Tolna Megyei Népújság, 1982. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-25 / 198. szám

1982. augusztus 25. NËPÜJSÀG 5 Csalafinta szó. Jelenthet dicséretet, el- Cím#* marasztalást és lekicsinylő véleményt. Mondjuk: eredeti ötletei vannak, ötletgazdag, csupán csak egy ötlete van, nem pedig megfontoláson alapuló véleménye. Az ötlet szó végig-, kísér egész életünkön. Ki mit valósít meg, magán múlik, de függ má­soktól is, a befogadóktól. Ettől csalafinta a szó, a jelentése. Volt egyszer egy terv... Az íróasztalomon porosodik lassan már négy éve a Tolna megyei Tanácsi Építő és Sze­relő Vállalat mérnökkollektivá- jának terve. Nemcsak az én asztalomon porosodik, talán máshol is, vagy — ezt hiszem legjobban —, el is felejtették már. Rácz Zoltán építész vezeté­sével kidolgoztak egy olyan la­kótelepépítési módot, amely legalább harminc százalékkal csökkentené az építési költsé­geket és a TOTÉV természete­sen képes lenne azt felépíteni. A PEVA alagútzsalus techno­lógiájára készített terv nem egetrengető ötletó Építészber­kekben beszélnek róla, de megvalósítani még sehol sem sikerült. Röviden arról van szó, hogy a lakónegyedben megfe­lelő mennyiségű zöldterület, pihenő, szórakozási, sportolási, kikapcsolódási terület van. A lakótelep — lakótömb — isko­lát, óvodát, könyvtárat is kap­na, sőt, az egész telep építé­sekor ezeket az épületeket nem is lehet elhagyni. Mivel olyan géplánc kialakítása tör­ténne, amely megköveteli, hogy a telep folyamatosan épüljön, ezért lenne olcsóbb. Egy ilyen hétszáz lakásos „faluközössé­get" két év alatt könnyedén lehet felépíteni. Ez egy köze­pes város ötévi lakásépítési le­hetősége. Még mellette szól, hogy az iskolát, az óvodát, az üzleteket együtt kell építeni a lakásokkal. Ezek az intézmé­nyek szerves részei a házak­nak, szinte ugyanabban a sor­ban vannak. Ezen a telepen nem tud, tudna elidegenedni az ember, muszáj közösségi életet élnie. Esténként vagy napközben hívja, csalogatja a téren kialakított pihenőövezet. a játszópark, az uszoda, a játszódombon épülő fórum, minden. Most ismét megkérdezhetjük négy évvel az események után, vagyis a terv közszemlére té­tele után: Miből lehet mind­ezt megépíteni? A házak alag­sorában lehet elhelyezni a közműalagutat. Ez legalább 5—6 százalékos megtakarítást jelent már az építkezésnél is, hiszen rövidebb víz-, szenny­víz-, melegvíz-vezetékekrp van szükség. Az alapásáskor kike­rülő földet a tér közepén he­lyezik el, játszódomb lesz be­lőle .A betontechnológia — mivel tömegszerűségről van szó — rengeteg megtakarítást hozhat. Az egész építőipar rák­fenéje a szűkös szakipari ka­pacitás, ezen az építkezésen kevés emberrel hosszú időn keresztül, korszerű kisgépekkel lehet dolgozni. Ez így rendben is lenne. Csak:.. A következő lépcső már a szakemberek szemében nagy szálkát szúrt. Ezen a lakótömbön szerves részként épülne az iskola, az óvoda. De, nem kell olyan el­zárt, bekerített udvarra gon­dolni, mint a mostaniaknál... A tér közös lenne az iskoláé­val és a közösségével. Kell uszodát építeni, de miért le- gven az csak az iskoláé. Kö­zös használatba kell venni a tanórák után. . . Az óvoda ki­zárólag a lakóközösségé. Es­ténként meg lehet oldani a averekek elhelyezését felügye­let alatt, megszokott környe­zetben. Kell könyvtár. Akkor minek építsünk egyet az isko­lának, egyet a telepnek. .. Ügy érzem, túl nagy ez az ötlet. Négy év óta nem lett belőle semmi. A fiatal mérnö­kök is elfelejtették már. . . Mi, magyarok! A nemzeti önbecsülés na­gyon fontos dolog. Az előző­ben vázolt lakótömb tervről jut eszembe a „Mi, magyarok!" kijelentés. Büszkén és hagyon sokszor emlegetjük ezt. Több­nyire akkor, ha külföldre sza­kadt hazánkfiáról esik szó a híradásokban. A Szentgyörgyi Albert, Gábor Dénes, vagy mű­vészeink... Legyünk is büsz­kék rájuk. Ök sem tagadták meg magyarságukat, csak te­hetségük kibontakoztatására más országok adtak nekik le­hetőséget. Szóval ilyenkor szok­tuk emlegetni a magyarságun­kat, meg azt is, hogy bezzeg itthon az okos embernek nincs helye a Nap alatt. Több dologról megfeledke­zünk • közben. A magyarság egyharmada, azaz minden har­madik magyar külföldön él. Közülük egy-két tucatnyi a vi­lághírű, de úgy beszélünk, hogy a magyar az tudós, az művész, meg ki tudja, mit nem beszélünk még. Aztán ha valaki elmeséli az előbbi építészkollektíva tervét, akkor rögtön jön a válasz: bezzeg másutt meggazdagod­tak volna... Egyik sem igaz. Az ötletet, a tehetséget mindenütt kedve­lik. De ez nem jelenti azt, hogy csak (!) az ötlet sokat ér. Azt „hajtani” kell és nagyon sokszor kopogtatni vele, míg lesz belőle valami. Mostanság feldobódtunk azon, hogy Rubik Ernő nagy- szeiű találmánya világsiker lett. A bűvös kocka ismét „ma­gyarrá” tett bennünket. Oko­sok, szépek vagyunk... Az ésszel tudjuk legyőzni a vilá­got — mondogatjuk. De nézzünk jobban a ma­gunk dolgai után. Mi valósít­ható meg; az ötleteinkből? Mit valósítottunk meg eddig és mit fogunk ezután? Azt természetesen nem is kell mondanunk, hogy manap­ság nyitva a kapu. A kisvállal­kozások időszakát éljük. Ha valakinek van egy ötlete és kitartása, meg energiája, azt megvalósítani, lehet... Sőt Támogatást, segítséget is kap hozzá. Nagyon örülnék,. ha a TOTÉV építészgárdája újból elővenné a tervet és megkez­dené annak megvalósítását Nagyobb elhatározással, na­gyobb lendülettel. Azt mondtam az előbb, hogy a „Mi, magyarok!" felkiáltás nemzeti büszkeségünk egyik kulcsmondata. De vajon sza­bad-e csak erről beszélnünk, szabad-e elhinni ezt a mon­datot? Erről,, azt hiszem, nem ártana mélyebben elgondol­kodnunk. Maradjunk annyi­ban, hogy tehetségesek va­gyunk, bár akkor minél többet valósítsunk is meg tehetsé­günkből. De, azért próbáljunk továbbra is az ötlet szó jelen­tése körül maradni, és lehető­leg lent a földön, azaz a mai jelentését keressük, a hétköz­napi életben. Az egyszerű, kis ötleteket, a filléres dolgokat, mert abból van több és csak a sok apró megvalósitásából kerekedhet ki az egész, jöhet létre a nagy ötlet. S akkor el­érhetjük azt a célt, hogy itt a Duna-medencében virágzó or­szág lesz. A gyors reagálásról... Temesvári Ferenc, a Hőgyé- szi Vegyesipari Szövetkezet el­nöke válaszolna a kérdésre, ha tudna. Tud, de csak hosszas beszélgetés után, hiszen nem is olyan egyszerű az ötlet stó jelentése. — Nekem az ötletről a gyors reagálás, a mozgékony veze­tés és az azonnali döntés jut eszembe. — Ezek szerint az ötlet nem ér semmit? — Nem sokat. Csak az ér valamit, amit meg is valósí­tunk. De, ebben is a legfon­tosabb, hogy milyen partne­reink vannak. — Egyszerűbb lenne, ha egy-egy példával bizonyítana... — Sikerült betörnünk a szál­lodaprogramba. Mi készítettük a NOVOTEL Szálló törölközőit. Valakinek, aki vásárolt az üz­letben, támadt egy ötlete: a hőgyészieknél kellene megpró­bálni. Eddig az ötlet. Ha ez nincs, akkor mi nem kerülünk a programba. De jelentkeztek, s mi gyorsan, azonnal reagál­tunk. Ez esetben mi voltunk a partnerek, az ötletet gyor­san realizáltuk. Beszélni kell még egy tényezőről: a rizikó­ról. A NOVOTEL fehér törül­közői nekünk rizikót is jelen­tettek. A kikötés az volt, hogy gyorsan és tökéletes minőség­ben szállítsunk. De, a fehér szín