Tolna Megyei Népújság, 1982. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-28 / 201. szám
1982. augusztus 28. Képújság 9 Mongólia Az új ulánbátori házgyár A mongol fővárosban új házgyár kezdte meg működését. Évente 140 ezer négyzetméternyi falelemet készítenek itt Ulánbátor és több nagyváros, így Darhan és Erdenet építőipari vállalatai részére. Tekintettel a lakásépítkezés meggyorsítását célzó tervekre, a gyárat a következő tervidőszakban tovább bővítik. A házgyárban fafeldolgozó kombinát is működik, amely az építkezésekhez szükséges faanyagot szállítja. Az új házgyári komplexum 9—12 emeletes házak építését is lehetővé teszi. NDK Külföldi diákok az NDK-ban Az NDK felsőoktatási intézményei 1951 nyarán fogadtak először külföldi egyetemistákat. Elsőként 11 algériai fiatal kezdte meg tanulmányait az országban. Tíz évvel később a külföldi hallgatók száma már meghaladta a két és fél ezret, jelenleg pedig több mint nyolc és fél ezren gyarapítják tudó* sukat az NDK nagy hírnévnek és tekintélynek örvendő egyetemein és főiskoláin. Az elmúlt alig több mint három évtized során a világ 136 államából — 25 európai, 35 ázsiai, 49 afrikai és 27 amerikai országból — fogadták a diákokat az NDK-ban. Az NDK nyújtotta tanulási lehetőségeket nemcsak a fejlődő országok fiataljai használják ki. A diák- és aspiráns- cseréket szívesen hasznosítják a baráti szocialista országok is: a drezdai műegyetemen, a karl-marx-stadti műszaki főiskolán sok szovjet és más szocialista országbeli — például magyar — fiatal tanul. Vágón Jobb ma egy túzok... Természetvédelem az NDK-ban Vízi erőművek a Gyógyító mágnes Lett tudósok kutatásaik során megállapították, hogy egyes megbetegedések gyógyításában a mágneses terápia segédeszközként felhasználható. A központi ideggyógyászati klinikán új módszert próbáltak ki az agy vérkeringésének normalizálására. Az orvosok utasításai alapján a betegeket elektromágneses berendezésekkel kezelik, amelyek között a miniatűr eszközöktől a szoba nagyságú egységekig minden méret megtalálható. A klinikai orvosok, fizikusok és biológusok közösen folytatják kísérleteiket a mágnesesség biológiai hatásával kapcsolatban. APN—KS Csehszlovákia Kutatók a szénkészletek kiaknázásáért Csehszlovákia legfontosabb energiaforrása: a szén. Az ország kőszénkészleteit 21 milliárd tonnára becsülik a szakemberek. Csehszlovákia az egy főre jutó évi 1834 kilogrammos mennyiségével a jelentős széntermelő államok közé tartozik. Az egy főre jutó barnaszéntermelést illetően még ennél is előkelőbb helyen áll, a világ- ranglista negyediké. A tekintélyes szénkészletek gazdaságos kiaknázását azonban számos körülmény nehezíti. Mivel a lelőhelyek többsége legalább ezerméteres mélységben fekszik, költséges a kitermelés. Ilyen mélységekben fokozott biztonságra van szükség: tartani lehet a gyakori kőzetomlástól, gázkitörésektől, s nehezen elviselhető klimatikus viszonyok súlyosbíthatják a munkakörülményeket. Az akadályok megszüntetésére a tudományt hívták segítségül. Az állami alapkutatások közül 19 célfeladat megoldása kapcsolódik a bányászathoz. A kutatások központja a Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai Geológiai és Geotech- nikai Intézete, amelynek tudós- csoportját Gustáv Sebor akadémiai levelező tag irányítja. A kutatók az alapkutatásoktól a termelésig minden egyes munkafázist kidolgoznak, s gondot fordítanak a technikai és szervezési feladatokra is. Saját készítésű méretarányos modelleken kísérletezik ki az új eljárásokat. A helyszínen tanulmányozott mélyművelésű szénmezők körülményeit egy 2x2,5 méteres zárt acélnégyszög modellre vetítik ki, amelyen azután kipróbálják a megtervezett kiaknázási módszereket. A szakemberek emellett már néhány hatékony biztonsági szerkezet kifejlesztését is sikerrel oldották meg. Ilyen különlegességük — többek között — a föld alatti kőzetomlásokat előrejelző készülék. Föld alatti gázosítással, illetve különböző hidrotechnikai módszerek segítségével kísérlik meg a gyengébb minőségű szénfajták hasznosítását. Jugoszlávia A mezőgazdasági gépgyártás újdonságai A belgrádi IMT Traktorgyár a jugoszláv mezőgazdasági gépgyártás egyik vezető üzeme. A gyárban évente mintegy 40 ezer különböző típusú traktor készül. A nagyüzem több új termékkel jelentkezett az idei újvidéki mezőgazdasági vásáron. A többi között bemutatták a 130 kilowattos motorral rendelkező IMT—517-es nehéztraktort, és az erdészeti célokra hasznosítható, „de luxe" kategóriájú IMT—530 és IMT—565 típusú traktorokat. Az új gépek munkába állítása már ez évben jelentős importmegtakarítást jelent a jugoszláv mezőgazdaságnak, mivel a korábban tervezett 50 millió dolláros traktorbehozatalra nem kerül sor. Más gépújdonságok a betakarítási munkákat segítik. A horvátországi Slavonski Brod város Djuro Djakovic mező- gazdasági gépgyárában új típusú kombájn sorozatgyártását kezdték meg. Az M1620-as kombájn gabona, kukorica és napraforgó betakarítására alkalmas, munkaszélessége hat méter és másodpercenként 12— 14 kilogramm gabonát képes betakarítani. Motorja 167 kilowattos. A mezőgazdasági gépellátás javítását szolgálják az együttműködési szerződésen alapuló közös gyártmányok, is. így például a vajdasági Stara Pa- zova gépgyár ötéves szerződést kötött a bulgáriai Georgi Dimitrov üzemmel gabona- és cukorrépa-betakarító kombájnok, valamint egyéb mezőgazdasági gépek és felszerelések gyártására. A szlovákiai Vág folyó vizlépcsőjét tizenöt vizi erőműből álló rendszer alkotja. Ezzel évente 17 millió kWó energiát szolgáltatnak az áramhálózatba. További vizlépcsőt terveznek a Vág alsó folyásán is. A képen: a folyó felső folyásán lévő Liptovská Mara vízmű. Ez két duzzasztógátból és két víztárolóból áll. A főgát mellett épült a négy aggregátorral felszerelt, 198 MWó kapacitású vizi erőmű. Steckby-Lödderitz (Magdeburg megye) Közép-Európa egyik legjelentősebb folyóparti természetvédelmi területe. Igen gazdag az állat- és növényvilága, egyike annak a több mint 150 rezervátumnak, amelyeket az UNESCO nyilvántart. A képen a Steckby biológiai állomás egyik alkalmazottja két túzokot etet. A kipusztulófélben lévő nagy testű, nehéz röptű madárból 1973 óta évente 50—70 példányt szabadon engednek. (Fotó: ADN—MTI—KS) A keskeny, nyolc kilométer hosszú autóutat fiatal bükk-, nyár- és fenyőerdő szegélyezi. A fák mögött tiszta tótükör. Az NDK-ban, Cottbus megyében vagyunk. Ez pedig itt mellettünk a Schlabendorf északi nyíltszíni barnaszénbánya. Helyesebben: volt szénbánya. Még pontosabban: jcekultivált. 1977- ig itt sok millió tonnányi barnaszenet fejtettek. A megye területének mintegy 20 százaléka tartalmaz szenet, amelyet ugyancsak nyíltszíni fejtéssel igyekeznek kibányászni. Hogy ez mivel jár, nyilvánvaló... Szántóföldek, utak, erdők, sőt községek tűnnek el a térképről. Illetve tűnnének, ha nem lennének a szigorú természetvédelmi előírások a kibányászott területek azonnali helyreállításáról. A bányavállalat köteles visszaállítani a termőtalajt, erdőt telepíteni, vizet szabályozni. A bányaüzemek évi terveiben egyforma súllyal szerepel a kibányászandó szénmennyiség és a helyreállítandó terület. 1975-ben kezdtek hozzá például a Schlabendorf déli nyíltszíni fejtéshez. A tervek 1988-ig szólnak, s ez azt jelenti, hogy évente 200 hektár termőterület sivataggá válnék. Hogy ez ne következzék be, a bányaüzem öt mérnököt bízott meg azzal a feladattal, hogy folyamatosan gondoskodjanak a talajerő helyreállításáról. A természetvédelmi törvény gondoskodni kíván arról, hogy az ország állat- és növényvilága sértetlen maradjon. É cél érdekében létesítettek 90 700 hektáron 735 természetvédelmi területet. Ezek közül az Elba- homokkő hegységben a Bastei, a Harz-hegységben Blankenburg mellett az ördögfal (Teufelsmauer) és a Lusta-tó (Faule See) Berlinben a legismertebb. A természetvédelmi területek felölelik az ország tájainak keresztmetszetét és a tudományos értékük jelentős. Úgynevezett szabadtéri laboratóriumként szolgálnak és lehetővé teszik kihalófélben lévő állat- és növényfajok megmentését és tóvá bbtenyésztését. Néhány éve a csak az NDK- ban honos Elba-hódot, a világ második legnagyobb rágcsálóját még a kihalás fenyegette. Ma a védett területeken mintegy 800 él ezekből az állatokból. Ahhoz, hogy ezt az eredményt elérjék, szükség volt az állatszerető állampolgárok segítségére. Az egyik folyómederből például, amelyet bányászati célokra igénybe vettek, 130 önkéntes természetvédő telepítette át a hódcsaládokat. Szigorúan védett a túzok, Európa legnagyobb repülni képes madara. A túzok, a tipikus sztyeppemadár legnyugatibb európai lelőhelye az NDK. A természetbarátok 800 túzokot a Magdeburg megyei Steckby természetvédelmi területre telepítettek és ott ápolják, gondozzák azokat. Évente 50—70 madarat közülük szabadon engednek. összesen 228 állat- és 108 növényfajta — köztük az orchideák — élvezik a törvény védelmét. Legfontosabb előfordulási helyeik ugyancsak természetvédelmi védelem alatt állnak. Nemzetközi szolgálatot is ellátnak az NDK természet- védői, amikor például a költöző madarak pihenő- vagy áttelelő helyeit gondozzák. Különös figyelmet fordítanak — együttműködve a part menti társintézetekkel — a Keleti- tengerpartvidék sirályaira. A természetvédelmi területek felügyeletét Halléban, az NDK Mezőgazdasági Tudományos Akadémiája Tájkutató és Természetvédelmi Intézete látja el. Tízezer tiszteletbeli természet- védő és a Természet- és Környezetvédelmi Szövetség 40 ezer tagja segíti az intézet kilenc kirendeltségének munkáját. GÁTI ISTVÁN Ennek a mesterséges égboltnak a segítségével tervezik a természetes fényt maximálisan befogadó épületeket Mesterséges égbolt segítségével Elmóndja: Valentyin Drozdov, a műszaki tudományok doktora, a Szovjetunió Állami Építésügyi Bizottsága Épi- tésfizikai Kutatóintézetének igazgatója, a nemzetközi épitészszövetség alelnöke. Új lakóházat vagy ipari épületet tervezve az építészek igyekeznek azt úgy elhelyezni, hogy minél nagyobb természetes megvilágítást kapjon. Ámde nem mindig követik pontosan ezt az elvet, ezért azt látjuk, hogy manapság sok intézményben és üzemben olykor reggeltől estig égnek a nappali fényt árasztó lámpák. Ez pedig nagy villamosenergiafogyasztással jár. Intézetünkben a fényközeg kutatására mesterséges égboltot hoztunk létre. Ennek segítségével olyan épületeket terveznek, amelyeknél a természetes fénybefogadást tekintve a maximális hatásfok érhető el. Távolról ez az építmény egy kisebbfajta cirkusz kupolájához hasonló. A mesterséges égbolt csaknem 2000 fényforrás, amelyek lehetővé teszik a természetes megvilágítási viszonyok imitálását bármely napszakban, különböző időjárási viszonyok közepette és különböző szélességi fokokon, öt méter átmérőjű forgó felületen helyezik el az épületek vagy a lakónegyed makettjeit. A fényforrások révén három fénymo- dell alakítható ki, az égbolt, a Nap és a Föld modellje. E fénymodellek újdonságszámba mennek a világítástechnikában, és szabadalmi tanúsítványt adtak ki rájuk. Bonyolult probléma volt a rendszer különböző üzemelési módok közepette a fényparaméterek pontos és gyors bemérése. Vitalij Bolenok és Konsztantyin Ljucko, az intézet fiatal tudósai kifejlesztettek egy automatizált fénymérő rendszert és a fotocelláktól érkező adatok feldolgozására szolgáló komputerblokkot. Most az „égbolton” néhány másodpercre bekapcsolva a fényt, tüstént megkapjuk a számítógépen már feldolgozott eredményt. A mesterséges égbolt feleletet ad az alábbi kérdésekre: hogyan lehet a lehető legjobban elhelyezni az építményeket úgy, hogy a beár- nyékolást elkerüljék, milyen szobákat és lakásokat célszerű tervezni, hogy a természetes fényt minél jobban kihasználják. APN—KS