Tolna Megyei Népújság, 1982. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-12 / 188. szám
1982. augusztus 12. Képújság 3 Megújulás és innováció IIAtom erőmű-épít kezes Az alkotóerő » beruházása A gyors, rugalmas vállalati műszalki fejlesztés számára az utóbbi egy-imásfél évtizedben nagyjából megfelelő ágazati (termelési) szerkezet jött létre. Néhány termelő infrastrukturális ágazat - pl. finoimkohászat - kivételével kialakult az a fő technológiai keret, amelyet a K -j- F (kutatás és fejlesztés) e red'mény e iné k soka sá gá va I kell (kellene) rendszeresen 'kitölteni. Ezek után valóiban kérdés, hogy képes-e erre a jelenlegi mûszaki-lfíjIesztési kapacitás, vagy elimaradt-e a makroszintű innovációtól. A műszaki fejlesztést nem lehet egyetlen adattal minősíteni. Általában a kutatási-fejlesztési (K -j- F) ráfordításokat, a termékek életkorát és az export alakulását kell szemüqyre venni ahhoz, hogy egy ország (ágazat vagy vállalat) műszaki f eij I e s zt é sé ne k e re drnié nye s s é gé t megítélhessük. A Ifi. ötéves tervidőszakban a kutatásra-fejlesztésre fordított összeg az 1965-70. között megtermelt nemzeti jövedelem > 2,44 százalékát tette ki, a IV. ötéves tervidőszakban 3,14; az V.-ben 3,67 százalékát. iH a a K -f- F ráfordításokat a bruttó nemzeti termékhez viszonyítjuk, lehetővé válik a fejlett tőkés országok ráfordításaival való összehasonlítás is. Vegyük az 1973-as évet, amely az utolsó „nyugodt" esztendőnek számít a világgazdaságban. Ek- koir Magyarország a bruttó nem. zeti termék 2,5 százalékát fordította kutatás-fejlesztésre, Franciaország 1,7; Hollandia 2,3; az NSZK 2,1 ; Japán 1,9; az USA 2,3 százalékát, de Spanyol- ország csak a 0,3 százalékát. Ez az összehasonlítás azt is mutatja, hogy a műszaki haladás szerepét a világ műszaki élvonalában haladókkal azonos szinten ítéltük meg, legalábbis ami a K -j- F finanszírozásához szükséges központi alapok előteremtését illeti. A 70-es években a K -f- F tevékenység fejlesztésére összesen 150 milliárd forintot fordítottunk. (76—80. között 68 százalékkal többet, mint a 70-es évek első felében: éppen a műszaki haladás gyorsítása érdekében.) A !< -j- F-el főállásban foglalkozók száma 10 év óta meghaladja a 80 ezeret — ez az ösz- szes aktív kereső 1,7 százaléka. Kétharmaduk közvetlenül'a műszaki tudományok művelője. A teljes létszám csaknem fele diplomás, és több mint 50 százalékuk műszaki problémákkal foglalkozik. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a K -j- F ráfordításokat, valamint a kutató-fejlesztős létszámot és ennek összetételét tekintve kutatási teljesítőképességünk megfelel a fejlett ipari országok átlagának. Nem is a kapacitás mértékével, hanem annak kihasználtsági fokával kell elégedetlennek lennünk. A TERMÉKSZERKEZET „ÉVGYŰRŰI” A műszaki fejlesztés eredményességét mindenekelőtt a termékszerkezet-váltás előrehaladásában kellene tapasztalni. A termékváltás tempóját az értékesített gyártmányok korát- laga is tükrözi. Az értékesített gépipari termékek korátlaga - a 70-es évek végén — valamivel több mint 8 év volt. Ez mindössze néhány hónappal jobb az 1960-as évtized végének átlagánál. Fiatalodás csak a közlekedési eszközök gyártásában (8,05 évről 5,86-ira) és a műszeriparban (6,51 évről 6,12 évre) következett be. 1980-ban az exportban 38 százalék volt az 1976—80. között gyártásba vett termékek aránya. Az erőforrások jelentős részét tehát a 6—8 évnél régebben gyártott termékek előállítására fordítjuk, azokra, amelyek 1980. ban a gépipari export csaknem kétharmadát adták, változatlanul gyorsan romló cserearányok mellett. Az 1979-1980-iban újnak számító termékek aránya az exportbon 16 százalék volt. Elvileg, ha a gyártási költségek is versenyképesek és a piaci munka, a reklám ugyancsak korszerű, ennek a hányadnak van a legjobb cserearánya. E sávnak - lényegesen szélesebbnek kellene lennie. .Az ipar termelésének tavaly csaknem 25 százaléka került exportra, a gépipar termelésének 44 százaléka, 13 százalékkal nagyobb hányada, mint 10 évvel korábban. Ebben nagy a szerepe a már említett központi fejlesztési programoknak, hiszen elsősorban azokban az ágazatokban volt erőteljes az export bővülése, amelyekben a központi beruházási programok új technológiát alapoztak meg, s amelyek a tudományos-technikai forradalom keretében a műszaki haladás élére kerültek. A járműipar termelésének például 51, a híradás- és vákuumtechnikai ipar termelésének 56, a műszer- és gyógyszeripar kibocsátásának 50-50 százalékát külföldön veszik meg. (A magyar ipar az utóbbi 3 évben olyan világgazdasági körülmények között tudta növelni exportját, amelyek a világ legtöbb országában a kivitel jelentős visszaesését idézték elő. Az ipari export az utóbbi 3 évben évente átlagosan 11 százalékkal nőtt, szemben az 1971—78-as évek évi 3 százalékos átlagos növekedési ütemével.) Az elért exportszint stabilizálásához, a megszerzett piacok megtartásához, de még inkább az export egyenlegjavító hozamának növeléséhez is elengedhetetlen. a gyártmányszerkezet megfiatalítása. Ezt mindennél jobban és hosszú távon az innovációs folyamat hatásfokának növelése szolgálná. (Következik; Távol a' vásár zajától.) GERENCSÉR FERENC Pehelypaplanok az NSZK-ba Kooperációs szerződést kötött magyar pehellyel töltött paplanok, hálózsákok gyártására az NSZK-ibeli Ibu—!Bettenunion céggel a Fővárosi Ruhaipari Vállalat. Itt készítik egyébként; a legtöbb paplant hazánkban, mintegy 350 ezer darabot évente. A kész paplan súlya mindösz- sze 70 dekagramm. A jelentős devizabevételt hozó exportpaplanokat mindössze 16 dolgozó állítja elő. A vállalat nemcsak külföldön, hanem a hazai piacon is újdonsággal jelentkezik. ,,'Steppó" elnevezésű új pa.plancsaládot hoznak forgalomba. A természetes alapanyagból készült huzat gyapjútöltésű, a szokásos súlynak csak az egyharmadát nyomja, melegtartó képessége kitűnő. Először az őszi BNV-n mutatják be és ezzel egyidejűleg jelenik meg a hazai üzletiekben. Szállodai elhelyezés munkásoknak Új gazdája van a munkásszállóknak Pakson Alig több, mint egy hónapja új gazdája van a paksi munkásszállók egy részének. Az Erőmű Beruházási Vállalattól július elsejétől a Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat átvett 800 lakást, az ezer személyes „konténer-telepet és a három műszaki szállót. Ezek az épületek összesen 70 ezer négyzetméter alapterületűek és 5500 embernek nyújtanak elhelyezést. Keczán Tiborral, a Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat: paksi ki- rendeltségének vezetőjével beszélgetünk. Az első kérdésünk: — Mennyiben fog változni a szállókon élő emberek elhelyezése? — Szeretnénk szinte szállodai jellegű elhelyezést biztosítani. A régi munkásszállók emeletes vaságyak voltak, 10— 12 ember egy helyen, egy szobában. Vaságyak még Pakson is vannak. Az első teendőink között szerepel a vaságyak számának csökkentése, később megszüntetése. A bükkvidékieknek van már gyakorlatuk a munkásszálók üzemeltetésében. Lassan már huszonöt éve lesz, hogy megkezdték ilyen irányú szolgáltaKeczán Tibor tásukat. Miskolc, Ózd, Kazincbarcika építkezésein dolgoztak. A legtöbb gyakorlatot az oren- burgi gázvezeték építésén szerezték. Ott komplett szolgáltatást kellett biztosítani. Ók gondoskodtak az élelmezésről, az üzletekről és a szállásról is. így dolgoznak ma már Líbiábán, ami azt jelenti, hogy ez a szolgáltatás még „exportra” is alkalmas. Keczán Tibor ezelőtt a leninvárosi kirendeltség vezetője volt. — Pakson már nem tudnak komplett szolgáltatást biztosítani, talán kicsit későn érkeztek? — Igen. Itt már javában tart az építkezés, tehát kész helyzet előtt állunk. A Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat tudomásom szerint jól ellátja az építőket és a lakótelepet, így nekünk csak a szállás-ellátás jut. Gond az is, hogy eddig már egy beruházás kezdetekor — Leninvárosban — megkérdeztek bennünket, s a lakásokat úgy építették, hogy azok alkalmasak legyenek szállónak is. A közös helyiségeket, a pincéket, a tárolókat a mi igényeink szerint készítették el, s így kulturált elhelyezést tudtunk biztosítani. Itt Pakson más a helyzet. — Tudom, hogy egyetlen hónap alatt nem lehet megváltani a világot, de azért mégis megkérdezem, hogy eddig mit tettek. — Ideiglenes otthonokról szoktunk beszélni, pedig legtöbb embernél állandó lakásról beszélhetünk. Az előbb már említettem, hogy a vaságyakat szeretnénk megszüntetni. Másodszor pedig megkezdtük az igények felmérését és a megfelelő helyiségek kialakítását. — Az első tapasztalatok? — Hiányoznak egyes sportolási lehetőségek. Van igény pingpong-szobára, de nem rendelkezünk ilyen méretű helyiségekkel. Főleg a fiatalok igénye lenne egy kisméretű kondicionáló helyiség, ahol meg Sok száz ember lakik egy-egy ilyen tömbben Gondolni kell a munkásszállón élő emberre lehetne az izmokat mozgatni. Ezt már meg tudjuk oldani, mert kis helyiségre van csak szükség. — Azt mondja, hogy szállodai jellegű elhelyezést szeretnének. Ez mennyiben módosítja a házirendet? Rugalmasabbak vagy szigorúbbak lesznek? — Rugalmasabban és szigorúbban veszünk mindent. A szállólakók érdekében. Feltétlen újjá kell alakítani a szállóbizottságot és a fegyelmi bizottságot. Meg kell oldani az ideiglenes bejelentkezések ügyét. Ez nagyon fontos. S megintcsak azt mondom, nemcsak nekünk, hanem a lakóknak is.. . Nagy gond, hogy itt Pakson munkaruhában érkeznek haza az emberek. Megértjük a gondokat. A szállón kell úgy kialakítani a helyet, hogy a lakószobákba ne kerüljön be az olajos munkaruha. Nagyon fontos a tisztaság megőrzése. Ezzel együtt pedig szeretnénk csökkenteni a szállókon található magánértéktárgyak számát. A vagyonvédelem érdekében intézményesen gondoskodunk az ilyen értéktárgyak megőrzéséről. Fokozni kívánjuk a személyes felelősséget. Az okozott kár megtérítésére gondolok. Ha valaki gondatlanságból vagy tudatosan kárt okoz, azt akkor megtéríttetjük. Hiszek abban, hogy csökkenni fog a rendbontók száma. Szeretnénk elkerülni a lakásokban az idegen személyen benntartózkodását. Rengeteg javítani való van, de csodákat azért nem lehet várni. — Felvetődik egy kérdési szállodai elhelyezésről beszélünk, ami úgy érzem, nagyon jó, de ez azt jelenti, hogy nem lehetnek állandó csoport- vagy brigádszállások? — Arra gondol, hogy az ötnapos pihenő után kiosztjuk a kulcsokat és mnidenki új helyre kerül? — Erre, mert ilyen terv mór volt Pakson. — Szó sem lehet róla! Nekünk is jó, hogy egy-egy lépcsőházban kollégák, jó barátok laknak. Szállodai jellegű elhelyezést én a kulturált kiszolgálásban értem és a kulturális lehetőségek kiterjesztésében. — Sok ezer ember él távol lakóhelyétől. Vajon megoldható-e, hogy a családtagok, a gyerekek itt legyenek egy-két napra a családfőnél? — Erre van lehetőség. Eddig is volt, csak kevesen vették igénybe. Fenntartunk vendégszobákat, csekély térítés ellenében, ahol együtt lakhat egykét napra a család. A paksi munkásszállón lakókért felelősséget vállal a szak- szervezeti intéző bizottság is. Segítenek a kulturális programok kidolgozásában és bizonyos fokig felügyeletet is gyakorolnak. Tehát az érdekképviselet ezen a téren is jelentkezik. Az új gazda új tervekkel jött Paksra. A szándékuk jó, de hogy ebből mennyit tudnak megvalósítani, az nemcsak az ő ügyük. Feltétlenül fontos lenne, hogy mihamarabb újjáalakuljon a szállóbizottság, ezen belül pedig a fegyelemi bizottság, mert a kulturált elhelyezéssel a fegyelmezettség is párosul. Sok embernek kell, távol az otthontól, családtól laknia, élnie és korántsem mindegy, hogy a kényszerűség hozta „otthon" valóban otthonná tud-e válni, vagy csupán olyan munkásszálló marad, ahova még aludni sem szívesen megy „haza” az ott lakó. — Azt javasolnám — mondja Keczán Tibor —, hogy egy félév múlva látogassanak meg bennünket újra, s akkor a szállólakókat kérdezzék meg: változott-e valami... — Köszönjük, élünk vele! Műszaki szálló a Kishegyen HAZAFI—KLING Fotó: Gottvald Károly