megköveteli a figyelmes munkát. Harminc százalékkal csökkent a termelésünk, mert annak az árunak hófehérnek kellett maradnia. . . — Az üzlet sikerült. — Természetesen. így ke­rültünk az Atryum-Hyatt, a ké­sőbb épülő szállodákba... Hogy menetközben hány és hány ötlet valósult meg, szin­te nem is lehet összeszámolni. — Beszéltünk más ötletről is? — Nagy ötlet volt, hogy beindítottuk a nyári óvodát az üzemben, de ennél nagyobb ötlet volt, amikor megszüntet­tük. — Ez kicsit fura. — Veszélyben volt a terme­lésünk, mert a kismamák óvo­da hiányában fizetésnélküli szabadságot akartak kivenni. Ezt mi úgy kívántuk megolda­ni, hogy hozzák el a gyereke­ket, mi felügyeletet biztosítunk és akkor minden rendben lesz. Nagy volt a kedv, sokan je­lentkeztek erre az üzemi óvo­dára. De amikorra szükség lett rá, csak hat-nyolc gyerek jött. Gyorsan megszüntettük. — A gyors reagálás fontos? — Természetesen. Sokat be­szélünk arról, hogy a szövet­kezetek rugalmasabbak és gyorsan, szinte azonnal tud­nak termékszerkezetet váltani. Ez így igaz. Szükség is van a gyorsaságra. Csak van egy óriási probléma: nekünk is ugyanolyan adatszolgáltatási feladatunk van, mint mondjuk egy tízezres üzemnek. Ez óriá­si feladatot jelent. Tudja mit? Fejezzük be azzal a beszélge­tést, hogy erre kellene egy nagy ötlet. — Legyen. Anyagi bázis meg a tanácsok ötletei Klein István, a tamási Kop- Ka ÁFÉSZ igazgatóságának el­nöke kiselőadást tartott a ke­reskedelemről. A beszélgetés lényege, hogy nem óriási üzlet­házakra lenne szükség, mert igy elszemélytelenedik az egész kereskedelem. Nem érzi jól magát a kereskedő sem, a ve­vő sem. Kis szakosított boltok kellenek. Olyan egységek, ahol a vevő tudja, hogy mit keres, és az igényét az eladó szak­értelemmel és természetesen áruval kielégíti. A terv azonnal megtetszett. Nem új ötlet, de néha nem árt a régieket elő­venni. De, minden ötlet annyit — Iregszemcsén a Gyöngyvirág utcában a lakók 1980-ban jár­dát építettek ér, amennyit megvalósítanak belőle. Iregszemcsén, Gonda József tanácselnöknek mesélem el a Kop-Ka ötletét. A tanácselnök furán néz felém.- Hát, ha ebből valóság lesz, akkor nagyon örülök neki. De, jelen pillanatban még nem lá­tom a hasznát. Az igaz, hogy elindult egy folyamat. A Kop- Ka az idei év végére vállalta, hogy a volt áfész-iroda helyén, annak átalakításával átszerve­zik Iregszemcsén az üzletháló­zatot. Több apró, korszerűtlen bolt van a községben. Annyit tudunk, hogy hiába a jó terv, azt anyag1“bázis hiányában ne­héz megvalósítani.- Tehát ígéret van.- A tervek szerint az élelmi­szerboltunk végleg élelmiszer- bolt lesz. Vegyiárut, háztartási eszközöket is külön egységben árulnak. A vasbolt is tiszta pro­fillal dolgozik majd. ötletként felmerült, hogy a vásártér kör­nyékén kellene építeni egy ve­gyesboltot. Pénz csak 1984-ben lesz. De, helyi megoldás — ez is ötlet - lehetséges. Célrész­jegyek kiadásával gyorsabban lehetne megépíteni ezt az üz­letet. — Tehát a tanácsi munkában is érvényesülhet az ötlet? — Nekünk inkább nagy ötle­teink vannak. Eddig sikerült. Utakat építettünk, iskolát épí­tettünk, óvodát újítottunk fel. Éppen ma kaptam korholást, mert valamit megcsináltunk és az adminisztrációval csak ké­sőbb foglalkoztunk. — Sok korholást kell vállalni?- Nagyon sokat. De, végül az eredmény a fontos.- A választóknak, a lakos­ságnak vannak ötletei?- Bőven. — Ennejj megvalósítását tá­mogatják?- Az ésszerű ötleteket min­den. esetben, ha van hozzá anyagi bázisunk. De, az sem a legelső gond. Mi, itt a község­ben járdát úgy építünk, hogy a tanács adja a sódert és a ce­mentet, a többit meg az utca­beliek, még zsaluanyagot is. Ehhez elhatározások, meg ötle­tek kellenek. Az előbbiekhez csak annyit kell hozzáfűzni: Iregszemcsén 1977-ben egy lakosra 70 forint társadalmi munka jutott. Ta­valy már 2500 forint, ezzel let­tek harmadikak a megyei ver­senyben. A fizetett ötletember Manapság sok szó esik az újítókról, a feltalálókról. Gyor­sabb egy-egy javaslat megvaló­sításának az útja, mint volt évekkel előbb. Beszélünk inno­vációról. Nemcsak beszélünk róla, hanem már működik egy innovációs iroda is. Az innová­ció azt jelenti, azt az utat, ami az ötlet, a javaslat benyújtá­sának idejétől a megvalósítá­sig tart. A gyorsaság ezen a téren szinte megfizethetetlen. De most nem erről beszélge­tünk. A fizetett ötletemberekről ejtsünk pár szót. A gyártás­kifejlesztőkről, azokról a tech­nikusokról, mérnökökről, akik­nek dolga az olcsó, a gyors és a jó minőségű termelés előse­gítése. Almási Ferenc, a tolnai GÉM gyártásfejlesztő technikusa fi­zetett ötletember.- Hol tanulta a szakmát?- Dunaújvárosban kohász­ként végeztem. A szekszárdi műszergyárban tanultam ki a szakmát. Amit tudni kell, azt ott tanultam meg. öt évig dolgoz­tam ott, ez volt számomra a tanulóidő.- Itt Tolnán pneumatikus célgépeket tervez.- Igen, de ezt nem a mű­szergyárban tanultam. Csak annyit tudtam róla, hogy mire jó. A lehetőséget itt adták meg a számomra.- Az a gyanúm, hogy azért jött át Tolnára dolgozni, mert itt könnyebb kitűnni.- Ezt nem értem?- Szerintem sok jó szakem­ber között dolgozni nehezebb, mint kisebb helyen, ahol kevés a szakember, így az ember azonnal a jobbak közé kerül­het.- Ezt nem írom alá. A mun­ka a fontos. Itt meg van mun­ka. olyan, amit én is szeretek.- Abbahagyom a kötözkö- dést. Mire jó az ötlet?- Magában nem ér semmit. Lényeg, hogy van-e fül hozzá.- Ezt meg én nem értem!- Arról van szó, hogy én ki­találok egy ötletet, de annak megvalósítása már másoktól is függ. Tehát akinek elmondom, az megérti-e, van-e hozzá fü­le. De, nemcsak ez kell hozzá. Egy-egy ilyen kisgép 20-30-40 ezer forintba kerül. Tehát tak­tikusan kell a megvalósításhoz kezdeni.- Értelmezzük a dolgot.- Olyan dologba szabad belekezdeni, aminek biztos a kimenetele. Később már lehet és kell is kockáztatni, de leg­először csak jót szabad produ­kálni- Tehát mi az ötlet?- Az ötlet csak egy folyamat megindításához elég! Nézem a műhelyben a fer- ritgyűrű-tekercselő gépet. A tol­nai GÉM a Telefunken cégnek gyártja ezeket a zavarszűrő be­Horváth Györgyné tekercselő dolgozik Tolnán a GÉM-ben az Almási Ferenc által terve­zett tekercselő célgéppel rendezéseket. Ügy vállalták, hogy a tekercselés csak kézi munkával mehet, a gépesítést még a Telefunken cég sem tud­ta megoldani. Almási Ferenc megoldotta. Pneumatikus ve­zérlésű gépet szerkesztett.. Volt egy ötlete, volt valaki­nek füle hozzá, s kész a meg­oldás. Almási Ferenc egy mondatát feljegyeztem, vastagon írtam bele a jegyzettömbbe:- Akkor már nem szabad egy munkahelyen, vagy egy be­osztásban dolgozni, ha az em­ber nem érzi, hogy hű de jó ezt csinálni! Ez lenne az ötletek megvaló­sulásának nyitja? Az íróasztalomon leporoltam a TOTÉV fiatal mérnökeinek lakótömbépítési terveit. Vajon hol porosodik még egy-két pél­dány ebből a dossziéból? Felgyorsult az élet. Sorra alakulnak gazdasági munka- közösségek, kisvállalkozások. Az ötletek egyre inkább megvaló­sulnak. Minden ötlet annyit ér, amennyit megvalósítunk belőle! HAZAFI JÓZSEF Temesvári Ferenc Az óvodai KRESZ-park 1981 tavaszán készült társadalmi ösz- szefogással Iregszemcsén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents