Tolna Megyei Népújság, 1982. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-08 / 185. szám

1982. augusztus 8. NÉPÚJSÁG 5 Ki nekem a Gyuri? Nevenincs családi kapcsolatok Ha Kovács János, anyakönyv­vezető előtt házasságot kötött Kiss Máriával, akkor családi kapcsolatok szempontjából minden világos. A kis Kovácsok számára egyikük apu, a mási­kuk anyu, a szülők testvérei nagybácsik, nagynénik, a szü­lők szülei nagyapák, nagyanyák. Nem vitás az sem, hogy kik a sógorok, sógornők, kiket nevez­zenek unokahugoknak, vagy éppen dédinek, dédanyának. Nem könnyű azonban a tá­volabbi rokonok megnevezése, például a gyermekünk anyósát, apósát nászasszonynak, nász­uramnak nevezhetjük, de ez né­pies íze miatt különösen város­ban élő családoknál nem hang­zik elég természetesnek, s a mesterkéltség látszatát kerülen­dő inkább Pistámnak, Ilonkám­nak szólítjuk őket. Még több a nehézség, ha a család nem mindenben felel meg a társadalmi normáknak olyan formában, ahogy az „az anyakönyvben meg van írva". Márpedig világjelenség a klasz- szikus házastársi kapcsolat mel­lett az élettársi forma terjedése, s mind több az olyan családi kötelékben élő gyermek, akinek csak az apa, vagy az anya az édesszülője, a másikhoz egy előző válás után került. Az élettársi kapcsolatot az Értelmező szótár így határozza meg: „Élettárs = valakivel há­zasságkötés nélkül életközös­ségben élő személy”. Ez az el­nevezés általánosan használt, az érdekeltek is rendszerint azt mondják, hogy Péter, vagy Zsa­nett az élettársam, de növek­szik azok száma, akik csak hi­vatali vonatkozásban, például beadványban, kérvényben hasz­nálják. Társalgáskor szíveseb­ben beszélnek így: „Bemutatom a páromat", mert szívesebben azt mondanák, hogy a férje­met, feleségemet. Az élettársi kapcsolatból szár­mazó gyermekek szóhasznála­tával nincs gond. Nekik az apu és az anyu természetesen ugyanúgy édesapa és édes­anya, mintha azok megesküd­tek volna. De mit mondjon az előző házasságból származó kisfiú, kislány? Ha felhívjuk Gálékat, és tör­ténetesen Gólpapától származó Pistike veszi föl a kagylót, ak­kor ezt halljuk: csókolom, kül­döm apukát. Ha azonban a Térjék papának a Józsikája jön a telefonhoz, akkor a szöveg: pillanat, küldöm a Gyurit. Mon­dani is fölösleges: apuka és Gyuri egyazon személy, de Jó­zsika csak nem hivataloskod- hat így a telefonba: küldöm a nevelőszülőmet. Nyelvünk gazdag a balkézről való családi kapcsolatokra vo­natkozó kifejezésekben, ezek azonban általában bántó élűek, megszégyenítők, rokoni kapcso­latok kifejezésére nem alakal- masak. Ki nevezné családi kap­csolatát vadházasságnak, ki mondja magáról, hogy ő a zabigyerek!? Az élettársi együtt­élés által a rokonságban kelet­kező családi vonatkozásokra pedig végleg nincsenek elneve­zéseink. Az élettársak szülei pelcJául a gyakorlatban apósok, anyósok, de közülük kevesen mondják gyermekük élete pár­jára, hogy menyem, vejem. A fiatalok persze bátran papáz- zák, mamázzák őket. Az is a társadalom nyelvfejlesztő kész­ségére és a nyelvészek bölcs se­gítségére vár, hogy kialakítsák a rokonsági elnevezéseket a nem vérrokon, de együtt nevelt gyerekek esetében. Nyári gondok Az orvost gyakran keresik fel nyári panaszokkal az üdülők. Milyen panaszokkal? Például: a túlzásba vitt napozás nagyon is kínzó következményeivel, a kötelező higiéné hiányából szár­mazó panaszokkal, nyári emész­tőszervi zavarokkal, és így to­vább. Most inkább tanulságként, mint aktuális problémaként egy ma már szerencsére ritka „nyá­ri betegségről" szeretnék be­szélni. A