Tolna Megyei Népújság, 1982. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-27 / 200. szám

1982. augusztus 27. Képújság 3 Önállóan gondolkodó, kezdeményező ifjúságot ! NEMCSAK A TANULÓIFJÚ­SÁGNAK és az oktatásügy szakembereinek, hanem az egész társadalomnak ünnepe a tanévkezdés. Ezenkívül jó arra, hogy mérlegdjük: hol tart a magyar közoktatás, meddig ju­tottunk fejlesztésében, mit kell és léhet várni a következő tíz hónaptól? Magyarországon egy, három­négy éve kezdődött tantervi re­form folyamatában éllünk. Eay- nyi idő alatt már felhalmozó­dott bizonyos mennyiségű ta­pasztalat. Ezek többsége pozi­tív, de a negatív tünetek szá­ma is jelentős. A tantervi re­form azonban a negatívumok ellenére egészében a színvonal emelésére hat, de az is nyil­vánvaló hogy a reform' sikeré­nek kulcsa : megfelelő tanter­veket, tankönyveket tudunk-e adni, s megfelelő-e a pedagó­gusok felkészítése? MfndkéMe- rületen jelentős erőfeszítések történté!«, de mindkét területen vannak még bőven gondjaink és feladataink. E gondok szá­ma érezhetően csökken, de mint az élet más területein, itt is számolni kell az újjal szem­beni indokolatlan ellenállással éppen úgy, mint eqyes kérdé­sekben a jogos, jobbító szán­dékú kifogásokkal. A reformfolyamatnak már az előző tanév is része volt. Az új tanév kezdetekor ezért idősze­rű ennek tapasztalatait átte­kinteni, mivel ezek alapján már korrekcióra is sor került. Példá­ul a jogos bírálatok nyomán változik az általános iskola 3. és 4. osztályának környezet'is- mereti anyaga. De a korrekci­ók jelentőségét és esetenkénti szükségességét mit sem csök­kentve — tagadva, azt is tud­nunk kell, hogy a reformnak át­gondolt folyamatnak kell len­nie. A fakultáció sokat vitatott kérdésében aligha lenne indo­kolt idő előtt módosítani azon a gyakorlaton, amely rövid ide­je tart. Egyébként a fakultáció bevezetésével kapcsolatos ta­pasztalatok általában kedvező­ek, hiszen adott tárgyakban le­hetővé teszik a diákok elmé­lyültebb felkészülését. Ugyan­akkor hiba lenne megalapozat­lanoknak minősíteni azokat az aggályokat, amelyek abból fa­kadnak, hogy a fakultáció meg­bontja a hagyományos osztály­szerkezetet az iskoláiban, s az osztályfőnököknek néha 18-20 szaktanárral is kapcsolatot kel­lene tartania, ha osztályának diákjai felől annyi információ­val, tapasztalattal akar rendel­kezni, amennyi kívánatos. Mindezt, sok más tapasztalat­tal egyetemben, több éves gya­korlat után kell majd értékel­ni. AZ ÚJ TANÉVBEN az egyik legnagyobb — talán nem túl­zás azt álllítani, hogy a leqszé- lesebb társadalmi érdeklődést és vitát kiváltó - változás lesz az ötnapos tanítási hétre való áttérés, de nem előzmények hí­ján. Az előző tanévben több száz iskolában vezették be kí­sérletképpen az ötnapos taní­tási hetet. A Tolna megyében szerzett tapasztalatok is azt mutatják, hogy a tanév bizo­nyos mértékű meghosszabbítá­sával és a tanítási idő fesze­sebb munkarendjével ez meg­valósítható. Rlövidebbek lesznek a szünetek, de a heti óraszám nem fog számottevően csök­kenni. A középiskolában ennek az az ára, hogy a napi óra­szám differenciáltan emelkedik. A pedagógusok és a gyerekek terhelése előreláthatóan nem lesz csekély,, de nem is lesz na- qyobb, mint másutt. És most nézzük a közoktatás személyi feltételeit. Itt, a sző­kébb hazában is tovább javul az óvodák és az iskolák peda­gógus-ellátottsága. Ez távolról sem azt jelenti, hogy nem lesz már szükség a képesítés nélkü­liek munkába állítására-. Szük­ség lesz, noha ez a tény — ért­hető mádon - irrita Hja a köz­véleményt. Egyesek állítása szerint a nem megfelelő tájé­koztatás .miatt. A képesítés nél­küliek alkalmazási kényszerét sokon minősítik a pedagógus- képzés hiibá jónak. Lelhetnek ter­vezési hibák a képzésben, de nem ez a fő gond. Pedagógus­képzésünk ugyanis egészében véve elegendő pedagógust ad az országnak. Ennek egyik bi­zonyítékaként : Magyarorszá­gon több ipedagógUsnő van gyesen, mint alhány képesítés nélküli ember ta mit az iskolák­ban. A probléma egyik fő oka Inkább az, hogy a pedagógu­sok foglalkoztatására vonatko­zó területi. Igények és a peda­gógusok elhelyezkedési szán­dékai nincsenek összhangban. Ha például valaki 'Pécsett szer­zett pedagágusdiplómót — akár odavalósi, alkar távolabbi tájról érkezett —, igen gyakran sze­retne Pécsett vagy annak kör­nyékén maradni. E helyzet nem ellha nyagollható motívuma, hogy a nők földrajzi mobilitá­sa jóval' kisebb a férfiakénál, s a pedagogies pálya, mint Isme­retes, elnőiesedett. De ók le­het - s olykor az is — bizonyos ellenérdekeltség érvényesülése. Van-, hogy elküldenek nyugdíj­ba az iskolából a munkára még minden tekintetben alkalmas 60 éves pedagógust, csak azért, hogy viszonylag magas béréből — egy jóval szerényebb illetmé- nyű képesítés nélküli dolgozót alkalmazván - a maradékokkal a többiek 'bérét emelhessék. Sok tehát a probléma, de fő tendenciáiban mégis egyértel­műen javuló a helyzet. A TÁRGYI FELTÉTELEK? Nos. a központi irányító szervek, a tanácsok, a .párt- és társadalmi szervek erőfeszítéseinek ered­ményeként az 1982/83-as tan­évet — itt, Tolna megyében is — a 'korábbinál 'kedvezőbb kö­rülmények között kezdhetjük meq. Naqyon jelentős eredmé­nyek születtek a nehezebb fel­tételek között is. Országosan az idén- negyvenötezerrel több általános iskolásunk lesz, mint tavaly — ezért lesznék helyek., ahol a korábbi feszültségek még fokozódnak is —de az idén hazánkban csaknem 1400 új tanterem épül fel,, valamivel még több is, mint egy évvel ez­előtt. Gondjaink ugyan távol-, rál sem szűnnek meg ebben a tanévben, de azért óva Intjük a közvéleményt; ne szélsőséges esetek alapján általánosítson! Igaz, hogy az országban mű­ködő 45—46 000 általános isko­lai osztály közül 100-1110-ben a létszám meg fogja halódni a 40-et, de az is igaz, hogy más­fél-két évtizede még 5—6000 ilyen osztály volt hazánkban. Országos átlagban az általá­nos iskolai osztályok létszáma: 27. Ez európai összehasonlítás­ban sem szegyei Inivaló. Ha­sonlóképpen javulás vá rható az új tanévben a tankönyvellá­tást illetően. Ebben a javulás­ban szerepük volt a korábbi jogos kritikáknak, ezek nyomán a tankönyvírók fegyelmezettebb műm, kajának, s a nyomdák konstruktívabb közreműködésé­nek. ez év Áprilisában az MSZMP Központi Bizottsága nagy teret szentelt az iskolai élet demokratizmusa fejlesz­tésének. Az ok világos: tá­volról sem lőhetünk ma még elégedettek az iskolák belső demokratizmusával. De a szükséges féjlesztés nem egy tanévre vonatkozó feladat, s természeténél fogva csupán határozatokkal, központi intéz­kedésekkel nem is oldható meg, bár bizonvos intézkedések kétségkívül nélkülözhetetlenek hozzá. Egy példa: a demókra- tizmus kérdésköréhez tartozik az a qondunk is, hoqy az úi tantervek — a feladatlapokkal s 'másként is — túlságosan be­avatkoznak az osztálymunká­ba, hogy a kívánatosnál n'a- qvob’b mértékben uniformizál­ják a pedagóqus tevékenysé­gét. A demokratizmus fejlesz­tésének pedig az egyik legfon­tosabb feltétele, hoqy az isko­la és benne o pedagógus al­kotó tevékenysége mind na­gyobb önállóságot kapjon. Komplex kérdéskör ez, amelybe az új tantervektől az igazgatók kinevezésének módszeréig igen sok minden beletartozik, E sóik közül Hadd emeljük még ki a fiatalok és a család, az iskola és a család, Illetve a társada­lom kapcsolatát. Az iskolai de­mokratizmus fejlesztésének el­engedhetetlen feltétele, hogy — elsősorban a középiskolákban és a felsőoktatásban — az ifjú­ság több beleszólási fórumot és joqot kapjon. Az ugyancsak nélkülözhetetlen nevélő erőt je­lentő iskolai rend és feqyelem keretein 'belül önállóbb véle­ménye és nagyobb szerepe le­hessen a saját életének meq- szervezésében. Ez fontos felté­tele annak, ami társadalmi szükséglet és igény: önállóan gondolkodó, önállóan kezde­ményező ifjúság nevelése!- la — Dunaújvárosi Papírgyár Milliós megtakarítás Az import anyagok helyet­tesítésével az idén több mil­lió forint értékű megtakarítást értek el a Papíripari Vállalat Dunaújvárosi Gyárában. Az eredmény nagy részét az hoz­ta, hogy a nyugatról behozott cellulózt olcsóbban, szocialis­ta piacon vásárolttal helyette­sítették, a legdrágább segéd­anyagot, a kaolint külföld he­lyett a Borsod megyei Szegi- long bányából szerezték be. Ez utóbbi megoldás, egyedül 800 ezer forintos megtakarí­tást hozott. A dunaújvárosi papírgyárban megkezdték a kísérleteket a hazai festékek, a Budacolor termékeinek al­kalmazására. Ha a kísérlet kielégítő eredményt hoz, ak­kor a külföldi anyagok helyett a hazai festék alkalmazásával kilónként 40 forintos önköltség- csökkentést érhetnek el. Fáradtolajat gyűjtő fiatalok Mintegy 5 ezer tonna — körülbelül 51 millió forint ér­tékű — fáradtolajat gyűjtöt­tek össze — a most elkészült értékelés szerint — a fiatalok 1981-ben, ezer tonnával töb­bet, mint a megelőző évben. Ez a mennyiség több mint 25 százaléka az AFOR által be­gyűjtött fáradtolajnak. A kör­nyezetvédelmi és gazdasági érdekeket felismerve 315 KISZ-szervezet nevezett be an­nak idején a fáradtolaj-gyűj- tési versenybe, amelyet a KISZ Központi Bizottságának ifjúmunkás tanácsa, a mező- gazdasági és falusi fiatalok tanácsa és az ÂFOR KISZ- szervezetek hirdettek meg. Már a KISZ X. kongresszu­sán is megállapították, hogy jelentős a fiatalok hozzájáru­lása a több mint 6 milliárd forintos hulladékgyűjtési bevé­telhez, valamint a fáradtolaj újrafeldolgozásából származó meqtakarításhoz. A tavaly meg­hirdetett versenyben új elem volt, hogy az AFOR KlSZ-szer- vezetének kezdeményezésére a vállalat „Ezzel csak nyerhet" elnevezéssel sorsjegyes fáradt- olaj-gyűjtési akciót indított, amelynek eredményeként 204 tonnányi gyűlt össze az AFOR üzemanyagtöltő állomásain. Először 1979-ben hívták ver­senyre az ország KlSZ-szer- vezeteit. A kommunista fiata­lok aktív közreműködésének eredményeként 1979-ben 224, 1980-ban 351 szervezet vett részt a versenyben, s a két év alatt mintegy 5600 tonna fáradtolajat gyűjtöttek össze. A KISZ a jövőben is részt kíván venni a begyűjtésen kí­vül a feltárásban, a haszno­sításban, és a hasznosítást le­hetővé tevő technológiák ki­dolgozásában. Az 1982-es ak­cióprogram alapján egyéni és kollektív felajánlást tehetnek a fiatalok. A tavalyi fáradtolaj-gyűjtési verseny legjobbjait a közel­jövőben megjutalmazzák. A begyűjtési versenyt ez évre is meghirdették a KlSZ-szerveze- tek számára. Könnyű ánnalk, aki brikettel fűti kis lakását. Könnyen el­döntheti, tegyen-e még egy la­páttal a tűzre. Mit tesz a Szek­szárdi Városgazdálkodási Vál­lalat, amelynek gondja-balja és néha öröme is, hogy Székszár- don 125 közületet és 3813 la­kást lát e'l hőenergiával. A hőközpont valóságos erő­mű. Kazánjai a város déli ré­sze tájékán, kéményei a ma­gasba' nyúlóan, távfűtés veze­tékei. a. város félé irányulva szolgálnak bennünket. És az emlberek, százötvenen : mérnö­kök, technikusok, szakmunká­sok, segédmunkások. Olyan apparátus, aimely képes arra, hogy nagy feladatát közmeg­elégedésre végezze. A nyár harmadik harmadá­ban talán furcsán hangzik a riport címe: Hogyan fűtsünk? Az ügyfél, téhát a fogyasztó nem nagyon törődik a mecha­nikai-tedh-nikai apparátus mű­ködésével, őt az érdekli, hoqy legyen gőz a termeléshez, a la­kásban a hőmérséklet kifogás­talan, a ruhanyozárózsábál pedig ne hideg víz „forrázro le” a meleg víz utón ... A fo­gyasztónak a zsebére megy a fűtés. Például, most egy légköbmé­ter lakástér fűtése 24,40 forint­ba kerül - a fogyasztónak. A vállalatnak 83 forintba. A hasz­nálati méleq víz köbmétere 10,20, a vállalatnak ez 69,90 forintot „ér". Tehát az állaim „fizeti" a kÜlön'bözetet. A fo­gyasztónak szinte csak az a dolga, hogy reklamáljon, ha a fűtés ném kielégítő. A fűtési szezon október 15- tő'i április 15-'ig tart — elvilea. De Ha három eqvmást követő nap a középhőméi-séklet nem éri el a plusz 12 Celsius-fokot, akkor fűtik a lakásokat, sőt a o'lusz tíz foknál is azonnal el­kezdik. Mi határozza meg a fűtés mértékét? Elsősorban az orszá­gos érvényű rendeleték, azon­kívül az óránként mért szek­szárdi, téhát helyi meteoroló­giai értékek, a szél erőssége, a külső hőmérséklet gyakori vál­tozása, s végül a> sok műszer szolgáltatta adat. Az volna az ideális állapot, ha minden lakást egyforma hő­mérsékletre, mondjuk húsz fok­ra fűtenének fe'l. De ezt elérni lehetetlenség. Közrejátszik eb­ben a lakás tájolása, a. beren­dezése, az ajtók, ablakok záró­dása, a lakásban lévő szemé­lyek száma, az épület jellege, tehát az, hogy milyen anyagiból készült stb. S ha azt mondom, hogy léhetetlenséq egyforma hőmérsékletet adni minden la­kásba, nem. túlzók. — Pedig sok műszerünk segí­ti a hőellátást — mondja Sisak Árpád energetikai csoportveze­tő. — Városunkban tulajdon­képpen két fűtési, hőszolgálta­tási rendszer van. A három fű­tőmű mindegyike felszerelt ér­zékelő műszerekkel, ismerjük a Meteorológiai Intézet jelentése­it, mérvadó a fővárosi TÁVHŐ munkálja, is, ugyanakkor alka'l­ká, mint ott, ahol egy radiátor- tag van üzemben. A kétcsöves vagy az egycsö­ves rendszer kidolgozása és al­kalmazása Szekszárdon nem egységes. Ha történetesen vol­na most olyan, s annyi műszer, hogy fel lehetne szerelni min­den lakáslban, téhát mérni, ki­ki mennyit fogyaszt höérték'ben, s aszerint fizetni, az tetszene mindenkinek, ötven éve van­nak már ilyen műszerek — ha­zánkban is 2 év óta kipróbálás alatt van egy, a lakások fűté- .sének egyedi mérésére alkal­mas típus — de egyelőre a. nemzetközi szabványoknak nem felel .meg, forgalomba még nem került. Más: a szekszárdi Arany János utcai százlakásos házban kísérleti jelleggel fel­szerelitek hőmennyiségmérő mű­szert, amely méri a lakóház összlhőfellhasználását. Első lép­csőiben szeretnék a lakossági hő központokat feliműszerezni a fűtés.re és használati meleg vízre fordított hőmennyiség megállapítása érdekében. Az ez évben felszerelt 18 Scihlnzel- féle műszer alkalmas arra, hogy a hőfelihasználásokat mérjék és megteremtsék a lehetőségét egyfajta költségmegosztásnak is. A műszert jelenleg osztrák Importból szerzik be, de Ma­gyarországon is gyártani fogják 1983-tól. A hőközipontok egy-eqy lakó­tömb, egy-egy 'ház lakóinak adnak energiát. Minden lakos­sági hőközpont és a közületi hőközpontok 95 százaléka el van látva automatikus hőfok- szalbályozóval, mely a, külső hő­mérséklet függvényében szabá­lyozza a fűtőviz hőmérsékletét. Pedig vannak érvényes ren- deletelk, amelyek szerint 1981- től olyan lakásokat kellene épí­teni, amelyek hőszigetelése az energiatakairékosságot lehető­vé teszi. De a lakások jelen­tős része még a régi szisztéma szerint ebül: és lehetne változ­tatni a tervezőknek a. lakások belső elrendezésén is, téhát a „szélirányos" házakban a szo­bákat, a 'konyhát stb. úgy ter­vezni, hogy almely lakásrészt többet használnak, jobb fűtést kaipjon... * A lakók hőérzékelése nem egyforma. Mérések bizonyítják, hogy azonos hőimérsékletű la­kásokból — házakból — egyik lépcsóhajból több a .panasz, mint a másikból, ahol gyesen van az asszony, vagy idosébb emlber a lakó, több hőire van szükség. De a. fűtési rendsze­rek most még nem teszik lehe­tővé, hogy nekem több meleget adjanak a radiátorok, a szom­szédomnak, aki csak aludni jár haza, kevesebbet, hoqy az én napi használati meleg vizem nem éri el a háromszáz litert, a szomszédomé pedig a másfél köbmétert is meghaladja, mert a lakásban lévő családtagok száma nagy és ráadásul egy szobát kiadtak ágybérlőknek ... PALKOVACS JENŐ Fotó : Bj. mazkodunk a város nagy ipari üzemeihez, hiszen a három fű­tőmű teljesítményének 30,6 szá­zalékot gőz formájában az ipa­ri üzemek — a húskombinát, és egyéb ipari üzemek — viszik el. A Kadarka utcai fűtőmű önálló rendszer, a Déli és a Beloian­nisz utcai pedig összekapcsol­hatók. Természetesen a lakos­sági fogyasztok vannak a sor elején., de nem sok különbsé­get tehetünk a 125 közületi fo­gyasztó között sem, mert intéz­mények, irodák, iskolák, s más hasonló szervek működéséhez is hőenergiára van szükség. A csíúcsidényben téhát nagyon odafigyelünk, hogy ne halljunk kifogást munkánkra. Sajnos a dolog természetéből eredően mindig előfordul kisebb-na­gyobb szolgáltatási zavar, kü­lönböző okök miatt. Számuk azonban csökken, évről évre jobb a hőéllátás. — Avassuk be az olvasót a fűtési titkokba is. Például a Déli fűtőmű rendszerének fel­töltéséhez 1:100 köbméter vízre van szükség, ezt naponta újabb 30 köbméter lágy vízzel kell pó­tolni. 11981-:ben vállalatunk 19 385 tonna fűtőolajat és 335 tonna tüzelőolajat használt fel. A megnövekedett igények mi­att jelentős növekedés válható a következő években. Tizenöt Celsius-fokon még léhet ugyan dolgozni, de a la­káslban tartózkodni már nem. A lakások fűtési berendezése, rádió to ra épületcsopo rto ólként éltérő. Például a Gróf Pál ut­cai öt nagy, tízszintes házakat egy hőközpontból látják el hő­energiával, a fűtési rendszerek beszalbályozása műszakilag ko­moly feladat. S van olyan la­kás, nem is kevés, amelybe ha könöskölül, a fali mellett felsze­relnének radiátort, akkor ís csak annyit fizetne a benne la­Hogyan fűtsünk ? A Déli fűtőmű vízlágyító üzemét az Április 4. Gépgyár szakemberei szerelik Csövek, gőznek, forró víznek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents