Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-18 / 219. szám

Mai számunkból

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XXXII. évfolyam, 219. szám.

£RA: 1,80 Ft

1982. szeptember 18., szombat

Megnyílt az őszi Budapesti Nemzetközi Yásár

Hazánkkal együtt 39 ország és a Palesztinái Felszabadítási Szervezet kiállítóinak részvételével péntek délelőtt 10 órakor ünnepélyesen megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár, a fogyasztási cikkek szakvására, üzleti tárgyalásokra, a látogatók tájékoztatására felkészült több ezer vállalati, gazdasági és műszaki szakember foglalta el helyét a tárgyalószobákban, és a kiállított sokféle árucikk mellett. Űk váltották fel a vásárt előkészítő szerelőket, díszítőket, berendezőket, akiknek utolsó csoportja alig néhány órával a nyitás előtt fejezte be munkáját. A vásár parkjait, pavilonjait virágokkal díszítették, több mint 500 négyzetméternyi gyepszőnyeget újítottak fel, hogy ezzél is kellemessé tegyék a kőbányai vásárvárost, várhatóan sok százezer látogatója számára.

A vásár főterét a részt vevő országok zászlói és a nemzetközi vásárok szövetségének emblémája díszíti. Itt gyülekeztek a megnyitóünnepség vendégei: Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Méhes Lajos ipari miniszter, a Politikai Bizottság tagjai, Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. Ott volt a kormány több más tagja, megjelent a diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja, a hazai és külföldi kiállítók képviselői.

A Himnusz elhangzása után Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese mondott beszédet.

Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács és a Külkereskedelmi Minisztérium nevében köszöntötte a megnyitó ünnepség résztvevőit, majd így folytatta :

— A fogyasztási cikkek szakvásárának megnyitására ez évSZOVJET-INDIAI KAPCSOLATOK (2. old.)

HÉTRŐL HÉTRE, HÍRRRŐL HÍRRE (3. old.)

A PÁRTMUNKA TERVEZÉSE (3. old.)

A DIÓFA BALLADÁJA (4. old.)

KÉSZÜLŐDÉS A SZÜRETRE (4. old.)

EGY ASSZONY PANASZKODIK - AVAGY AZ ÉREM TÖBB OLDALA (5. old.)

MGHELYSZAGÛ VAGY PAPlROSIZŰ (7. old.)

A NŐK

A MEZŐGAZDASÁGBAN (7. old.)

AZ ÖTVENÉVES KOMSZOMOLSZK (8. old.)

SZÉNSZÁLLITÓ JÁRMŰÓRIÁS (8. old.)

ben sajnos nem a gond nélküli élet derűs időszakában kerül sor. A nyugtalanító világpolitikai és világgazdasági helyzet a piacokat, a gazdasági kapcsolatokat is érzékenyen befolyásolja. Ezért is fontos számunkra — mások számára is -, hogy törekedjünk felszámolni vagy jelentősen csökkenteni a nemzetközi gazdasági együttműködésre, a nemzetközi kereskedelemre és a gazdaságok fejlődésére kedvezőtlenül ható diszkriminációs intézkedéseket. Magyarország a folyamatosan bővülő gazdasági együttműködésre, zökkenőmentes kapcsolatokra törekszik partnereivel. A múltban is teljesítettük vállalt kötelezettségeinket, s ezt tesszük a jövőben is.

— A Budapesti Nemzetközi Vásáron részt vevő külföldi kiállítók is tanúsíthatják - mond- dotta -, hogy a magyar kereskedők és iparvállalatok megbízható, jó partnerek. A fokozódó nemzetközi versenyben termelő vállalatainknak azonban az eddigieknél is nagyobb erőfeszítéseket kell tenniök a meglevő piacok megtartásáért és újabbak megszerzéséért. A termékek magas színvonalával, jó minőségével, a választék állandó gazdagításával, a pontos szállításokkal kell megnyerni, illetve megtartani a hazai és külföldi vásárlót. A most megnyíló vásár képet adhat azokról az erőfeszitésekről és eredményekről, amelyeket e célok elérése érdekében tettek vállalataink. Az újra való törekvés bizonyítéka, hogy 476 termékkel neveztek be a különböző vásárdíjakra, s közülük 19-et BNV- nagydíjjal és 62-t vásárdíjjal jutalmaztak.

(Folytatás a 2. oldalon)

JUBILÁLÓ SZOVJET SARKKUTATÓK (9. old.)

KARAKORUM TITKAI (9. old.)

ÚJ KOLORIMÉTER (9. old.)

AZ OPTIMISTA (10. old.)

LILLA (10. old.)

SZÁZHÚSZ ÉV MŰVÉSZETE (11. old.)

A TESTVÉRISÉG ESZMÉJÉNEK MÁRTÍRJA (11. old.)

ARIANE-TERVEK (12. old.)

MASSÉNA ÉS GARIBALDI VÁROSA (12. old.)

VONATTAL

A KAUKÁZUS TETEJÉN (13. old.)

AKIKNEK NEM ADATOTT MEG A VERSENYZÉS OROMÉ (14. old.)

______

ELEKTRONIKUS ERŐSÍTŐ (8. old.)

AZ ELSŐ

MOTORKERÉKPÁRTÓL A NAGY SZÉRIÁIG (8. old.)

NYUGAT-SZIBÉRIAI ÉPÍTKEZÉSEK (8. old.)

A kivétel legyen a példa!

A statisztikai adatokat böngészve arra kerestem választ, hogy 1981-ben hogyan ment végbe az ipari termék- szerkezet átalakulási folyamata, amely egyik leglényegesebb feltétele annak, hogy a nemzetközi versenyben — a mai különösen kiélezett feltételek között — miként tudnak vállalataink részt venni és így végső soron olyan tartós üzleti sikereket elérni, amelyek nélkülözhetetlen elemei az ország külgazdasági stabilitásának. A száraz adatok azt jelzik, hogy 1981-ben az új termékek aránya az összes értékesítésen belül mindössze 2,3 százalék volt. Ez kevesebb, mint 1980-ban, amikor az arány 2,6 százalék volt. Az alacsony arányok mellett az irányzat sem megnyugtató, hiszen a lassulás egyértelmű. (Ne bonyolódjunk annak boncolgatásába, hogy az általunk új terméknek minősített gyártmány nemzetközi mezőnyben is annak bizonyulna-e.)

Az új termékeknek mindössze négy százaléka volt olyan, amely a tudományos kutatóintézetek „műhelyeiből" került ki. Ez az arány két gondolatot provokál: vagy az intézetek munkája nem szolgálja kellően a termelést, vagy a vállalatok nem honosítják meg elég aktívan a kutatóink eredményeit.

Az iparon belül is nagyok az új termékek gyártásában az ágazati különbségek. Például a kohászatban mindössze 0,9 százalék volt az új termék, pedig közismert, hogy a világválság hatására kohászatunk legnehezebb évét jelentette 1981. (Egy alkalommal Heiszig József, a Metalimpex vezérigazgatója elmondta, hogy az új termékként megjelenő minőségi acélfajtákban nincs dekonjunktúra és a termékek több piacon is gazdaságos feltételekkel értékesíthetők.) A gépiparban az új termékek aránya 1981-ben 4,7 százalék volt. Ez a két szám azt jelzi, hogy a termékszerkezet teljes kicserélődéséhez az iparban átlagosan több, miint 32 esztendő, de még a „gyors" gépiparéhoz is 15 esztendőre lenne szükség a jelenlegi ütem mellett.

Az új termékek arányának mechanikus előrevetítésénél megbízhatóbb információ, ha a termékek átlagos életkorának 1981. évi adatait vizsgáljuk. Eszerint az ipari termékek átlagos életkora 16 év volt 1981-ben, tehát az új termékek átlagos megjelenési aránya 4,6 százalékot mutatott, a gépiparban pedig az életkor 10,6 év volt, tehát az új termék átlagos megjelenési aránya évi 6,9 százalékot képviselt.

Nincs pontos nemzetközi statisztika a termékek cserélődés! üteméről, de a technológia fejlődése és a tudományos haladás révén ma már 5—7 év alatt a teljes termékszerkezet kicserélődése is elképzelhető.

Nyilvánvaló persze, hogy az egyes országok sajátosságai, az adott körülmények befolyásolják az arányokat és a követelményeket. Mindemellett nyugodtan leszögezhetjük, hogy — a különféle erőfeszítések ellenére is — a termékszerkezet átalakítása hazánkban — korábbi saját fejlődésünkhöz viszonyítva, de különösen a nemzetközi összehasonlítás függvényében — lassú, s mindenképpen lassúbb annál, hogy a nemzetközi versenyben való esélyeinket növelje. . ,

Vállalati gazdasági és műszaki vezetők a termékszerkezet átalakulásának lassú voltát többek között a következőikkel indokolták: Az új termékek kibocsátására nem kényszerültek rá, mert a piaci lehetőségek és a szabályozók a tradicionális gyártás bővítésére ösztönöztek. A vállalati érdekek rövid távhoz, általában egy naptári évhez kötődnek és így nagyobb termékcsere-program megvalósítása ebből a szempontbál kockázatos. Az innovációhoz nincs pénz, a licencvásárlás sokat segít, de nem oldja meg az alapproblémát, azaz olyan innovációs lánc kialakítását, amely nemzetközi mércével is új magyar termékek kínálatát tenné lehetővé. A vállalaton belüli érdekek is igen eltérőek az új termék fejlesztését és piaci megalapozását tekintve és a kompromisszum ez esetben késést jelent. A feljesztésre szolgáló pénzeszközök elosztása nem optimális, és a központi célok teljesítése mellett már alig jut pénz a vállalati feladatok finanszírozására...

A felsorolt érvek valószínűleg támadhatók és vitára ingerlők. De ez mit sem változtat azon a tényen, hogy a vállalatok — néhány kivételtől eltekintve — jelenleg inkább félnek az új termékektől, minthogy erejüket azok fejlesztésére összpontosítanák. Ez napjainkban, amikor a piaci siker nagy mértékben a termék újszerűségétől és minőségétől függ, nehezíti az eladhatóságot, hiszen a nemzetközi piacokat kínálati túlsúly jellemzi.

Ipari termelésünk termékszerkezetét csak úgy frissíthetjük fel kellő ütemben, ha e tekintetben a vállalatok zöme számára a kivételek lesznek a példaadók. W. I.

A fejlődő, változó Dombóvárt mutatja be képriportunk, lapunk 5. oldalán.