századforduló idején igen gyakori volt, Dél-Európá- ban még ma is előfordul a pel- legra nevű, nikotinsav-hiány okozta betegség. Hogy milyen kapcsolata volt a nyárral? Min­denekelőtt az, hogy jellegzetes tünete, a bőrgyulladás elsősor­ban a ruhával nem fedett, a napfény sütötte testrészeken fejlődött ki. Hogy valójában mi okozta, arról még ma is vitáz­nak a kutatók, jóllehet — mint említettem — a betegség ma már meglehetősen ritka, és nem is a tüneteinek a felsorolása az érdekes, hanem a betegség „történetének” az a tanulsága, hogy az áldott napfény csak egyoldalú táplálkozás esetén okozott pellagrát. Olyankor, amikor az egyoldalú táplálko­zás következtében a nikotinsav és a Bo-vitamin együttesen hi­ányzott a szervezetből. Úgy vélem, hogy ennél keresve sem találnék jobb példát arra vo­natkozóan, hogy milyen fontos szerepe van a betegségek meg­előzésében vagy elhárításában a sokoldalú, helyes és egész­séges vegyes táplálkozásnak, még akkor is, ha — mondjuk — a napozásról van szó. Mint ahogyan ma már a tu­dománytörténet minden kétsé­get kizáróan bebizonyítja azt is, hogy nálunk a pellagra mellett az angolkór, a skorbut, a beri­beri ne«ű idegbetegség, és egyes, vitaminhiányból eredő látási zavarok is elvesztették je­lentőségüket — jórészt éppen azért mert vegyes étrendünk­ben minden szükséges vitamin megtalálható. Egy másik — sajnos, még mindig aktuális — probléma a szúnyogcsípés. A különböző szúnyogriasztók többnyire jó szolgálatot tesznek a megelő­zésben. Ami pedig a szúnyog- c.ípések kezelését illeti, az ége­tő, viszkető érzést enyhíthetjük szódabikarbónából és néhány csépp vízből készült keverékkel. Gyakran használt enyhítő házi­szer a kámforhoz hasonló men­tol is. Ma a fodormenta illó­olajából vonják ki, alkoholban oldódik és hidegérző idegvég­ződésekre hat. Ez az oka a kez­deti égető érzést felváltó, na­gyon kellemes „hűsítő" hatá­sának a bőrfelületen és a száj- üregben egyaránt. A régi népi gyógyításban a mentateát iz­zasztó, szélhajtó és görcsoldó házigyógyszerként is használ­ták. A szabadságok idején külön nyári ártalom a nyári gátlásta­lanság. Az év többi szakában a körülmények bizonyos fegye­lemhez szoktatják az embert, ami a nyár és a szabadság fesztelenségében gátlástalan­sággá silányodik, és a nyári öröm ürömmé válik. Az étel, ital mértéktelen fogyasztása, a káros szenvedélyek már nem egyszer rontották el a nyaralás örömeit. A nyári könnyelműség és gon­datlanság ellensúlyozása leg­alább olyan fontos az egészség megtartásának terveiben, mint az őszi öltözködés, vagy a ta­vaszi vitamin-ellátás biztosítá­sa. Buga doktor Anyu régi farmerjéből... A régi fazonból a rajzon is látható módon, megmarad az övpánt, és a cipzárrész is, csak a nadrágszíjat keil átszabni és megvarrni. Még a zseb is he­lyén maradhat — oldott meg- kisebbïtwe. A nadrág vállpánt­ját a régi nadrág alsó részéből alakítják ki. A nadrág fenekére elütő szí­nű és mintájú anyagból — pi­ros-fehér kockás, virágos stb, — szwalakú foltot tehetünk. TOJÁSOS TÉSZTA Hozzávalók 4 személynek: fél kg liszt, só, 4 tojás, 2,5 dl víz, kifőzéshez: 2 liter víz, 1 kávés­kanál só, 50 gr vaj. A lisztet, vizet, tojásokat só­val egy tálban habosra kever­jük. Ha túl tömör, még egy kis vizet öntünk hozzá. A vízbe sót teszünk és felforraljuk. A tész­tát kinyújtjuk és csíkokra vág­juk. Forró sós vízben kifőzzük. Minél vékonyabbak a tésztacsí­kok, annál finomabb lesz a tészta. Ha a víz felszínére jön a tészta, akkor főtt meg. Szű­rővel kimerjük, és hideg vízzel leöntjük. Lecsöpögtetjük