Tolna Megyei Népújság, 1982. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-31 / 203. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 203. szám. ARA: M0 Ft 1982. augusztus 31., kedd Mai számunkból A TÖRÖTT SPANYOL KORSÓ (2. old.) TEJIPARI BERUHÁZÁS (3. old.) NÉPRAJZI ALKOTÓ- MŰHELY A ZSELICBEN (4. old.) A PB. VASAS IZZÓ NYERTE A SIÓ KUPÁT (6. old.) TARTALÉKOSOK ORSZÁGOS BAJNOKSÁGA VARALJAN (3. old.) A termőföld védelmében Az embernek talán legősibb „társa”, segítője a föld, amely nemcsak szilárdan tartotta a hátán az egyre újabb célok felé törekvőket, de táplálékot is adott. Először csak azt, ami saját ősi, elemi erejéből a természet közbenjárá­sával tellett, később meg azt is, amit tudással, akarattal kívánt tőle az ember. Mondhatni: megsarkantyúzta az érte­lem a földet, a régi, s a modern mítoszok egyaránt erről tanúskodnak. Ám hiába gyarapodtak, sokasodtak az ismeretek, hiába fejlődött soha nem látott magaslatokig, az agrokultúra egy dologban adós maradt, s alighanem marad is: nem tudja szaporítani azt, ami szaporíthatatlan, a földet. Azzal kell hát gazdálkodni, ami van. Méghozzá úgy, hogy a pótolhatatlan kincs, a termőföld a lehető legkisebb csor­bát szenvedje, hogy ne csak a ma élő, hanem az eljövő generációk is jó haszonnal dolgozhassanak vele. A jelek arról beszélnek, hogy számos, gyakorlati hiba akad még e téren. Lássuk az adatokat! Magyarországon a felszabadulás óta több, mint 800 ezer hektárral csökkent a mezőgazdasági termőterület, s ebből 350 ezer hektárt von­tak ki végleg a művelés alól. Ezzel szemben a 70-es évek energia- és nyersanyagválságokkal terhes világgazdasága — a mai napig tartó érvénnyel — az élelmiszerek felértéke­lődését hozta A mi mezőgazdaságunk, az élelmiszertermelésünk nem­csak az ország belső gazdálkodásában, a lakossági ellátás­ban játszik fontos szerepet, hanem az összes kivitel har­madrészét is produkálja, meg-megújuló, többnyire eredmé­nyes kísérleteket téve nemzetközi fizetési mérlegünk javítá­sára. Mindezeknek az összetevőknek a hatására az utóbbi esz­tendőkben reflektorfénybe került a mezőgazdasági rendel­tetésű földek fokozottabb védelmének kérdése. Az persze természetes, hogy az ipari, műszaki, urbanizá­ciós fejlődés óhatatlan velejárója a termőterületek bizo­nyos mérvű csökkenése. Új lakótelepek, városrészek épül­nek, terebélyesednek a falvak, s a soron lévő ipari, kom­munális beruházások is újabb területeket kívánnak. Nem mindegy azonban, hogy mekkora, s milyen minőségű, ter­mőerejű földet áldozunk fel. Hosszú évek gyakorlata azt mutatja, hogy gyakran kellő számítás, körültekintés nélkül jelölték ki azt a darabot, amelyet az építkezésekhez kihasí­tottak. Sokszor előfordult, hogy a gyenge talajú, silány érté­kű parcella helyett gazdag termést adó táblában láttak munkához. Tehették ezt már csak azért is, mert a haszná­latbavételi díjak — némi túlzással - csak jelképesek voltak, ráadásul nem volt számottevő, a racionális meggondolás felé vivő különbség a különböző típusú, termőerejű földek értéke között. Az elmúlt fél évtizedben több ízben módosították a mező- gazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló jogszabá­lyokat. Bár a korábbi intézkedések nyomán valamelyest lassult a termőterületek csökkenése, a kedvezőtlen folyamat azonban alig változott. Tavaly például 15 ezer hektárnyi ter­mőföld került ki a mezőgazdaság kezeléséből. Ez tette szükségessé az újabb jogszabály megalkotását, amely 1982. elején lépett életbe. A gondok említésekor azért emlékeztetni kell arra is, hogy több vonatkozásban is sikert hoztak a korábbi intézkedések, öt év alatt hozzávetőleg 40 ezer hektárral csökkent a par­lagterület. Az is tény, hogy a földeket igénylő beruházók jobban meggondolták: hol igényeljenek helyet létesítmé- ] nyeiknek, mivel a korábbinál valamivel magasabb térítési ! díjakat kellett fizetniük. Ez az összeg azonban még mindig túlságosan alacsony volt ahhoz, hogy ésszerűbb tervezésre, megfontolt felhasználásra bírja az érdekelteket. A módosított jogszabály alapos szigorításokat tartalmaz, hiszen a térítések mértéke háromszorosára, három és fél­szeresére emelkedett, mégpedig differenciált módon. A na­gyobb értékű földekért jóval többet kell fizetni, mint a ha­sonló kiterjedésű, ám gyenge adottságú parcellákért. Amíg kiváló minőségű területekért régebben hektáronként 270 ezer forintot kértek, addig ma ez az összeg csaknem egy­millióra rúg. A rendelet hatására nagyobb összegek gyűltek egybe a földvédelmi alapban, ahová azokat a többleteket utalják' át, amelyek a térítési díjak növeléséből adódnak. Ebből az alapból finanszírozzák majd a korábban más célokra le­foglalt mezőgazdasági területek rekultiválásót, a termelés­be való visszaállítás költségeit. A jogszabály előírja azt is, hogy vízügyi létesítmények te­lepítése esetén a tervezők kötelesek gondoskodni az érin­tett területek víz- és talajrendezési munkáiról. Ez a köteles­ség a földvédelemnek már egy másik oldalát is hangsú­lyozza. Nevezetesen azt, hogy a talaj természetes állapotá­nak visszaállítása, megtartása és termőerejének növelése is fontos cél, még temérdek dolgot adó feladat. A természetes okokat leszámítva, a romlás néhol a gaz­dálkodás módjában is kereshető. A táblakoncentráció so­rán például megesett, hogy egyszerűen összeszántották c határt, árkokat temettek be, utakat helyeztek át, a kiegé­szítő munkálatok elvégzése nélkül. így aztán jócskán meg­növekedett az a terület, amely teljes vízrendezésre szorul. A termőterületek csökkenését nem lehet megszüntetni, de mérsékelni, ésszerűvé tenni igen. Ugyanakkor okos szemlé­lettel, jó gazdálkodással elérhető, hogÿ meglévő kincsünk, a föld a maximálisát nyújtsa. A termőerőt pedig többnyire olcsóbb megóvni, mint helyreállítani. Ahhoz, hogy a mező- gazdaságban lekötött eszközök, erőforrások mindenütt a leghatékonyabbak lehessenek. D. L. Tanévnyitó ünnepségek Harminckét-tantermes iskolát avattak Dombóváron Az elmúlt hét végén — pén­teken, szombaton és vasárnap —, valamint tegnap reggel tar­tották országszerte a tanév­nyitó ünnepségeket az általá­nos és középiskolákban. Az or­szágos tanévnyitó ünnepséget Debrecenben tartották vasár­nap délután, és Köpeczi Béla művelődési miniszter mondott beszédet. Tolna megyében összesen 41 600 kis- és nagy­diók kezdi meg a két és fél hónapos szünidő után ismét — illetve többen először — a tanulást megyénk oktatási in­tézményeiben. Az általános is­kolák első osztályaiba 4800 hat-hétéves gyereket írattak be, a középiskolákban 1300 az elsőosztályosok száma, 1600-an kezdik meg tanulmá­nyaikat a szakmunkásképzők­ben, egészségügyi szakisko­lákban és a gyors- és gépíró iskolákban. * Megyénk legnagyobb és legkorszerűbb általános isko­lájának avatására vasárnap délután került sor Dombóvá­ron. Az ünnepséget megelő­zően a városi úttörőzenekar a Molnár György IV. számú Általános Iskola előtt térzené­vel köszöntötte a tanévnyitóra érkezőket. A korszerű, impo­záns épület aulájában gyűl­tek össze a diákok, tanárok és a szülők, s ott ünnepelték a 28 tantermes iskola átadását, ahol ezentúl 32 osztály — 1100 gyerek — tanul kényelmes körülmények között. A tanter­meken és az irodákon kívül helyet kapott az épületben 4 műhely, két természettudomá­nyi előadóterem, nyelvi labo­ratórium, úttörőszoba, orvosi rendelők, iskolabolt és egy 16-szor 36 méteres tornate­rem. A Tolna megyei Tervező Vállalat tervdokumentációja alapján 1979-ben kezdte meg az iskola építését a TOTÉV. Az iskola átadásával megszűnt Dombóváron a Váltott „mű-> szakos" tanítás és nem folyik oktatás a korábbi szükségtan­termekben. Dombóváron leg­utóbb 1954-ben épült általános iskola — mégpedig hat tan­termes —, s akkor összesen 1600 általános iskolást szám­lált a város a mostani 2850- nel szemben. A dombóvári iskola avató­ünnepségét Kurucz József, a Hazafias Népfront városi tit­kára nyitotta meg, majd Vi- dóczy László, a városi tanács elnöke mondott ünnepi köszön­tőt, s átvette, illetve ünnepé­lyesen átadta a tanulóifjúság­nak az új intézményt. Ezen az örömteli ünnepségen részt vett István József, a megyei tanács elnökhelyettese, Szőcs Kálmán, a dombóvári városi pártbizottság titkára, Póla Ká­roly, a megyei művelődési osztály vezetője, valamint a város több politikai és állami vezetője. Az ünnepi beszéd után István József Kiváló mun­káért kitüntetést adott át Lő- rinczy Gyulának, az iskola ge­neráltervezőjének, Váradi Jó­zsefnek, a beruházási vállalat műszaki ellenőrének és Francz Jánosnak, a TOTÉV művezető­jének, az iskola építésében ki­emelkedő munkát végzett két dolgozónak pedig miniszteri dicséretet nyújtott át. Kitüntetést ugyan nem kap­tak, viszont az elismerés hang­ján kell szólni azokról a dom­bóvári szocailista brigádokról, KISZ-tagokról, pedagógusok­ról, diákokról, akik — nyolc- százán — félmillió forint ér­tékű társadalmi munkát végez­tek az építkezéskor, illetve teljes egészében kitakarították a 6500 négyzetméter alapte­rületű iskolát. — A múlt héten mindennap takarítottunk és a tantermeket rendeztük — mondta büszkén Magyar Krisztina 7. osztályos diáklány, majd a 6. osztályos Tóth Zsuzsa lelkesen magya­rázta, hogy az úttörők és a kisdobosok ezentúl milyen szép csapatotthonban dolgozhat­nak, szórakozhatnak. — A városi KISZ-bizottság tízezer forintot ajánlott fel a csapatotthon felszereléséhez mondja Radnai Lajosné, meg­bízott csapatvezető, aki kollé­gáival együtt ugyancsak vé­gigdolgozta az elmúlt napo­kat az iskola szépítése érde­kében. Csáky László, az új iskola igazgatója a vasárnapi ünnep­ségen nyitotta meg a tanévet, az iskola 1100 tanulójának képvsielői pedig színvonalas műsorral köszönték meg új „otthonukat”. —vhm— Fotó: Magyarszéki Endre Arafat elutazott Bejrutból Bonyhád város Tanácsa teg­nap délelőtt a művelődési köz­pontban megtartott ülésén egyebek között a lakossági szolgáltatásról és az áruellátás helyzetéről tárgyalt, vizsgálva, hogy mindkettő milyen színvo­nalú a városban és a városkör­nyéken. Ugyancsak a város és a város környéki települések Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára, az SZVSZ elnöke hét­főn, a szaktanács székházában fogadta Bakary Karambét, a Mali Dolgozók Országos Szö­vetségének (UNTM) főtitkárát, aki a SZOT vendégeként gyógy­kezelésen tartózkodik hazánk­ban. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen szó volt a ma­munkaerőhelyzetét is elemez­ték. A bejelentések között szere­pelt a köztisztaság helyzete és a környezetvédelem. Ezt köve­tően dr. Hegedűs János, a vá­rosi tanács elnöke „Kiváló tár­sadalmi munkáért” kitüntetést nyújtott át hét személynek és egy szocialista brigádnak. gyár, illetve a mali szakszerve­zetek jelenlegi feladatairól, az együttműködés továbbfejleszté­séről, valamint a nemzetközi szakszervezeti mozgalom aktuá­lis kérdéseiről, elsősorban az SZVSZ X. kongresszusán elfo­gadott határozatok megvalósí­tásából adódó feladatokról. Vasárnap folytatódott a pa­lesztin harcosok kivonulása Nyugat-Bejrútból. Az arabközi békefenntartó erők egy liba­noni ezredesének felügyelete mellett elindult a Damaszkusz­ba vezető országúton Szíriába a Paleszti nái Fel szabadítási Hadsereg 2. dandára. Az elvo­nulás időtartalmára lezárták a Bejnét-Oaimaszkusz nemzetközi útvonalat és szigorú biztonsági intézkedéseket léptettek életbe. Szamibaton este mintegy 650 palesztin harcossal, körülbelül 130 asszonnyal és gyermekkel együtt a RFSZ-lhez tartozó szer­vezetek öt ismertebb vezetője is a szírial Tartus kikötőjébe ér­kezett. A csoportot szállító ha­jón utazott többek között Abu Dzsihad, az El Fatalh elnevezé­sű szervezet egyik vezetője, George Habbas, a Palesztinái Népi Fel szabadító si Front, Na- jef Havatméh. a Demokratikus Front Palesztina Felszabadítá­sáért és Ahmed Dzsibrifl, a Népi Front Palesztina Felszaba­dításáért - főparancsnokság el­nevezésű szervezetek vezetői, valamint Talaat Jakob, a Pa­lesztinái Felszabadítási Front főtitkára. A partra szállókat Va­lid Haimdun Szíriái miniszter­elnök-helyettes és a kormány­zó Baath Párt helyi vezetőije üd­vözölte. Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet veze­tője vasárnap este üzenetben ■fordult Bejrút lakosaihoz és a libanoni népihez. Üzenetében felidézte a város és-az ország hősies harcát az agresszió el­len, majd megállapította : „Együtt harcóltunk és együtt hoztunk áldozatot Libanon vé­delmében. Ezen a1 földön éltek őseink és itt fognak élni gyer­mekeink. Ez a föld arab ma­rad.” Hétfőn délelőtt egy görög hajó fedélzetén ismeretlen úti- céllal elhagyta Bej rútot Jasz- (Folytatás a 2. oldalon.) Gáspár Sándor fogadta Bakary Karambét Gyülekezés az új iskolánál Az aulában meg tartott ünnepség Tanácsülés Bonyhádon

Next

/
Thumbnails
Contents