniót - vagy további fegyverkezés ré­vén. A telepítési előkészületek­kel az Egyesült Államok most elárulja, hogy nem diploma­táinak matematikai felkészült­ségével van baj, hanem a Pentagon szándékaival: eltö­kélte, hogy hadászati eszközei­nek igénybevétele nélkül való­sít meg hadászati fenyegetést a Szovjetunióval szemben, a ha­dászati eszközöket „későbbi" fölénytényezöknék tartja meg az általa tervezett „elhúzódó atomháborúban". A katonai erőegyensúly nem spekuláció és nem propagan­da tárgya, összetevői és stabi­lizálásának feltételei csak épí­tő szellemű tárgyalásokon tisz­tázhatók. Szeptember 30-án, amikor hosszú szünet után is­mét tárgyalóasztalhoz ül a két küldöttség Genfben, nyilván meglesz a szovjet politikai vá­lasz a „befejezett tények” ame­rikai stratégiájára. Válasz kö­vetkezhet a tárgyalótermen kí­vül is - a fegyverkezési hajsza újabb fordulója azohban nem célja a szovjet vezetésnek. Washingtont még nem késő figyelmeztetni „euro-ballépésé- re" - amely zsarolásnak kevés, esztelenségnek sok. PIRITYI SÁNDOR Akikért a harang szól Hétfő esti kommentárunk. Oradour, Lidiice és Auschwitz idején még nem volt televízió. Most viszont öt kontinensen családok tízmillióit szögezte székük­höz a látvány, amint a közönyös-kérlelhetetlen kamera végig­pásztázott két bejrúti palesztin tábor, Szabra és Satila halálos görcsbe merevedett áldozatain: férfiakon és asszonyokon, gyer­mekeken és öregeken. Az iszony egyszerre kúszott be a békés otthonokba Szibéria, már az őszelő derét lehelő tájain, Kalifornia örök tavaszt bólogató pálmái alatt és a vén Európa meghosszabbodott nyarának szo­katlan szikrázásában. A döbbenet sokkja mintegy összegeződött, néhány másodperc múltán dühhé, felháborodássá lénjregült, majd a harag és a gyász sajátos elegyeként hömpölygött ki a felhő­karcolók és vityiHóík, a luxusvillák és lakótelepek ablakain, hogy - a szó szoros értelmében - elárassza a földet. Ez az áradat hatalmas erőnek bizonyulhat. Talán elegendő­nek ahhoz, hogy most már végre lefogja a gyilkosok kezét. A világszerte megkondult gyászharangokénál ma egyetlen hang bizonyul erősebbnek: a százféle nyelven felharsanó kiáltásé: „Elég volt!" Kik követték el a bejrúti tömegmészárlást? Haddad őrnagy zsoldosai? A Basir halála miatt vérbosszút lihegő Gemajél-klán martalócai? Vagy mások? A választ nem tudjuk és talárt soha nem tudjuk meg. A holtak hallgatnak. Az élők kötelessége, hogy szóljanak, sőt, kiáltsanak érettük. A világ nem tudja, kik a közvetlen tettesek, de tud valamit, ami ennél sokkal fontosabb. Azt, hogy kik a felelősek a mészár­lásért! „Vajon - teszi fel a kérdést az ABC című nagy spanyol polgári lap - a jogtalanul és gyanús gyorsasággal bedübörgő izraeli páncélosok miért hagyták nyitva a nyugat-bejrúti palesztin tábor keleti bejáratát? A tettesek pontosan tudták, hogy a két tábor - védtelen!" „Washington — mondotta Enrico Berlinguer Szicíliában az Unita fesztiválján — rendre megvétózta az ENSZ izraelellenes határozatait és sosem szüntette meg a Tel Avivnak nyújtott gazdasági és katonai támogatást.” Ez a két idézet a mészárlás hátterének lényege. Izrael nélkül nem hajthatták vo'lnp végre véres gaztettüket a gyilkosok és Washington nélkül az izraeli páncélosok nem lehetnének Li­banonban. „Begin és Sáron mondjon le! Bejrút a mi bumerángunk, Libanon a mi Vietnamunk!” — kiáltották az izraeli parlament elé vonuló tüntetők. Ez az az eset, amikor a lélekharang komor kongása felérhet egy harci riadóval. HARMAT ENDRE Az EGK-külügyminiszterek tanácskozása ‘ Az EGK külügyminiszterei hét­főn meghallgatták Étienne Da­vignon bizottsági alelnök be­számolóját a washingtoni ille­tékesekkel legutóbb folytatott megbeszéléseiről és úgy dön­töttek: egyelőre nem hagyják jóvá az augusztus 6-i acél­kereskedelmi megállapodást, hanem megvárják, hogy ame­rikai részről is készség mutat­kozzék annak életbe lépteté­sére. „Az amerikai kormányzat még mindig nem tudta végleg elfogadtatni a megállapodást az acélgyártókkal” - közölte Davignon washingtoni megbe­szélései alapján. Az EGK és Washington köz­ben kölcsönös megegyezéssel ismét kitolta a megállapodás életbe lépésének időpontját, ezúttal október 15-re. Brüsszel­ben reménykednek, hogy addig sikerül Washingtonnak elfogad­tatnia a vállalatokkal az egyez­séget, amely pontot tenne az acélvitára. A külügyminiszterek délután a közel-keleti helyzetet vitat­ták meg. Kemény hangú nyi­latkozatban ítélték el a bejrúti mészárlást, a palesztin polgári lakosok legyilkolását, és támo­gatásukról biztosították Reagan rendezési tervét. „A Reagan- féle rendezési terv és a marok­kói arab csúcson elfogadott terv együtt áttörést eredmé­nyezhet a közel-keleti konflik­tus megoldásában" — hangoz­tatták diplomáciai források. « a Maavar Nemzeti Bank táiékoztatáia Hivatalos devizaárfolyamok Érvényben: 1982. szeptember 21-től Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Anqol font 6 563,15 6 569,72 6 576,29 Ausztrál dollár 3 691,92 3 695,62 3 699,32 Belqa frank 80,30 80,38 80,46 Dán korona 432,47 432,90 433,33 Francia frank 545,49 546.04 546,59 Hollandi fornit 1 406,94 1 408,35 1 409,76 Japán yen (1000) 145,71 145,86 146,01 Kanadai dollár 3 107,80 3 110,91 3 114,02 Kuva iti d i ná r 13 105,25 13 198,45 13 211,65 Norvég korona 553,61 554,16 554.71 NSZK márka 1 544,51 1 546,06 1 547,61 Olasz líra (1000) 27,38 27,41 27,44 Osztrák schilling 219,65 219,87 220,09 Portugál escudo 44,12 44,16 44,20 Spanyol peseta 34,06 34,09 34.12 Svájci frank 1 804,48­1806,29 1 808,10 Svéd korona 616,37 616,99 617,61 Tr. es. cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 3 838,13 3 841,97 3 845,81 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változat* lanul az 1982. június 8-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA {BANKJEGY ES CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1982. szeptember 21-től Pénznem Vásárolható legmag. Vételi Eladási bankjegycímletek árfolyam 100 egységre forintban Angol font 50 6 372,63 6 766,81 Ausztrál dollár 50 3 584,75 3 806,49 Belqa frank 5 000 77,97 82,79 Dán korona 1 000 419,91 445,89 Finn márka 100 779.65 827,87 Francia frank 500 529,66 562,42 Görög drachma 500 53,22 56,52 Holland forint 1 000 1 366,10 1 450,60 Japán yen (1000) 10 000 141,48 150,24 Jugoszláv dinár 1 000 65,52 69,58 Kanadai dollár 100 3 017,58 3 204,24 Kuvaiti dinár 10 12 802,50 13 594,40 Norvég korona 100 537,54 570,78 NSZK márka 1 000 1 499,68 1 592,44 Olasz líra (1000) 50 000 26Í59 28,23 Osztrák' schiMinq 1 000 213,27 226.47 Portugál escudo 5 000 42,84 45,48 Spanyol peseta 5 000 33,07 35,11 Sváici Trank 1 000 17 52,10 1 860,48 Svéd korona too 598,48 635.50 Török líra 1 000 22,36 23,74 USA dollár 100 3 726,71 3 957,23

Next

/
Thumbnails
Contents