Tolna Megyei Népújság, 1982. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-06 / 183. szám
2 NÉPÚJSÁG 1982. augusztus 6. A BT az astrom megszüntetésért szólította fel Izraelt (Folytatás az 1. oldalról) Egy szíriai katonai szóvivő Damaszkuszban élesen elítélte a szerdán indított izraeli támadást, hangsúlyozván, hogy az izraeli erők — a tűzszünetet megsértve — a Libanonban állomásozó szíriai csapatokkal is súlyos tűzharcokat vívtak. A szóvivő szerint az izraeli veszteség 150 fő és az inváziós csapatok 40 harci járművet is elvesztettek. A Szovjetunió követeli a Biztonsági Tanács haladéktalan összehívását és olyan intézkedések elfogadását, amelyek elősegítik a testület Libanon ügyében hozott korábbi határozatainak végrehajtását. — Erről Leonyid Brezsnyev, az SZ'KP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke tájékoztatta Jasszer Ara- fatot, a PFSZ V. B. elnökét. Mint Leonyid Brezsnyev a palesztin vezetőlhöz intézett táviratában megállapítja, a Szovjetunió halaszthatatlannak tartja a tűzszünet létrejöttét és ENSZ-'megfigyelők jelenlétét Bejrútban, valamint az izraeli agresszió végleges beszüntetését. Csütörtökön újabb tűzszünet lépett életbe Nyugat-Bejrútban *— közölte a washingtoni Fehér Ház. A helyszíni jelentések szerint azonban az izraeli csapatok harckocsik, ágyúnaszádok és a tüzérség támogatásával folytatták előrenyomulásukat Nyugat-Bejrútban és megközelítették az ostromlott főváros kulcsfontosságú útkereszteződéseit. Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnöke a párizsi l'Humaniténak adott nyilatkozatában elmondta: az izraeliek célja az, hogy több fronton támadva, keleti és nyugati, valamint északi és déli irányban több részre szakítsák szét Nyugat-Bej rútot. Ezután akarják elfoglalni az egész várost — vélekedett Arafat. Lambsdorff az embargóról Átírták a tankönyvet Diplomáciai viszály Kína és Japán között A szovjet—nyugat-európai gázvezetéket érintő amerikai kereskedelmi tilalmak komoly kárt okozhatnak a nyugati szövetségi rendszernek — így vélekedett a kanadai látogatáson tartózkodó Otto Lambsdorff nyugatnémet gazdaságügyi miniszter. Hozzátette: Kanadaebben a kérdésben teljes mértékben támogatja a nyugat-európai álláspontot. Lambsdorff szavai szerint a szövetségesek körében „nyugtalanság, idegesség és határozott aggodalom érezhető'' azért, mert az amerikai kormány megtiltotta az amerikai cégek nyugat-európai partnereinek is, hogy folytassák a műszaki és a pénzügyi együttműködést a Szovjetunióval a gázcső építésében. A nyugatnémet miniszter nem vitatta, hogy az amerikai kormánynak joga van bármit megtiltani az amerikai vállalatoknak, de „'Reagan elnök döntése már a mj törvényeinkbe is belenyúl”. A Kínai Népköztársaság kormánya visszautasította a hivatalos Tokiónök azt az állítását, miszerint a két ország között diplomáciai viszállyá fajult tankönyvincidens nem érinti a kínai—japán viszony normalizálásáról intézkedő 1972-es közös nyilatkozat szellemét. Peking állásfoglalásáról Vu Hszüe- cs ián külügyminiszter-hel yettes csütörtökön tájékoztatta Katari Jaszue pekingi japán nagykövetet. A Kína ellen indított egykori japán császári agressziók fényeinek tankönyvi meghamisításáról szólva a kínai külügyminiszter-helyettes elfogadhatatlannak minősítette a tankönyvi változtatásokra adott korábbi japán magyarázatokat, nevezetesen azt, hogy a módosításokért a végső felelősség a kiadókat és magukat a szerzőket terheli. A japán sajtó megállapította, hogy a szövegek átíratására az oktatási minisztérium, vagyis a kormány kényszerítette a kiadókat. A tokiói parlament vitájában szerdán Ogava Heidzsi közoktatási miniszter — hirtelen pálfordulás- sol — szintén elismerte: a felelősség nem hárítható a kiadókra és a tankönyvírókra. Ennek ellenére változatlanul kizárta az eredeti szövegek visz- szaállítását. " Mint a japán főváros politikai köreiben emlékeztetnék, az újabb pekingi megkeresés azt jelenti, hogy Kína egyte magasabb diplomáciai szintre tereli az ügyet. Szuzu'ki Zenko kormányfő ezenközben sororatos megbeszéléseket folytat kabinetjének tagjaival, a Liberális Demokrata Párt más tisztségviselőivel, valamint a külügy- és az oktatási minisztérium illetékeseivel o japán—kínai nézeteltérések mielőbbi rendezésének léhető- ségéről. Németh Károly fogadta Charles Fitermant Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtök délután a KB székiházában fogadta Oharles Fiterman francia állaim- és közlekedési minisztert, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, a központi bizottság titkárát, a'ki Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter meghívására érkezett hazánkba. A szívélyes légkörű megbeszélésen véleményt cseréltek a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről és a magyar-francia kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről. A találkozón részt vett Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagija. Iráni-iraki szó párbaj trón Irak elleni támadása „komoly figyelmeztetés Irak és támogatói irányában” - jelentette ki Rafszandzsaai hodzsatolesz- lám, az iráni parlament elnöke. „Ha ők — mondta Ralfszandzsa- ni a teheráni rádió által közvetített interjújában — ezt a figyelmeztetést nem veszik komolyan és nem térnek észhez, akkor vég rehalj tjük tervünk többi részét is". Nem említette ezúttal sem Száddá m Husszein iraki állaimfő megdöntését a követelések között. Az UlRI jelentése szerint Irak beljelentette, hogy kártérítést kér Irántól a 23 hónapja tartó háború során okozott károkért. Egyelőre nem tudni, milyen ősz- szegről van szó. Ismeretes, hogy az Irak elleni háború beszüntetésére támasztott iráni feltételek között 150 milliárd dollár kártérítés megfizetése is szereprei. Az „Iraki iszlám forradalmi mozgalom” nevű, Iránban működő föld alatti szervezet szóvivőbe figyelmeztette Irakot, hogy ne rendezzék meg Bagdadban az el nem kötelezett országok szeptember elejére tervezett csúcskonferenciáját. Mint az ÍRNA iráni hírügynökség jelentette, a szervezet azzal fenyegetőzött, hegy az értekezlet megtartása esetén merényleteket fognak végrehajtani a tanácskozás résztvevői ellen. A félreértések megelőzésére Napjainkban a nemzetközi politikában sokat beszélnek a b i za lomé rős ítő i ntézke dé sek rő I. Foglalkoznak velük a szovjet— amerikai dialógus témái között, a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon; hosszan vitatkoztak — s majd várhatóan vitatkoznak újra — róluk a madridi Eurápa-ta nácskozáson. Miről van szó tulajdonképpen? A bizalomerősítő intézkedések (az angol kifejezésből — Confidence Building Measures — alkotott rövidítéssel: CBM) nem érintik közvetlenül a leszerelést, nem korlátozzák a katonai kapacitást. Mindössze bizonyos magatartási, cselekvési normákat, elsősorban tájékoztatást írnok elő, vagy konzultációkat javasolnak a félreértéseket eredményező helyzetek elkerülése érdekében. Félreértések, a tapasztalat szerint, könnyen bekövetkezhetnek. Nemzetközi gyakorlat, hogy o szembenálló fél erejére vonatkozó elégtelen információ túlzott fegyverkezésihez vezethet. Ebből adódott tehát a következtetés, hogy — a „túl- reagálás” mérséklése érdekében — szembenálló államoknak célszerű egymás rendelkezésére bocsátaniok bizonyos ismereteket. Vagyis a OBM — a bizalomerősítő intézkedések összessége —■ a szembenálló felek politikai és stratégiai szándékainak kölcsönös jobb megismerését szolgáló tájékoztatást jelenti. A „FORRÓ DRÓT” Az elterjedt felfogással ellentétben az említett intézkedések egyébként nem csupán közvetlenül a katonai területet érintik. Ilyen a szovjet és az amerikai kormány között 1963-ban létrejött megállapodás a „forró drót" megteremtéséről is, hiszen ez a politikai enyhülést szolgáló konkrét intézkedés elsődlegesen a félreértések gyors tisztázását szolgálta. S noha a CBM kifejezést először az európai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmányában használták, a bizalomerősítésnek vannak már történelmi előzményei. A mai értelmezés szerint ilyen intézkedés például a Törökország és Görögország között 1930-ban aláírt jegyzőkönyv, amely új hadihajók építésénél, vagy fegyverzetük megváltoztatása esetén előírta a másik ország hat hónappal korábbi tájékoztatását. Ide sorolhatók a veszélyhelyzet esetére konzultációt előíró megállapodások; például az 1971-ben elfogadott szovjet—francia együttműködési elvek, vagy a nukleáris háború véletlen kitörésének megelőzéséről kötött 1973-as szoVjet—amerikai szerződés. PUSKAPOROS HORDÓ A bizalom erősítését két tényezőcsoport indokolja: az egyik politikai, a másik katonai-technikai jellegű. A politikai ok háttere: a fegyverkezési hajsza mind veszélyesebb méreteket ölt. A stockholmi Nemzetközi Békékutató Intézet adatai szerint napjainkban a világ percenként egymillió dollárt fordít fegyverkezésre. Ebben a helyzetben mi azért szál lünk síkra, hogy a népek ne puskaporos hordó tetején éljenek, s jogos önvédelmüket minél kevesebb fegyverrel biztosítsák. Ehhez pedig kell a kölcsönös bizalom, amelynek építését a CBM segítheti. Ami a katonai-technikai okokat illeti, itt elsősorban arról van szó, hogy a tárgyalásokon a fegyverzetek eltérő jellege mind jobban megnehezíti a számszerű összehasonlítást. A nehézségek viszont fokozzák a pesszimizmust, tehát isimét indokolt a CBM iránti érdeklődés. A bizalomerősítő intézkedések keretében a helsinki záróokmány első fejezete ajánlja, hogy az aláíró államók jelezzék előre azokat a nagyobb hadgyakorlatokat, amelyeken a résztvevő csapatok létszáma meghaladja a 25 ezer főt. Az előrejelzést legalább 21 nappal a hadgyakorlat kezdete előtt adják. Egyúttal intézkedtek a megfigyelők cseréjéről. MIT SZERETNÉNK? A madridi Európa-tanácsko- záson kölcsönösen megpróbálnak továbblépni. A szocialista országok például szeretnék, ha leszállítanák a bejelentési kötelezettség alá eső hadgyakorlatok létszámszintjét 20 ezer főre, s ha az előrejelzés nem három héttel, hanem három hónappal korábban történne. Lehetséges volna kiterjeszteni az előrejelzési rendszert a nagyobb katonai mozdulatokra, továbbá a határok közelében folytatott légi és haditengerészeti gyakorlatokra is. A feltételes mód használata nem véletlen. A bizalomerősítő intézkedések ugyanis nem választhatók el az államok általános politikai-stratégiai szándékaitól, s így nyilvánvaló, hogy csupán a katonai enyhüléssel párhuzamosan lehet szó az ilyen intézkedések körének bővüléséről. A CBM mégis különös figyelmet érdemel ebben a nemzetközi helyzetben, amelyben ennyire meggyengült a megegyezéshez elengedhetetlenül szükséges kölcsönös hi- zalöm. HALASZ GYÖRGY Nevek az oszlopon Csütörtök esti kommentárunk. Nyolcvanezer név áll az áldozatok emlékoszlopán, de még most sem teljes a lista. Amikor ma 37 éve megjelent Hirosima felett az iszonyatos tűzgömb, s nyomában, kifejlődött a semmi mással össze nem téveszthető, gomba alakú halálfelhő, „csupán" .tízezreknek adatott meg a gyors, fájdalom'mentes halál. Egy hivatalos japán statisztika szerint a város lakosai közül 1511 ezer ember Vesztette életét az a tóm bomba-robbanás és az azt követő sugárfertőzés következtében. Az összes sugárfertőzött szúrna azonban meghaladta a félmilliót, és akikor nem szóltunk az utódokról, s az utódok utódjainak nemzedékéről, amely eltorzult génjeiben hor- dozza még mindig aninak az augusztus 6-i pillanatnak hatását... Vajon hány emberöltőnek kell elmúlnia, amíg az emberi faj végleg letörli önmagáról a radioaktív stigmát? Eljön-e az idő, s mikor, amidőn a nukleáris halál lehetősége végképp, s visszavonhatatlanul a történelmi mült kategóriájává válik, amit kisiskolásoknak oktatnak majd, az emberiség felnőtté válását megelőző korszakról? A hirosímai emlékoszlopon ez a felirat áll: „Nyugodjatok békében, a végzetes tévedés nem .fog megismétlődni!” Mikor mondhatjuk majd, hogy Hirosima és három nap múlva Nagaszaki — történelmi léptékkel mérve — valóban csak egy tévedés volt? Nem kegyeletsértő, s az igazságnak tartozunk vele, ha leírjuk: Hirosima és Nagaszaki tragédiája nem volt tévedés. Truman akkori amerikai elnök az 1945. július 16-i első kísérleti atomrobbantás után alig három héttel úgy adott parancsot az új fegyver élő embereken való kipróbálására, hogy tudta: a Szovejtunió — szerződéses kötelezettségének megfelelően — két nap múlva hadba lép a japánok ellen. Európában május 9-e óta már béke honolt, s az ázsiai kapituláció is csak rövid idő kérdése volt, amikor Washingtonban az atom-erődemonstráció mellett döntöttek. A soha hem látott új fegyver bevetése nem is annyira Tokiónak, sokkal inkább Moszkvának szólt, mintegy kinyilvánítván az atommonopóliumra alapozott világuralmi törekvéseket, előhírnökeként a hidegháború megindításának. Napijainkban, amikor Washingtonból már-lmár új hidegháború szelét érezzük közeledni, ébren kell tartanunk magunkban a hi- rosimai tragédia tanulságait. Annál is inkább, mert ami 1945. augusztus 6-án történt, csupán kisded játéknak lenne minősíthető egy modern nukleáris apokalipszi'shoz mérve. A felhalmozott nukleáris fegyverkészletek többszörösen elegendőek az egész emberi faj megsemmisítésére. Am a homo sapiens szerencsére mindinkább tanújelét adja, hogy saját jövőjét felelősen alakítani kívánó, gondolkodó lény. A Nyugat-Európá'ban és Amerikában meg- megújuló béketüntetések százmilliók akaratát testesítik meg, csakúgy, mint a hazánkon épp e napókban végigvonuló Békeménet '82. Hogy soha többé ne kelljen emlékoszlopokat állítani az atomtűzgömb áldozatainak. KÜRTI GÁBOR amerikai atomrobbantás Egy nappal a Hirosima elleni amerikai a tomíbomba -támadás 37. évfordulója előtt újabb nagy erejű föld alatti atombomba-robbantást hajtottak végre a névadói sivatagban. A 640 méter mélyen felrobbantott nukleáris töltet hétszer nagyobb erejű volt, mint a Hirosimát elpusztító. Szakértők szerint a robbanás következtében egy fellhőkarcolányi nagyságú barlang keletkezett a föld alatt. A robbanás hullámai még a 125 kilométerre fekvő Los Ve- gaslban is érezhetők voltak, s többszáz méter magas porfelhő keletkezett a sivatagban. Az első mérések szerint nem került radioaktív anyag az atmoszférába. Ez volt az idei 11. bejelentett amerikai föld alatti atom robbantás a névadói kísérleti telepen, s az 593. bejelentett robbantás azóta1, hogy 1951. január 27-én felrobbantották az utolsó, repülőgépről ledobott bombát. Nem minden robbantási kísérletet jelentenek be. A névadói sivatagot még Harry Truman elnök választotta ki kísérleti telepiül 1950-ben. A Reagan kormányzat ideje alatt 19 százalékkal növekedett a nukleáris robbantási kísérletekre szánt költségvetés — idén 300 millió dollárt költöttek ilyen célokra. * 'Ha az amerikai és a szovjet atomfegyverzet felhalmozását nem sikerül megállítani, a fegyverkezési verseny még gyorsabb ütemre kapcsol — hangzik az a levél, amelyet az atomfegyverkezés befagyasztását és a hadászati fegyverzet korlátozásáról szóló szovjet—amerikai szerződés ratifikálást szorgalmazó kongresszusi határozattervezet kidolgozójához, Clement Zab- lodkihoz intézett a korábbi amerikai kormányzatok több maqas beosztású taq'ia, köztük Georqe Ball, Awerell Harriman és William Fulbright. Az atamfeawe- rek befagyasztását szorgalmazó határozat mellett állt ki Thomas O'Neill, a képviselőhöz elnöke, Edward Markev, Jonathan Binqham, Berkley Bedell, Ted Wéiss és még sok más törvényhozó. PANORÁMA BUDAPEST A Bolíviai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, táviratban üdvözölte Guido Vil- doso Calderon köztársasági elnököt. * Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter fogadta a MagyOç Honvédelmi Szövetség testívérszenvezete, a DOSZAAlF küldöttséget, amely Georg ij Miihalj lovics Jegorov flottaadimirális vezetésével az MHSZ vendégéként tartózkodik hazánkban. Jelen volt Kovács Jenő, az MSZIMP KB osztályvezető-helyettese és Kiss Lajos* vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára. * Csütörtökön Budapestre érkezett a francia szenátus kulturális bizottságának küldöttsége, amelynek tagja Yves Le Cozahnet haladó demokrata párti, Hubert Martin független republikánus párti és James Marson kommunista párti szenátor. A deleqációt a Ferihegyi repülőtéren Darvasi István, az országgyűlés külügyi bizottságának titkára fogadta. BELGRAD A nyolcak és az úgynevezett aktivista művészcsoport tagjainak alkotásaiból nyílt kiállítás csütörtökön este Belgrádban. A Modern Művészetek Múzeumában Liljana Sztojanovlcs, a múzeum igazgatóhelyettese és Szabó István, a magyar nagy- követség ügyvivőije nyitotta meg a kiállítást. VARSÓ A varsói katonai körzeti bíróság gyorsított eljárás során 4 évi szabadságvesztésre ítélte és állampolgári jogaitól 2 évre megfosztotta a Lenin Fémkohászati Művek volt „Szolidaritás” munkásbizottságának elnökihelyettesét. A 39 éves Stanislaw Bandikat azzal vádolták, hogy a szükségállapotról szóló rendelet előírásait megsértve folytatta „szakszervezeti" tevékenységét, az üzem területén sztrájk- bizottságot szervezett és a szükségállapotról halmis információkat tartalmazó kiadványokat terjesztett. Izraeli katonák az utcai harcban (Télefotó — AP-MTI-KS)