és for­ró vajban megforgatjuk. MAJAS KENYÉR Hozzávalók 4 személynek: 4 szelet barnakenyér, 20 dkg ke­nőmájas, 4 paradicsom, bors, 2 kis banán,'4 szelet ementáli sajt. A kenyérszeletek egyik olda­lát megpirítjuk. Kenőmájassal megkenjük a másik felét. A pa­radicsomot felszeleteljük, és a kenyerekre tesszük. Borssal megszórjuk. A banánt is felsze­leteljük és szintén a kenyerek­re, a paradicsom fölé tesszük. Legfelül 1—‘1 szelet sajtot te­szünk. Grillsütőbe tesszük és megsütjük. LÁBSZÁR KARALÁBÉVAL Hozzávalók 4 személynek: 38 dkg csont, 2 babérlevél, fél kávéskanál borsszem, só, 2 féj hagyma, 1' liter víz, fél kg mar­halábszár, 75 dkg karalábé, fél kg burgonya, 30 dkg mély­hűtött borsó, negyed kg sütni való kolbász, szerecsendió, bors, fél csomag petrezselyem. A csontot, hagymát fűszerek­kel együtt vízben megfőzzük. A húst beletesszük és másfél órát főzzük. Átszűrjük. A karalábét és burgonyát feldaraboljuk és a húslevesben megfőzzük, kö­rülbelül 30 percig. 10 perc fő­zés után beletesszük a borsot, a húsdarabokat és a meghá­mozott kolbászt. Fűszerezzük és apróra vágott petrezselymet, va­lamint a karalábé zöldjét is rá­szórjuk és tálaljuk. Egészséges, divatos A fa-talpú, zárt felsőrésszel el­látott, úgynevezett gyógyipapu- csok nemcsak a láb egészségét óvják, de divatosok is. Egész­séges viseletűk, mert a lábujja­kat kapaszkodásra, erőkifejtés­re késztetik, a ta'lprészük pe­dig a gyógybetétlhez hasonlóan van kiképezve. Boka- és térd­zoknival viselve jól illenek a bő szoknyához, a farmernadrág­hoz és -szoknyáihoz, valamint a most divatos sort-, bermuda-, térd- és répdnadrághoz. Helyes testtartás testi kényelem Kevés berendezési tárggyal kerül az ember teste olyan gya­kori és szoros Kapcsolatba, mint az ülőbútorral. Ezért a tervezésnél ma már egyre in­kább arra fordítják a figyelmet hogy a célnak minél jobban megfeleljen, és a rendelteté­sének megfelelő igényeket ki­elégítse, az egészséges testtar­tást és a kényelmes ülést bizto­sítsa. Melyek ezek a követel­mények? A felső lábszár legyen egész hosszában alátámasztva; a hát alátámasztásával a felső testet olyan helyzetbe kell hozni, hogy a csípő helyzete a legkedve­zőbb legyen: a székhátat víz­szintes irányban gyenge ívelés­ben kell kialakítani. Mivel más­fajta szék kell az irodai mun­kához, más az étkezéshez és megint más a pihenéshez, az a helyes, ha az ülőbútor kivá­lasztása ezeknek a szempon­toknak figyelembevételével tör­ténik. Néhány rajzzal illusztrált példa különböző ülőbútorokra. 1. A gyárban dolgozó mun­kás ülőhelye a gép vagy mű­szerasztal mellett. 2. Az irodában dolgozó tiszt­viselő, akinek munkája az asz­talra .hájolással jár. 3. Az étkező ember széke: az ülés magassága és mélysé­ge egyforma. 4. Szék az íróasztalnál. (Bár kényelmesebb a karfás megol­dás, mert a vállat pihenteti.) 5. Az olvasószék már na­gyobb kényelmet nyújt a törzs és az alsó lábszár teljes pihen­tetésével. 6. Pihenőszék hátrafelé dűlő üléssel és karfával, a nyak tá­masztását szolgáló magasabb támlával. Fűszerkincs a konyhában Ha körülnézünk egy konyhá­ban, a polcon lévő fűszerek el­árulják, milyen fokon áll a há­ziasszony szakócsművészete. Ahol csak a hagyományos fű­szerek sorakoznak a fűszertar­tókban, ott nyilvánvaló, a házi­asszony nem él a lehetőséggel, hogy a fűszerek felhasználásá­val az ételek élvezeti értékét, s ezzel az étkezés örömét fokoz­za. Pedig érdemes megismerked­ni az új ízekkel, aromákkal, mert a fűszerezési fortélyok az ételeket változatossá, különle­gesen ízessé tehetik. A legtöbb fűszernövény nemcsak élvezeti értékkel, hanem gyógyhatással is rendelkezik (fokozzák az ét­vágyat, serkentik az emésztő­szervek működését, stb). Arany- szabályként ajánlatos megje­gyezni: a mértékletes fűszere­zés egészséges, és a jó konyha egyik titka, a túlzott fűszerezés egészségtelen. A fűszerek gazdag választé­kából ismertetünk néhányat. A kakukkfüvet nehezen emészthető levesek (bab, borsó, káposzta stb.), marhasültek, erdélyi to- kány, vadas ételek, hurkafélék, mártások ízesítésére használ­hatjuk. Diétás ételekhez is jó. Szurokfű: bab, paradicsom, hús­ételek, töltelékek, levesek, fő­zelékek és halételek fűszere. Tárkony: petrezselyemhez ha­sonló felhasználási móddal ki­váló levesek, szárnyasok, hal- és vadasételek, birka-, bárány­húsok ízesítésére. Zöldbab-, borsó- és burgbnyafőzelék ké­szítésénél kellemes ízhatást ad. Rozmaring: gombás ételeket, vadhúst, roston sültet, mártáso­kat, francia és olasz ételeket ízesíthetünk vele. Bazsalikom: felhasználása igen sokoldalú, saláták, mártások, darált hú­sok, halételek kellemes fűszere. Borsikafű: bableves, babfőze­lék, káposztafélék, saláták és gombás ételek aromás fűszere. Majoránna: kedvelt íz- és za­matanyaggal rendelkező fű­szer, hurkák, töltelékáruk, máj­gombóc, vagdalthús, levesek, főzelékek ízesítésére alakalmas. A fűszersorozat a Herbária íz­léses kis piros műanyag flakon­jaiban kapható. Ha kifogy be­lőlük a fűszer, meg lehet töl­teni zacskóba csomagolt fű­szerrel,, amely szinte fillérekbe kerül. A háziasszonyok munkáját könnyítik meg az UNIVER fű­szerkeverékek, amelyek kitűnő aromát ódnak az ételeknek. A „Grill fűszerkeverék” szárnyasok fűszerezéséhez használható, a „Flekken fűszerkeverék" a ser­téshús ízét terzi különlegesen finommá. A „Magyaros fűszer­keverék" rabióhús, brassói ap­rópecsenye és fóliában sült hú­sok ízesítője. Csirke- vagy ser­téshús töltelékének ízesítéséhez szolgál a „Töltelék fűszerkeve­rék". A „Halételek fűszerkeve­réke" a halból készült ételek ízét, aromáját javítja fel. Leve­sek és főzelékek ízének gazda­gítására alkalmas a „Levesíze­sítő fűszerkeverék”. Kitűnő az UNIVER spagettikrém is. Milyen fűszereket tartsunk még a konyhában? Fehér mus­tármagot (savanyúság eltevésé- hez), szerecsendiót (reszelve le­vesek, húsok ízesítésére), ánizst vagy bécsi köményt (sütemé­nyek, likőrök készítéséhez), bo­rókát (savanyúságok) s egyéb ételek ízesítésére, köményt (éte­lek ízének gazdagítására), szeg­fűborsot (forralt bor fűszerezé­sére), vaníliát (sütemények, édességek készítéséhez), szeg­fűszeget (sütemények, befőttek, forralt bor illatos fűszere), ba­bérlevelet (savanyúságok, főze­lékek ízesítésére), fahéjat (sü­temények, befőttek, likőrök, for­ralt bor fűszerezésére), sáfrányt (ételek színezésére). Kitűnő a Ketchup (fűszerezett paradi- csommórtás), hideg és meleg ételek, főtt tészták ízesítésére. Az importfűszerekból is gaz­dag választékot találunk a Herbária üzletekben: Curry por (az egész világon használt in­diai fűszerkeverék), Grill keve­rék, Cayenni bors, Chili por, salátaízesítő, fűszeres só, zel- leres só, hagymás só, fokhagy­más só, őrölt fehérbors, gyöm­bér, Kapri bogyó stb. Nem kell azoknak sem le­mondani a fűszerezés öröméről, okik diétáznak. Számos olyan fűszerféle kapható, amelyet dié­tások is használhatnak. Van diétás fűszerkeverék, amely kü­lönlegesen kellemes ízt ad az ételnek. A fűszerezés változatos kom­binációja valóságos művészet — de meg lehet tanulni. Érde­mes. Fási Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents